Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-17 / 271. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 50 FILLÉR SomogyIMéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIH. ÉVFOLYAM 271. SZÁM PÉNTEK, 1961. NOVEMBER 17. Mai számunk tartalmából: Nem menlevél (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) Az örökség (6. o.) Épül n szerelő­csarnok a Fi­nommechanikai Vállalat marcali telepén. A három szerelőcsarnok jövő év márciu­sában készül el, & Az óllatáDomány összevonásával eredményesebbé vált a gazdálkodás Az állami gazdaságok háromnegyedévi tapasztalataiból Az állami gazdaságok állat­tenyésztésében az idén nagy­fokú központosítást hajtottak végre. Nemcsak gazdaságokat vontak össze, hanem az eddig meglehetősen szétszórtan elhe­lyezett állatállományt is igye­keztek kevesebb helyre össz­pontosítani. Ennek kedvező hatása már mutatkozik a tér-' mélékenysóg alakulásában, az eredményességben is. Ä gazda­ságok háromnegyed évi mérle­ge hűen tükrözi ezt a folya­matot Mit mutat a mérleg az egyes állattenyésztési ágazatokban ? A múlt év azonos időszaká­ban a gazdaságokban 48 tehe­nészet volt, s azokban átlago­san 77 jószágot tartottak. A tehenészetek száma az idén 27-re csökkent, az átlaglétszám pedig 163-ra gyarapodott. Az összevonás ebben az ágazatban volt a legjelentősebb, hatása is itt a legszembeötlőbb. Ta­valy háromnegyed év alatt az egy tehénre jutó tejtermelés 2187 liter volt, az idén a szá­razságból adódó takarmányo­zási gondok ellenére 2484 liter ez a mennyiség. A nagyobb ho­zam a költségek csökkenését eredményezte. Egy liter tej elő­állításának közvetlen költségét a múlt év azonos időszakához mérten 2,75 forintról 2,49 fo­rintra szorították le az idén. A lábodi gazdaságnál volt a legnagyobb mérvű az össze­vonás. A tehenészet eredmé­nyességében ez úgy tükröződik, hogy tehenenként a tejhozam a tavalyi 2241 literről az idén háromnegyed év alatt 2466 li­terré gyarapodott. Az állomány minősége nem változott, ugyan­az, mint a múlt évben volt, a tejhozam emelkedését az tette lehetővé, hogy a szétszórt te­henészeteket összevonták, köz­pontosították, s a szakirányí­tást, az ellenőrzést így köny- nyebben végezhették. Az egy­séges körülmények között tar­tott, gondosabb felügyelet alatt álló állomány termelékenysé­ge nőtt Az üszőnevelő telepek szá­mát a gazdaságok a tavalyi 31- ről az idén 17-re csökkentet­ték, s így a 65-ös átlaglétszám 137-re nőtt. A súlygyarapodás­ban említésre méltóbb válto­zás nem történt — mivel ta­valy is igen szép eredménnyel dicsekedhettek a gazdaságok —, viszont a havi munkabér- költség 55 forintról 51 forint­ra csökkent. A választott ma­lacok havi súlygyarapodása 14 kg-ról 15,9 kilogrammra • nőtt, az egy kilogramm húsra jutó költség pedig 3,22 forintról 3,08 forintra esett. Hasznos és előremutató ta­pasztalatok ezek a nagyüzemi állattenyésztés -továbbfejleszté­sét illetően. Űj anyagból esőkabát, magnezit­padló, mosható falfestés * a Csurgói Járási Napsugár Ktsz [ovo évi terveiben Aligha akadt olyan év Csurgói Járási Napsugár Ktsz életében, hogy valami új cik­kel, új eljárással ne jelentkez­tek volna. 1954-ben ők dolgoz­ták fel elsőnek a Győri Pa­mutszövő- és Műbőrgyár első műbőrkészítményeit, s azóta rendszeresen mind tetszetősebb kabátokkal lepték meg a vá­sárlókat. Ez év tavaszán jelent meg a PRM esőkabát, s igen kedveltté vált.. Jövőre ismét újdonság kerül ki a szövetke­zetből. A Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárral közösen új esőkabát-anyagot terveztek. Tapintása hasonló a selyemhez, könnyű, impregnált, szagtalan. Automata gépsort szerelnek föl a Siófoki Kenyérgyárban Bizonyos mértékben idény­jellegű üzem a Siófoki Ke­nyérgyár. Fő szezonja a nyári időszak, s ekkor nehezen bir­kóznak meg a nyaralók igé­nyeinek kielégítésével, sőt még kisebtMnagyobb zökkenők is előfordulnak. Az idén különö­sen n\°gen-í’lkedett a kenvor.o gyasztás a siófoki járásban. Három százalékkal több volt eddig a házi sütés, mint ta­valy, s az 1960. harmadik ne­gyedévi 21100 mázsa kenyérre] szemben ez év azonos idősza­kában 22 300 mázsa kenyeret sütött a vállalót. A szezonban naponta 200—220 mázsa ke­nyér készült a Siófoki Kenyér­gyárban. Minden idény előtt nagy gon­dot okozott az üzemnek a mun­kaerő biztosítása. Nyaranta ugyanis körülbelül 30-cal kell növelni a létszámot, s mivel év közben nehéz volt szakembert találni, főleg ipari tanulók, technikumi diákok adták a nyári munkaerőt. Hogy ezt a gondot megszüntessék, egy au­tomata gépsort szerelnek föl. Ezentúl a dagasztástól a beve­tésig minden műveletet gép vé­gez. Óránként 20 mázsa kenye­ret dagaszt és formáz a gép­sor. Egyes alkatrészek már meg is érkeztek, s megkezdőd­tek az alapozási munkák. De­cember 31-ig elkészül a 300 ezer forint értékű berendezés. Ebből készítenek 1962 első ne­gyedévében 3300 kabátot. Sza­bása is új vonalú lesz. Csordás Istvánná, a textilkonfekció részleg szabásza, Radnóti László, a szövetkezet elnöke és Bükovics György osztályvezető már tervezi az új szabásmin­tákat. Több színben és több formában készítik majd, s így elkerülhető az eddigi esőköpe­nyek egyik nagy hibája: az egyenruha jelleg. Az új ter­mék neve Afrodite. Egyelőre csak belföldre, de később va­lószínűleg a külföldnek is ké­szítenek belőle. A szövetkezet a közelmúlt­ban fejlesztette építőipari rész­legét, s máris kísérleteznek mű­anyagok felhasználásával. PVC padlóburkolat már készül is, s jövőre széles körben szeret­nék elterjeszteni. Ugyancsak egy padlóburkoló anyag, a magnezitburkoló alkalmazását vezetnék be a tavasszal. Csu­pán a balatonfüredi ktsz fog­lalkozik ennek gyártásával, s az eddigiek alapján, nagy jövőt jósolnak neki. Négyzetmétere 95 forintba kerül, meleg, és tetszetős kivitelű, emellett pe­dig rengeteg fenyő-fűrészárut takarítanak meg vele. Somogybán még új, a fővá­rosban már elterjedőiéiben le­vő Emix falfestést is meghono­sítják jövőre. Ennek lényege, hogy a befestett fal anélkül, hogy megrongálódna, bármikor mosható. i A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Az igazság- ügymindszter előterjesztése alapján megvitatta a Magyar Népköztársaság büntető tör­vénykönyvének tervezetét és úgy határozott, hogy az or­szággyűlés elé terjeszti. Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság vezetője előterjesz­tette az erdőkről és a vadgaz­dálkodásról szóló törvény ter­vezetét. A kormány a terveze­tet megtárgyalta, s elhatároz­ta, hogy az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács jóváhagy­ta a román párt- és kormány- küldöttség magyarországi tar­tózkodása alkalmával aláírt magyar—román kulturális és tudományos együttműködési egyezményt. \ A Minisztertanács meghall­gatta és jóváhagyólag tudomá­sul vette a földművelésügyi miniszternek az őszi mezőgaz­dasági és betakarítási munká­latok előrehaladásáról Szóló beszámolóját. A kormány az egészségügyi miniszter javaslatára alsóbb tanácsok hatáskörébe utalt az egészségügyi szakigazgatás kö­rébe tartozó egyes feladatokat. A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Tovább tart az algériaiak éhségsztrájkja Párizs (MTUfc Ben Bella és a francia bör­tönökben fogva tartott többi algériai hazafi éhségsztrájkja tovább tart. A marokkói mi­niszterek közvetítő tárgyalásai mindeddig nem jártak pozitív eredménnyel; Csütörtök reg­gelre tervezett elutazásukat azonban elhalasztották, és eb­ből arra lehet következtetni, nem adták még föl a re­ményt, hogy sikerül az el­lentéteket valahogy áthi­dalni. A marokkói miniszterek szerdán délután Couve de Murville külügyminiszterrel tárgyaltak, majd a £resnes-i börtön kórházában és Garc- bes-bam az algériad miniszte­rekkel folytattak több órás eszmecserét. Utána ismét ta­lálkoztak a francia külügymi­niszterrel. A tárgyalásokról nem adtak Iá jelentést. A ki- szivárgott hírekből azonban ar­ra lehet következtetni, hőgy Hasszán király követed olyan kompromisszumos megoldást keresnek, amely lehetővé te­szi az éhségsztrájk befejezését anélkül, hogy a francia kor­mánynak nyilvánosan meg kel­lene hazudtolnia eddigi állás­pontját. A marokkói miniszterek ál­lítólag több megoldási javasla­tot terjesztettek De Gaulle elé. Ezek közé tartozik az is, hogy Párizs közelében egy szanató- riumot bocsátanának Ben Bel­litek rendelkezésére. Itt terű- letenkívüllségi jogot élvezné­nek, mintha az épület marok­kód felségterület lentie. Ben Bella ezt a megoldást hír sze­rint szerdán elutasította; Az algériai mimsztenelnökhelyat- tes kijelentette: éhségsztrájk­jának kettős célja van: 1. a politikai foglyokat megillető jogok megadása valamennyi fogva tartott algériai hazafi számára; 2. saját és négy miniszter­társának szabadon bocsá­tása. Ennek eléréséért á folytatja az éhségsztrájkot. A francia igazságügyminisz- tor a francia orvosi kamara el­nökét és négy szakorvost bí­zott meg azzal, hogy a garc- hes-i kórházban fogva tartott három algériai miniszter egészségi állapotát állandóan figyelemmel kísérjék. Ben Bel­la & társai azonban minden orvosi vizsgálatot visszautasí­tanak. Az ágyat már a látoga­tások idején sem hagyják el. Budiaf és Bitét algériai mi­nisztereket a fresnes-i börtön- kórházban ápolják. Az utóbbi állapota szerdán éjjel válsá­gosra fordult. Bítat hatodik éve van francia fogságban, és ez a hatodik éhségsztrájkja. A miniszteren a teljes elgyengü­lés jelei mutatkoznak. Ugyan­csak súlyos Budiaf állapota is, akinek a fogságban fél tüdejét kioperálták. A különböző börtönökben éhségsztrájkot folytató több ezer algériai helyzeté­ről alig szivárog ki vala­mi. A nimes-i fegyházbo! szerdán 25 teljesen el­gyengült foglyot szállítot­tak kórházba. A francia hatóságok egy men­tőautókból és rendőri kíséret­ből álló konvojt szerveztek, amely sorra látogatja a börtö­nöket, és elszállítja az életve­szélyes állapotba jutott foglyo­kat. Öt év alatt hat és fél milliárd forint hitel a magánépítkezések támogatására Az idén 18 000 családi ház épült az országban. A követ­kező években ez a szám ál­landóan növekszik, hiszen az ötéves terv lakásépítkezésének zöme magánépítkezés formájá­ban valósul meg. Hogyan se­gíti államunk az' ötéves terv­ben a magánépítkezéseket? A fontos kérdésről az Országos Takarékpénztár építési kölcsön osztályán tájékoztatták az MTI munkatársát. A magánépítkezéseket, a ta­karékoskodók áldozatvállalá­sát, erőfeszítéseit jelentős ösz- szegű hitellel segíti az állam. Az ötéves tervben évenként körülbelül 18 000—24 000 csa­ládi házhoz biztosítanak hitelt. Az idén 850 millió forintot — 200 millióval többet, mint ta­valy — folyósított az OTP, s következő években is ha­sonló összeget bocsát a saját erőből otthont teremtők részé­re. A terv szerint öt év alatt hat és fél milliárd forint köl­csönnel támogatja az állam a magánépítkezéseket. A következő években arra törekednek, hogy a magánépit- kezések is a főváros és ipari települések lakásgondját csök­kentsék. Így elsősorban a bérből és fi­zetésből élők kapnik köl­csönt. Ezért is, továbbá mert a ház­építés nagyobb erőfeszítést kö­vetel a lakosságtól, már az idén Budapesten és öt vidéki városban — Miskolcon, Debre­cenben, Pécsen, Szegeden és Győrben — 80 000 forintra nö­veltek a családi házépítési köl­csön felső határát A többi vá­rosban és a kijelölt ipari tele­püléseken ugyancsak több hi­ted — 70 000 forint — adható, mint az előző években. A ked­vezőbb föltételük hatására Bu­dapesten például 38 százalék­kal, az érintett vidéki városok­ban pedig 15 százalékkal nö­vekedett az építők, illetve a kölcsönt kérők száma. Gondot okoz, hogy a családi házak nagy részének építési formája nem kielégítő, nem úgy alakítja a városképet, aho­gyan azt szeretnék. A telepü­lések egységes, szebb kialakí­tását segítik a típustervek. Az építtetők a tapasztalatok sze­rint eddig idegenkedtek a tí­pustervektől. Az Építésügyi Miniszté­rium most újabb 50 tí­pustervet adott ki, ame­lyekkel már kielégítő a választék. Ezeket a takarékpénztári fió­kok már megkapták, és meg­kezdték árusításukat. A típus­terv gyorsítja az építkezéseket, hiszen ezek már figyelembe ve­szik az előregyártott elemeket. A magánépitkezések akadálya^ ként jelentkezik, hogy Buda­pesten és a nagyobb vidéki városokban egyaránt kevés a megfelelő házhely. Ezért a tanácsoknak sürgősen hozzá kell látniuk a par­cellázáshoz, hogy a következő évek na­gyobb igényeit ki lehessen elé­gíteni. A terület hiánya később egy­re inkább korlátozza majd a családi házak építésének lehe­tőségét. Ezért az Országos Ta­karékpénztár az ötéves terv­ben újszerű családi ház építési formát — a sorházépítkezést — igyekszik meghonosítani. A szakemberek véleménye szerint — s a külföldi ta­pasztalatok is 'ezt bizonyít­ják — a sorház lesz a jövő családi háza. A sorház ugyanis nem olyan területigényes; minden lakás­hoz 60—80 négyszögöl külön bekerített telek, kert tartozik. Közművesítésük gyorsabb, gazdaságosabb, s lényegesen kevesebb pénzzel, gonddal le­het hozzájutni, mint a »saját építésű« családi házhoz. Az öt­éves tervben «mutatóban« kö­rülbelül 15 000 sorházat épít­tet az Országos Takarékpénz­tár. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents