Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-02 / 259. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1961. november & cS zAi shj ej, aj s z ő mjú k ÉVADNYITÓ A CSIKY QERQELY SZÍNHÁZBAN Mikszáth Kálmán közismert kisregényének színpadi válto­zatával nyitotta kapuit a kül­sejében megújult s a műsorfü- zetecskében is olvasható nemes szándék szerint tartalmában megújhodni kívánó színház. A téma föltétlenül érdemes arra, hogy emlékeztess«!, s a szelis- tyei asszonyok férjet követelő föllépése kapcsán színpadon is megelevenedjék Mátyás udva­ra, ízelítőt kapjunk jelleméből, s derüljünk az asszonyok vi­dám, ízes humorral megírt tör­ténetén. Érdekes, tanulságos a mese, átköltésében méltó em­léket állít Nagy András, a pa­raszti hős igazságkeresésének, küzdelmének. Sárközy István operettje —- melyet kiváltképp első felvo­násbeli muzsikája alapján in­kább a daljáték műfajához so­rolhatnánk — népi hangvételé­vel, bájos, kedves dallamvilágá­val, egyszerűségében is gazdag hangszerelésével hat mánk. For­mában és tartatomban is hűen követi a történetet, gondosan kerüli az émelygősségat és az operetta sablont, mely koráb­ban hallott zeneszerzőknél oly gyakran visszatér. Megragadó, élvezetet nyújtó muzsika ez, s Várkonyi Sándor zenekara prer tízen, hangulatosan szólaltatja meg. A zenei megoldás tekin­tetében elismerésre méltó mun­kát végzett Várkonyi Sándor. Jobbára kerülte a harsanysá- got, az előadást indító kórus­részlettől ékekiratve jól össze­fogta a produkciót, s a népi — helyenként azonban más hatá­sokkal is átszőtt — muzsika tisztán, kecsesen szólalt meg mindvégig a hangszereken. Egyes szerepekre azonban nem talált megfelelő hangterjedel­mű énekest Anna és András dalainál nem ártott volna transzponálni a zenét, egyikük hangja sem érvényesülhetett teljes szépségében, mert nem bírták a mélységeket. Az egész előadásban inkább a mű zené­je, énekszámai ragadtak meg a nézőt Dr. Székely György ren­dező — Tarr Béla romantikus, inkább bécsi, mint budai han­gulatot teremtő díszletei kö­zött — a második felvonástól kezdve pergőbb, mulattató je­lenetek sorozatával tarkított előadást hozott színre Az első felvonásban — részben a zene terjengőssége miatt — széteső, vontatott volt az indítás. A daljátéknak íróilag is ez a leg­gyengébb része, szinte mind­végig expozíció, alig történik valami a színfalak között. Ké­sőbb fölélénkül az előadás, s egy-két igazán jó ötlet dicséri a (rendezőt. A tömegjelenetek általában elfogadhatóak, a fe* kate sereg azonban öltözködé­sében, létszámában, megjelené­sében is szegényes. A gyakori színváltozás nem töri meg az előadás folyamatosságát, leg­följebb a néha túlságosan ki- pcentírozott játék. A szelistyed asszonyok közül Pálfy Alice szertelen és játé­kos, bá"jos Vucája emelkedik ki; csupa élet, csupa tűz ebben a szerepben, harcias és elraga­dó. Énekszámait mintha nem vette volna komolyan, a kalit­kába zárt madárhoz szóló da­la azonban emlékezetes. Hubay Anikó játékában örvendetes fejlődést tapasztalunk. A sze­relmes asszony vágyódásét és reménytelenségét belső átélés­sel jelzi a harmadik felvonás második képében, amikor el­dől a sorsa, s a királlyal ter­vezi hajszálainak számlálását. Felszínes és harsány alakítás Kürthy Tláé, figurája a diző- zéhez közelebb áll, mint egy megözvegyült erdélyi asszony­hoz, aki nem is annyira bol­dogságra, mint inkább hozo­mányra vágyik. Maikay Sándor parasztlegénye elszántságtól, erőtől és öntudattól sugárzó, átgondolt, jó alakítás. Nem ke­vésbé Csihák Lászlóé, aki az akkurátus öregúr szerepében az asszonyok iránti féltéstől in­díttatva aranyos, kedélyes, harcias és mogorva is tud len­ni. Csorba István hálás szere­pet kapott ebben a darabban; mértéktartóan, szépen oldja meg. Sok eredeti ötlet gazda­gítja játékát Bővérű humor és egyéniségéből áradó kedvesség jellemzi Mujkót És éppen azért, mert Csorba érett mű­vészegyéniség, nem értjük, miért van szüksége arra, hogy — most először — átvegye La- tabár játékstílusát Ez csorbít­ja alakításának értékét Hu­nyadi Mátyásé nem túl nagy igényt támasztó, mégis érdekes szerep, Fülöp Mihály sikeresen megoldotta. A kisebb szerepek közül Somogyi Géza Marini lo­vagja, Holl János Bánffyja és Radios Gyula Czobarja emlí­tésre méltó. A daljátékot színesítem hi­vatott táncokkal — Baross István munkája — korántsem lehetünk elégedettek. Egysí- kúak, ötlettelenek, erősen sti­lizáltak, az első felvonás bo­hóckodása pedig határozottan kárára van az előadásnak. Az apródok tánca azonban szép és hangulatos, elég is volna eny- nyi. Színházunk Szelistyed asszo- nyok-élDadása nem volt siker­telen; egy várakozással és re­ményekkel teli új évad méüfó kezdetén® számolhatunk be. Jávori Béla A Haltie-orkán valósággal elpusztulta Brit-Honduras fővárosát Mint a Reuter jelenti, a vi­har »-gyakorlatilag elpusztítot­ta« Belizét, Brit-Honduras fő­városát. Lakosai a hatvan mérföldre levő El Cayo váro­sába menekültek. A harminc­ezer lakosú tengerparti Belize városára öt méter magas szö­kőár zúdult. Melyik járásba tartozzék Gamás? Elég egy pillantást vetni me­gyénk közigazgatási térképére, mindjárt szembetűnik, hogy a Kaposvár és Balatonlelle kö­zötti úttól nyugatra a tabl já­rásnak csak egy községe fek­szik: Gamás. E falu három ol­dalon kaposvári, illetve fonyódi járásbeli községekkel határos. Korábban Gamás a lengyel­tóti járásba tartozott, a leg­utóbbi területrendezéskor Tab- hoz csatolták. Az illetékesek a közlekedési adottságok figye­lembevételével döntöttek így. Am azóta lényegesen megvál­toztak ezek a körülmények. Megépült a lellei műút, s Ga­más bekötő utat és buszjáratot kapott. A falu lakói most a megyeszékhelyre vagy Fonyód­ra könnyebben és gyorsabban eljuthatnak, mint Tabra. Na­gyobb bevásárlás céljából nem is járásuk székhelyére, hanem inkább Kaposvárra járnak. S a tahi járás vezetői szintén ke­rülő úton mehetnek Gamásra. Ha gépkocsival közlekednek, az irányításuk alá tartozó Ka- rád és Gamás között a fonyódi járás három faluján: Vis zen, Somogytúron és Somogybabo- dón haladnak át. Mind a helyi vezetés és far kosság, mind pedig a járási ve­zetés szempontjából hátrányos tehát Gamás hovatartozását il­letően a jelenlegi közigazgatási beosztást változatlanul hagyni. A megváltozott közlekedési lehetőségek figyelembevételével célszerű lenne akár a kapos­vári, akár a fonyódi járáshoz csatolni Gamást. A Somogyi Néplapnak e ja­vaslatával kapcsolatban dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára az alábbi nyilatkoza­tot adta: »Dolgoztam korábban a Tabi Járási Tanácsnál. Már akkor is helyesnek tartottam volna, ha Gamást átcsatolják a kaposvári vagy a fonyódi já­ráshoz. Most, hogy e község benne van az autóbuszközleke­dési hálózatban, még idősze­rűbb és indokoltabb e köz- igazgatási rendezés gondolatá­nak fölvetése. Éppen ezért a szerkesztőség javaslatával egyetértek. Bizonyos vagyok abban, hogy az illetékes szer­vek Gamás átcsatolásának in­dítványát jóváhagyják. Célsze­rű lenne mielőbb rendezni ezt az ügyet.-*« {'sendben, vigyázó léptek- kel megy végig a kór­ház folyosóján. Nézi a számo­kat az ajtón: 21, 22, 23. Ez az! Itt fekszik Sánta Péter, a hí­res vadász, munkatársa, jó barátja. Rettenetes fájdalmai MARDOSÓ LELKIISMERET szabadulni a képtől, az önmar- hiába, túlságosan izgatott és kálóm kellett, hogy cangoló tudattól, akarata el- gyakorlatlan volt ahhoz, hogy megvalósíthassa, ishe+llu lenére úfra végigéli a történte- célt találjon. Enyhe korhcdást De ez sem késett soká. Né­„„„ kei, a rettenetes esetet és az kapott a baklövésért, de azért hány nap múlva ugyanarra a , mi- m. wtat> a/me^V odáig vezetett. Péter vigasztalta, hogy majd tájra kellett kiszállniuk. Ügy ® -Z, S.e „ - Sosem tartozott vágyai közé, belejön, csak többet kell gya- intézték, hogy délután kerülje- . T .. ^ ho™ szabad idejét ™U**B*r karolnia. Este aztán az egyik nek a legközelebbi faluba. Sö- a Szerencse, ep^n bent volt a jo tással töltse el. Irtózott az öl- pincénél nagyszerű vadászva- tétedésig el is intézték dolgu- 0ett’ altg ntru seoesz,rr^rz^kulonoen^.. döHéstól, még a csirke nya. csorát főztek, amúgy férfiasán, kot, a helyi vezetők meghívták így is emoerjoiomKu~aeiem fának elvágását sem tudta kö- sok cseresznyepaprikával, vö- őket egy pohár borra is, ami- inauit az eiateerz. oiuerrei. t.s gömbösen végignézni. Mikor rös borral, utána jófajta riz- bői három-négy is lett, ha most oent uinioaiKajcorosag- még faiun dolgozott, többször linggel. Hosszú ideig emlékeze- több nem is. De erős volt a ban, biztosan szomjas, ajKai hivtdk vadászatra, egyszer el tes, ritka jó hangulat kereke- bor, meg is érezték egy kicsü. is ment, de nem lelte kedvét dett, szépen nótáztak is a csen- Nyolc óra elmúlt, mikor el- «monaotr, KinaugaiiaK a■ s<£ az egészben, és legközelebb des éjszakában, és meg is je- indultak. Péter megmutatta, már talált kifogást a meghí- gyezte Péternek: — Ha másért melyik horhoson kanyarodja- ”” Mégis, nem, a társaság kedvéért más- nak be, és azzal, hogy mind- puskát kor is eljövök veled. a -T, 4-1- UU . , Aztán néhány hétig közös nóz puska nélkül eltűnt az er- zefáőrtttzt jött be^, YttHhall­ji. mikor följebb került, eifoglaltsaguk miatt ^ tud. dobén Meg utana is akart szól- -megtudva beosztá­magasabb beosztásba, , ....... . , ni, miért nem viszi magavál y ’ a Sánta Péter, régi jó barátja tak ldot szakítani e szoráko- fegyverét, de gondolta, hogy lett közvetlen munkatársa. Ró- zásra. A puska ugyan mindig egy gyakorlott vadász tudja, la már régóta tudta, hogy velük volt a gépkocsiban, ha mikor lehet szüksége rá, egy szomjas, cserepesek, és talán mozdulnia sem szabad. Tétován áll az ajtó előtt. Va­jon hogyan fogadja? Sohasem vds visszautasítására, volt köztük nezeteltérés, meg- hogyan történt, hogy értették egymást, és most is fogott a fázébe? neki köszönheti, hogy szaba­don van, kiengedték a vizsgá­lati fogságból. Ahogy beszélni bírt, azzal kezdte, ő volt a hi­bás, saját gondatlanságából történt a szerencsétlenség. Csak hogy mentse a barátját. Lehet azonban, hogy így is le­feje élettelenül hanyatlott le. Száztíz kilométeres sebességgel száguldott a Warszawa a vá­ros felé, aztán kopogva rótta tervét a folyosó köveit, órák hosszat, amíg a műtét tartott. Szólni sem bírt, csak kérdő kétségbe­eséssel nézett az orvosra. Egyelőre él, de nem sok re­mény van hozzá — koppanták r eme­tudott kibotorkálni a kocsihoz. — Péterékhez kel­lene menni — gondolta, de bárhogy korholta önmagát gyá­vaságáért, nem volt ereje. A rendőrségre hajtatott. Mindent elmondott, kihallgatták a so­TARKA > > > MARHALEVÉL—KEZELES. P ANYAKÖNYVVEZETÉS. Ez a >két tábla olvasható egymás & mellett a somogyvári tanács >egyik szobájának ajtaján. Nem. ^irigyeljük azokat, akik anya' ^könyvi bejegyzés végett men* ^ Tiefe a tanácsra, s először as Jelső felírat ötlik szemű1 \be. £Előfordulhat, hogy valamelyik ^nősülni szándékozó fiatalember r— elolvasva a két táblát — az Celőbbire vonatkozó kérelemmel táü elő zavarában. A » » * SxáUitható legénysxállás klubszobával v A beibócsai olajbányászuk £ munkahelye gyakran oly távol esik a központtól, hogy a dol­gozóik kénytelenek a helyszínen j lakni, rendszerint a fúráshoz ^legközelebb eső községben. A jjbabócsai olajfúrási üzemegység 5 szakszervezeti bizottsága most ^egy olyan tervet dolgozott ki, ^hogy a központ 50 km-es kör­zetén kívül levő, valamint a nehezen megközelíthető mun­kahelyeken hordozható legény- szállást állítanak föl. A szét- t szedhető építményekben a há- ? lóhelyen kívül klubszoba és í ideiglenes konyha is lesz. * * * : Rádióbemondók újszerű sztrájkoiási módszere j Az argentin rádióbemondók 'új módszert találtak, hogy ha­jtásosán alátámasszák bérköve- j teleseiket. Elhatározták, hogy jnem lépnek ugyan sztrájkoa, jde ezentúl a reklámszövegeket j olyan unottan és egyhangúan ^mondják be a mikrofonba, hogy , több iparvállalat már ennek j következtében felbontotta szer­eződését a rádiótársasággál. ... Technika a gyermeknevelésben Az utcán hallottuk. Egy nagymama hároméves forma unokájáról beszélt egy diák­lánynak: És mondd csak, édes lel­kem, van hozzá olyan mikro­fon is? Az igenlő válasz nyomán de­rült ki, hogy magneto ionról van szó. De hát mire kellene a né­ninek? — Gyárban dolgozik a lá- tyam, és én vagyok otthon az unokámmal Nehezen bírok ve- igen csintalan m^g anyás is. Gondoltam, néha kölcsönkér­jük azt a masinát, és fólvesz- szük az anyja hangját. Olyas­mit, hogy »maradj csöndben Józsika, ne sírjál«. Tán csak hat rá majd!? at, r EÍ” bent fogták. Egy priccsen • hánykolódott, alvás nélkül, ha '"‘.NT, eay kicsit elszunnyadt, dörre-' járt ján, csak egy kicsit korul- ^ ^ fel Reggel egy sát — szabadon bocsátotta. De úgy látszik, elhirtelenkedte a' dolgát, mert még a délelőtt fo­lyamán újra behívatták, és csak tegnapelőtt engedték sza-. szenvedélye a vadászat. Azzal mentek hivatalos amatőrnek nem kell arra fi­ts fogadta, hogy majdbeszer- gyelmeztetnx. bndon, amikor Péter elmondta Xi+Ptn, _____ vezi a tarsasagba, mert — ne ugyoen vmameiyiK. jaiuuu., u-c Szep VQlt ^ gstg Egy ■ t niiphh hnnnntn-) ** kapálózzon ellene — a funk- ritkán került elő a hátsó ülés hűvös, de csendes. Kiszállt a ,, y... . ’ °sry ai*Ä mm » * «*Ä.*rT7? "V**- . ? ka is. Hmba tiltakozott, hogy azonban erdők között hajtőt- hallgatta Peter ovatos léptéit, nincs kedve az ilyesmihez, tak keresztül, jó későn, lehe'- Aztán egyre távolabbról hal­szabad idejében szívesebben tett már este tíz óra, amikor a látszott az avar zörgése, végül olvas, moziba, színházba jár, sofőr hirtelen fékezett, és a kö- minden nesz megszűnt. És egy­„. .. .. •. de barátja azzal érvelt, mind- vetkező percben már dörrent szer csak az ellenkező irány­I ltuxixwhpl ezt ezután is megteheti, és kü- is a fegyver Péter kezében. De hói halk motozást hallott. Hir­■ ... .. . __ hnnn- ^°n^en is evés közben jön meg hiába szálltak ki a kocsiból, télén elkapta a vadászszenve­" Tj az étvágy, csak bízza rá. Jó vtéQ csak meg sem sebesült dély, no és a múltkori kudarc .. . , társaság van együtt, nem fog- egyetlen vaddisznó sem, pedig meg az a néhány pohár bor alabbt megüzente volna neki, ja megbánni, ha velük tart. volt vagy tíz darab. És ott sé- teljesen felkorbácsolta. Óvdto- hogy itt járt, mondják meg ne­táltak előttük keresztül az or- San a kocsihoz lépett, előhúz- ki, ha fölébred, vagy hagyott szágúton. Akkor 6 is sajnálta ta a töltött fegyvert — mikor volna valamit az éjjeliszekré- a kudarcot, de Peter vigasztal- a városból kiértek, Péter min­ta, hogy kocsiból, ülve nem le- di megtöltötte —, és gondol­het jól célozni, es mindjárt ... ... . , .. meg is fogadta, hogy rövidé- k?das wlkul a 716sz tanyába sen elcsíp belőlük legalább lőtt. egyet. És valóban, nem is Amikor elült a dörrenés hagyta nyugton az eset a szén- hangja, erőtlen nyögést hallott. ismerőse szerint aligha fissza meg minden büntetés nélkül. Egy ápolónőt szólít meg, éppen a kórteremből jön ki. Félénken kérdezi tőle, hogy mi zik a hivatalos válasz, egy kissé megenyhültem Javul, szépen gyógyulnak a sebek. A holnapi látogatáskor Mindenesetre majd bejöhet. Igen, nincs látogatási idő. Tudta ő ezt jól, de nem akart akkor jönni, amikor a roko­nok, hozzátartozók is körüláll- ják az ágyát. Hogyan nézné­Tj'zt is meg akarta fcöszön- ni neki, meg bocsána­tot kérni — ha egyáltalán illik az ilyesmi, hisz nem az illem- ■■ szabály ellen vétett — és segí­teni, siettetni gyógyulását. De nem engedték be hozzá. Leg­egyelőre sze­rezzen be legalább egy pár bakancsot vagy csizmát, mert papucscipőben meg hasonló, aszfaltra váló lábbelivel nem lehet az erdőt meg a szénié­nek rá, aki majdnem gyilko- földeket járni. sává lett Péternek? Először egy hajtóvadászatra vedélyes vadászt. Ügy intézte Belényilállt a felismerés! El­E szótól újra megborzad, vitte el magával. Amikor már a dolgát, hogy a következő hé- dobta a puskát, már a sofőr Meggyorsítja lépteit, siet ki az szűkült a kör, és egyre köze- ten még világosan erre kerül- is ott termett. Egy fa tövében orvosságszagú folyosóról, ki a lebb futottak el előtte a riad- jenek. Akkor Péter megnézte fetrengett térdét, kezét hasára szabadba, az utcák gondenyhí- tan menekülő nyálak, Péter a csapákat, hol mennek le a szorítva Péter. De már sóhaj­tó forgatagába. De nem tud kezébe is adta a fegyvert. De kukoricásba éjjel, és csak al- szerű nyögései is halkultak, nyén. De mindez ott nem ju­tott eszébe. Csak most ötlik föl benne, ahogy megy a for­galmas, autóbúgásos, motorber- regéses utcán, mardosó lelki­ismerettel, és csak akkor zök­ken vissza a mába, amikor hi­vatala elé ér. Nehéz sóhajjal nyitja be az ajtót. Somogyi Károly Tömeges tiltakozás ■az olasz filmcenzúra ellen Róma belvárosában a napokban ^tömeges tiltakozás zajlott le az ^ olasz filmcenzúra ellen. Egy római ^belvárosi moziban az írók Európai ?Közösségének rendezésében zárt­körű vetítésen szándékoztak be- v mutatni a »Ne ölj-« című antimili- ' tarista filmet, melyet vitának kel­őiéit volna követnie. A francia £ Claude Autant-Lara rendező Ve- jjencei-díjjal kitüntetett filmje iránt ^akkora érdeklődés mutatkozott, őhogy Róma rendőrfőnöke jobbnak ? Látta betiltani a háborúellenes jjfilm vetítését. A római mozi előtt ^külföldi diplomaták, újságírók és *neves filmsztárok gyűltek össze, 5, de nem engedték be őket a mozi­dba. A tömeg felháborodott tiltako­zásával szemben a rendőrök arra Z fasiszta időkből származó rende­letre hivatkoztak, amely szerint a 5. mozikban kizárólag filmeket sza­mbád bemutatni, de vitaestet ren­dezni tilos. !AA AAAAAXAAAAAAá Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: K1SDEÁK JÓZSEF. Szerkesztősén • Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 1.5-10, 15-lti Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinkt* S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTU LAJOS. Készül* a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ffc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents