Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-26 / 279. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1961. november tt Ha kell, vasárnap is... — Eméld ... Az épülő házon álló ember harsány kiáltása nem hallat­szik ugyan a gépkocsi vezető­fülkéjébe, de a daru kezelője ért a mozdulatokból is. A ha­talmas daru megmozdul, s a földön fekvő beton fedőlap lassan emelkedni kezd. A nyolc mázsás betontestet könnyedén teszi a gép 10—20 méter ma­gasságban is a kívánt helyre. — Vigyázz, lassabban ... ! Az újabb kiáltás, s a moz­dulat is elkésett. Az eresztés gyors volt, s a fagytól, jégtől síkos épületen a fedőlap félre­csúszott, megbillent. Szeren­csére a közelben álló ember lá­bán csak könnyebb horzsoláso­kat okozott. Az első kísértet Néhány hete szorgos munka kezdődött a Marx Károly ut­cában. Az Építőipari Vállalat — először a megyében — la­kóházak építésénél használja a vibrált, középblokkos előre- gyártot.t téglaelemeket. Már a laikusnak is szemébe ötlik, hogy a régi, hagypmányos épít­kezésekhez képest jóval keve­sebb az ember, s több a gép. Négy lakóház épül az új el­járással, összesen 64 lakás. Elő­nye nem csak az, hogy keve­sebb ember kell a munkához, hanem hamarabb is elkészül­nek, mintha a téglákat egyen­ként kellene rakosgatná. Há­rom épületnél már előrehalad­tak a munkával. Kettőnél be­fejezték az első emeletet, a harmadiknál most épül az el­ső emelet, a negyedik háznak viszont még csak az alapjait ássák. A Bóna-brigád Az új eljárással épülő házak köziül hármat Bóna János és brigádja épít. Öt kőművesből, nyolc segédmunkásból áll ez a 'szocialista brigád. Fehér Fe­renc igazgató szerint sok ilyen összetartó, egymást segítő, eredményesen dolgozó brigád kellene még. A brigád rendezte a terepet is. Fákat ástak ki, s a házak alapjait. Nehéz munka a föld- kitermelés, ipari áram nem volt a gépek üzemeltetéséhez. A nehéz munkán is átsegítette őket a brigád jó szelleme. A kőművesek és a segédnrsnká- sok is becsületesen dóig:znak. Kitűnik közülük Juhás- Sán­dor kőműves, Erdélyi István, Koleszár Ferenc segédmunká­sok és a fiatal Takács István, aki most lett kőműves. A bri­gádnak arra is van ideje, hogy Pusztai Zoltán és Szalai Jó­zsef- segédmunkásokból szak­munkásokat neveljen. Fogjuk meg és vigyük... Bóna János brigád vezető megérdemli, hogy róla külön szóljunk. Az 51 éves emberért tűzbe mennének brigádjának Hagjai. 1931-től kőműves, ki­lenc évig volt az építőipari vállalatnál művezető, illetve főművezető. Ö irányította a tanítóképző intézet építését, s még sok más jelentős építke­zést. Aztán kérte, hogy újra dolgozhasson. Fiatalokból ala­kította meg egy évvel ezelőtt brigádját, azóta együtt van­nak. Olyan ember ő, áld nemcsak szavakkal, hanem cselekedetei­vel is példát mutat. Ha vala­mit emelni kell, nfem azt mondja: fogjuk meg és vigyé­tek, hanem azt, hogy fogjuk meg és vigyük. S ha a daru nem jó helyre teszi az 5—7 mázsás téglablokikot, vagy a 8 mázsás beton fedőlapot, ug­rik, vasrudat ragad, s helyére igazítja. Brigádja legjobb a vállalatnál. Ezért vitték őket Zalaegerszegre hasonló építke­zéshez tapasztalatcserére, ezért bízták rájuk a kísérleti lakás- építkezést. A vállalat brigádjai majd hozzájuk jönnek tanulni. Határidő előtt t Süt ugyan a nap, de az idő­nek már foga van. A beton fe­dőlapok, a téglablokkok reg­gelenként már jégtől csillogva várják az építőket. Jólesik ilyenkor a forró tea. amit in­gyen kapnak, s délelőttönként a friss, meleg lángos, amit Papp Pálné, a vállalat büfése árusít. A munka nem állhat meg a hideg miatt. Egy jókora vashordóban ál­landóan forr a víz, ezzel készí­tik az elemek rögzítéséhez szükséges habarcsot. Az épít­kezés két művezetője: Nagy Miklós és Rajnai Ferenc is ál­landóan a brigádnál tartózko­dik. A műszaki terv alapján az ő irányításukkal helyezik el a számozott blokkokat. A 4. számú épület kiemelke­dik a többi épülő ház közül. Ebben vari a transzformátor, ezért magasabb a földszintje, ezért lesz magasabb az egész épület is. Tetejéről áttekinthe­tő az építkezés. Látni innen a szaporán forgó darukat, a föl­det szállító dömpereket, s az anyagot bordó tehergépkocsi­kat. S látni aa embereket: Bó­na Jánost és brigádjának tag­jait, amint lankadatlan igyeke­zettel dolgoznak. Vállaltak az SZKP XXII. kongresszusának tiszteletére, hogy december 31-ig mind a 64 lakás tető alá kerül. Ezért nem tartanak szabad szomba­tot, s dolgoznak, ha kell, va­sárnap is... Szalai László Nyakkendő-, sál-, kesztynvásár KAPOSVÁRON november 27-től december 9-ig SIÓFOKON november 27-től december 2-ig Nyakkendők .... 18 — Ft-tól 65— Ft-ig Herlon nyakkendő ........ 66,— Ft-tól Műselyem nyakkendő ...... 18,50 9 Félselyem nyakkendő ............... 3 0,— 9 Férfi kockás gyapjúsál............ 7 2,­9 Női gyapjúsál................. 1 17,­9 Monofii női kendő.................... 1 32,— 9 Női bőrkesztyű....................... 9 3,— 9 Női kötött gyapjúkesztyü .... 45,­9 Női banlonkesztyű .................. 55,­9 (59363) Less prém iumkukorica — Egyet mondhatok: a köz­gyűlési határozathoz ragasz­kodunk a premizálásban. Ha attól a járás el akarna téríteni bennünket, akkor legjobb lesz, ha lemondok. Nem állhatok oda a tagság elé azzal, hogy lesz prémium a tervtúlteljesi- tésért ha az idén megígért és megjáró prémiumkukbricát nem engedik kiosztani. Meg kell beszélnünk a dolgot á já­rási vezetőkkel. Szigeti József, a ságvári Egyetértés Tsz elnöke az este jött haza a bogiári iskoláról, ma reggel ide hívták a bri­gádgyűlésre, hogy rendezze el a kukoricaügyet. Bevezetőben idézett szavait a telefon csön­gése szakítja félbe. A vonal túlsó végén Nagy Antal, a já­rási pártbjzottság titkára je­lentkezik. — Csöndet kérek — szól többször is Inota.i György, a községi tanács vb-elnöke. A zaj, a morajlás alig akar szűn­ni. Ebben a kis irodában, ahol nyolc-tíz ember fér el kényel­Uborkát lopott a tsz-től A nagyatádi. Szorgalom Tsz tagjának. Csikós Jánosnak az volt a feladata szeptember ele­jén, hogy a tsz uborkaföldjéről a konzervgyárba szállítsa a termést. Csikós szeptember 4- én két zsák uborkát úgy adott át a gyárnak, mintha azt ma­gánszemély küldte volna be. Ezért 441 forintot vett [öl. Két nap múlva ládába rakva csemegeuborkát szállított, a temető közelében azonban két kis ládával leemelt, a kocáról, a bozótba rejtette, és este ha­za akarta vinni. A közelben dolgozó tsz-ta- gók vették észre mesterkedé­sét, és jelentették az esetet az elnöknek. A Nagyatádi Járásbíróság társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás miatt nem jogerősen báramhómapi felfüg­gesztett börtönbüntetésre ítélte Csikós Jánost. niesen, most legalább negyve­nen szorongnak. — Nagy elvtárs, gondban ! vagyunk, szeretnénk személye­sen beszélni veled; itt van egy alkalmi gépkocsi, azonnal in­dulnánk — mondja a tanács­elnök. .. Jegyzőkönyvek őrzik a ság­váriak premizálási határozatát. A kukoricát illetően úgy dön­töttek a tavasszal, hogy a ter­vezett mennyiségen felüli ter­més felét a kapásoknak, meg a kocsisoknak adják. Mondhá- rom brigádban egyénekre bon­tották a kapssterületet: a be­takarításkor az egyéni parcel­lák termését külön-külön meg­mérték. A nyilvántartás tanú­sága szerint a szövetkezet két brigádia a tervezettnél keve­sebb. ám Horváth Ferenc bri­gádja az előirányzottnál 216 mázsával többet termelt. Ho­gyan érték el ezt a szép ered­ményt? — Magam sem akartam hin­ni a szememnek, amikor hord­tuk be a sok szép kukoricát. Mérgelődtünk a nyáron, hogy nincs eső. hiába az igyekezet, nem lesz jó termés meg pré­mium. Azért csak biztatgattam az embereimet. Higgye el, ál­landóan ott voltam a nyomuk­ban á kukoricaföldön. Kap­tam egy lovat, megnyergeltem, úgy jártam a mezőt. Potó Be­lőné, Puha Istvánná meg so­kan mások szót fogadtak: sű­rűre hagyták' a kukoricát. El­lenben beszélhettem néhá- nyuknak, mégis úgy egyelték, mint régen: egy jó lépés, égy szál kukorica. Mondtam pél­dául Horváth Pálnénak: »Te. Irén. ne vágj ki annyit, nem lesz prémiumod.« Csak a be­takarításkor látta be. hogy rit­kítással egy-egy holdon má­zsákat veszített. Tervét ugyan valamelyest túlteljesítette, ab­ból csak húsz. kilóra való pré­mium jár: mások ugyanakkora földön az, előirányzottnál 8— 10 mázsával többet termeltek. A brigádom eredménj’ével elé­gedett vagyok, elégedett a ve­zetőség is. A szárazság ellené­re magasabb átlagtermést ér­tünk el, mint tavaly. Akár hú. |szi, akár nem, az idén megta- ! nultuk, hogyan lehet eső nél­kül is kukoricát termelni: mélyszántásba kell vetni, és kapálni kell már akkor, ami­kor alig bújt ki a földből, utá­na meg annyiszor, ahányszor megkívánja; és jó sűrűre keld hagyni... A járási párttitkár irodájá­ban őszinte, nyílt eszmecsere folyik. Nagy elvtárs előre bo­csátja: — A jó munkát föltét­lenül jutalmazni kell, a meg­ígéri: prémiumot hiba volna visszatartani, az embereket nem szabad becsapni. Fontol­játok meg, hogy kit, milyen mértékben premizáljatok — mondja, és tanácsokat ad a számvetéshez. Megint Ságváron vagyunk. A várakozók .serege időközben megcsappant: néhány órán be­lül úgyis megtudják, mit in­téztek az elnökök Siófokon. — Nem mentünk hiába a járási pártbizottságra — kezdi mon­danivalóját Inotai elvtárs. És sorolja, mit vesz figyelembe a vezetőség a kukorica elosztá­sánál. Ügy készítik el a listát, hogy legyen meg az abrakja a közös jószágnak. Akik — bár­melyik brigádban — terven felül termeltek, azok megkap­ják a prémiumot. Javasolják a közgyűlésnek, hogy kötelezze kártérítésre a hanyagokat. Tervezik azt is, hogy a kötele­ző munkaegységet saját hibá­jukból nem teljesítő tagoknak részesedésként kukoricát nem adnak, hanem velük pénzben számolnak el. — Szóval mégis lesz pré­miumkukorica — szól közbe Vella Jmréné, a Horváth-Dri- gád egyik tagja. A közgyűlés befejeztével az irodában a kimutatás»1- fölé hajolnak az elnökök, a könyve­lők, a mezőgazdász, a raktá­ros. Számolgatják, hogyan osz- szák el a kukoricát úgy, hogy a közösség ne szenvedjen hiányt, és jól járjanak a szor­galmas tagok. Kutas József Árdrágító üzérkedőket ítélt el a bíróság 2—6 dekával kevesebb húst Pont került a »Rónai-ügy« végére. A Kaposvári Járásbíró­ság meghozta az ítéletet a Jó­barát , kisvendéglő vezetői, a Rónai házaspár ügyében. Rónai, Rudolf kaposvári lakost két évi börtönbüntetésre, és egyes jo­gaitól három évi időtartamra való eltiltásra. Rónai Rndolf- net pedig 1 évi és hathónapi börtönbüntetésre és egyes jo­gaitól két évi időtartamra való eltiltásra ítélte. Az ítélet nem jogerős. Ahány kiszolgálás, annyi csalás Romai Rudolf 1959 február­jában lett a Jóbarát kisvendég­lő vezetője, felesege pedig elő­ször csaposként, majd szakács- hőként dolgozott mellette. A kisvendéglő úgynevezett gebi- nesként működött, s ez nagy­szerű alkalmat kínált Rónaiék- nak a csalásira. Rónáimé, ami­kor a konyhába került, utasí­totta a személyzetet, hogy csök­kentsék az adagokat, vagyis mérjenek ki, mint szokták. A déli órákban nagy tömeg ro­hamozta meg a vendéglőt, s a siető embereknek nem tűnt fel, hogy kevesebb hús kerti ’ az asztalra. Rónaiék másfé" éves működésük alatt ezzel a manipulációval 43 és íél ezer forinttal károsították meg a fogyasztókat. Rónámé még ar­ra is utasítást adott, hogy a csapos szűkén mérje a bort. a sörre pedik sok szénsa­vat engedjem. s ígv kelt­se a teljes adag lát­szatát. Az asszony még se­gédkezett is abban, hogy az ol­csó palackozott bort drágábban mérjék ki. A tárgyaláson bebi­zonyosodott, hogy csupán ital­ból 50 ezer forint több"etbevé- telük származott a másfél év alatt. Eladás — saját zsebre Gyakran előfordult, hogy a vállalattól kapott húsellát­mányon felül Rónai más úton is szerzett nyersanyagot a konyha részére. Ezt ugyancsak feldolgozták és kimérték, a hasznot eltették. Róma'ék emel­lett saját céljaikra használták fel a vállalat abroszait, edé­nyeit és gázpalackját is. gyer­mekeik, családtagjaik pedig in­gyen ettek a vendéglőben. A bíróság előtt elismerték, hogy a többletbevételből 20 ezer fo­rintot saját részükre fordítot­tak, egyes dolgozóknak pedig különböző összegeket fizettek ki túlórázás címén. Hogy másfél év alatt nem lepleződtek le, csak azért volt lehetséges, mert amikor meg­jelentek az ellenőrök — Ró­naiék jól ismerték őket —, núndjái't rendben folyt az ada­golás. A csaló, árdrágító Rónai há­zaspár cselekményének társa­dalomra való veszélyessége igen nagyfokú. Nemcsak a vál­lalatot csapták be, hanem a vendégeket is megkárosították, s nem riadtak vissza az alka-. lomszerű visszaélésektől sem. P. Gy. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyed Tanács lapja. Felelős szerkesztő: E-ISOBAR. JÓZSEF. Szerkesztőség•. r-Laposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTli LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hóna#’» II 5% ERTEIITES! Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a Hl. sz. üveg-porcelán, müanyagboltnnk 1961. november 27-én 9 órakor a Május 1. u. 27. sz. alatti új helyiségben megnyílik Boltunk gazdag áruválasztékkal áll kedves vevőink rendelkezésére (59362)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents