Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-18 / 272. szám

r vtlag proletárját, EGYESÜLTETEK1 ARA: 50 filler SomogyIHéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 272. SZÁM SZOMBAT, 1961. NOVEMBER». Lesz-e ifjúsági lakótelep Kaposváron ? (3. o.) * Jövő hét' rádió- és tzlevizióműsor (5. o.) Pihenj csak, öreg fiú Mai számunk tarta'mábőU (6. o.) Mintegy 5 ezer munkaegységet takarítanak meg a lengyeltótiak Á lengyeltótiak jól megta­nulták, hogyan kell helyesen, a valóságnak megfelelően mér­ni, értékelni és nyilvántartani a közös munkát Ennek tulaj- domítható, hogy a Táncsics Tsa-ben szeptember végéig több mint két és fél ezer mun­kaegységet, takarítottak megs hogy a legutóbbi fölmérések szerint év végéig az előirány­zottnál mintegy ötezerrel ke­vesebbet használnak fel. Pedig nem fukarkodtak az egységekkel. Csupán rendet tartottak az elszámolásoknál, nem engedtek meg semmiféle részrehajlást Megbeszélték kü- lön-külön a normákat és szük­ség szerint alakítottak, változ­tattak rajtuk úgy, ahogyan a helyi körülmények megkíván­ták. Aki könnyű munkát vég­zett, nem kereshetett annyit, mint aki jóval több értékűt dolgozik. Így érték el, hogy a kocsisok és a gyalogmunkások keresete közt alig van különb­ség. Nincs elhatárolva egymás­tól a két beosztás, hiszen a fo- gatosok is gyakran állnak egy sorban az asszonyokkal a nö- vényápolási munkákban: ka­pálnak, egyelnék, és általában ott segítenek, ahol éppen szük­ség van erejükre, szorgalmuk­ra. Megfelelnék a valóságnak a jóváírt munkaegységek: ezt ál­lapította meg nemrégiben a bank revizora is a csapatveze­tő-könyvekben szereplő elszá­molások és a munkaegység- könyv adatainak összehasonlí­tásából. A takarékos munka­egység-gazdálkodás és a nyil­vántartások pontosságának eredményeként — az aszály okozta károk ellenére is — 30 forintos részesedésre számít­hatnak a lengyeltótiak. Tagösszeírás lesz a KISZ-alapszervezetekben A KISZ Központi Intéző Bi­zottsága határozatot hozott, hogy az 1961. december 31—i áL lapotnák megfelelően minden KISZ-alapszervezetben tagösz- szaímást kell végrehajtani. Tóth János, a megyei KISZ- bizottság szervező titkára a kö­vetkező tájékoztatást adta la­punk munkatársának a tag- összeírásról. — Az összeírás célja, hogy reális képet kapjunk a KISZ taglétszámáról, összetételéről. Ellenőrizni fogjuk a nyilván­tartásokat, és az alkalmat fel­használjuk atira, hogy minél több Ifjúsági Szövetségen kí­vüli fiatallal beszélgessünk a KISZ munkájáról, terveiről, céljairól. Az összeírást január 1 és 16 között végzik ed. A tanintézeteikben azonban ko­rábban, a december 1-i álla­potról adnak számot december 20-ig. A járási és városi KISZ- bizottságók december 10-ig szervezik meg az összeíró ak­tívahálózatot, és kioktatják a fiatalokat a nyomtatványok kezeléséről. Reméljük, hogy a tagösszeírós világos, tiszta ké­pet ad majd Ifjúsági Szövetsé­günk helyzetéről. Emelkedett a felnőtt hallgatók száma a gimnáziumban és a közgazdasági technikumban Megyénkben 3225 általános iskolai hallgató tanult az esti és a levelező tagozatokon a múlt tanévben. Eredményesen azonban mindössze 2371-er vizsgáztak. A hallgatóknak több mint egynegyed része ab­bahagyta a tanulást. Az idén sokkai kevesebben vesznek részt az általános is­kolai felnőttoktatásban. Az es­ti tanfolyamokra alig többen mint ezren, a levelező tagozatra pedig 935-en járnak. Tavaly 560-an, az idén eddig 380-ar magánúton végezték el az álta­lános iskolát. A gimnáziumi és a közgazdasági technikumi felnőttoktatásban az idén mint­egy 150-nel emelkedett a hall­gatók száma a tavalyi 1780-nal szemben. A középiskolai fel­nőttoktatásban szaktechnikusi tagozatok is működnék. A vál­lalatok igényed szerint indult pénzügyi és kereskedelmi ta­gozat, ruha- és textilipari, út­építő-, építőipari és gépipari teohnikumi oktatás. A mező­gazdasági technikunoknak 3Í2 felnőtt hallgatója van. A gimnáziumi felnőttokta­tásban a dolgozók gimnáziuma esti tagozatára igen kevesen, mindössze 62-en jelentkeztek, a levelez* hallgatók száma pé­tiig csaknem 1350. Sajnos, so­kan — különösen a nem csa­ládos fiatalok — úgy vélik, hogy a levelező tagozat elő­nyösebb a másik oktatási for­mánál, amely a hét három est­jét veszi igénybe. A levelező oktatás azonban igen sok ön­állóságot, áttekintő képességet és tanulási gyakorlatot követel, így a fiatalabbaknak, főleg a 20 éven aluliaknak jobban megfelelne az esti tagozat Nagy gondot okoz, hogy év közben sokan kimaradnak az iskolából, vagy nem készülnek fel a vizsgákra. A 20 és 30 éven aluliak közül többen nem veszik komolyan a tanulást. Még a heti egyszeri konzultá­ción sem jelennek meg. Legin­kább az első osztályokban ta­pasztania tó ez. Az üzemeknek, vállalatok­nak, intézményeknek föltétle­nül nagyobb segítséget kell nyújtaniuk a felnőttoktatásban részt vevő dolgozóiknak. Ér­deklődniük kellene problé­máikról. A szakszervezetnek, a KISZ-nek, a pártszervezetnek is ellenőriznie kellene a tanu­lók előmenetelét. Az új szövetkezeti jovedelemrészesedési módszer tapaszta atairól tanácskoztak a Földművelésügyi Minisztériumban A Földművélésügyi Minisz­térium kezdeményezésére az idén több gazdaságilag meg­erősödött termelőszövetkezet­ben vezették be a tagság pénz­ben! munkadíjazását. Az út­törő munka tapasztalatainak megvitatására az érdekelt szö­vetkezetek elnökei és főköny­velői prén teken tanácskozásit tartottak a Földművelésügyi Minisztériumban. Az, új jöve­delemrészesedési rendszer ta­nulságairól Tóth Mátyás, ami- msztérium osztályvezetője tar­tott bevezető előadást, majd a szövetkezetek vezetői mondot­ták él tapasztalataikat, javas­lataikat. Egyöntetű vélemény volt: a pénzbeli munkadíjazás teljesen megfelel az elosztás szocialista elvének, s igen sok előnnyel jár. Bebizonyosodott azonban az is, hogy ezt a rendszert csak a gazdaságilag már megerősö­dött, szilárd vezetéssel rendel­kező szövetkezetekben lehet sir kérésén alkalmazni. A p>énzbeli munkadíjazás legfőbb idei tanulsága, hogy hatására jelentősen megnőtt a tagok munkakedve s részvéte­le a közös munkában. Ez ata- p>asztalat olyan szövetkezetek­ből származik, ahol a jövede­lem és a munkafegyelem körül eddig sem volt különösebb probléma, s így igen valószí­nű, hogy a gyengébben gaz­dálkodó szövetkezetekben még fokozottabban jelentkezne a meghatározott szinten garan­tált jövedelem kedvező hatása. A pénzbeli díjazást alkalmazó Kilenc ismeretterjesztő előadást, színielőadásokat, műsoros esteket rendeznek Zákányban Az első félévben végzett jó munkájáért kiváló oklevelet kapott a Nagyatádi Fonalgyár kiskeresztorsózójában dol­gozó Simon Józsefné. Normáját állandóan 100 százalék fölött teljesíti. Zákány és Zákánytelep bár közigazgatásilag együvé tarto­zik, a lakosság összetétele, ér­deklődési köre mindkét helyen más. Az őszi-téli művelődési terv összeállítói eszerint vá­lasztották meg az előadások té­máit. Mindkét helyen 9—9 is-, meretterjesztésd előadást tar­tanak az évadban. Egy irodal­mi, egy egészségügyi, egy föld­rajzi és három pxűitikai elő­adás tárgya megegyező. Azon­ban Zákányban — amellett, hogy megtartják az egyhetes tsz-t segítő előadássorozatot — két mezőgazdasági témát is beiktattak. A telepen, ahol jobbára ipari munkások, MAV- dolgozók élnék, őket érdeklő társadalmi kérdésekről tarta­nak előadást. A zákánya színjátszók a Százházas lakodalom és az An- nuska c. színdarabok bemuta­tására készülnek, s vidám szil­veszteri és farsangi estet ren­deznek. A vasutasok szakszer­vezeti kultúrcsoportja Zákány­telepen Dunajevszkij Szabad szél című operettjét adja elő. Irodalmi színpaduk a XIX. század költészetéről és a ku­ruc költészetről tart irodalmi estet. szövetkezetekben már nincs, vagy alig van munkaerő-prob­léma és megszűnt a munka­erővándorlás. A pénzbeli munkadíjazás rendszere új problémaként ve­tette fel a díjtételek megállapí­tását. A tanácskozáson elhang­zottak szerint a munkadíjakat a legtöbb szövetkezet már az első esztendőben reálisan ha­tározta meg, s az év közben ki­fizetett összegeket az év vé­gén — az aszályos év ellenére is |— 20—30 százalékkal ki tud­ják egészíteni. A munkanor- mák és díjtételek kialakítása azonban még további finomí­tást kíván. Egyes helyeken nagy még az aránytalanság, van olyan szövetkezet, ahol az állattenyésztésben dolgozók ha­vi átlagos jövedelme kétszere­se a növénytermesztésiben dol­gozókénak. A Földművelésügyi Minásztériupn, akárcsak az idén, a jövő évre is ad ki rior- maikönyvet, ezt azonban csak segítségnek szánják ahhoz, hogy a szövetkezetek maguk alakítsák ki a náluk szükséges és legjobban megfelelő normá­kat. Ehhez a munkához a mi­nisztérium üzemszervezési ku­tató intézete útmutatót bocsát rendelkezésükre. Az új munkadíjazási rend­szer egyes problémáinak meg­oldásához hasznos segítséget ígérnek azok a tapasztalatok, amelyeket a minisztérium munkatársai és több szövetke­zeti vezető szerzett az idén a szovjet. kolhozokban. Az egyik ilyen probléma a természetbe­ni ellátás, amelynek fenntartá­sa mind a tagok személyes szükséglete, mind a háztáji áru­termelés érdekében a pénzíbe- ni díjazás mellett is indokolt A szükséges kenyérgabonát és takarmányt most a legtöbb készp>énzben díjazó szövetke­zetben a tagság megvásárolja a közös gazdaságtól, ennek a megoldásnak viszont hátrányai is vannak. Előnyösnek látszik egyes szovjet kolhozok módsze­re, ahol a termószetbeniek egy részét előre megtervezik a munkadíjban és munkadíjfcént osztják ki. Eltérőek a vélemé­nyek a premizálással kap>cso- latban is, bár az általános ta­pasztalat az, hogy az anyagi ösztönzésnek ez a formája még a legfejlettebb és önmagában is ösztönző elosztási rendszer mellett is hasznos. A tanács­kozás részvevői helyesléssel fo­gadták azt, az ugyancsak szov­jet kolhozokban látott mód­szert, amely szerint a prémiu­mot előre meghatározott opti­mális időben, illetve minősé (f* ben elvégzett munkák után fi­zetik, A tanácskozás részvevői egyetértettek abban is, hogy a garantált pénzbeli díjazás biz­tonságos alkalmazása szüksé­gessé teszi a pénzbeli vagy ter­mészetbeni tartalékalapot. Ar­ra 'törekednek, hogy néhány év alatt az évi munk^díj 20—25 százalékának megfelelő tartalé­kot képezzenek. Sok szó esett a tanácskozá­son arról a széleskörű érdeklő­désről, amely a legfejlettebb jövedelemelosztási forma út­törő alkalmazását • az ország termelőszövetkezeteiben kíséri. A nagycenki Széchenyi Tsz- ben például már húsz szövet­kezet képviselői jártak tapasz­talatcserén. Az eddigiek sze­rint jövőre több mint kétszáz olyan szilárdan gazdálkodó termelőszövetkezet kíván rá­térni a pénzbeli díjazásra, ahol az új módszer feltételei meg­vannak. Ezeknek a szövetkeze­teiknek a részére az év végéig tapasztalatcseréket rendeznek azokban a közös gazdaságok­ban, ahol a pénzbeli munkadí­jazást az idén a legjobb ered­ménnyel alkalmazták. (MTI) A gyermek- és ifjúságvédelem új feladatairól tárgyaltak a megyei tanácson Tegnap délelőtt a megyei ta­nács kistermében értekezleten vettek részt a gyermek- és if­júságvédelemmel foglalkozó megyei tanácsi osztályok és a pártbizottság a társadalmi és tömegszervezetek illetékes kép­viselői. Dr. Németi László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese nyi­totta meg az értekezletet. Kö­zölte a Minisztertanács hatá­rozatát a gyermek- és ifjúság- védelem megyei bizottságainak megszűnéséről, majd Dóczi Imre, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának előadó­ja mondott beszámolót. Ismer­tette a Művelődésügyi Minisz­térium tájékoztatóját a terü­leti gyermek- és ifjúságvédel­mi munkáról. Ennek rendsze­rében a tanácsok központi he­lyet foglalnak el. A gyermek­es ifjúságvédelem ezután álla­mi szerveknek lesz a felada­ta. A megyénél és a járások­nál az illetékes szakigazgatási osztályok, valamint a p>árt- és társadalmi szervezetek képvi­selői, a községekben p>edig a szociálpolitikai állandó bizott­ság mellett működő albizottsá­gok foglalkoznak ezzel az igen fontos társadalmi kérdéssel. Az előadó felolvasta a Mű­velődésügyi Minisztérium uta­sítását a veszélyeztetett csa­ládi körülmények között édő gyermekek és fiatalok felkuta­tásáról és nyilvántartásáról. Foglalkozott az eddigi fölmé­rések eredményeivel, és ismer­tette a megyei munkaértekezlet programját. Példamutató „yezérek“ Szekér álldogál a somogy- babodi Petőfi Tsz irodája előtt. Hárman ülnek a zsá­kok tetején. A kocsis indíta­ná lovait, hiszen nincs mire és kire várni; zárva van az iroda. ISgyikük megkérdi: — Kit keresnek az elvtársak? — A szövetkezet elnökét — feleljük. — A mezőn hagytam. , — S a párttitkár? — Az én vagyok. Nevem: Horváth István. — Fogatosként dolgozik a szövetkezetben ? — Dehogy. Brigádvezető vagyok — mondja. Petri János csapatvezető a szavába vág: — Tudják, ná­lunk Árpád-kori állapotok uralkodnak, itt a »vezéreké­nek kell jó példával elölj ár- niuk. Derülünk a történelmi ha­sonlaton, majd megkapjuk a komoly magyarázatot: ma van a vetés utolsó napja. Végeztek volna november 7- re, de elromlott a DT-trak- tor, s a húszholdnyi dombol­dalt csak tegnap kezdte szán­tani. Horváth elvtárs reggel kint járt a mezőn, s látta, hogy készen van a szántás. Küldte is mindjárt a kocsiso­kat boronáim. Hogy egyetlen fogatott se vonjon íd ebből a nagyon sürgős munkából, a Vetőmag kiszállítását magára vállalta. Befogta a hataslo- vat, mellé meg egy deres csi­kót. — Nem várhatunk, lóg az eső a nyakunkon. Az, hogy még nem értem rá reggeliz­ni, az nem számít. El kell vetni, ma ez a legfontosabb — magyarázza a brigádveze- tő-pjárttitkár most a lovak gyeplőjét fogva. — Fiatal ember a Pista, és gyors, mozgékony — jegyzi meg a kocsin ülő Halászi Imre, a növénytermelési bri­gád tagja. — Ezt tanulta az életben is, az iskolán is. Állami gazdaságban és termelőszövetkezetben ’több mijit egy évtizede dolgozik brigadérosként. Az idén vé­gezte el Mohácson a mező- gazdasági szakiskolát. — Felváltott a nagyobbik fiam: a technikum első osztályába ment az ősszel. Hadd tanul­jon, hadd ismerje meg a gaz­dálkodás tudnivalóit. Várják a magot a mezőn. Horváth elvtársék, a példa­adó «vezérek« indulnak. Sür­geti őket az idő, hájtja őket a kötelességérzet K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents