Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-04 / 261. szám

VTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 50 FILLpR SomaguiMéplap ♦AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 261. SZÁM SZOMBAT, 1961. NOVEMBER 4. Mai számunk tartalmából: A brigád még együtt van~~. (3. o.) Gyorslista a lottó november 3-án megtartott tárgynyeremény húzásáról Jövő héti rádió- és televíziómOsor (5. o.) Termelőszövetkezeteink versenyben végzik az őszi munkákat Megkezdődött a Szakszervezetek Országos Tanácsának II. teljes ülése radalom 44. évfordulóját és a Szovjetunió négy és fél évti­zedes fejlődését méltatta, és szólt arról a jövőről, amely az SZKP XXII. kongresszusán el­fogadott programból bontako­zik ki. Hangsúlyozta a második ötéves terv jelentőségét, és közölte, hogy a teljes ülés fel­adata éppen azoknak a mód­szereknek a kimunkálása, me­lyekkel a szakszervezetek hoz­zájárulhatnak a második öt­éves terv sikeres teljesítésé­hez. . Ezután Varga György, a SZOT titkára számolt be a második ötéves tervről és a szakszervezetek ezzel kapcso­latos feladatairól. (MTI) Marosán György és Nemes Dezső hazaérkezett Moszkvából A somogyszentpáli Béke Ter­melőszövetkezet versenyt in­dított az őszi munkák mielőbbi elvégzése céljából. A kezdemé­nyezés megyénk tsz-einek többségében kedvező fogadta­tásra talált. Öt szövetkezet kivételével a marcali járásban minden közös gazdaság csatlako­zott a szentpáliak felhívá­sához. Hogy a mozgalom még széle­sebb körűvé váljon, a gépállo­mási traktorosok is versenyt indítottak. 1000 és 800 forintos jutalmakat tűzitek ki a győzte­seknek. A fomyódi járás 26 tsz-e kö­zül 11 kapcsolódott be a ver­senybe. Bár részletes értékelés még nem történt, de a vetél­kedés első eredményei már mutatkoznak. Nemrégiben a balaton­szentgyörgyi Csillagvár Tsz az első helyre került. A következő héten a hoi- ládiaknak jutott a legjobb hely. Nem mindenütt értették meg egyformán a mozgalom jelen­tőségét. Bár a tabi járás 27 közös gazdasága fogadta el a felhívást, igyekeznek is az őszi munkákkal, még sincs köztük igazi versenyszellem. A hiba az, hogy a vezetők jóformán nem is beszélték meg a közös­séggel, mit jelent a somogy- szentpáliakhoz való csatlako­zás, mik azok a vállalások, me­lyeket teljesíteni kell. így per­sze nem tud életre kapni a mozgalom. Csaknem ugyanez a baj a csurgói járásiban is. Ismertették ugyan- a felhívást, 14 szövetke­zet versenyre is lépett, sőt vállalta, hogy a 'burgonya és a kukorica betakarításával a megjelölt határidőnél előbb vé­gez, mégis úgy tűnik, hogy ez­zel letudták kötelességüket a szövetkezetek vezetői gondol­ván, hogy a többi a tagok dol­ga. Részben igaz is ez, de a mozgalmat jellemző szorgalom hiányzik, mivel sok helyen nem ismerik, vagy csak éppen hallottak valamit a verseny je­lentőségéről. Eredmények azért így is vannak. A porrogi Napsugár Tsz pl., amely az október 11-i jelentésben még a búza­vetésben lemaradottab kö­zött szerepelt, a múlt hét végén már arról adott szá­mot, hogy minden őszi munkát elvégzett. Az élen halad Iharos, Szenta is, a kukoricabetakaritásban Inike és az iharosiberényi Űt- törő Tsz szám szerint állapítják meg he­tenként a 21 versengő szövet­kezet helyezését. Egészséges versenyszellemről tanúskodik a hétről hétre változó képet mu­tató értékelés. Október 14-én és 21-én a szabása Győzelem került az első helyre. 14-én a segesdi Latinka még a 14. he­lyen szerepelt, egy hét múlva azonban már a második volt a járásiban, elfoglalva a se­gesdi Űj Barázda helyét, mely a harmadik lett. A kaposvári járásban 23 tsz csatlakozott a szentpá­liak kezdeményezéséhez. Itt nehezebb a verseny meg­szervezése, mivel a Zselicség természeti adottságai különle­ges intézkedést követeltek. A második ötéves népgazda­sági terv előirányozza a kon­fekcióáruk forgalmának nö­velését is: 1965-ben a kereske­delem a textíliák hetven szá­zalékát már készruha formájá­ban hozza forgalomba. A kon­fekciócikkek aránya néhány éve nemcsak hazánkban, ha­nem külföldön is egyre növe­kedik. Magyarországon jelen­leg a textíliáknak körülbelül 60 százalékát konfekcionálja az ipar. A 144 millió méter hazai fogyasztásra készülő textíliá­ból 88 millió méternyit a kon­fekcióüzemek és a szövetkeze­tek hasmáinak fel. A Belkereskedelmi Miniszté­riumban elkészült a következő évekre a ruházati cikkek for­galmának részletes terve. Esze­rint egyre több textíliát dol­goznak fel készruhának. Jelen­leg a rendel kezés re álló gyap­júszöveteknek körülbelül a fe­lét hozzák forgalomba méter­áru formájában, felét pedig konfekcionálva. 1965-re a gyap­jú készruházati cikkek részará­nya 27 százalékkal növekedik. Pamut textíliákból a konfek­ció cikkek aránya 1965-ben 28 százalékkal lesz magasabb, mint most. A konfekcióüzemek és a szövetkezetek elsősorban több pamut női, gyermek kész­ruhát és ágyneműt gyártanak. A méteráruk részaránya öt év múlva 17 százalékkal csök­ken, készruházatd cikknek viszont az össztermelésből 20 Ezeken a területeken össze­vonták a gépeket, s a komplex­brigád csak a vetés elvégzése után megy mindig másik szö­vetkezetbe. Az értékeléskor természetesen figyelembe ve­szik ezt Az utolsó fölmérések szerint az első hely Karcseli- getet illeti, a másodikra Atta­la, a harmadikra Edde került. A siófoki járásban mindösz- sze négy szövetkezet csatlako­zott a felhíváshoz; a barcsi já­rás közös gazdaságai pedig a szarvasi és a gyomai járás in­dította versenybe kapcsolódtak be. A jelek arra vallanak, hogy a verseny szellemében a me­gye szövetkezetei nagy erőfe­szítéseket tesznek az őszi ten­nivalók mielőbbi elvégzéséért. goznak fel. A konfekcióterme­lés növelését, mint az illeté­kesek elmondták, a vásárlók igényeinek megfelelően készí­tik elő. A következő öt eszten­dőre előirányzott változásokat a jelenlegi keresletre alapoz­ták, vagyis azokból a textíliák­ból készítenek több konfekció­ruhát, amelyeket leginkább ke­resnek. A tervek szerint a kö­vetkező években csak olyan méterárukat hoznak forgalom­ba, amelyek meghaladják az úgynevezett konfekció igénye­ket. A boltok főleg különleges, exkluzív szöveteket árusíta­nak majd. A konfekcióforga­lom növekedésének megfele­lően átalakítják a ruházati ke­reskedelem bolthálózatát is. Mivel egyre kevesebb méter- áru-szaküzletre lesz szükség, a meglevők közül sokat átalakí­tanak úgy, hogy azok alkal­masak legyenek konfekció cik­kek árusítására. (MTI) A hónapok óta tartó száraz­ság az ország legtöbb vidékén rendkívüli körülményeket te­remt az őszi mezőgazdasági munkáknál. A kőkeménnyé száradt földek megművelése a szokásosnál sokkal jobban igénybe veszi a gépeket, mun­kaeszközöket Pénteken reggel az EDOSZ székhazában megkezdődött a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának 11. teljes ülése. A teljes ülésen megjelent többek között Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára; Szurdi István, a párt Központi Bizottságának osz­tályvezetője; Brutyó János, az MSZMP KB tagja, a SZOT fő­titkára, valamint a forradal­mi munkás-paraszt kormány több tagja. A teljes ülést Somogyi Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT el­nöke nyitotta meg. A jelenle­vők megemlékeztek a napok­ban elhunyt dr. Pál Ferencről, az Orvos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének főtitká­ráról. Ezután Somogyi Miklós a Nagy Októberi Szocialista For­A vendéglátóipar üzleti sza­bályzatát, ami több, mint száz paragrafusból áll, gyakran kell módosítani. Csaknem minden esztendőben akad ugyanis egy- egy olyan vitás kérdés, amire új szabályt kell felállítani. Az idén a táskarádió-tulajdonosok okoztak vitát. A csendre vá­gyó vendégek szóban és írás­ban szinte ostromolták a ven­déglátóipari vállalatok köz­pontjait, sőt a Belkereskedelmi Minisztériumot is azért, hogy hozzanak tiltó rendelkezést a táskarádiók használatára. A vendéglátóipari tröszt méltányosnak találta a kö­zönség kérését, és most dön­tést hozott a tranzisztoros csendháborítók ügyében. Ki­A Földművelésügyi Minisz­térium Anyagellátó Vállalatá­nak kimutatása szerint az idén szeptemberben és októberben 18 millió forinttal több gép- alkatrészt adtak el, mint egy évvel ezelőtt. Ebből körülbelül nyolcmillió forint érték növe­kedésre előre számítottak, eny- nyit indokolt ugyanis a gép­park bővülése. így csak a két legutóbbi hónapban tízmillió forint értékű gépalkatrész ír­ható a szárazság számlájára. A Földművelésügyi Minisz­térium Anyagellátó Vállalatá­nál elmondották az MTI mun­katársának, hogy a vártnál sokkal nagyobb alkatrész-fel­használás eddig nem okozott fennakadást. A munkaeszközök zöménél később sem lesz probléma, mert ezekből még mindig ele­gendő tartalék áll rendelkezés­re. Nehezebben megoldható feladat lesz azonban az erőgé­pek alkatrészeinek biztosítá­sa. Ezeknek a hibái ugyanis többnyire csak a téli gépjaví­tásnál derülnek majd ki. Bi­zonyos alkatrészek nagyot>b forgalmára persze már most tudnak következtetni, s ezek­ből terven felül is rendelnek. A Vörös Csillag Traktorgyár például már ígéretet tett, hogy az év végéig, tehát a gépjaví­tások megkezdéséig terven fe­lül szállít tengelyfoeaskereket a DT 413-as traktorokhoz. (MTI) Marosán György és Nemes; Dezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, akik a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének tagjaiként részt vettek a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXII. kongresz- szusán, pénteken délelőtt visz- szaérkeztek Budapestre. mondták: vendéglátó- és szó­rakozóhelyen tilos a táskará­diót bekapcsolni, nemcsak azért, mert az zavarja a többi vendéget, hanem azért is, mi­vel a szerzői jogvédő hivatal engedélyhez köti a rádió hasz­nálatát a vendéglátóhelyen. Alii az új szabályt megsérti, azt az üzletvezetőknek ezentúl figyelmeztetniük kell, és ha ez sem használ, fel is jelenthetik. A tilalom különben — mint az illetékesek hangsúlyozták — a labdarúgó-mérkőzések közve­títésére is vonatkozik. (MTI) Fogadásukra a Nyugati pá­lyaudvaron megjelent Biszku Béla, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Gáspár Sándor és Szirmai Ist­ván, a Politikai Bizottság pót­tagjai; Sándor József, a Köz­ponti Bizottság tagja; Hollai Imre, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője; Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter; Pap Já­nos belügyminiszter. Ott volt a fogadtatásnál M. A. Popov, a Szovjetunió budapesti nagy­követségéneik ideiglenes ügyvi­vője és a nagykövetség több tagja. A küldöttség vezetője, Ká­dár János, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnö­ke a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága el­nökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívá­sára Moszkvában maradt, és ott részt vesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. év­fordulójának ünnepségein. (MTI) A nagyatádi járásiban pont- százalékkal nagyobb részt dol­Szedik as zerződéses őszirózsamagot a barcsi Vörös Csillag Tsz kertészetében. A 400 négyszögöl területről 4000 forint bevételre számitanait. r Öt csömendi kőműves kezdeményezése — A gyerekek nem vára­kozhatnak a kocsmában! — De valahol lenni kell nekik, ha már a körzetesítés úgy hozta, hogy Niklára jár­janak busszal! — Mi lesz, ha megjön az esős idő!! Nem maradhat ez így tovább. — Nem bizony, valamit ki kéne okoskodni... Nem egyszer, nem tízszer hangzott el ilyenféle beszél­getés Csömenden, mióta el­kezdődött a tanév. Akár így, akár úgy forgatták a szót, mindig arra jutottak: tenni kéne valamit Igen, de mit? És főleg hogyan? Kicsi a falu, a tavalyi villamosítás fölemésztett minden község­fejlesztést. Örülnek a vil­lanynak, persze, hogy örül­nek; úgy kellett a világos­ság, mint egy falat kenyér — de hát most ez is kell! Egy helyen áll meg a busz, a kocsma előtt, az pedig iga­zán nem a legideálisabb vá­róterem a gyerekeknek ... S a kezdeményezés megszüle­tett. öt kőműves: Szentes Ist­ván, Putai István, Németh Lajos, Horváth István és Tálos Jenő bement a ta­nácsházára. A titkár, Nagy Mária meglepődött a kőmű- ves—delegáció« láttán, s nem tudta mire vélni az ün­nepélyes komolysággal kez­dődő látogatást. — Marika, mi elvállal­nánk ... — kezdte halkan az egyik. — No persze, nem pénzért, csalk úgy, ajándékba, mert v__ _____________________ h iszen tudjuk, hogy adósak vagyunk még a villanyért is... — Magának, Marika, ma­gának kellene segíteni vala­hogy, hogy meglegyen az anyag. — A többi már a mi dol­gunk — meg a falué... Csandesen, őszintén folyt a tárgyalás. Papír is meg ce­ruza is került elő. Vitatkoz­tak, tanakodtak, aztán jött a mentőötlet, valami módon át kell hozni az idénre az épí­tést. Tizennyolcezer forint­ról van szó, annyiba kerül az anyag... Meleg kézszo­rítás, ragyogó arc volt a ta­nácskozás zárójele. Nem vet­ték észre, hogy kint az ab­lak előtt is folder ül a lopva leskelődő emberek tekintete. Körülfogták a kőműveseket, egymás szavába vágva kér­dezgették, hogy történt, mi­re jutottak. Hálálkodtak, kö­szönetét fejeztek ki — aztán széledni kezdtek, de egy sem ment el anélkül, hogy ne mondta volna: »Én is ott leszek, segítek ...« így esett Csömenden, hogy a munkájukat önként fel­ajánló kőművesek megoldot­ták a falu egyik gondját. Minden bizonnyal ott lesz­nek a többiek is, ha elkezdő­dik az építkezés. Egy szom­batra vagy vasárnapra ter­vezték a falak felhúzását, hogy ne essen ki senki a munkából. A külső vakolás aztán ráér jövőre is, a fő az, hogy állni fog az autóbusz- váró. V. M. ____________J Több készruha kerül forgalomba a jövőben A szárazság miatt két hónap alatt tízmillió forinttal növekedett a mezőgazdasági gépalkatrészek forgalma Intézkedések az alkatrészellátás biztosítására Tilos a rádiózás a vendéglátó-helyeken Döntést hozott a kereskedelem „a tranzisztoros csendháborítók“ ügyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents