Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-15 / 269. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA: 50 FILLER Mai számunk tarta'mábófc MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 269. SZÁM SZERDA, 1961. NOVEMBER 15. Együtt a munkásokkal! (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) Ki hazudik nagyobbat? (6. o.) Csaknem 800 ezer forint a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára meghirdetett gyűjtési akció végeredménye Mi történt a pénzzel? nedák évfordulóiéra meghirde- kének rendbe hozására Siófok­A magyar forradalmi mnnkás-parasat kormány én a SZOT Elnökségének együttes határosáig a szocialista munkaverseny irányításáról, a termelési tanácskozásokról, a verseny szervezéséről, valamint a mnnkaversenyben élenjáró dnlgozók és vállalatok kitüntetéséről és jutalmazásáról Több mint három éve jelent meg lapunkban a városi párt- bizottság által megbízott szo- borfe] állítási bizottságnak az a felhívása, amely adakozásra szólította £ei megyénk dolgo­zóit. A városi tanácson kapott ér­tesülésünk szerint az akció eredményeként a vártnál sok­kal több, pontosan 779 798 fo­rint 45 fillér eyűlt össze. Ez azt bizonyítja, hogy Somogy dolgozói becsülettel kitettek magúkért. Mivel bizonyára mindenkit érdekel az össze­gyűjtött pénznek a sorsa, meg­kértük a büottság egyik veze­tőjét, nyilatkozzék; hogyan, mire használták fel a megye dolgozóinak forintjait. A kérdésünkre kapott tájé­koztatás alapján az alábbiakat közölhetjük; Mint ismeretes, a gyűjtés egyik fő célja az volt, hogy emléket állítsanak La inka Sándornak és mártírtársai :ak. A Lartinka-szobrot nemrég avatták fel. A szobor megalko­tására a pályázati díjakkal és az öntési költségekkel együtt 114 760 forintot fizettek ki a gyűjtési alapból. Kedden délelőtt a megyei ta­nács nagytermében gyűlésen vettek részt megyénk körzeti és kórházi orvosak Megjelent a gyűlésen Nagy Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság titkára isi. A részvevőket Takács István, a megyei pártbizottság agit­prop. osztályának vezetője üd­vözölte, majd az orvosok fel­adatairól, az orvosi munka sokrétűségéről beszélt. — Csak az elismerés hangján lehet szólni az orvosok több­ségének munkájáról. Pedig a mezőgazdaság szocialista át­szervezése megnövekedett fel­adat elé állította valamennyiü- ket. Az orvosok egy része ha­mar födismerte, hogy a mező­tett irodalmi-művészeti pályá­zat — Somogyi Pál Tűz a Ka­pos mentén c. könyve, a Tizen- kilencesek c. visszaemlékezé­sek s az e kötetben megjelent díjnyertes irodalmi pályázatok közlése — 59 992 forintba ke­rült. . ' Az ez évben meghirdetett második pályázat eddigi költ­sége .8200 forint A Tanácsköztársaság 40. év­fordulójára rendezett kiállítás költségei 54 534 forintra rúg­tak* A most november 7*én meg­nyitott Somogy megyei mun­kás- és parasztmozigalmi ki­állítás költségeinek fedezésére 36 400 forintot költöttek. A mártírok siófoki síremlé­lentkezett szerkesztőségünk te­lefonján. Molnár Imre elvtárs, a járási tanács -mezőgazdasági osztályának vezetője jó hírt közölt: a marcali járás terme­lőszövetkezetei a 14 200 holdas gazdaság átalakítása a gyógyí­tás új távlatait nyitotta meg — mondotta Takács elvtárs —, és felihívta az orvosok figyel­mét a hatékony egészségügyi propaganda, az állandó felvilá­gosítás nagy fontosságára. Előadásában kitért a falusi körzeti orvosok problémáira is. — A körzeti orvosok közül sókan nem .tudnak vagy nem akarnak beleilleszkedni a fa­lusi értelmiség környezetébe. Fedig a beilleszkedés minden­képpen hasznukra válna. Kö­zelebb .. kerülnének falujuk gondjaihoz, jobban megismer­nék azokat az embereket, akik­kel talán másnap rendelőjük­ben találkoznak — fejezte be előadását Takács elvtárs. nak visszaadtak 15 ezer forin­tot, Latinka Sándor és a többi ■mártír sírjának keresésére (ásatási munkálatok) 1813 fo­rintot fizettek Itt. Egy tavaly megrendezett ve­terán találk ózó költségeire 1276 forintot fordítottak. A gyűjtéssel kapcsolatos nyomtatványokért 5004 forin­tot, bankkezelési díj címén pe­dig 515 -forintot fizettek ki. A megyei tanáccsal szembén épülő lakóház épitési költségei­hez 200 ezer forinttal járultak hozzá a gyűjtött pénzből. A megmaradt 282 297 forint 83 fillér felhasználásáról — a tájékoztatás szerint — ezután döntenek. vetéstervvel szemben 14 226 hold földet vetettek be ősziek­kel. Elsőnek a csömendi Már­cius 1. Tsz, másodikkéiit a ne~ mesdédi Petőfi, harmadikként pedig a vanászlói Aranykalász Tsz végzett a vetéssel A második előadást — az egészségügyi felvilágosításról — ér. Berend Ernő megyei fő­orvos tartotta. Ismertette az egészségügyi oktatás jelántósé- gét és fontosságát. — Megyénk körzeti orvosai eddig évente öt-hat egészség- ügyi előadást tartottak. El kell érni, hogy ezentúl minden or­vos tartson minden hónapban egészségügyi előadást. Ki kell használni a lehetőségeket a gyógyítás eredményessége, a betegségek- megelőzése céljá­ból — mondotta de. Berend Ernő. I Ezután dar. Horváth István, az Orvosetikai Bizottság me­gyei elnöke ismertette a bi­zottság munkáját, majd vita kezdődött. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány és a SZOT Elnöksége együttes határoza­tot hozott a szocialista munka- verseny irányításáról, a terme­lési tanácskozásokról, a ver­seny szervezéséről, valamint a munkaversepyben élenjáró dol­gozók és vállalatok kitünteté­séről és jutalmazásáról. A kormány és a SZOT El­nöksége abból az elvből kiin­dulva, hogy a munkaverseny a szocializmus építésének kom­munista módszere, szükségét látja, hogy a gazdasági és szak- szervezeti vezetők minden szinten még hatékonyabban irányítsák, támogassák a dol­gozók kezdeményezéseit. A ha­tározat felhívja a dolgozókat, hogy a szocialista munkaver- senyben fokozottan segítsék elő az éves műszaki gazdasági terv, ezen belül az exportköte­lezettségek teljesítését, a mű­szaki fejlesztést, a munka ter­melékenységének állandó nö­velését, a termelés gazdasá­gosságának javítását. A termé­keket jó minőségben állítsák elő, takarékoskodjanak a mun­kaeszközökkel, az anyaggal és energiával. A verseny fő céljait az éves népgazdasági tervek jóváha­gyásával egy időben a SZOT határozza meg, ennek előkészí­téséhez az érdekelt állami szer­vek kötelesek a szükséges tá­jékoztatást és segítségeit meg­adni. Az Országos Tervhivatal az éves tervek kidolgozásának időszakában folyamatosan tá­jékoztatja a SZOT-ot a tervek fő céljairól, problémáiról. A minisztériumok ugyanilyen se­gítséget kötelesek nyújtani a szakszervezeteknek. A vállala­tok gazdasági és szakszerveze­ti vezetői az országos és a he­lyi feladatok alapján határoz­zák meg a munkaverseny cél­jait, s megjelölik az egyes ’ter­melési egységek konkrét fel­adatait, amit műszaki konfe­renciákon, termelési tanácsko­zásokon és üzemi tanácsülésen megvitatnak a dolgozókkal. Az üzemek, munkahelyek vezetői kötelesek megteremteni a ter­vek és a vállalások teljesítésé­nek feltételeit, gondoskodnak a vállalások nyilvántartásáról, összesítéséről. A határozat részletesen fog­lalkozik a termelési tanácsko­zásokkal, amelyek a dolgozók­nak a termelés és gazdálkodás irányításába és ellenőrzésébe való bevonására, valamint a termelési feladatok eredmé­nyes megvalósítására való moz­gósítás legfontosabb fórumai üzemen belül. A különböző üzemekben termelési egysé­genként negyedévenként az operatív terv ismertetésekor, továbbá az év zárását köve­tően a jóváhagyott éves rnér- legíbeszámolóvai egybekötött termelési tanácskozásokat kell tartani, de ilyen tanácskozást máskor is összehívhatnak, ha ezt a dolgozók kérik. A hiva­talokban, intézményekben a termelési tanácskozásokhoz hasonlóan munkaértekezlete­ket kell tartani, ahol az illeté­kes műszaki gazdasági vezető beszámol a végzett munkáról és a feladatokról. A termelési tanácskozások feladata a dolgozók széles­körű bevonása az üzem vezetésébe, a konkrét ter­melési és gazdasági felada­tokat szolgáló módszerek kialakítását a tervjavasla­tok kidolgozása, a felada­tok végrehajtásának meg; szervezése, ellenőrzése és segítése. A ferrríelési tanácskozásokon határozzák meg a leghelyesebb versenyformákat is. E tanács­kozásokon a dolgozók értéke­lik a vállalások teljesítését, a kiváló eredményt elért egyé­nek, csoportok munkáját, az egészségvédelem helyzetét. A termelési tanácskozásokon tett javaslatok nyilvántartásáról, megvalósításáról az illetékes műszaki és gazdasági vezető köteles gondoskodni. A dolgo­zók észrevételeit, javaslatait jegyzőkönyvben rögzítik, és két héten belül kötelesek ér­tesíteni a dolgozókat javasla­taik elbírálásáról. A határozat a továbbiakban kimondja, hogy az éves válla­lati tervek teljesítése érdeké­ben a dolgozók egyénileg és kollektiven versenyezhetnek. Egyéni verseny szervezése ott helyes, ahol egyes dolgozók feladatait konkréten meg tud­ják határozni és a végzett munka egyéni értékelésének sincs akadálya. Az egyéni ver­seny irányulhat olyan kiemel­kedő termelési és gazdasági eredmények elérésére, amelyek jelentősen hozzájárulnak a mű­szaki fejlesztés hatékony elő­mozdításához, a munka terme­lékenységének emeléséhez, a termékek minőségének és ex­portképességének javításához, a munkaeszközökkel és az anyagokkal való fokozottabb takarékossághoz. Az egyéni verseny szolgálhatja a szakmai ismeretek emelését, a korsze­rű technika elsajátítását és al­kalmazását, az élenjáró terme­lési módszerek terjesztését, új dolgozók betanítását. Az «gyének versenyét a termelési egységek vezetői a szakszervezettel együtte­sen havonta legalább egy alkalommal kötelesek érté­kelni. Jó munkájukért kitüntetést és jutalmat kaphatnak a dolgo­zók. »Kiváló dolgozó« okleve­let és az ezzel járó legalább egyheti átlagkeresetnek meg­felelő pénzjutalmat kaphatnak azok, akik időtartamtól füg­getlenül a legeredményesebben tevékenykedtek, vagy egy éven keresztül kiemelkedő munkát végeztek a termelési és gazda­sági egység tervfeladatainak végrehajtásában. »Kiváló dol­gozó« jelvényt és oklevelet, az azzal járó legalább félhavi át­lagkeresetnek megfelelő pénz­jutalommal azok| a dolgozók kaphatják, akik ismételten ki­emelkedő eredményt értek el és egyszer már elnyerték a »Kiváló dolgozó« oklevelet. Ezt a kitüntetést és jutalmat akkor is adományozni lehet, ha az oklevelet az illető dolgo­zó még nem nyerte ugyan el, de találmányt, «nagy jelentősé­gű újítást, vagy kiemelkedő je­lentőségű műszaki szervezési intézkedést dolgozott ki és ve­zetett be, vagy két éven át kimagasló termelési és gazda­sági eredményt ért ei. A »Kiváló újító« címet és az azzal járó arany, ezüst és bronz fokozatot azok az újítók nyerhetik el, akik újításaik, ta­lálmányaik révén egymillió, ötszázezer, illetve kétszázöt­venezer forintos utókalkulált népgazdasági eredményt értek ei. A »Szakma ifjú mestere« címet azoknak a fiatal szak­munkásoknak technikusoknak és mérnököknek adományoz­hatják, akik a KISZ Köziponti Bizottsága és a SZOT Elnök­sége által közösen meghatáro­zott feltételeknek eleget tet­tek. Lehetővé kell tenni, hogy a kiváló dolgozó kitüntetést és a vele járó pénzjutalmat is megkapják .azok, akik mint ki­váló újítók, kiváló traktorosok^ szakma ifjú mesterei a ver­seny különböző formáiban ki­magasló eredményeket értek el. A kiváló dolgozó oklevelet, jelvényt és a pénzjutalmat a termelési tanácskozás döntése alapján a vállalat igazgatója és a szakszerve­zeti bizottság együttesein adományozza. A többletnyereséget felmutató vállalatoknál évente a dolgo­zóknak legfeljebb 10 százalé­kát, az éves eredménytervüket nem teljesítő vállalatoknál, to­vábbá a költségvetésből gaz­dálkodó szerveknél a dolgo­zóknak legfeljebb 3 százalékát lehet oklevéllel és jelvénnyel kitüntetni. Gondoskodni kell arról is, hogy na csak az élen­járóik, hanem a huzamosabb ideig jó átlagos eredményt el­érő lelkiismeretes, szorgalmas dolgozók közül az arra érde­mesek is kellő erkölcsi és anyagi elismerésben részesül­jenek. A határozat ezután a kollek­tív versenyről intézkedik. Meg­állapítja, hogy ilyen verseny­forma általában ott helyes* ahol a munkafolyamatok, vala- rrvint a munkaműveletek kap­csolódnak egymáshoz, ahol a munka szervezése csoportokra épül. A kiváló brigád, a kiváló műhely, üzemrész vagy osztály címek elnyerésére a vállalat igazgatója és a szakszervezet meghatározott célokat tűz ki. Törekedmi kell azonban ar­ra, hogy a kollektívák ver­senyén belül megfelelően kibontakozhassék az egyé­nek vetélkedése, mint a verseny alapvető formája. Á brigádok versenyét legalább havonta, az üzemrészek vetél­kedését legalább negyedéven­ként kell értékelni. A határozat ezután a szocia­lista brigád, címért folyó ver­seny kérdéseit elemzi. Ez az új típusú verseny nemcsak a gazdasági eredmények elérésé­re, hanem az általános művelt­ség megszerzésére, a politikai és kulturális képzettség növe­lésére, a szocialista ember for­málására, a szocialista tudati és együttélés kialakításéra és fejlesztésére, az elvtársi segí­tés és együttműködés megvaló­sítására is irányuk A szociálisa ta brigád címért, és annak megtartásáért versenyző bri* gádok vezessenek brigádnap«« lót, amelyben vállalásaikat* azok teljesítését, a brigád éle­tében előforduló fontosabb eseményeket rögzítik. Leg­alább havonta brigádértekez­leteken a brigádnapló alapján értékeljék a brigád és az egyes tagok vállalásainak teljesítését. A szocialista brigád címet általában egy éves munka uíán a termelési tanácsko­zás döntése alapján a vál­lalat igazgatója a szakszer­vezeti bizottsággal együt­tesen adományozza. (.Folytatása a 2, oldalon) A Tanácsköztársaság negyve­Mindcn orvos tartson minden hónapban egészségügyi előadást Orvosgyűlés a megyei tanácson A marcali járásban befejezték a vetést Tegnap • délután Marcali je-

Next

/
Thumbnails
Contents