Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-21 / 300. szám

SOMOGYI VÉPLAP 6 Csütörtök, 1961. december SÍ. FILMSZÍNHÁZAINK műsorából Vörös Csillag A nagyravágyó asszonyj Megismertetni és megszerettetni a verseket... A Rancourt Foszforbá­nya RT elnöke és felesége egy vadászat alkalmával ismeretlen módon baleset áldozata lett... Ennek a balesetnek előz­ményeit ismerjük meg a Francois Ponthier regényé­ből készült filmben. Poliné­zia színes, buja világában játszódik a dráma. Tehát ott, ahol a .tahiti foszíorbá- nyák kitermelési jogáért folyik a vállalkozók küz­delme. Az izgalmas szépsé­gű párizsi asszony, Domini­que Rancourt férje oldalán gátlástalanul tör a cél fe­lé. Bár szereti férjét, Geor- ges-ot, szeretője lesz a ka­landor Bucaille-nek, akivel az első együttlét után ride­gen közli, hogy becsapta,, kijátszotta, elkaparintottai orra elől a bányaengedélye-! két. A film később a dúsgaz­dag Rancourt család pári­zsi kastélyában játszódik ahol Dominique, a nagyra-( vágyó asszony mindenkitQ^b'k311 kell mondani Ro&kad a kásás hó, csepe- részget a bádogeresz már.. .« József Attila örökszép versé­inek, a Hexametereknek sorai hangzanak fel, egy gimnazista, Pdlfi László szavalja. Aztán hangja megcsuklik, megakad. — Laci, ügyelni kell arra hogy ez a vers nemcsak tar­talmilag csillogó ékszer, ha­nem formalag is. Sokkal las- szépen, meghódít, és mire felesz-< mélne, férjét már nem tud-í ja visszahódítani. Az asz-C szony szövetkezik egy örege bennszülöttel, s az végzetes £ vadászatra indul a férjjel.J A lelkiismerettől gyötört^ Dominique már későn fut< férje után, nem tudja meg­akadályozni a nem sokkal? előbb még óhajtott szeren-^ csétlenséget. jsjlius caesar Joseph L. Mankiewic: rendező igen nehéz feladat­ra vállalkozott Shakespeare egyik legnagyobb drámájá­nak, a Julius Caesarnak megfilmesítésével. Nehéz feladatra pedig azért, mert' míg a színpadon elsődleges kifejezési mód a párbeszéd, a dialógusok egymást kö­vető sora, addig a filmben az első helyet a képszerű­ség foglalja el. E Shakes- peare-dráma filmrevi telé­nél pedig éppen erről kel­OOOOOOCI melegen. Ügy kezdd el most, hangzik Holl Jánosnr'-, a Csiky Gergely Színház fiatal !művészánek. instrukciója, és Fálfi Laci ismét belekezd. — Jó van, szép lesz — di­cséri meg az irodalmi stúd:ó [vezetője a vers befejeztével az ’íjú szavaiét, majd egy bájos rcú kislány, Fábián Éva kö­vetkezik. Arany János Epiló­gus című versét mondja el Holl János őt is megállítja, Imajd szakaszonként boncolgat­va újra elmondatja a verset. És így megy ez hétről hétre, ióta megalakult a Kilián [György Ifjúsági Ház irodalmi itúdióia. 17 lelkes középisko­lás fiatal vesz részt rendszere- a foglalkozásokon, vala- Jmenmyien a költészet szerelme- lett lemondania a rendező-o®®- Esze Tamás, Tóth Mária, nek. Hiszen hű akart ma-pK!rá^ Mariann és Zsuzsanna., radni a drámához, és az is] maradt Filmjében a hősök1 párharca retorikai színen' csúcsosodik ki. Híven Shakespeare elgon-i dolásához, a film rendező-! je Brutust teszi meg köz-J ponti hősnek. Az ő — és a1 köztársasági párt — pályá-i ját kísérhetjük figyelemmel emelkedő szakaszában, te-! tőpontján és bukásba tor-] kolló hanyatlásában. Szabados Antal, Hegedűs Jász. )ló, a kis nyolcadikos Pálfy 1 KI ára és a többiek elhatároz­nák, hogy még jobban megis­merik és megszeretik a verse- í két. Törekvésükben segítette j őket hogy a színház KISZ- szervezete védnökséget válalí az Ifjúsági Házban működő művészeti csoportok munkáia fölött, és így képzett vezetők irányítják a foglalkozásokat, mint például az övékét Hol’ János. A fiatalok kezében verses- kötetek: József Attila és Ba­lassi Bálint Ady Endve és Kosztolányi Dezső legszebb í- rai alkotásai. S ők minden hé­ten megtanu’r’í-v egy-két col- teményt, a stúdióban szóik tartalmát és a mondani­valót. így haladnak előre. — Először valóan szavalni tanulnak a gyei <:ek, aztán majd — persze nem akarjuk elsietni, nehogy korán álljunk a közönség elé — egy modem; költők estjét szeretnénk ren­dezni fiatal lírikusok legsike-l rültebb alkotásaiból. Esze Tamás áll mosr társai elé. Móra Ferenc bűbájos no­velláját mondja el »Öt póknak hány lábáról«. — Nekünk pók kell, mert. az van előírva... A fiatalok fölnevetnek, fel­szabadultan, vidáman. Nem csoda, olyan mulatságos a tör­ténet. Az irodalmi stúdió folytatja a próbát... P. Gy. íNéhány gondolái- a könyvtárfejlesztésről Sok hízott sertés cserélt gazdát a kaposvári piacon A hideg idő beálltával meg­élénkült a forgalom a kapos­vári sertéspiacon. A múlt pén­teken és kedden nagy volt a kereslet a hízott sertések iránt A pénteki piacon 110, kedden pedig 87 hízott sertést adtak él. A sertésárak nagyjában ki­alakultak. Az egyszer márma- lacozott és utána felhizlalt sertések kg-ja 16—18 forint, míg a fiatalon hízóba állított sertések általában 17,50—20 forintos áron találnak gazdára a sertés minőségétől függően. A legnagyobb hízott sertést ed­dig Gönye Péter szerdahelyi lakos adta el. 285 kg-os serté­sét kilónként 20 forintos áron vették meg. A keddi piacon Tóth Sándor mezőcsokonyai gazda 250 és 209 kg-os serté­sét 18 forintos áron értékesí­tette. A felhozott sertések általá­ban mind vevőre találnak — bár pénteken 10—15 hízott ser­tést visszavittek a gazdák. Ezeket a keddi piacon adták el. címmel lapunk november 11—i számában cikk jelent meg. A [cikkel kapcsolatosan hélyre- igazítási kérelemmel élt a Ma­gyar Könyv Kereskedelmi Vál­tadat és a Szövetkezetek So­mogy megyei Központja. A helyreigazítást kérelmezők kifogását megfelelő kivizsgálás után helyénvalónak találtuk, mivel cikkünk íróját helytele­nül tájékoztatták. Ráadásul a cikk nem egyértelmű határo­zottsággal ismertetett egy olyan rendeletét, amely a könyvtárak fejlesztésének terv- szerűségét kívánja biztosítani. Az alábbiakban idézzük a Somogy me<vei Tanács vb-el- nöki utasítását, mely a könyv­/T) orongós, ködös regge- '7) len várakozunk a vizsgabizottság elnö­kére a kaposvári földműves­szövetkezet Ady Endre utcai kötélgyártó üzemében. Az KISÜT A NAP meg egymás mellett. Ha békes­séget akartak, egyikük sem ké­szíthetett jobb árut a másik­nál. De hát inkább készítettek. Ennek az lett a következmé­resésére indul. Negyedóra múl- adni, amit gyárt az üzem. va sikerül előkerítenie vála- Zelena felkapja a fejét, ekkor nye, hogy nemcsak a szakma üzem vezetője, Ruzsinszki honnan. Nagy robajjal beállít, nézi meg jobban az idegen ar- csínját-bínját, hanem a gyü- Lászlóné vizsgázik hamarosan Haragos tekintettel, elnöki ha- cokat, s egy árnyalattal hal- löletet, az irigységet is maguk- a kötélgyártó szakmából, s talminak tudatában körülnéz, kabban így szól: — Akkor kai hozták a kötelesek apáról alighanem meg fog bukni. A hetipiacok és vásárok han- csináljon egy... egy lökötő- fiúra. Ruzsinszkiék már mun- Megvan rá az oka, hogy erre gos izgalmához és a pénz csőr- fék-fejet. Ideje 12 perc, súlya kasruhában dolgoznak, s pró- elkészüljön. A múlt hetekben géséhez —,n wswiI< ,R hálinP n. múltból műik. __________ __ ___ | _______ szokott 30 év körüli 18 dekaU u gyanis megromlott a viszony ember. Fagyos tekintete szín- — Karikásat? a földművesszövetkezet és a ruhaipari ktsz kötélgyártó üze­me között. Az utóbbinál azt beszélték, nekik nem tetszik, hogy Ruzsinszkiné, a »Kati« üzemvezető legyen. Tálán Ru- zsinszkiékat nem is izgatta volna különösebben ez, ha a vizsgabizottság elnöke nem a ktsz kötélgyártó műhelyének egyik oszlopos tagja. Beérték volna azzal, hogy a földműves­szövetkezet párttitkárhelyette- se fölkereste a ktsz kötélgyár­tóit, és arra kérte őket, hogy ne bomlasszák a földművesszö­vetkezet üzemének munkáját, ne áskálódjanak, ne féltékeny- kedjenek. így azonban szá­molni kellett a következmé­nyekkel, azzal, hogy Zelena Károly, a vizsgabizottság el­nöke akadályt gördít majd Ru­zsinszkiné vizsgája elé. Az asszony idegesen járkál föl-alá a műhelyben. Férje és munkatársai vele együtt szur­kolnak. Az órájukat nézik, amelyen a mutató nyolcra jár, s Zelena Károlyngk már itt kellene lennie. Megjött a ta­nács kisipari előadója, itt van az iskola képviselője, a vizs­gabizottság többi tagja, csak Zelena hiányzik. El se jön va­jon, vagy a vizsgázó idegeit akarja próbára tenni? A ta­nács előadója ekkor Zelena he­te pillanatok alatt megjegyez minden gerendát és gépet a műhelyben, mintha azt akarná fölmérni, mennyit változott ez az üzem azóta, hogy volt tu­lajdonosától, akivel a ktsz-ben együtt dolgozik, Cser Sándor­bálják a múltból csak a szak­tudást meghagyni, s elfelejteni a haragot. De úgy látszik, nem megy könnyen. /Tjf elena méregeti, fity- inálja a kötelet. Az iskola képviselője közbeszól: — Igazán gyönyörű munka, ilyet egy tanulótól nem is lehetne még kívánni. — Zelena félredobja a kötő­kérdi a vizsgázó férje. — Nem kérdeztem — ripa- kodik rá Zelena, s feszült csend támad. Zelena áll, mint a szo­bor, komoran, félelmetesen, csak a szeme forog jobbra-bal- ra, s figyeli az asszony mozdu­tól a földmüvesszövetkezet latoit Rámpillant oldalról, va- fékfejet, s azt mondja az asz- megvette. Hát bizony megvál- ion miért jegyzetelek? Ha tud- szonynak, hogy csináljon hoz­tozott! A rossz kócerájra tisz- uá, hogy csupán egy ősi szak- zá szárat is. ^ Ruzsinszkiné ^ re­tességes totót húztak, rendbe tna, a kötélgyártás érdekes hozták az ablakokat, az ajtót, mozzanatait örökítem meg, ta­a falat. Nem fúj be havat a szél. lón nem is volna ennyire za­gépet szereztek. 14 marban. A vizsgázó asszony férje igyekszik feloldani a fe­szültséget, többször odamegy Zelenához, és beszélgetni akar sokkal emberibb, megnye- vele, de annak zord arcvoná- rőbb. Vajon miért nem lehet- sai csak nem engednek. Sze- ne ez^ mindig így csinálni? .. ... . ,.____Még most sincs késő. Csak Ügy érzik, szakmailag is fej- meben ez ul: »Pukkadj meg, f0iytatni kellene ezt a lassan lődniük kell. De vajon miért mit udvarolsz, úgyis tudod, kibontakozó beszélgetést a bi­hogy gyűlöljük egymást.« Az zalom alapján. Zelena belátjd: asszony elindul a sodrógéptől taktikai hiba volna, ha nem hátrafelé, és kezében {kötéllé csavarodik a kötényből kiemelt kender. Most már biztosab­ban mozog. »Lesz, ami lesz« Kályhát, ember kapott itt munkát. Tel­jesítménybérben dolgoznak, technológia szerint, mint a nágyüzemekben, szervezetten. Tele vannak lelkesedéssel. mekel. Az iskola képviselője megmondja, hogy írásbelije is jól sikerült. Zelena mélyen hallgat, de ettől kezdve nem utasítja el olyan határozottan Ruzsinszki baráti gesztusait. Amint leveti a zord álarcot, s próbál néhány szót mondani. vajon nem nézik ezt a másik kötél­gyártó üzemben örömmel ? Miért látnák szívesen, ha e kis közösség széthullana? /Tjr elena valamit mormog I gr a késésre vonatko­zóan, és félvállról azt gondolja. Egyszer csak kibon- mondja Ruzsinszkinénak, esi- tarozik kezéből a szépen cso­járulna hozzá Ruzsinszkiné je­leséhez. Elfordulva ezt mond­ja: — Nem szólhat a jeles el­len még az irigye se. — Való­ban. De talán ez ma már nem is annyira az irigyétöl függ. Ruzsinszkiné cigarettára ^^^B^i^^töf ékszárai?a rat mózott fátőfékfej, amelynek gyújt. S boldogan nézi a fel­sápad el az asszony. Ilyet gombjai olyanok lesznek majd szálló ködöt, a kibontakozó másutt a Csillag homlokán, mint a vi- napsütést. rág. Micsoda régi szakma ez! ^ műhelyajlöban megcsap a fény. Talán ma jó idő lesz .. . Szegedi Nándor’az esztendőben is nem csinálnak itt, de se. Kiment a divatból. — Kérem — mondja az is- Onnan hozták a mesterek, ab- kola képviselője is —, vizsga- bői a világból, ahol egy vásá- darabnak lehetőleg olyat kell ron két köteles nem lehetett tárfejlesztés ügyének helyes mederbe való terelését céloz­za. Az 5/5/1961. V. 8. számú utasítás az alábbiakat írja elő: »A Művelődésügyi Minisz­térium az Állami Könyvter­jesztő Vállalat Könyvtárellátó Osztályát azért hozta létre, hogy a könyvtárakat erősített kötésű, szakszerűen kezelt könyvekkel lássa el, és a vá­sárlásnál előnyben részesítse a magánvásárlókkal szemben. A járási könyvtárak szakmai el­lenőrzése azt célozza, hogy a tanácsok a viszonylag alacsony könyvbeszerzési kereteket a légkörűd tek; ntő bben, a leg­szakszerűbben használják fel. A fentiek miatt utasítom va­lamennyi községi tanács elnö­két, hogy a községi könyvtár részére a költségvetésből és a községiejlesztési alapból egy­aránt a járási könyvtáron ke­resztül kizárólag az Állami Könyvterjesztő Vállalat Könyv, tárellátó Osztályától vásárol­jon. ,(Bp. VI., Népköztársaság útja 16.) A jövőre nézve a ki­jelölt vállalattal a hitel keret erejéig az év elején időben kös­sön szerződést. Egyéb helyek­ről történő vásárlásokkal a községi könyvtár fejlesztési kerete már ez évben (1961!) sem terhelhető!« Amikor tehát cikkírón]: nem húzott éles határvonalat a többnyire magánvásárlókkal foglalkozó utazó könyvügynó- kök, földművesszövetkezeti könyvbizományosok és a fen­tiekben ismételten ismertetett utasító rendelkezések között, helytelenül járt él. Annak ellenére viszont, hogy a rossz tájékoztatás miatt fél­reértésre okot szolgáltató ada­tok kerültek a szóban forgó cikkbe, változatlanul hangoz­tatjuk abbéli véleményünket, hogy könyvügynökeink, Ixmyv- bizományosaink akkor dolgoz­nak közmegelégedésre, ha a' házról házra való könyvtár - jesztés ügyét szolgálják, nem pedig akkor, amikor az előbb idézett utasításról esetleg meg­feledkezett tanácsi funkcioná­riusokat darabos k&nwvásar- lásra ösztönzik. Szabálytalan­ság elkövetésére buzdítván ez­zel a községi tanácsokat, íme- lyek a könyvbeszerzési hitelke­retet. csupán a Művelődésügyi Minisziénum által előírt mó­don használhatják föl. Sőt, használhatták fel már ebben tarka sorok Nem történt tragédi’... Nem most okozott első ízben galibát a Latinka Sándor Mű­velődési Ház közönségének Az ember tragédiája. Hónapokkal ezelőtt a TIT országos szervei ajánlották fel Kaposvárnak ezt az előadást, s félreértések miatt egyszer már elhalasztódott. Nem fogtuk fel tragédiának... Viszont kedden este több száz ember nem is annyira bosszú­san, mint inkább megrémülve tért haza, mivel a művelődési ház bejáratánál elég félreért­hető felirat fogadta. Úgymond: a Tragédia előadása szeren­csétlenség miatt marad el. Ki­ki képzelete szerint színezte ki, mi is történhetett. Ki karam­bolozott ismert művészeink közül... Pedig hát csupán az történt, hogy nem mindegyik művész jelent meg, és a mű­velődési ház vezetői úgy dön­töttek, hogy Kiss Ferenc he­lyett ne játssza beugró színész Lucifer szerepét. »Nem csap­hatjuk be a közönséget!« Nem csapták be, viszont mégis érez­zük a becsapottságnak az izét egy kicsit. Az előadás elmara­dását indokoló »szerencsétlen­ség« miatt. Hiszen csak az tör­tént, hogy az előadás küldői Budapesten megf eledkeztek ar­ról, hogy legkiválóbb Lucife- reink, Kiss Ferenc, Major Ta­más és Ungvári László »civil­ben« színházhoz kötött színé­szek. A kedélyeket ezúton nyug­tatjuk meg: nem olyan véres szerencsétlenség történt, mint amilyet elképzeltünk. És az ezernél is több elővételben el­fogyott jegy érvényes a január­ban sorra kerülő előadásra, amelyen állítólag teljes lesz a plakáton meghirdetett művé­szek létszáma! — tt — * * * Kutyáknak nem ajánlott! A New-Orleans-i televíziós tár­saság egyik műsora előtt a be­mondó a következő figyelmezte­tést intézte a nézőkhöz: »►Figye­lem, kedves nézőink! Most Az egérfogás művészete című oktató­jelenetünket közvetítjük macs­kák számára. Ne felejtsék el a kutyákat eltávolítani abból a helyiségből, ahol a televízió áll, mert ellenkező esetben az adás során nem kívánatos események történhetnék.-« * * * Csókolózni autóban is tilos Ezt a drákói döntést az olasz; legfőbb bíróság hozta meg. Ügy ítélkezett, hogy büntetendő cse­lekmény autóban csókolózni, még! abban az esetben is, ha az autó ablakai lefüggönyözöttek vagy nem átlátszók. A ^különös döntést a legfőbb bíróság azért hozta, mert az olasz büntető törvény- könyv csak a »nyilvánosan« tör­ténő csókolózást tiltja, és sokan panasszal éltek amiatt, hogy rendőr olyanokat is bekísért, akik nem »nyilvánosan«, hanem az au­tóban csókolták meg egymást. Az olasz bírák szerint azonban autó belseje is számít. az nyilvánosságnak­Hit olvas egy híres bűnügyi regényíró? Georges Simenon, a híres fran­cia bűnügyi regényíró elmondot­ta, hogy 15 év óta sohasem vá­laszol személyesen telefonhívá­sokra, és 28 év óta nem olvasott egyetlen irodalmi folyóiratot sem. Egy sort sem olvasott Ca­mus, Sartre vagy Anatole France műveiből. »-Egyetlen szórakozá­som orvosi, lélektani és krimi­nológiai szakkönyvek olvasása« — mondotta Georges Simenon. SomggiHéph® Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDLAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-U* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-18. Felelős kiadó: W1RTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. í>. (F. v.: László Tibor ) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Fii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents