Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-25 / 278. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÁRA: 50 FILLER VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i XYIII. ÉVFOLYftM . 278. SZÁM SZOMBAT, 1961. NOVEMBER 25. „Menjünk a bíróságra?" (3. o.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (5. o.) Mai számunk tartalmából: KARCSI (6. o.) A miili évihez viszonyítva 17 millió forinttal emelkedett a megyei költségvetés összege Új üzem létesül Kaposváron Vas- és Fémipari Vállalat néven Ülésezett a megyei tanács Hruscsov beszédet mondott a celinográdi értekezleten hogy ma már a legmegrögzötTegnap vitatta meg a Somogy megyei Tanács a megye költségvetését, illetve községfejlesztési tervét. Megjelent a tanácskozáson Nyers Rezső pénzügyminiszter, Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára, dr. László István, a megyei tanács vb-elnöke is. A költségvetésről benyújtott beszámolóhoz elsőnek Hornyák Mihály, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese fűzött részletes kiegészítést. Felszólalását azzal kezdte, hogy a népgazdaságban az elmúlt évben támadt feszültséget több helyes intézkedéssel sikerült megszüntetni. Ennek eredményeként 1961. harmadik negyedében a tanácsi vállalatok a tervezett 24 és fél millió forinttal szemben 33 millióval járultak hozzá a költségvetéshez; javult a munkafegyelem, üzemeink termelékenyebben dolgoznak. Ezután sírról szólott, hogy az 1962. évi költségvetés elkészítésénél gazdaságilag elemezték az elmúlt időszakot, s nagy gondot fordítottak a pénzeszközök hatékonyabb felhasználására, figyelembe vették a népgazdaság teherbíró képességét és a takarékos- sági szempontokat Költségvetésünk fő összege — folytatta beszédét az elnökhelyettes — az 1961. évi 355 millió forintról 372 millióra emelkedett. A gazdasági ágazat kiadásai 39 százalékkal magasabbak az 1956. évinél. Emelkedtek a mezőgazdaság erősítésére, az idegenforgalom fejlesztésére, a város és a Balaton-parti községek köztisztaságára fordítandó összegek. A kulturális ágazat kiadási előirányzata az 1956. évinek kétszeresére növekedett. Ez időszakban az általános iskolai tanulók száma 19 százalékkal, az iskolai napközi otthonokban elhelyezett tanulók száma 113 százalékkal, az óvodásoké 55 százalékkal emelkedett. A dolgozók általános iskolái hallgatóinak száma 1140- ről 2700-ra, a dolgozók középiskolája hallgatóinak száma pedig 650-ről 1993-ra gyarapodott. A könyvtárak címén az 1956. évi kiadásoknak több mint háromszorosát irányoztuk elő jövő évi költségvetésünkben. Jelentősen növeltük a járási és községi művelődési házak fejlesztésére fordítandó pénzösszeget. Az egészségügyi és szociális intézmények hálózatának fenntartására 112 millió forintot, az 1956. évinek kétszeresét irányoztuk elő. A kórháza ágyak száma 23, a rendelőintézeti szakorvosi órák száma 28, az üzemegészségvédel- mi órák száma 70, a bölcsődei férőhelyek száma 86 százalékkal emelkedett. Az egészségügyi intézményekben ma 56 százalékkal dolgoznak többen, mint négy évvel ezelőtt. Az 1962. évi költségvetésünk — hangsúlyozta Hornyák elvtárs — tükrözi a szocializmus építésében való előrehaladásunkat, a dolgozó emberről való gondoskodást. A napirend előadója a továbbiakban a költségvetésben előirányzott kiadások előteremtésének feltételeiről, a tanácsi vállalatok feladatairól beszél t. Ezután megkezdődött a vita. Sasvári Ferenc és Gaspa- rics Magdolna, a tanács pénzügyi állandó bizottságának nevében indokolták meg a költségvetést. Az utak és óvodai férőhelyek fejlesztésére fordítandó kiadások emelését javasolták. Ezt sürgette felszólalásában Nagy Árpád tanácstag is. Dr. Sivó József, a közegészségügyi helyzetről, Molnár Lászlóné az oktatói, tantermi gondokról beszélt. Biró Gyula a sportpályák felújítására és a mezőgazdasági tanulóképzés gyorsitására hívta fel a figyelmet. Varga Károly vízrendezési gondjainkról szólott Részt vett a vitában Szirmai Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és Nyers Rezső pénzügyminiszter is. Hornyák Mihály vitazárója után a tanácsülés a költségvetési tervet egyhangúlag elfogadta. Az 58 millió 378 ezer forint bevételt és kiadást előirányzó községfejlesztési terv elkészítésénél elsősorban a lakosság közvetlen helyi szociális, kulturális és kommunális igényeinek kielégítését vették figyelembe. Az 58 millióból legnagyobb összeggel az út- és járdaépítés, villamosítás és víz- gazdálkodás szerepel. Többek között 125 ezer négyzetméternyi járda, négy híd, 3 autóbusz váróterem, 4 községi fürdő, hét orvosi rendelő, öt orvos lakás, egy bölcsőde, hét óvoda, 9 művelődési ház, számos iskolai tanterem épül, a villanyhálózat 21 kilométerrel bővül. A megyei tanács határozata kimondja, hogy a jövőben azokat a tanácsokat támogatják anyagi eszközökkel, amelyek alakosság részéről a legnagyobb hozzájárulást és társadalmi munkát szavazták meg. A megyei tanácsülés ezután jóváhagyta a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1962. évi munkatervét, majd Kassai Jánosnak, a megyei tanács titkárának javaslatára rendelettervezetet fogadtak el a Társadalmi Munkáért elnevezésű kitüntető jelvény adományozásáról. A megye iparfejlesztése, a népgazdaság részéről jelentkező igények kielégítése, valamint a meglévő vállalatok profilelhatárolása céljából a tanácsülés Kaposvári Vas- és Fémipari Vállalat néven új vállalat alapítását mondta ki, amelynek tevékenységi köre épület- és géplakatos, lakatos, műlakatos munkákra, forgácsolási munkálatokkal készülő termékek előállítására terjed ki. A vb osztályvezetői válaszoltak a tanácstagok interpellációira, majd a tanácskozást Fo- nai János, a tanácsülés elnöke berekesztette. ' V. 3, Megkezdődött I az őszi fásítás A erdőgazdaságok csemetekertjeiben megkezdték a facsemeték és suhámgok kitermelését, s több helyen a fásí* tók már munkához is láttak. Az idén a községek belterületén. a legelőkön, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok majorságainak környékén, az utak, vasutak és csatornák mentén mintegy 28 millió facsemetét ültetnek el. Nagy feladatot vállaltak az őszi fásításokból a KISZ-fiatalok. A száraz időjárás miatt az őszi fásítás a szokottnál későbben kezdődik, s így nemcsak novemberben fásítanak, hanem decemberben is kihasználják majd az enyhébb napo- .kai erre a munkára. (MTI) Moszkva (TASZSZ). Hruscsov szovjet kormányfő a celinográdi mezőgazdasági értekezleten november 22-én beszédet mondott. Beszédét, amely több mint három ko- lumnát ölel fel, a Pravda pénteki száma közli. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió a legközelebbi tíz év alatt a világ első ipari hatalmává válik, megelőzi az Egyesült Államokat mind az ipari termelés abszolút mérve, mind az iparcikkek egy lakosra jutó termelése tekintetében. Hozzáfűzte, hogy a Szovjetunió körülbelül ugyanennyi idő alatt másfélszeresen múlja majd felül az egy lakosra jutó mezőgazdasági termelésnek az Egyesült Államokban jelenleg tapasztalható színvonalát. A szovjet nép, amely a hősiesség csodáit mutatta meg a világnak, becsülettel megoldja ezt a történelmi feladatot is. A szovjet kormányfő századokra szóló dicsőséges hőstettnek nevezte a szűzföldek megművelését. (Az utóbbi években a Szovjetunióban több mint 41 millió hektár szűz- és parlagföldet vettek művelés alá.) A továbbiakban megjegyezte, hogy a párt rendkívül nagy feladatokat tűzött ki, amelyeket a kommunizmus építését illető jelentőségükre való tekintettel teljes joggal nevezhetünk történelmi feladatoknak. A legközelebbi húsz év folyamán a Szovjetunióban alapjában véve felépül ,a kommunizmus. — Az SZKP programja — folytatta ezután — nemcsak a politikai célokat hirdette meg, hanem tudományosan is megindokolta, miért szükséges megteremteni a kommunista társadalom anyagi és műszaki alapjait. Hruscsov megállapította, hogy az egyszerű emberek, a szovjet nép barátai lelkesedéssel fogadták a programot, nagy és buzdító példát látnak benne a boldogságukért, jobb jövőjükért vívott harcukban. — Ellenségeink — folytatta — dühödten és fejvesztett zavarral fogadták a programot. Meg kell azonban mondani, Felszámolják a kereskedelmi hálózat Mszé pség h i bá ít" A legutóbbi országos felmérés tapasztalata szerint húszezer olyan kereskedelmi egység működik, amely egyáltalán nincs fölszerelve a kötelező szociális berendezésekkel, mosdóval, öltözővel. Sok olyan boltot is találtak, amelynek nincs raktára és ezért az árat nem megfelelő helyiségben, vagy eladótéren tárolják. A második ötéves terv idején fokozatosan felszámolják a hálózatnak ezeket a hiányosságait. Összesen körülbelül 22 millió forintot fordítanak mosdók, öltözők építésére, vízmelegítők és szekrények: vásárlására. Sok helyen kiegészítik a boltokat raktárral is. A Belkereskedelmi Minisztérium munkaügyi osztályán elmondták, hogy utasítást adnak ki: kötelezik az illetékeseket a hálózat hiányosságainak megszüntetésére. Azokat az üzleteket és vendéglátó helyeket, ahol 1965-ig ezt nem valósítják meg, bezárják, (MTI) tebb reakciósok is kénytelenek számolni a reális tényekkel. — A programban lefektetett, tudományosan megalapozott gazdasági számítások megrendítették a kapitalista világot, ennek vezetőit, ideológusait — jelentette ki Hruscsov és hozzátette: »Es ez nem véletlen.« Volt idő, amikor az imperialisták azt hitték, hogy katonai erővel felszámolhatják a szovjet nép szocialista vívmányait — mondotta Hruscsov, majd rámutatott: »A szovjet ország mostanáig a világ leghatalmasabb államainak egyikévé lett: gazdasági és katonai erőnk olyan nagy, a szovjet népek egysége olyan megbonthatatlan, s a kommunizmus eszméi iránti hűségük olyannyira határtalan, hogy az imperialisták bármely kísérlete, hogy agressziót szervezzenek a Szovjetunió vagy valamely más szocialista ország ellen, elkerülhetetlenül az agresseor vereségével végződik.« Hruscsov hangsúlyozta azt is: összeomlott és örökre elte- metődött az imperialistáknak az a reménysége is, hogy a Szovjetuniónak nem sikerül erős ipart létrehoznia. »Népünk hatalmas, virágzó gazdasági életet teremtett. Most magabiztosan oldjuk meg azt a történelmi feladatot, hogy rövid időn belül nemcsak utolérjük, hanem túl is szárnyaljuk az Egyesült Államokat mind az össztermelés, mind pedig az egy főre jutó termelés tekintetében.« Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy a Szovjetunióban több mint kétszeresére kell növelni a szemes termény termesztését, csaknem négyszeresére a hús előállítását ési majdnem háromszorosára a tejhozamot. Ezekről szólva Hruscsov hangsúlyozta, hogy »a mező- gazdaság fellendítésére irányuló program valóra váltásáért folytatott harc — egyike a legfontosabbaknak a kommunista építés frontjai között.« »Ez nemcsak méreteiben példátlan gazdasági feladat, hanem pártunk szervező, politikai és ideológiai munkájának nagyon fontos része is« ■— mondotta Hruscsov. Nyikita Hruscsov megemlítette, hogy a világ népei a szovjet társadalmi rendszert tartják a legjobb, leghaladóbb társadalmi rendszernek. S ez azért van, mert e társadalmi rendszer ideológiai alapját a legforradalmibb elmélet, az ember ember által való kizsákmányolását elvető marxizmus—leninizmus alkotja. Azért tartják a legjobbnak, mert a szovjet rendszer igazi szabadságot biztosít a népnek, és azt a valóságban biztosítja, a munka emberét sorsának gazdájává, az új élet épr tőjévé emeli. Azért, mert a szovjet rendszer megteremti a társadalom termelőerői fejlesztésének legjobb feltételeit. Azért, mert célunk és legközelebbi gyakorlati feladatunk a nép anyagi jólétének és bőségének megteremtése. »Az SZKP új programja —; mondotta Hruscsov — azért is gyakorol olyan vonzóerőt a kapitalista országokban élő munkásemberekre, mert e program a forradalmi marxizmus—leninizmus alapján világosan megmutatja, milyen politikai, gazdasági és kulturális felemelkedést hoz a népnek a kommunizmus.« Beszédében Nyikita Hruscsov hosszan és részletesen foglalkozott a kazahsztáni szűzföld-területek mezőgazda- sági termelésének kérdéseivel. Rámutatott, hogy e köztársaság részaránya az ország mezőgazdasági termelésében rendkívül nagy. A szemes termény termesztésének távlati terve szerint Kazahsztánban 3 milliárd 500 millió púdra kell emelkednie (1960-ban 1 milliárd 150 millió púd volt), húst 4 200 000 tonnát (1960-ban 550 000 tonna volt); tejet 8 600000 tonnát (1960-ban 2 482 000 tonna volt); gyapjút 323 000 tonnát (1960- ban 67 000 tonna volt) termelnek majd. Kazahsztánnak annyi árugabonát kell termesztenie^ ’ amennyit 1952—53-ban az ország valamennyi szovhoza és kolhoza együttesen adott az államnak — mondotta Hruscsov. — Ellenségeink úgy számolnak — mondotta —, hogy á kolhozok és szovhozok nem tudják megtermelni a szükséges mennyiségű húst és tejet, és kielégíteni hazánk szükségleteit e cikkekben. Abban a reményben ringatják magukat, hogy ezzel a szocialista rendszer, a szocialista földművelési rendszer lejáratja majd magát. — Ránk kommunistáikra, akik új utakat törünk nemcsak hazánk, hanem az egész emberiség számára is — jelentette ki Hruscsov tapsoktól kísérve — vár annak bebizonyítása — s az ipar, a tudomány és a kultúra fejlesztésében már bebizonyítottuk ezt —, hogy a mezőgazdaság terén is magunk mögött hagyjuk a legfejlettebb tőkés országokat. Meg tudjuk és meg Is fogjuk teremteni a munkának a kapitalista gazdaságnál magasabb termelékenységét. Befejezésül Hruscsov kijelentette: — A kazah nép a Szovjetunió testvémépeinefc legaktívabb támogatásával több tízmillió hektár új földet tett rnűvelhetővé. Nagy forradalmi lépés volt ez a köztársaság földművelésének és egész me- zőg'azdaságának fejlesztésében. Valamennyi testvéri köztársaság segített Kazahsztánnak. Kazahsztán a Szovjetunióban élő népek testvériségének köztársasága lett. A szűzföldek megművelő! nagy hőstettet vittek véghez. A pártnak az a meggyőződése, hogy a szűzföldek fejlesztésének újabb szakaszában szintén nagy hőstettet visznek majd véghez: a szűzföldek szovhozait szocialista minta- gazdaságokká változtatják, amelyek gabonát és állattenyésztési termékeket: húst, tejet, gyapjút adnak. Kazahsztán így segíti döntő módon elő a kommunizmus építését. (MTI) Tíz éve dolgozik a Kefeanyag Kikészítő Vállalatnál Vekszl Lászlóné. Ö az üzem KISZ-titkára is. A munkában a fiataloknak és az idősebbeknek is példát mutat. Jó munkájával már két esetben nyerte el a kiváló jelvényt.
