Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-30 / 282. szám
f VfLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MRA: 50 FILLf* Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 282. SZÁM ★ CSÜTÖRTÖK, 1961. NOVEMBER 30. Mai számunk tartalmából: Nagyatád lakásgondjairól (3. o.) Az illetékesek válaszai, hozzászólásai cikkeinkhez (5. o.) Vizsgálat (6. o.) II mélyszántás elvégzése a szövetkezeti és gépállomási traktorosok együttes feladata Megyénk gépállomásai az országos verseny hetedik helyét szerezték meg. Éves tervüknek 92 százalékát teljesítették november 20-ig. Jól dolgoztak a traktorosok és a gépállomási vezetők a tavaszi és nyári időszakban, megküzdtek a szárazság okozta nehézségekkel, segítségükkel a tsz_ek az őszieket idejében elvetették. Munkájukért a megyei pártbizottság elismerését fejezte ki a múlt hét végén tartott értekezleten. A megyei igazgatóság a legjobb eredményt elért gépállomások vezetőit összesen 149 ezer forinttal jutalmazta. A legtöbb jutalmat -- 6590 forintot — a terv végrehajtásában leginkább kitűnt Nagybajomi Gépállomásnak az igazgatója, Horváth Géza kapta. Kitartóan dolgoznak a traktorosok jelenleg is, de sok tennivalójuk lesz a Jegközel.bbi hetekben is: mielőbb be kell fejezni az őszi mélyszántást. A megyei pártbizottság célul tűzte ki, hogy ebben az évbein ne maradjon szárítatlan egyetlen barázdányi föld se. A múlt hét végéig a mélyszántásnak mintegy 40 százaléka készült eL A legtöbb helyen azért nem mehetnek az ekék, mert előttük van leta- karítatlanul a kukoricaszár. Másutt meg — mint például a répása Első ötéves Terv Tsz- ben — nincs meleg ruhájuk a szövetkezeti traktorosoknak, emiatt éjszakánként nem dolgozhatnak. A feladat nagysága megköveteli, hogy a tsz-ek minden szántógépe is folyamatosan menjen. Most a megyei pártbizottság kezdeményezésére járási és gépállomási vezetők a helyszínen segítik szervezni, irányítani a mélyszántást. Ahol a trágyahordás akadályozza ezt a munkát, oda a körzetből több vontatót vónnak össze. A munka dandárja most is a gépállomási traktorosokra vár. Ha jobban kihasználják a szántásra alkalmas időt, akkor egv-egy géppel műszakonként a jelenlegi 3,7 helyett legalább 4 holdat felszánthatnak. \ Az éjszakai műszakban ugyancsak nagy tartaléka rejlik a mélyszántás meggyorsításának. Félmillió forint lesz a jutalmuk azoknak a gépállomási traktorosoknak, brigádvezetőknek és brigádszerelőknek, akik e munkában valamivel is többet tesznek tervfeladatuknál. A jutalom első részét a megyei igazgatóság a legutóbbi tíz napnak holnap összesítendő eredményed alapján azonnal kiutalja. Negyven 5-|-l-es osztályból 27-ben ipari, 13-ban mezőgazdasági szakoktatás folyik megyénkben A tsz-eknek és az állami gazdaságoknak több és jobb gyakorlási lehetőséget kell biztosítani a politechnikai osztályok számára 1963. szeptember 1-én lép életbe az új oktatási törvény. Az iskolareform tervét széles körben megvitatták a tavasz- szal. Az új oktatási törvény életbelépéséig hátralevő két tanéveit a régi és az új tanterv közti szintkülönbség áthidalására használják fel. Az új tanterv a nevelőktől is nagyobb pedagógiai, lélektani és módszertani felkészültséget köve- teíL A nyolcosztályos általános iskolai oktatás bevált, s ezért oktatási rendszerünknek továbbra is szilárd alapja marad. Az új oktatási törvény azonban mind az általános iskolában, mind a középiskolában több fontos feladat megoldását írja elő. Ilyenek pé’dául a szakrendszerű oktatás és a gyakorlati foglalkozás kiterjesztése, a körzetesítés továbbfejlesztése. Napjaink legfontosabb .feladata a gyakorlati oktatás ki- terjesztése. Megyénkben 79 osztott felső tagozatú, áltaianos iskola. működik. Ezekben a politechnikai oktatás személyi föltételed biztosítva vannak. 64 iskolában — ahol a tárgyi föltételek is megvannak — már bevezették a gyakorlati oktatást. Ennek ellenére a megye felső tagozatos tanulóinak mindössze 42 százaléka részesül politechnikai oktatásban, mivel sok a kisiskola, az osztatlan felső tagozat. Ez a kérdés — az új oktatási törvény szerint is — a kör- zetesítés továbbfejlesztésével oldható meg. Ezzel egyidejűleg emelkedik a gyakorlati foglalkozásban részt vevők száma anélkül, hogy az iskolák számát is emelni kellene. Igen fontos lenne, ha a politechnikai oktatásiban már Megjelent kiadványban a megyei pártbizottság mezőgazdasági határozata A megyei pártbizottság I960, februári ülésén tárgyalta a mezőgazdaság fejlesztésének távlati tervjavaslatát. Az ülés anyagát brosúrában kiadták, hogy a párt- és a tanácsi szervek vezetői, munkatársai, a mezőgazdaság dolgozói mindennapi munkájuk végzése közben azt jobban megismerhessék. Pártszervezetekben, tanácsoknál, termelőszövetkezetekben ma is ez a kiadvány forog közkézen. A tavaly februári párthatározatnak egyes célkitűzései a megváltozott körülményeknek megfelelően. módosultak. Ojabban meghatározott feladataink már országos terven alapulnak. Ezért a megyei pártbizottság most újabb kiadványt bocsátott közre: megjelentette 1961. október 24—25-i ülésének mezőgazdasági határozatát. A kiadvány »A Somogy megyei Pártbizottság 1961. október 25-i határozatába második ötéves terv mezőgazdaságra vonatkozó célkitűzéseinek megvalósításáról, a termelőszövetkezetek politikai és gazdsági megszilárdításáról, a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztéséről« címmel jelent meg. Előszót a kiadványhoz Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára írt. Szirmai elvtárs a kiadvány tartalmát értékelve hangsúlyozza: »Ezzel a falura vonatkozó határozataink érvényüket vesztették, és ez a határozat az, amelynek alapján a megyei, járási, községi párt- és állami szerveknek és tömegszervezeteknek, valamint a gazdasági szerveknek dolgozniuk kell.« A ■ megyei pártbizottság irányelvként szolgáló határozata a némáinktól az ötéves terv végéig terjedő időszakra jelöli meg a növénytermesztés, az állattenyésztés, a termelőszövetkezeti beruházás, az áruértékesítés és felvásárlás fejlesztésének céljdtűzéseit. Részletesen ismerteti a brosúra a tsz- tagok anyagi érdekeltsége biztosításának különféle módszereit, a munkaszervezetek megszilárdításának és a szövetkezeti vezetés javításának tennivalóit i& részt vevő általános és középiskolai osztályok számára a tsz-ek és állami gazdaságok több és jobb gyakorlási lehetőséget biztosítanának. Nem helyes az a megoldás, hogy az éppen soron levő mezőgazdasági munkák végzése tölti ki a gyakorlati oktatás idejét A gyakorlati oktatás fő célja az, hogy a tanulók összefüggéseiben lássák a nagyüzemi mező- gazdasági termelést. Megyénkben két szaktárcái technikum, egy közgazdasági technikum és egy 4 plusz 2-es mezőgazdasági gépszerelő szakiskola működik. Ezenkívül megyénk általános gimnáziumainak 40 osztályában folyik 5+1-es rendszerű oktatás. Ez a forma szakmai előképzést nyújt. Az érettségi mellett lehetőség nyílik szakmunkás-bizonyítvány szerzésére is. A negyven 5-4-1-es rendszerű osztályból 27-ben ipari, 13-ban pedig mezőgazdasági szakoktatás folyik. Helyes lenne, ha mielőbb —megyénk jellegének megfelelően — a mezőgazdasági 5+1-es osztályok kerülnének, többségbe. Ehhez azonban az szükséges, hogy a járási székhelyek tsz-ei fogadni tudjanak gimnáziumi 5+1-es osztályokat: megfelelő munkahelyet és szakoktatókat biztosítsanak számukra. \ Az Állami Biztosító közli, hogy a kötelező gépjármű-szavatossági biztosítás jövő évi díja a magántulajdonban levő gépkocsik után változatlanul 460 forint, a motor- kerékpároké 100 forint. A díj január 1-én esedékes. A személygépkocsik biztosítási díja két részletben, január 1-én és július 1-én is befizethető. Az önként köthető általános gépjárműbiztosítás díja január 1- től 50 százalékkal csökken. Az SZKP programja az elei programja Hruscsov novoszibirszki beszéde Moszkva (TASZSZ). A múlt vasárnap Hruscsov szovjet miniszterelnök beszédet mondott a szibériai mező- gazdasági dolgozók novoszi- hirszki tanácskozásán- Beszédében — amelyet a szerdai Pravda közöl — Hruscsov következetes, önfeláldozó munkára szólította fel a munkás oka V kolhozistákat és az értelmiséget. Mint rámutatott, a haladás gyors ütemének biztosítása a kommunista építés minden frontszakaszán fontos, s különösen jelentős ez a szocialista mezőgazdaságban. — Nekünk, szovjet embereknek az SZKP programja az élet programja, a nép boldogságáért vívott küzdelem programja — mondotta Hruscsov. Sok helyeslő, a szívek mélyéről jövő szó hangzott el az SZKP új programjáról. Ilyen szavakat hallottunk a testvéri kommunista és munkáspártok vezetőitől, a kapitalista országok munkásaitól, parasztjaitól és haladó értelmiségiedtől. — A szovjet nép hisz a XXII. kongresszus határozataiban és az SZKP programjában. »Az ipar területén kijelölt feladatokat végre fogjuk hajtani, ebben senki sem kételkedik« hangsúlyozta a szovjet kormányfő. A mezőgazdaságról szólva Hruscsov kijelentette, hogy egyes külföldi vezetők kételkednek a' kijelölt tervek végreha j fásában. A mezőgazdaságban dolgozó kommunistáknak meg kell mutatniuk, milyen lehetőségei vannak a Szovjetunió mezőgazdaságának. Hruscsov rámutatott, hogy minden szovjet ember büszke Szibéria sikereire. Szibéria előtt a következő 20 év folyamán mesés távlatok nyílnak. A kapitalista országok itt megforduló közéleti személyiségei méltó elismeréssel adóznak e terület munkásosztályának, parasztságának és tudósainak, akik átalákították ezt az egykor zord, dermesztő vidéket. — Hisszük — jelentette ki Hruscsov —, hogy szovjet rendszerünk győzedelmeskedik a kapitalizmussal folytatott versenyben. Amikor a kapitalista országok államférfiaival beszélgetek, mindig beszélek a leninizmus eszméinek diadaláról, a szovjet rendszer győzelméről, mert meggyőződésem, hogy' eszméink, a kommunizmus eszméi győzedelmeskednek; mert a kommunizmus — a ma, a kapitalizmus — a tegnap. A burzsoá lapok azt írják — folytatta beszédét Hruscsov —, hogy a szovjet társadalom haladást eredményez a kultúrában és a tudományban, s ez — mondják — a legfőbb veszély a kommunizmusra nézve, minthogy a felvilágosult társadalom elutasítja a kommunizmust. »Ha önök hisznek ebben, uraim, maradjanak csak meg hitükben — mondotta Hruscsov —, mi bátran fogadjuk ezt a »veszélyt«, és minden módon fejleszteni fogjuk a közoktatást, a tudományt és a kultúrát«. Beszédében az SZKP Központi Bizottságának első titkára rámutatott annak fontosságára, hogy a mezőgazdasági termelés gyors növelésére tol kell használni a tartalékokat. Az egyik legfontosabb ilyen tartalék a föld helyes kihasználása, a vetésterület olyan rendszerének meghonosítása, amely a szemes termények és takarmányfélék maximumát biztosítja s következésképpen a hús» és tejhozam maximumát is. Ezért a földművelés rendszerének kérdése jelenleg rendkívül nagy jelentőségű nemcsak a mezőgazdaság dolgozóira, hanem az egész szovjet nép számára is Beszédének jelentős részében bírálta Hruscsov a füves vetésforgó rendszerét, amelyet még az elhunyt Vaszilij Vil- jamsz szovjet akadémikus dolgozott ki. Viljamsz akadémikus egyike volt hazánk legtehetségesebb tudósainak — mondotta Hruscsov. — ö sok újjal járult hozzá a talajtanhoz, a talajképződés folyamatának elméletéhez. Ebben a tekintetben mi elismerjük őt. Hanem »ami a füves vetésforgó rendszerét illeti, ez alapjaiban ed- hibázottnak bizonyult«. Hruscsov emlékeztetett, hogy egészen 1953-ig a Szovjetunió kolhozaiban és szovhozaiban erőltették a füves vetésforgó rendszerének bevezetését. »E rendszer minden területre kiterjedő és sablonos alkalmazása komoly károkat okozott hazánk mezőgazdaságának« — mondotta Hruscsov. Rávilágított, hogy sok millió hektárnyi területet kitevő termékeny földet foglaltak le a kevéssé produktív fűféleségek. Ezek a földek lényegében vetetlenek maradtak. Saját elméletére támaszkodva Viljamsz ténylegesen tagadni kezdte az őszi gabonák jelentőségét. Ezzel összefüggésben a szovjet kormányfő emlékeztetett az SZKP Központi Bizottságának 1947 februárjában tartott plénumára, amely Sztálin követelésére határozatba foglalta, hogy Ukrajnának ki kell bővítenie a tavaszi búza vetésterületeit, bár ez jelentős 'károkat okozott a köztársaság mezőgazdaságának. Hruscsov elmondotta, hegy csak az 1948-ban, az Ukrán KP Központi Bizottságának kezdeményezésére Kijevben összehívott tanácskozás :— amelyen tudósok és szakemberek vettek részt — tudta legyőzni a konzervatív felfogást, és védte meg az Ukrajnában magas terméshozamot biztosító őszi búzát. Hruscsov hivatkozott Viljamsz egyik ellenfelének, az elhunyt Dmitri j Prjanyisnyikov akadémikusnak szavaira, aki bátran bírálta Viljamsz hibás tételeit, s bebizonyította, hogy a füves vetésforgó alkalmazása csökkentheti a szemes termények és a takarmányféleségek termelésének növekedését. (Folytatás a 2. oldalon.) Az üzemi konyhák téli ellátásáról tárgyaltak a konyhavezetők a városi tanácson Harminc-egynéhányan vettek részt azon a hétfői megbeszélésen, ahova az üzemi étkezdék vezetői voltak hivatalosak. Tízezer embert érdeklő kérdésről volt szó, ugyanis körülbelül ennyire rúg a közétkeztetésben részt vevők száma. A megbeszélés célja —amint Szőnyi Ferenc, a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársa kifejtette, — hogyan tehetne segíteni az üzemi konyhák téli ellátását. Hangsúlyozta, hogy az üzemi konyhákat az aszályos esztendő okozta nehézségek ellenére szervezetten, köznonti készletből akarják ellátni. Ezt azonban akadályozza — hangoztatta —, hogy az üzemi konyhák többsége tervszeirüt- tenül gazdálkodik, nem jelentik be igényeiket, máról holnapra élnek. Éppen az üzemi konyhák ellátására nyitották meg a közületi húsboltot, ám sokszor előfordul, hogy az étkezdék vezetői nem itt szerzik be a húsféléket: Gyakran megszegik azt a szabályt is, amely megtiltja, hogy közöletek a lakosság ellátását szolgáló üzletekből vásároljanak. Sokan mégis ezt teszik, csak azért, mert nem rendeltek meg idejében és keülő mennyiségben valamilyen árut, vagy mert ez kényelmesebb. Az ellátásban zavart okoz egyikmásik konyhavezető hanyagsága. A legtöbb helyen nincs étlap, s csak reggel döntik el, hogy mit főzzenek. Az étkezdék fele például nem jelentette be az erre a hétre szóló hús- igényét. A bolt csak gondo- lomformán rendel húst, ezért fordul elő, hogy egyes üzemi konyháknak némelykor nem tudnak hűsít adni. Ha a dolgozók zúgolódnak, az étkezdevezető a boltra hárítja a felelősséget. A változatosság javítására sem használnak ki minden lehetőséget az étkezdevezetők. Korábban például nem egy helyen panaszkodtak, hogy szívesen készítenének baromfihúsból éteteket. Ezért az idén a kereskedelem nagy mennyiségű vágott baromfit biztosított, az étkezdék azonban alig kértek belőle. Minthogy tésztagyáraink még nem fedezik a szükségleteket, azért az üzemi konyhákon gyúrt tésztáit is használhatnak. Ezzel a lehetőséggel sem igen élnek, pedig szívesen fogyasztanák. Valaki megkérdezhetné': ugyan, hol vegyünk tojást? Nos, a nagykereskedelem ebből is kielégíthetné az üzenni konyhák szükségletét, ha az étkezdevezetők nem felejtették volna idejekorán megkötni a szállítási szerződést a Baromfifeldolgozó Vállalattal. A megbeszélés tanulsága áss volt, hogy bizonyos nehézségek vannak ugyan, de előrelátással, lelkiismeretesebb, gondosabb, leleményesebb munkával biztosítani lehet az üzemi konyhák ellátását. Az állami szervek gondosan ügyelnek arra. hogy a közületek ellátása ne -befolyásolja kedvezőtlenül a lakosság ellátását. Azokat a boltvezetőket, akik. a lakosság részére biztosított árualapból közületeket szolgálnak ki, szigorúan felelősségre vonják. i
