Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-10 / 265. szám

Péntek, 1961. november 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP Szigorúbban bírságolják meg a kontárokat A járási tanácsok szabálysértési előadóinak állandó fel­adatuk a kontárok elleni küzdelem. A jogosulatlan iparűzók nemcsak, hogy munkaalkalmat vesznek el az iparengedéllyel rendelkező kisiparosoktól, hanem az államot is megkárosít­ják, hisz nem fizetnek adót. Ezt megakadályozni mindenki­nek érdeke. Mégis ott tartunk, hogy a KIOSZ megyei tit­kárságán azt mondják: Somogybán körülbelül megegyezik a kisiparosok és a kontárok száma. Csaknem háromezer adó­zó kisiparos és majd háromezer kontár van megyénkben. Szembeötlő, hogy a rajtacsípett kontárok alig szenved­nek némi büntetést. A törvény szerint 3000 forintig terjed­hető pénzbírsággal sújható a jogosulatlan iparűző, Somogy­bán azonban a büntetések: összege alig néhány száz forintig terjed. (500—lOOtí forintos bírságokat csupán a marcali já­rásban találni.). Ezért aztán egyenesen »kifizetődő« a kon­tárkodás. Hogy mennyire, azt Mihályi István kaposvári kő­műves kontár esete is bizonyítja: 4500 forintos munkát vég­zett. Mégis mindössze 200 forintra büntették. Nem csoda te­hát, ha szaporodik a kontárok száma, kivált a városban, itt ugyanis 300 forintnál többet még alig fizettettek büntetés­ként. Akadnak, akiknek a jogosulatlan iparűzés az egyetlen kereseti forrásuk, mint például Csonka Ferenc kaposvári festőnek vagy Bognár Vendel kőművesnek. Ez utóbbi évek óta nincs munkaviszonyban, s mostanában a nemrég szak­munkásvizsgát tett fiával együtt kontárkodik. Az építőiparban különösen elburjánzott a jogosulatlan iparűzés. Ebben néhány kisiparos és a járási rtanácsok mű­szaki csoportjai a hibásak. Egyik-másik kisiparos ugyanis amellett, hogy tervet'ad a. kontároknak, még a nevét is köl­csönadja az építési engedély beszerzéséhez. Szeles József. villanyszerelő kisiparos 100—200 forintért berendezések raj­zait adja át,. Picz Mihály ladi kőműves pedig Danis István és Pintér József kaposvári kontárok munkájához kölcsönzi a nevét. Ha a műszaki csoport néha ellenőrizné a kivitelező­ket, megelőzhetné az effajta törvénysértéseket. Időnként pe­dig jó lenne,"ha a kisiparosok pénztárkönyvét és az építési engedélyeket összevetnék, vajon származott-e bevétel az en­gedélyezett építésből. Elsősorban tehát a járási szervek ügyintézésének a mó­dosításával kellene fokozni a kontárokkal szembeni hatéko­nyabb küzdelmet, szigorítani az ellenőrzést és a büntetést. R. F. Ki legyen a szervező? Vezetőségi ülést tartott a len­gyeltóti Táncsics Termelőszö­vetkezet. Ott voltak az ellen­őrző bizottság és a fegyelmi bizottság tagjai is. Vagy egy tucat napirendi pont szerepelt a programiban. Jó ideig ment is minden annak rendje és mód­ja szerint, szép sorjában kö­vették egymást a hasznos hoz­zászólások; már néhány hatá­rozati javaslatot is megsza­vaztak, amikor egyszerre meg­változott az ülés szabályszerű menete. Ügy kezdődött, hogy az elnök átadta a szót a mezőgazdász­nak: ismertesse a feladatokat, a legsürgősebb tennivalókat. Nyúl Imre agronómus a vetés mielőbbi befejezésének fontos­ságát hangsúlyozta. Kifejezte azt az aggályát, hogy a szö­vetkezeti gazdák nem lesznek hajlandók a másnapi katolikus ünnepen dolgozni. Megjegyzen­dő. hogy az agronómus ezt a kérdést az ünnep előtti estén vetetté föl, amikor a vezető­ség meghatározta a vetés be­fejezésének időpontját. És Nyúl Imre erélyesen bírálta a szövetkezet párttitkárát, amiért az nem szervezte meg a más­napi munkát. — Meg kellett volna értetni az emberekkel, hogy kötelessé­gük a vetés mielőbbi befeje­zése. Politikailag kellett volna oda hatni; megmagyarázni, hogy a jövő évi kenyér min­dennél, még egy ünnep meg­ölésénél is fontosabb. De a párttitkár elvtárs nem volt se­hol, nem intézkedett, pedig az ő feladata lett volna — mond­ta a mezőgazdász. Nem, nem egyedül a párttit­kár felelős a vetésért: szer­veznie, irányítania kell a mun­kát az elnöknek, az agronómus- nak, minden brigád- és csapat- vezetőnek. Szükséges, bogy a pártszervezet politikai munká­val mozgósítson az időszerű tennivalókra, olyanokra, mint amilyen az ünnepnapon való vetés is. Am ez nem alap arra, hogy a mezőgazdász csupán bíráljon. Neki is kellett volúa tenni egyet-mást a másnapi ve­tés megszervezéséért, nemcsak azt, hogy az ünnen előestéjen hibáztatja a párttitkárt. .. H. P. Külszíni szénkiiermelés a Szovjetunióban A legközelebbi esztendőkben a Szovjetunióban elkészülnek a világ legnagyobb felszíni szénbányái. Néhány ilyen bá­nya kapacitása eléri majd az évi 25 millió tonnát. A szénlelőhelyek felszíni mű­velése az utóbbi években a Szovjetunióban nagy méreteket öltött. Jelenleg az évi szén- meninyiség egyötöd részét — 105 millió tonnát — külszíni fejtéssel nyerik. A külszíni fej­tést az ország központi terüle­tein, Ukrajnában, Kazahsztán, ban, Üzbegisztánban és Szibé­riában 17 lelőhelyen alkalmaz­zák. A feltárással és a felszíni szénkitermeléssel kapcsolatos alapvető műveleteket teljesen gépesítették. A felszíni bá­nyákban ezer különböző kapa­citású exkavátor, több mint 600 villany-mozdony, gőzmoz­dony és más gépek dolgoznak. A geológusok megállapítot­ták, hogy a Szovjetunióban a felszínről művelhető lelőhe­lyek 70—100 milliárd tonna szenet rejtenek, s jelentős ré­szük a vasúti fővonalak köze­lében húzódnak. í gy tehát ked­vező föltételek vannak arra, hogy az ország óriási térsé­gein. az Uraitól a Szahalinig külfejtéssel termeljék a szenet. A Diesel ellenfele A leningrádi Kirov-gyár pró­bapadjára került egy 13 ezer lóerős kapacitású gázturbinás berendezés. A kereskedelmi flotta hajói számiára készült berendezésnek nagy előnyei vannak a Diesel hajtóművek­kel szemben. Az ilyen turbinával fölszerelt hajó évente körülbelül 2 ezer tonna tüzelőanyagot tud meg­takarítani. Ezenkívül a turbi­na elkészítéséhez feleannyi fém elegendő. Emelkedik Bulgária cukortermelése Évről évre emelkedik Bulgá­ria cukorgyártása. 1939-ben mindössze 25 000 tonnát, 1960- ban már íVl ezer tonnát gyár­tottak. Az ország területén je­lenleg 6 cukorgyár működik. Mindegyik az 1939-es országos termelésnél több cukrot állít elő. 'Bulgária idei cukorgyártá­sa az előirányzat szerint meg­haladja a 250 000 tonnát. cÁ M rr A balatoni hajók egy része már a siófoki téli kikötőben pihen átalaikításra, korszerűsí­tésre várva. Itt van az Óbuda, a Pilis, a Dunakeszi, s partra vontatva nyugszik a hatalmas Beloiannisz. Dolgoznak a Ke­lén és a Helka gőzösökön. — Utasszállítási tervünket október 15-ig teljesítettük — mondják a MAHART siófoki kirendeltségén. — Nagysze­rűen bevált a két szántódi komp, volt olyan nap, hogy 300 gépkocsit szállítottak; július­ban, augusztusban 300 ezer utast vittek át egyik partról a másikra. Még egy olyan hatal­mas kompra lenne szükség, mint amilyet i az idén kaptunk. Hajóink augusztus végéig 1 millió 387 ezer utast szállítot­tak. II millió forint átalakításra A MAHART Siófoki Hajc* zási Vállalata már a kövecke­Bánátj János esztergályos. zó szezonra készül. Száznál több ember dolgozik a műhe­lyekben és a sójatérbe vonta­tott hajókon. Hat lakatos- és két farram- kásbrigád versenyez egymás­sal a jobb eredményekért és a szocialista címért. Sós Fe­«XSSX%XX'iKXXX\SSXXSX\\XXXX\XXXK\\\X%SSSXX\K\K\+*X\S*XSXXX^\\\S\XX\KKXSXKXXS\>iXXSX5ÍSSS H ARM ATH—RÉTI: A Toplitz-tó filozófia ösvényem. Ebben ti ' vagytok a Kant, Nietasche és a többiek. Sikerült elérnem, hogy denbe belebonyolódtam, ros és kusza lett előttem dani. Vörös arccal lépett köze­lebb, a kezét nyújtotta* köny- nyedén meghajolt és ki jelen­tette: * — Azt hiszem, még be sem mutatkoztunk. Dr. Lange. A nő nevetett: Frau (jen. Mocsár. Úgy éreztem, Brandt. Ha már ilyen ünnepé- , , . , , , _ lyesek vagyaink, a keresztnév szabadulok belőle soha. De sor ráér. kát tudtam. Azt hiszem, Csend következett Lange dent megtanultam, amit vegre megszólalt: tett Mégsem nekem adták — Szép haja van. , _ I-arty előtt ebben a pilla- régen szurokfekete sötétséggé A ^ nevetett, egy mozdu- tónszet£®t- ESy zsidó natban kérdésessé vált az változott, és a kétfajta ma- jattal kibontotta kontyát, fé- Azt mondták, az én egész múlt Most — először gány hordozója még mindig sülködni kezdett. nem elég alkotó túl életében — egy pillanatra beszélgetett A tanár úgy érez* — Köszönöm, csak égy ká- megtorpant a csúcsra kapasz- te, a sors rendelte ezt így, csit pontatlanul mondta, kodás hajszás, lihegő kíséi-leté- hogy ő teljesen megnyugodjék. — Hogy kellett votlina? ben. Érdemes volt? Érdemes És csak most jutott eszébe, — Ügy, hogy szép hajad mocsárba!, egyszerűvé tettetel volt feláldozni a fiatalságot, hogy nem ebédelt van. Ti, osztrákok átkozottul mindent. A faj, a vér, a fegy lemondani sportról, kalandról, — Itt kell lennie valahol a sokat adtok a tormákra. Hábo- ver „ t = és elismernék- T-J ----- TI. „„1 __- .s. “ «COSeOD IgaZSagßt HOZ t alán majd később. Aztán letek ti. Kiszabadítottatok Hajók a téli kikötőben. renc lakatos- és Puczk Lajos fa­rmul kás b ri gád j a már el ás nyerte a szocialista cí­met. Lidiit Lász­ló kormányos, idős Somogyi Gyula hajóveze­tő, Jankovics Fe­renc kormányos és még tíz,dolgo­zójuk a »Közle­kedés kiváló dolgozója« jel­vényt kapta meg a júliusi nagy viharban tanú­sított bátor helytállásukért. BánáM János esztergályos, Sós Ferenc lakatos és Guzslován Lajos művezető kiváló jelvényt érde­meit ki jó Imun­kájával. Bánáti János esztergályos* Kiss Imre, Tóth Béla, Fekete István és Oláh János jár az élen az újítók között. Igen büszkék a vállalatnál arra, hogy eredményesen küz­denek a balesetek megelőzésé­ért. Április óta a műhelyekben dolgozó szakmunkások közül senkit sem ért baleset. Pedig tavaly csak a negyedik ne­gyedévben 14 baleset történt. Igaz, azóta több mint 1 millió •forintot fordítottak a telep fejlesztésére, korszerűsítésére, új, biztonságosabb gépek vá­sárlására. A két brigád Puczk Lajos famunkásbri- gádja kezdte el elsőnek a munkaversenyt, elsőnek is sze­rezték meg a szocialista cí­met Két éve van együtt a hét­tagú brigád., a legtöbben 10— 15 éve dolgoznak itt. Tóth Já­nos kiváló dolgozó ’ faipari technikumba jár. Matyikó La­josra meg a i többiekre minden munkában lehet számítani. Sós Ferenc lakatosbrigádja később kezdte ugyan a mun­ka versenyt, de egy > időben kapta meg a szocialista címet Megbeszélést tart a Puezk-brigád, Csökkeni a baieselek száma hogy tanuljon és elismerjék, kocsimnak, öngyújtófénynél ta_ rú van. Ilyenkor mások a vi ... később pedig mindenről, hogy ]án megtaláljuk. Beülünk vala- szonyok Herr Doktor. Át kell tatolc előbbre juthasson? Fáradtan hová — mondta Lange, és el állítani az ember gondoilkodá- Frau Brandt ekkor márháf-y hanyatlott egy padra. Szinte yolt ragadtatva határozottsága- sát. Én mindig fütyültem az rahanyatlott, éhes karjai bi-S teljesen gondtalanul töltött el tói. emberek véleményére, de hosz- Tmrskén+ % vagy fél órát. _ .... A Hotel Nardibanhof portása szú ideig nem gondoltam arra, . . ozofia^ Közben szüntelenül sűrűsö- Ean hitt a szemének, amikor hogy Henriben kívül más fér- Professzorát; • * dött körülötte a homály. Ar- a magas, hajlott hátú, szemüve- fi ás van a világon. Henrik a — Szépen beszélsz — zihál-/ ra rezzent fel, hogy valaki le- őszülő halántékú, könyv- férjem. A napokban kellett ta. — Úriember vagy. é ül mellé. Nő volt,^ amennyire moly külsejű Herr professzort volna szabadságra jönnie. Há- tudsz. Igen eredményes az újító- mozgalom. Augusztusban pél­dául 36 újítást nyújtottak be. kivehette, magas, telt és bar- ©gy hölggyel a karján na. Cigarettát vett elő rétikul- feland alogni. jéből és rágyújtott. Megelőzte Langet, akinek a kezében már szolgálatkészen ott volt az ön­gyújtó.- — Elkéstem, ismét elkéstem — morgott a tanár. Szomszédja meglepetten né- fonszámot látta rom soriban írta meg, hogy nem jöhet. Aztán kitört a háború, Meglepetése tovább növeke- én meg döntöttem, dett, amikor a bécsi vendég — És... Én lennék a sze- tíz perc múlva kijött, a kezébe rencsés eszköz, amellyel a dön- nyomott egy cédulát, és közöl- test végrehajtja.-.; végrehaj­tó, hívja be neki »tlringend«- tod? re, azonmalra ért a bécsi tele- — Így van, drágám. Te vagy Sokáig Akkor kopogtak az ajtón.J Hangosan, kérflieihetetlenül. / — Bocsánat, Bécs befutott1/' — hallatszott a portás álmost hangja. ^ — Megyek 1— szólít ki LascrÁ aett rá. — Mi az, hogy ismét? — Ma már egyszer sikerte­lenül p/óbáltam meg valamit. De persze maga ezt nem tud­hatja. Butaságokat beszélek. A magány teszi. az eszköz. ge, és megpróbált felemeíked-^ Közben a második emelet És Frau Brandt most nem ni. a nő visszahúzta. S hatos számú szobájában is tőr- nevetett. lange felhajtotta po* . ., / tént némi változás. A nő, akit barát, szókincse ettől hatóm- “ Ven oJyaíl teJefon> amierV a tanár olcsó ékszereivel tele- zottan gyarapodott. most itt tudsz hagyni? y aggatva, magas nyakú ruha- — Evőé, tudatosság, hideg — Van — mondta tárgyüa-s hagyott a szekrényéből értelem - lelkesedett. - Ez- goSan a férfi, és Frau Brandt < előkerült konyakosuveg előtt, zel fogjatok meghódítani a vi- , . . . - , ,, , r. — Hát magány, az van. Pe- akkorra kombinéra vetkőzve lúgot. karjai erre mar lehanyatlottak.^ dig éppen csak megkezdődött a osztotta meg magányát a sze- Maga sem hitte volna: keze Lange a portásfülkebe izga-> háború Mégis alig van már gényes bútorzattal. Langet vad egy Don Juan lendületével fo- tottan emelte füléhez a kagy-J férfi Berlinben — mondta a öröm járta át, krakogott néha- nódott a nő dereka köré, a Jót. f nő. nyat, szeretett volna valami hangja szárnyalt: 5 A szürkés gamoiygás már stűszerűt, valami illendőt nu»- — Éveken át bolyongtam a a Puczk-brigáddal. Ök hacan vannak. Ketten vállalták a brigádból, hogy megszerzik a hegesztő szakmunkás-bizonyít­ványt is. A brigádveze­tőn kívül vala­mennyien KIS2U esek. Itt tanulták a szakmát a ha­józásnál. Flunsz- li József és Zsu- bericz Imre a brigád leglelke­sebb tagjai. i * * * Nemsokára a többi hajó is pi­henni tér a téli kikötőbe. Még a tél beállta előtt el akarják vé­gezni a külső munkálatokat a Kelén és a Hel­ka gőzösökön, s a Beloiamniszom. Ezért igyekszik most a Puczk- és Sós- és a többi brigád, ezért fá­radozik a hajó­zás valamennyi dolgozója. Szálai Lászlé (Folytatjuk) Üj munkán a Sós-brigád.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents