Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-03 / 260. szám

SOMOGYI néplap 2 Péntek, 1961, november & A XXII. kongresszus fokozza a szocialista tábor országainak erejét Az SZKP XXII. kongresszusának visszhangja BERLIN Gerald Gütting, az NDK-ban működő CDU főtitkára kijelen­tette: »Űj szakasz kezdődött a világtörténelemben, megnyílt a háború nélküli világ perspek­tívája, az emberiség útja a bé­kés és boldog jövő félé.« A XXII. kongresszus fokozza a szocialista tábor országainak erejét, és. serkenti minden or­szágban a békeerőket a sza­badságért, a nemzeti önálló­ságért és a békés együttélésért folytatott harcukban. Az NDK állampolgárai a XXII. kong­resszus után még erősebb meggyőződéssel vallják, hogy csak a szocialista út biztosítja a német nép számára a bé.iés és boldog jövőt. PHENJAN A Nodon Színműn című ko­reai lap rámutat, hogy a kong­resszus rendkívüli nagy jelen­tőségű . az általánosan kibonta­kozó kommunista építés útjára lépett szovjet nép életében és abban a harcban, amely a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megerősíté­séért és fejlesztéséért folyik. A Szovjetunió Kommunista Pártja a nemzetközi kommu­nista mozgalom hivatott élcsa­pata, s a szovjet nép élén jár annak a küzdelemnek, amely a békéért és a haladásért vi­lágszerte folyik — hangoztatja a lap. A koreai nép úgy örül a szovjet nép minden sikeré­nek, mint a saját eredményei­nek. HANOI A Szovjetunió Kommunista Pártjának . új programjáról szólva a Nhan Dan, a Vietna­mi Dolgozók Pártja központi . ELISABETHVILLE Az ENSZ-hatóságok csütör­tökön közölték, hogy »energi­kus« tiltakozást juttattak el a katangai kormányhoz azokkal a repülőtám adásokkal kapcso­latban, amelyeket katangai va­dászrepülőgépek intéztek Ka­szai tartomány területén levő falvak és katonai létesítmé­nyek ellen. Succar, az ENSZ katangai megbízottjának he­lyettese közölte: hogy figyel­meztették a katangai kor­mányt: ha a támadások folyta­tódnak, az ENSZ »arra kény­szerülhet, hogy szigorú intéz­kedéseket hozzon«. lapja kijelenti, hogy ez a Kom­munista Kiáltványban el-mé'e- tiieg kifejtett kommunizmus mai gyakorlati megvalósításá­nak programja. A Nhan Dán kijelenti, hegy az új program szinte felbecsül­hetetlenül gazdagítja a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom kincstárát; a szo­cialista tábor fejlődésének újabb általános vonósait mu­tatja meg. a szocializmushoz vezető fejlődés útját azoknak az országoknak, amelyek csak nemrég nyerték el függetlensé­güket. HAVANNA A Venceremos cf”"» " bai lap szerkesztőségi cikkben mél­tatja az SZKP XXII. kong­resszusának eredményeit, a lap részletesen foglalkozik a kommunizmus építésének prog­ramjával, és Hruscsov követ­kező megállapításait emeli ki: »A kommunizmust munkával, csakis milliók munkájával építhetjük fel.« Hruscsovnak e szavait — hangsúlyozza a lap — a munkások -"»“«ztok világszerte nagy lelkesedéssel fogadták, irántuk nyilvánított megbecsülésnek tekintik. A kubai nép szívében azért vissz­hangzanak különös erővel ezek a szavak, mert Kuba jövője is közvetlenül függ a szuverenitá­sát csak a minap elnyerő nép építő munkájától. PÁRIZS A l’Humanité tegnapi vezér­cikkében Jacques Duclos, az FKP főtitkárhelyettese »Tör­ténelmi kongresszus« címmel méltatja a Szovjetunió kommu­nistáinak tanácskozását. Ki­emeli: A világ népei abban nye elismeri, hogy Belgium februári felhívása, amely arra »figyelmeztette« a zsoldosokat, hogy a belga törvény megoün- teti azokat az állampolgárokat, akik külföldi hadseregekben szolgálnak, eredménytelennek bizonyult. látják a XXII. kongresszus lé­nyegét, hogy itt vitatták meg és fogadták el először az em­beriség történetében a kommu­nizmus építésének programját. Ezzel lehetővé Vált az emberek legrégibb és legnemesebb ál­mának megvalósítása. »Feltétlenül szükséges volt — írja Duclos —, hogy a kong­resszus kérlelhetetlenül fel­tárja a sztálini személyi kul­tusz idejében elkövetett, a szocializmustól és a kommu­nizmustól idegen törvénysérté­seket,, önkényeskedést és ha­talmi viszaéléseket.« Duclos ezután rámutat, a francia kommunisták lelkese­déssel fogadták a kongresszus határozatait, szilárd a hitük, hogy azokat a szovjet nép va­lóra váltja. NEW YORK A haladó amerikai közvéle­mény üdvözli az SZKP XXII. kongresszusának eredményeit, amely új perspektívákat tar fel az emberiség előtt. Több amerikai közéleti sze­mélyiség nyilatkozót'1 a TASZSZ tudósítójának, és ki­jelentette, az SZKP program­ját az emberi haladás történel­mi dokumentumának tekinti. Jessica Smith, a New York Review szerkesztője hangsú­lyozta, hogy a béke és a jólét perspektívái lelkesítőén hat­nak az egész emberiségre. Két­ségtelen, hogy a Szovjetunió külpolitikai irányvonala a bé­kés együttélés politikája. H. Roberts, a San Francisco^ amerikai—orosz intézet elnöke, a Béke-Világtanács tagja az emberi jogok hatalmas mani- fesztumának nevezte a párt­programot. Scott Nearing közgazdász, a Béke-Világtanács tagja kijelen­tette, a pártprogram ragypgó jövőt tár fél az -emberiség, előtt. Robert Dunn szakszervezeti - közgazdász, a munkaügyi tudo­mányos ifttézet igazgatója meg­jegyezte, hogy a pártprogram évtizedekre előre meghatározza az emberiség fejlődésének irá­nyát. Hangsúlyozta, a program békés együttélésre szólít fel, és az Egyesült Államok szakszer­vezeti mozgalmának követnie kéll ezt a felhívást. (MTI) Finnország nem válhat egy Szovjetunió ellen irányuló agresszió kiinduló pontjává Kekkonnen beszéde Jelentések a kongói helyzetről BRÜSSZEL »Kissé megkésve«, hét hó­nappal a Biztonsági Tanácsnak a külföldi zsoldosok eltávolítá­sáról szóló határozata után, a belga kormány csütörtökön el­határozta, hogy visszavonja az útlevelet a katangai fegyveres erőkben szolgáló belgáktól. A külügyminisztérium közlamé­Los Angeles (MTI). Kekko- nen finn köztársasági elnök, aki jelenleg az Egyesült Álla­mokban tartózkodik, szerdán este beszédet mondott Los An­gelesben. A legújabb szovjet jegyzék­kel kapcsolatban kijelentette: Az 1948-ban megkötött szov­jet—finn barátsági és kölcso­AngoS lapok a nyugatiak legújabb berlini intézkedéseiről London (MTI). Az angol közvélemény bevallja, a szö­vetségesek legújabb rendelete, amellyel utasították a nyugat- berlini rendőrséget, hogy iga­zoltasson Kelet-Berlinből jövő bizonyos polgári személyeket, olyan »öngól«, amellyel a .Nyugat végleg kiütötte saját berlini kártyáit. A Daily Telegraph berlini tudósítója szerint az új ren­deletet sajnálattal fogadták a -nyugat-berliniek, akik azt mondják, ez annak a keleti érvnek az elfogadását jelenti, amely szerint a Kelet- és Nyu- gat-B.eriin közötti vonal most nemzetközi határ lett. , A Daily Mail berlini tudósí­tója jelenti »A Nyugat meg­hátrál Berlin ügyében« cím­mel: A szövetségesek igazoltatás! rendeletükkel elismerték azt a szovjet álláspontot, hogy Berlin állandóan kettéosztott város. Az új szabályzat töké­letesen megfelel a Szovjetunió szándékainak, mert azt jelen­ti, a szövetségesek feladták azt az álláspontjukat, hogy Berlin ' négyhatalmi övezet, amelyben a szövetségesek va­lamennyi személyzete teljes mozgási szabadságot élvez. Ez azt jelenti, hogy új egyezményt kell kötni a Szovjetunióval a nyugati helyőrségek Berlinben tartásáról. A Guardian bonni tudósító­ja szerint az új rendelet való­színű célja az amerikaiak te­kintélyének megmentése Ber­linben. Ezek után bizonyára visszavonják majd azt a ren­deletet, amellyel megtiltották az amerikai missziók tagjainak igazolványaik felmutatását. nős segélynyújtási egyezmény lényege, hogy Finnország nem válhat szovjetellenes agresszió kiinduló pontjává. »Az egyez­mény értelmében, ha Finnor­szág és a Szovjetunió egyetért abban, hogy Németország vagy a Németországgal szövetséges hatalmak részéről katonai ag­resszió fenyegeti Finnországot vagy finn területen keresztül a Szovjetuniót, úgy a két kor­mány tanácskozásokat kezd.« A finn köztársasági elnök a napokban Kennedyvel folyta­tott tárgyalásáról szólva el­mondotta, hogy az eszmecsere során ö, Kekkonen hangsúlyoz­ta: Finnország külpolitikájá­nak célja az ország biztonsá­gának és függetlenségének megőrzése. Finnország semle­ges politikát óhajt folytatni, fenntartva a kölcsönös bizal­mon és barátságon alapuló vi­szonyt minden állammal. »A velünk szomszédos nagy­hatalom bizalma különöskép­pen fontos számunkra. Mindig arra törekedtünk, hogy meg­győzzük a Szovjetuniót, úgy tekinthet Finnországra, mint baráti és békés szomszédra, amely semmi körülmények kö­zött nem veszélyezteti bizton­ságát« — mondotta befejezé­sül Kekkonen. A finn elnök szóvivője saj­tóértekezletén kijelentette, hogy Finnország válaszolni ké­szül a Szovjetunió jegyzékére. A francia gyarmatosítók 77 békés arab tüntetőt gyilkoltak meg Algériában Az algériai felszabadíts d harc csütörtökön 8. évébe lé­pett. Algéria arab lakossága szerdán a 7. évfordulót nagy­szabású megmozdulásokkal ün­nepelte, és a függetlenség mel­lett tüntetett. Francia hivata­los közlemény szerint a fran­cia katonák és rendőrök go­lyói 77 arab tüntetőt öltek meg, s több mint szazat súlyo­san megsebesítettek. Algéria lakossága egységesen követte az ideiglenes kormány felhívását, és valamennyi vá­rosban heves tüntetések zaj­lottak le, bár a gyarmati csa­patok teljesen megszállták a városokat, és könyörtelen ter­rorral léptek fel az arabokkal szemben. Tudósítók megjegy­zik, hogy a tüntetésekben különö­sen sok fiatal vett részt. Oranban a tömeg között gyer­mekeket is lehetett látni, és a felvonulók menetét az algériai nemzeti zászló színeibe öltö­zött fiatal lányok vezették. Az arab negyedekben a lakosság nemzeti zászlókat lobogtatva éljenzéssel fogadta a tüntető­ket. A tüntetések békés jellege el lenére a francia »biztonsági ala­kulatok« kíméletlenül tü­zeltek a tömegre. A Kelet-Algériában levő Ras el Hanoun városban 14 arabot gyilkoltak meg. Constanine-ban 22 arab esett áldozatul a gyil­kos terrornak, és 12 megsebe­sült. M'silában a sortűz után 14 algériai tüntető' maradt hol­tan az utcákon. Oranban a franciák algériai asszonyokat gyilkoltak meg. A franciák több ízben könnyfakasztó bom­bákat és gránátokat használtak a tömeg szétoszlatására. Algériában szerdán csaknem száz százalékosan megtartot­ták az általános sztrájkot. Az üzletek nem nyitottak ki, és zárva maradtak az arab ke­reskedők irodái is. NEW YORK 49 afro-ázsiai ország képvi­selője New Yorkban nyilatko­zatot adott ki az algériai for­radalom kitörésének 7. évfor­dulója alkalmából. A nyilat­kozat tárgyalásokra szólítja fel a szembenálló feleket, s aggo­dalommal állapítja meg, hogy Algériában a helyzet állandóan rosszabbodik, és súlyosan fe­nyegeti a nemzetközi békét és biztonságot. Éppen ezért el­engedhetetlenül fontos — hang­súlyozza a nyilatkozat —, hogy békés megoldást találja­nak az algériai kérdés rendezé­sére. PÁRIZS Ben Bella, az algériai ideig­lenes kormány tagja és a fran­cia hatóságok által fogva tar­tott négy társa bejelentette, hogy csütörtökön éhségsztráj­kot kezdenek tiltakozásul sz­élién, hogy a francia hatósá­gok brutális terrort alkalmaz­nak az algériai tüntetőkkel szemben. A fogva tartott ve­zetők sztrájkjukkal azért is tiltakoznak, mert a francia börtönökben embertelenül bánnak a letartóztatott algé­riaiakkal. Mourad Oussedik, Ben Bella ügyvédje közölte, hogy Algé­riában és Franciaországban a hatóságok 32 000 arabot tarta­nak őrizetben. MOSZKVA A szovjet nőbizottság az al­gériai függetlenségi harc 7. év­fordulója alkalmából nyilatko­zatot tett közzé. A nőbizott- ság támogatásáról biztosítja a függetlenségért küzdő algériai népet és megbélyegzi a gyar­matosítók véres terrorját. A szovjet nők — hangsúlyoz­za a nyilatkozat — követelik az algériai háború beszünteté­sét és a kérdés tárgyalások út­ján történő rendezését. PÁRIZS Algéria népe a szabadság- harc kitörésének 7. évforduló­ján megmutatta, hogy eg. sé- gesen az Algériai Köztársaság kormánya mögött áll. Az al­gériai béke hívei ebben lát­ják a szerdai nemzeti nap leg­főbb jelentőségét. A francia polgári sajtó is elismeri, hogy az algériaiak mindenütt követték az FLN utasításait: békésen, fegyelme­zetten tüntettek a tárgyalás és az európaiakkal való együtt-' élés gondolata mellett. A liberation rámutat: no­vember elsején valójában nép­szavazás volt Algériában, a nép egységesen a függetlenség mellett foglalt állást. (MTI) Zorin beszéde a különleges politikai bizottság ülésén New York (TASZSZ). A különleges politikai bizott­ság november 1-i ülésén Z i­rm szovjet küldött rámuta­tott. hogy a Dél-Afrikai Köztár­saság kormányának fajgyűlölő politikája már 1952 óta az ENSZ-közgyűlések napirendjén van. E kormány azonban dur­ván visszautasítja az ENSZ minden felhívását és halároza' tát, és lebecsüli a világközvé­leményt. Nem kívánja teljesí­teni azt a felhívást sem, amely szerint függetlenséget kell adni a gyarmati országok­nak és népeknek, nem tartja be az ENSZ alapokmányát és az emberi jogokról szóló nyi­latkozatot. Zorin hangsúlyozta, hogy a Dél-Afrikai Köztársaság kor­mánya nem folytathatná em- bergyűlölő politikáját, ha nem támogatná ebben egyik-másik nagyhatalom. A szovjet kül­dött emlékeztet, hogy az Egye­sült Államok hatalmas pénz­ügyi támogatást nyújt e kor­mánynak, amely a második vi­lágháború óta igénybe vett. kölcsönök háromnegyed íé- szét Amerikától kapta. A nyu­gati hatalmak támogatása nél­kül a Délafrikai Köztársaság már rég ki lenne zárva, az ENSZ-ből — mondotta Zorin. E kormány fajgyűlölő politiká­ja olyan tényezővé vált, mely a nemzetközi békét és bizton­ságot veszélyezteti. A Dél-Af­rikai Köztársaság úgy lép fel, mint az imperialisták politikai ereje és reális veszéllyé vált az összes afrikai állam számá­ra. Ezt többek között bizonyít­ja az a tény is, hogy a dél- afrikai zsoldosok fegyverrel harcolnak Katangának Kongó­tól való elszakításáért. A szovjet küldött teljes mér­tékig támogatta Szenegál, Ghana, Szomáli, Gabon és más afrikai államok küldöttségei­nek azt a javaslatát, arne'y szerint a Dél-Afrikai Köztársa­ságot ki kell zárni az ENSZ- ből, valamint azt a ghaiai, etiópiai, guineai stb. javasla­tot, hogy gazdasági, . politikai és más szankciókat léptessenek életbe a Dél-Afrikai Köztársa­ság ellen. (MTI) Megegyezés jött létre Adenauer és Mende között Schröder lesz az új külügyminisz :er Bonn (MTI). Az MTI bon­ni tudósítója jelenti: Csütörtökön délben — a bonni kormányalakítási válság hetedik hetében — újabb meg­egyezés jött létre Adenauer és a Szabad Demokrata Párt ve­zetői között. A megállapodás körvonalai már előző este ki­bontakoztak, amikor Hallstein professzor Adenauer kancel­lárral folytatott tárgyalásai után kijelentette, hogy nem vállalja a külügyminiszteri tisztséget, mivel a jelenlegi helyzetben nem akar távozni kifogást Schröder külügymi- nisztersége ellen s hangsúlyoz­ta, hogy továbbra is a hadügy­minisztérium élén kíván ma­radni. A nyugatnémet sajtó ezt úgy kommentálja: Strauss azért nem gördít akadályt Schröder útjába, mert úgy vé­li, hogy a nemzetközi helyzet alakulása következtében az új bonni külügyminiszterre »rend­kívül nehéz teherpróba« hárul majd és arra számít, hogy Schröder »megcsorbult reputá­cióval« kerül majd ki ebből a teherpróbából. Bonnban ugyanakkor feltű­nést keltett es számos találga­tásra adott okot, hogy Er­hard, miközben Adenauernél még javában folyt a koalíciós tárgyalás, váratlanul megláto­gatta Lübke köztársasági el­nököt. A köztársasági elnöki hivatal részéről közölték, hogy a látogatás Erhard kezdemé­nyezésére történt. A megbe­szélésről közelebbi részlet még nem vált ismeretessé. az Európai Gazdasági Közös­ség brüsszeli főbizottságának éléről. Ezek után bizonyossá vált, hogy Adenauer Schrödert ja­vasolja külügyminiszternek és az FDP vezetői már korábban kifejezésre juttatták, hogy Schröder ellen nem emelnek majd kifogást. Ugyanakkor Strauss is ér­tésre adta, hogy ö sem emel Amerikai m Washington (TASZSZ). Az Egyesült Államok fővárosában a nők tüntetést rendeztek. A felvonuló nők ilyen feliratú táblákat vittek: »Asszonyok, harcoljatok a békéért!« — »Vessenek véget a fegyverke­zési hajszának!« — »Biztosíta­ni kell a békét!« stb. A tüntető nők Washington emlékművénél gyűltek össze, ík a békéért majd a Fehér Házuuz vonul­tak. ahol levelet adtak át Ken­nedy elnök feleségének. A le­vél írói felszólították az elnök feleségét, csatlakozzék a fegy­verkezési hajsza megszünteté­séért harcoló amerikai asszo­nyokhoz. Hasonló nőtüntetéseket ren­deztek az Egyesült Államok 25 más nagyvárosában is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents