Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-11 / 266. szám

Szombat, 1961. november TL 3 SOMOGTT wePfcAP Több szakemberre van szükségük az állami gazdaságok javítóműhelyeinek A Tengődi Állami Gazda­ságban gyűltek össze a napok­ban a megye állami gazdasá­gainak főmérnökei, műhelyve­zetői, hogy megvitassák a gép­javítások menetét és a legfon­tosabb tennivalókat. Azért tartották itt az értekezletet, mert itt van a megye egyik legkorszerűbb javítóműhelye, s innen sok hasznosat vihettek magukkal a tapasztalatcsere részvevői. 1959-ig az állami gazdasá­goknál nem volt megfelelő gépjavítási és karbantartási rendszer. Ezért két évvel ez­előtt az Állami Gazdaságok Főigazgatósága rendezte ezt a problémát A folyamatos kar­bantartás fontosságát nem kell hangsúlyozni, hiszen ezzel hosszabbítják meg a traktorok élettartamát, biztosítják a za­vartalan munkát. Szükség volt e rendezésre azért is, mert az állami gazdaságok gépparkja igen nagyot fejlődött az utóbbi években. 1956-ban például még csak 193 traktoré gység :»k volt — főleg elavult, G—35-os gépek —, 1961 végére pedig már 627 gépegységük lesz. Az erőgépekhez több mint 200 fajta munkagép tartozik.. Te­hát '' sokkal nagyobb gondot kell fordítani a karbantartás­ra, mint négy-öt évvel ezelőtt. A helyes gépjavításra vo­natkozó utasítás még csak részben segítette a gépek mi­nél tökéletesebb kihasználá­sát. A jó munkához megfelelő körülmények is kellenek. Nem volt könnyű a javítóműhelye­ket kialakítani. Primitív, igen rossz körülmények között dol­goztak a tengődi, a lábodi, a kutasi szerelők. Három évvel ezelőtt kezdtek hozzá a műhe­lyek kiépítéséhez, s ma már majd mindenütt korszerű ja­vítóműhely van.. Csupán a bö- hönyei, a bárdibükki és az öreglaki gazdaság műhelyét kell még bővíteni. A megfelelő helyiség, a he­lyes javítási módszer magában véve vajmi keveset érne jó szakemberek nélkül. 1957—58- ban a műszaki vezetők között mindössze egy gépészmérnök akadt, ma hét gépészmérnök dolgozik a megye gazdaságai­ban. A többi vezető is techni­kai végzettséggel, nagy gya­Az üzemben tanult 1952-től Bogdán Sándor öntő-formá- zó, s 1954-től mint segéd dolgozik a Vaskorabimátban, illetve most már a TRANSZVILL-ban. Jól elsajátította a szakmát. Ez év augusztus 20-án kiváló jelvényt ka­pott. Tagja a Latinka szocialista brigádnak. korlattal rendelkezik. A sze­relőgárdával azonban nem ilyen kedvező a helyzet. A sze­relők alig hatvan százalékának van megfelelő képzettsége. Ezért elsőrangú feladat most a szakképzett szerelők és az utánpótlás biztosítása. Nem­csak azért fontos ez, mert a folyamatos gépjavítást, kar­bantartást másképp nem vé­gezhetik el, hanem azért is, mert a jövő év végéig minden állami gazdaság be kívánja vezetni a szervizszerű karban­tartást. Tengődön két hónap óta már így dolgoznak; a har­minc erőgépet minden éjsza­ka leolajozza a szervizmester és két segédje, s hetente egy­szer minden gépet lemosnak. Balátonújhelyen is' kísérletez­nek ezzel a módszerrel. A ta­pasztalatok szerint így lénye­gesen kevesebb a gépkiesés, sőt bizonyos költséget is meg­takaríthatnak. Beváltak a központi műhej- lyek is. Megyénkben a Bala- tonnagybereki Állami Gazda­ságban van ilyen műhely. Az állami gazdaságok összes mo- torcserés javítási munkáit itt végzik el. Egy motor javításá­ra általában 150—200 órát szoktak fordítani, a balaton- fenyvesi műhelynek feleennyi időre van szüksége. Ez Ösztön­zi a megye gazdaságait, hogy több központi műhelyt létesít­senek. Legközelebb. gumijaví- tó-, pótkocsikarbantartó-mű- helyt állítanak fel. Most. hogy lassan véget ér­nek a mezőgazdasági munkák, a legfontosabb feladat a folya­matos gépjavítás megkezdése, a szervizszerű karbantartás előkészítése és az oktatás fo­kozása. azaz olyan szerelőmun­kások kiképzése, akik el tud­ják látni a szervezett gépjaví­tási és karbantartási munká­kat. Sztalino új neve Donyeck Közzétették az Ukrán Köz­társaság Legfelső Tanácsa El­nökségének törvényerejű ren­deletét, amelynek értelmében íjjztalino városát ezentúl Do- nyecknek, a sztalinoi terüle­tet pedig donyecki területnek nevezik. A törvényerejű rendeletet azzal kapcsolatban hozták, hogy ipari vállalatok, bányák, építkezések, szovhozok, kolho­zok dolgozói, valamint az em­lített terület társadalmi szer­vezetei kívánták a fenti név­változtatásokat. (MTI) ÚJ NÉV Mikor mondták ki a döntő szót, mikor esküdtek hűséget ennek a társadalominak, mikor érezték még a párt tagjelöltek, hogy hol a helyük? Akkor-e, amikor a levegőben stukák vij­jogtak, és a sárga csillagos aj­tókon éjjel puskatussal dórom- bőitek? Vagy amikor nem jött több levél a frontról? Talán akkor, amikor az éhségtől majd összeestek az inséglmnyhán? Vagy amikor ijeszó sötétség ült rá a falura? Ki tudná meg­mondani? pedig néha úgy sze­retné tudni az ember! Olyan jó volna hallani és mélyein az emlékezetbe vésni. Amikor a Textilművek párttitkára végig­nézi az új tagjelöltek névsorát, ez is fölvetődik benne. Megáll a neveknél és el-elgcmddlko- dik. — Kovács Gyula — olvas­sa az egyszerű nevet, és hét­köznapi meszes, matteres ru­hás fiatalember jelenik meg előtte, aki a rezsiműhelyben kőművesként dolgozik észre­vétlenül. Tudja róla, hogy be­csületes, és Kovács Gyuláról ez a véleményük másolónak is. — Kovács Gyula — mondja a nevet az öblös hangú Szabó József, a műhely csoportveze­tője, és rögtön az a kép villan föl benne, amikor az ellenfor­radalom idején egy gyűlésen őt, az üzem párttitkárát ki akarták űzni a gyárból. Akkor felállt Kovács Gyula, a párton kívüli munkás, és azt kérdezte az ellenforradalrrtárok tel: — Milyen jogon ítélkeznek, milyen jogon akarják eltávolí­tani a párttitkárt? Ki válasz­totta meg magukat?! Mi nem, annyi bizonyos! — Nézd, a kőműves hogy ug­rál! Mit kapott ez a rendszer­től, hogy úgy védi? — gúnyo­lódtak. — Munkát, én is meg az asszony is— vágja oda nékik. — Becsületesen megélek. Az én apám... Elnyomta hangját a piszko- lódás;:. Kovács Gyula — mondja a nevet a parancsnok, aki 1956-ban a fiatalember fö- löttese volt, s mindjárt annak a katonának az arca jelenik meg előtte, aki rendithetetlen ül állt a megyei tanács épülete előtt azzal a paranccsal, hogy védje a nép vagyonát. Kovács Gyula szeme láttára ketten dobták él a fegyvert, s indul­tak haza Veszprémbe és Szé­kesfehérvárra. »Te nem jössz’ — kérdezték tőle is. Gyeire, gyere vár a feleséged, három­hónapos férj vagy.« Behunyta szemét, és állt mozdulatlanul, mintha nem is élne, csak a fu­tó bajtársak látták, hogy fejé­vel némán nemet int... — ... Kovács Gyula — mond­ja a nevet Böröcz István, Ko­vács egyik munkatársa, s ek­kor felvillant előtte a ^onó 2. üzemrész kék, piros, fehér, sárga színű oszlopcsarnoka, amint egy vasárnap társadalmi munkában ők festik azt Ko­vács ott van legelöl, erejét megfeszítve dolgozik, és biz­tatja a többit. Ez a malteros ruhás fiatal­omba’ nyitott be nemrég az üzemi pártbizottságra azzal, hogy szeretne belépni a párt- ba. A párttitkár ránézett’, s talán azt várta, hogy Kovács ünnepélyesen, előre elkészített mondatokban tudtára adja, mi indította erre az elhatáro­zásra. De Kovács most is egy­szerű volt. csöndes, szerény, mint mindig Nyílt tekinteté­ben most is az a fény ragyo­gott, ami munka és beszéd köz­ben jellemzi őt. Semmi se je­lezte, hogy valamiféle változá­son ment át. Amit tett, termé­szetesnek vélte. A pártti tkár tapasztalt vezető lévén nem is faggatta. Tudomásul vette, és följegyezte nevét az újonnan jelentkezettek közé. Az jutott eszébe, hogy Kovács apját a gázvédelmi pince temette ma­ga alá, ahol a háború idején a kaposvári munkanélküliek szá­zai dolgoztak. A tagjelöltség ideje ailatt — gondolta — a fiú majd megfogalmazhatja, miért határozta el, hogy belep a pártba. Kovács Gyula tudja, hogy ezt megkérdezik tőle. Keresi rá a választ, hogy mikor, miért határozta el, hogy kommunista lesz. Lehet, hogy feláll majd a taggyűlésen, és nem tudja megmondani. Lehet, hogy csak annyit tud mondani, hogy van egy kislánya, felesége, és bolt- dogok. Amikor a kommunistá­kat fenyegetik, akkor az ö, az egyszerű kőműves boldogsága is veszélyben forog ... A Textilművek párttitkára a fölvételiig még sokszor megné­zi az új tagjelöltek névsorát. Át- meg átgondolja, hogy me­lyiket miként nevelje a párt­szervezet ; ha tasigá váltak, me­lyiket milyen fontos posztra állítsák; melyiket milyen is­kolára küldjék, hogy tudását a legjobban ayümölcsőri ethes­se a közösség javára. Gyakran megáll a neveknél, és el-elgon- dcflikodik. Kovács Gyula — ol­vassa. Vajon mikor érezte meg ez a fiatalember, hogy hol a helye? ...Igen, mikor Is? Amikor a levegőben stukák vijjogtak? Amikor a gázvédelmi pincénél zsokogva nézett az apja holt­testét szállító mentő után? Amikor őrséget állt a tanács­ház előtt? Vagy talán akkor, amikor az üzem,ben szeme lát­tára akartak elűzni és me igya- lázni egy igaz ügyért küzdő embert?;.. Szegedi Nándor ÖREGEK NAPJA Tizenöt idős embert, túlnyo­mórészt öregségi járadékos tsz-tagot vendégeltek meg csü­törtökön Igáiban. A kedves kis ünnepségen Fehér István, a községi tanács vb-elnöke kö­szöntötte a megjelent öregeket, majd az általános iskola úttö­rőzenekara és énekkara adott rövid műsort. A pajtások vi­rágcsokrokkal kedveskedtek az ünnepeiteknek. Ezután Gaál László, a nép­front-bizottság községi elnöke mondott ünnepi beszédet. — Most. hogy megrendezzük az öregek napját, ezzel is meg­becsülésünket, szerelőiünket akarjuk kifejezni az idős em­berek iránt. Társadalmunk minden támogatást megad a becsületes munkában megöre­gedett, egyedül maradt embe­reknek — mondotta többek kö­zöt Gaál László. Szólt arról, hogy az öregek támogatása mindjobban közüggyé válik, majd köszönetét mondott be­csületes munkájukért. Ezután Fehér István 300—300 forint jutalmat adott át az öre­geknek. Az ünnepség végén a nőtanács teával kedveskedett az egybegyűlteknek. i HARMATH—RÉTI: Közös tagkönyvre dolgoznak a somogysimonyi KISZ-fiatalok A roplit2%#> __ Bauer körzetvezetó? Itt fájdalomtól —, és áthajolva L ange Néni, nem fogadtak, rajta eloltotta a villanyt. A fér- Pedig most... Most, a Lengyel- fi azonnal felligyújtotta, kopott és szürke épülete előtti földi osztály vezetőjének szó-# ev rnarciusaban elhatá­Az őrségparancsnoik most szem- bájába. /rozták a somogysimonyi KISZ­üveges. fekete fiatalember Lange semmi különöset nem^alapszervezet tagjai hogy volt SS-egyenruhában. látott ebben a szobában. Olyan ^munkaegységkönyvet Váltanak — Lange professzor vagyok, volt, íruint — mondjuk — egyS ,. A külföldi osztály vezetőjét ke- puritán textil vállalati vezér- 5ta termelőszövetkezetben, és tresem. igazgató hivatali szobája. Agmiinden fiatal havonta egy Az SS éltűnt. A tanár szíve parketten nem volt egyetlenemunkaegységnyit dolgozik a a torkában, dobogott. Ha most szőnyeg .sem, a falon egyetlen *KISZ javára. Megállapodtak a sem.;. Ha Bauer mégsem in- kép függött, Hitleré. A rideg,* , tépkedett.nagy térséget egyetlen, ha,tsl_^termeloszovetlvezettel, hogy a Az SS kilépett a fülkéből: — más bútordarab uralte, az (ró-5munkaegységek ellenértékét Parancsoljon. asztal. Nem, ezen a helyiségenjpénzben fizessék majd ki az A kopott vasajtó kinyílt, vé- látszólag nem volt semmi kü-#aiapsZervezetnek A húsztagú gigmentek a luxusvárótermen, Ionos. ........................ galapszervezet minden fiatalja I gen szépen dolgoztak a KISZ- esek a kukorica- és a cukorré­paföldön. Eddig már 105 munkaegysé­get szereztek, s több mint két­ezer forinttal gyarapították az alapszervezet vagyonát A nyá­ron már a tsz-től előlegbe ka­pott 1600 forintból voltak egy balatoni kiránduláson, most pedig úgy tervezik, hogy a fennmaradó összeget a KISZ- helyiség csinosítására fordít­... , . . ., gyorslift röpítette őket az ötö- Hogy mégis különös volt,#, . - , országi eseményeik után meg — Legyen most így. Ahogy emeletre. A perzsaszőmye- azt csak lakójának emlékiiratai-£kivette részét a munkából, jak. fontosabb lenne. Értse meg, Gítetiie mondta: Mehr Licht. geS) szoforos folyosón megálltak ból tudjuk. Nyugat-Német or-/ most is aít mondom, hogy ma- iobb fényit. a 42-es számú ajtó előtt. Az gával nem közölhettem. Nem Aztán módszeresen vegigcso- gg bekopogott. szagban természetesen az o# vagyunk gyerekek, hogy meg- kotta az asszony testet, aki _ Herein! — hallatszott be- mem°árimt is kiadták. (Azy sértődjünk. Bízzék bennem, és 1939. szeptember elsején elha- lürri-ö-l ’ " »Afrika-Korps« imától, Rom / intézkedjék. Kérem, sürgősen tácozta, hogy nem vér tovább. Tagos,-szép szoba tárult a méltói kezdve a lengyel ké-2 i u , , csináljon valamit, kár minden Amikor reggel Lange föleb- . . TiWbmt .. ... , . , . f ’ - ^dolgozó és Értékesítő Vállalat I vesszőt hasznainak 1 napért. Holnap? Köszönöm, ak- redt. es álmosan felült, a nő ^ Z áltt Tv r H T™ ^Kaposvári üzemvezetősége Ka­kor holnapután újra barna- feleje nyújtotta a Kezet. kottáit bluzos, csinos no állt Zolo Gudenamg csaknem mm- ­gyek. . — Berta. Gondolom, Mikör benyitott, a nő le- mek a keresztnevek. Három megye erdei termékeit gyűjtik Az Erdei Termékeket Fel-I rüs somot, kőrist és . n oró­szémmel feküdt az bertnek. hunyt ágyon. " — Elbecézgette a feleségét a doktor úr? —- kérdezte reked­ten. Es Lange most megtalálta a hangot: • — Nincs* feleségem'. De hiva­tásom van, és azt hittem, hogy ’ német, nö ezt megérti. t Frau Brand t úgy hátrált meg, mlnf aki re korbács sújt le. — Az más: Tulajdonképpen Imádom a kötelességtudó fér-» íiakat. Űiabb pohár konyak követ- *züksé°em kezeit, majd Lange meglepően ^ ” gátlástalanul pizsamát vett töl, és Frau Brco méltó bújt A nő felkönyökött sara — Lange jöhet- fel az írógép mellől. Lange den jelentős náci vezető em- jranya’ r°’"a. Somogy te' ösztönszerűen egy pillantást lékiratai megjelentek Adenau-/rületén 8yű^ti az erdei ternu> dc­rüsénAS ahogy°inár‘^régen •vetet:t a levö « er-Németországban. Egy ^sikf^^a ^yír- fűz- «^fe­nem, a professzor. elkapta a címzést: Senor Enri- náci kémfőnök. Canaris körül/ ”y 8 ^ j gy Sy A nap azzal teilt el, hogy co Gomez, Buenos Aires. Spa- egész dicshimnusz-irodalom 'novényeket> erdel gyurnö cso- Berta megmutatta Berlint Al- ny0] nyelvű szöveg következett szökött szárba — miért hiá- k€<~ i—*—>- Lange áradozott. __ . . A három megyében 3— ° mtain«. in vrvzri.^ ja «/-m-hrvi 400-an foglalkoznak • nyírsep­rű készítésével. Évente cs»k- /nem 150, termelő szállít hó­is.« Este nyolckor az Alexán- ” __ ■„ - , ni - .. " . , /.sövényeket a vállalatnak. A a ní., . . , —Egy pillanat, professzor ur -Dolgozoszobam falaiba —> . , . .. . . der Platzon homlokon csókolta , ,, ’ - . .. , , ,. -Jseprukeszitok nagy része a a nőt, és azt mondta, neki: mosolygott a titkárnő vés hangzik az emlékirat — sze-_, rendsze­Bécs sokkal szebb, de engem uloJia' nyo™a a diszes sorbó1 cppen mindig a monumentális csábi- — Heil Hitler — köszönt ma- ez a férfiú, k Titkösszolgálat tett, Berlinhez képest Wien gasra tartott karral az SS, 42. szobájának lakója, a. külfol-/ vidéki fészek,^ ha csinos^ fészek majd távozott. di osztály vezetője?) # — Egy pillanat, professzor úr -'Dolgozószobám falaiba — nőt, és azt mondta, neki: mosolygott a titkárnő vés hangzik az emlékirat — sze"lütermelőszövetkezetek — Holnapután hívj fel. Móst beleszólt az írógépasztalkára lén fotocellákat építettek be.j^ dolgozója a szállodába megyek, és leiek- erősített mikrofonba: Így már a helyiséget illetékte-jj szem, aludnom, kell, tiszta fej- __ 1026. lenek M ásnap délelőtt.tíz'■ órakor a a férfi niellka- szürke Mercedes ismét megállt Birodalmi Titkosszolgálat egyik felnyőgőtt a a titkosszolgálat legalább olyan legszentebb szentélyébe, a kül­> Az elmúlt gazdasági évben megközelítése is nadó^/kb 25Q ezer darab nvírs€prüt Halk berregés a kilincsnél- tette az egész hazai. 5^ mintegy 2500 db héSövénvt kun Párnázott aűotonyűt. es j, íróasztal kisebbfajta erőd^értékesített a vá,jalat A uó, Jsövény anyaga nagyobbrészt (Folytatjuk) ^fűzvessző, egy kevés vörösgyű­A1N Tiztiónapos miiszaiti rsjioloi tanfuiyam indul Az "Építésügy * MinibAf órium tíz­hónapos műszaki rajzolói íait"-.»Iya- mot rendez. A. tánfoljamra 18—11 éves érettségizett fiúk és lányok jelentkezhetnek. A fölvételi vizsga utá.u december i-töl kezdőtJik az oktatás. A hallgatóknak bei éhként ór.?« elméleti oktatáson kell részt venni. A gyakorlati ismere­teket 4 órás gyakornoki ,munka­körben sajátítják cl, s ezért a munkáért havonta 450 Forintot kapnak. A hallgatóknak tandíjat, s az oktatás befejezésekor v;’s-ra_ díiaf kell fizetni, A tancl'",< fkö- ry.lbelül havi ír-í?—150 forbVn min­den hónapban előre kel! k" " ütni. A hallgatók a sikeres írásbeli és szóbeli vizsga alapján műszaki níS- zoló bizonyítványt és állást kap­nak, A jelentkezési lapokat »z ÉM T/'* ••óiét-crve.ző vév-'1-' •*. ’a­?'<f " ” IF, kerület, Ma-rách ' r 4.) portóján lehet átvenni, és ugyan­itt kell leadni november 15- i* (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents