Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-23 / 276. szám

i TTLÄG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! MR A: 50 FILtfK Somogyi Néplap AZ« MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mai számunk tarta'mábő1: XVin. ÉVFOLYAM 276. SZÁM CSÜT0RTŰX, 1961. NOVEMBER 23. A burgonya meg a vöröshagyma nyomában (3. o.) Zoltán Pál: GABRIEL PAT (5. o.) Két temetés (6 o.) A szövetkezeti vesetők a tagság helyes véleménye alapján irányítanak Értekezletet tartottak a kaposvári járás tsz-elnökei Kállai Gyula elvtárs beszédet mondott a Magyar Építőművészek Szövetsége jubileumi közgyűlésén Tegnap a Kaposvári Járási Tanács nagytermében értekez­letet tartottak a járás terme­lőszövetkezeti elnökei. Suri Sándor, a járási tanács vb-el- nöke a megyei pártbizottság határozata szellemében érté­kelte a tsz-ek és elnökök mun­káját. A beszámolót vita kö­vette. A vitában felszólalt Szikszói László, a járási párt- bizottság titkára is. Mint a tanácskozáson hang­súlyozták, a tsz-élnök válasz­tott vezető, közéleti ember, aki éppú&y felelős a gondjaira bí­zott termelőszövetkezet boldo­gulásáért, mint azért, hogy biz­tosítva legyen az ország ellátá­sa mezőgazdasági áruval. Fon­tos tehát, hogy irányító mun­kájukban helyesen kapcsolják össze a népgazdaság és a közös "gazdaság érdekeit, és ne forduljon elő olyan eset, minit például az idén Kőkútom. Ott ugyanis a szövetkezet ve­zetői nem tudták összeegyez­tetni a kettős feladatot, s en­nek következtében nem telje­sítették azt, amit az ország, a népgazdaság várt tőlük. Visszapillantva erre az évre, a soron levő tennivalókat vál­tozó sikerrel és szorgalommal végezték el a közös gazdasá­gok. Soha annyi trágyát még nem hordtak ki a földekre a járásban, mint az idén tavasszal. A töszámnöveléslben már nem voiit ilyen egyértelműen ered­ményes a szövetkezetek tevé­kenysége. A tapasztalat bebi­zonyította, hogy azokon a he­lyeken, ahol elfogadták a ta­nácsot, és megvolt a kellő ta­lajerő, az aszály ellenére is jó termést értek .el. Ez a tapasz­talat megjelöüi a feladatokat is. Az idén tudták először nagy­üzemi módon alkalmazni a já­rás szövetkezetei az állatte­nyésztésben a takarmánykeve­rékek etetését. Ennek célszerű­sége és gazdaságossága már bebizonyosodott. . Igáiban pél­dául 18—23 kilós súlygyarapo­dást érnek ei havonta a ser­tések, Toponáron tíz hónap alatt 110 kilóra hizlalják meg a süldőket Ez az év azt is igazolta, hogy a szövetkezetek vezetőinek az adott időszakban a fő munkára kell fordíta­niuk a legnagyobb gondot. Az őszi vetéseken a járás kö­zös gazdaságai túl vannak. A legfontosabb most a kukorica­törés és a szárvágás befejezé­se. Nagy lemaradás mutatko­zik a mélyszántásban. A ter­vezett területnek még csak mintegy 24 százalékát szántot­ták fel. Ezért fontos, hogy a gépek mellett a fogatokat is ráállítsák erre a munkára, fő­leg a Zselicségben. Az értekezlet rámutatott ar­ra, hogy az utóbbi időben a szövetkezeti demokrácia elve bizonyos mértékig háttérbeszo­rult. Igen helytelen ez a gya­korlat, mart a szövetkezeti vezetés nem nélkülözheti a köz­gyűlés, a tagság vélemé­nyét. Egyik legfontosabb teendő most, hogy az e téren elköve­tett hibákat minél előbb hely­rehozzák, illetve szüntessék meg. Elkészült a Béke Szálló mellett építendő — lakóház vázlatterve ai valami szép látványt nyújtanak a Béke bzaiió meheai epUtetek a Május 1. u. cában. A három alacsony házikó már ugyancsak megérett a lebontásra. (Felső kép.) A Tanácsi Tervező Iroda munkatársa, Móring Ede már elkészítette a helyükön épí­tendő új ház vázlattervét. Üzletsor és 36 kétszobás, összkomfortos, étkezőfülkés lakás épülne itt hozzávetőlegesen 6 millió forintos költséggel. A vázlatterv az Építésügyi Mi­nisztériumban vár jóváhagyásra. Szerdán folytatódott a Ma­gyar Építőművészek Szövetsé­ge IV. konferenciájának és jubileumi közgyűlésének vi­tája. A közgyűlésen felszólalt Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, mi- niszterelnökhelyettes. Beszédónék bevezető részé­ben az ötéves terv országépítő feladatait ismertette, majd a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXII. kongresszusának tör­ténelmi jelentőségével foglal­kozott. A kommunizmus felépítésé­nek programja új erővel tölti el a világ minden népét a jobb jövőért, a békéért, a szocializ­musért vívott harcában. Ez a program a Szovjetunió népei számára elérhető közelségbe hozza a ragyogó jövőt, a kom­munista társadalmat. Ez a program a szocialista tábor né­peinek — köztük a magyar népnek is —• megmutatja a holnapot. Szocialista építőmunkán- kat azzal a lelkesítő tudat­tal folytathatjuk tovább, hogv eddigi erőfeszítéseink nem hiábavalóak, elért eredményeinket mi is meg­sokszorozhatjuk, s a szo­cialista társadalom felépí­tése után mi is hozzáfog­hatunk a kommunizmus építéséhez. Kállai Gyulp ezután részle­tesen beszélt a személyi kul­tusz maradványainak felszá­molásáról s többi között a kö­vetkezőket mondotta: — Az a tény, hogy a sze­mélyi kultusz ellenére a szo­cialista társadalom felépült a Szovjetunióban, hogy a szov­jet nép döntő győzelmet ara­tott a második világháborúban, és kialakult a szocialista vi­liágrendszer, a szocializmus hallatlan életerejét, eszméinek a tömegekre gyakorolt óriási hatását bizonyítja. Viszont a XX. kongresszuson kidolgosott lenini irányvonal nélkül a Szovjetunió nem érhette volna el azokat a ragyogó eredmé­nyeket, amelyekre támaszkod­va kidolgozta a kommunizmus építésének programját. A kommunista társadalom felépí­tését csak az alkotó marxiz­mus—leninizmus szellemében fogant politikai irányvonal alapján lehet megvalósítani. A Szovjetunió és vele együtt a szocialista világrendszer utób­bi években bekövetkezett nagyszerű fejlődésének első feltétele a XX. kongresszuson a személyi kultuszra mért nagy csapás volt. Nem véletlen, hogy most a kommunizmus felépí­tése programjának meghirde­tésekor került sor a személyi kultusz maradványainak fel­számolására. A kommunizmus milliók és százmilliók tudatos tevékenységének eredménye lehet és a tömegeknek ezt az óriás méretű mozgósítását aka­dályozták a személyi kultusz maradványai. — A XXII. kongresszusnak számunkra is sok mondaniva­lója van, ezért a pártnak, a vezetésnek, de az egész népnek alaposan tanulmányoznia kell a kongresszus anyagát, hogy helyesen határozzuk meg, mit tudunk belőle a mi viszonyaink között hasznosítani a szocia­lista építés számára. E tanul­ságok közül a legfontosabb, hogy a XXII. kongresszus teljes mértékben igazolta és megerősítette politikai vo- i nalunkat, amelyet 1956 • november 4-e óta köve­tünk s amelyet pártunk hetedik kongresszusa is megerősített. Ezt az irány­vonalat az élet igazolta, a nép elfogadta é3 töretlenül követi. A jövőben is e politika alap­ján akarunk még jobban, még következetesebben, nagyobb fegyelmet tartva dolgozni. — Pártunkban a személyi kultuszt felszámoltuk, helyre­állítottuk a pártélet lenini normáit, megerősítettük és bensőségessé tettük a párt és a tömegek kapcsolatát, a köz­életben a szocialista törvé­nyességet helyreállítottuk. A kollektív vezetés a párt­élet minden szintjén érvénye­sül. Mi ezt a kollektív veze­tést tovább erősítjük, a pár­ton belüli demokráciát tovább szélesítjük. Pártunkban, közéletünk­ben megfelelő biztosítékok vannak arra, hogy a sze­mélyi kultusz soha többé , ne térhessen vissza. Kállai Gyula ezután azokat: a feladatokat elemezte, ame­lyek az ötéves terv megvalósí­tása során az építészekre vár­nak. — A terv szerint — az épí­tőipar termelésének 1965-ben 40 százalékkal kell meghalad­nia az 1960-as szintet Több száz gyári és üzemi épületet, többek között olyan nagy léte­sítményeket kell megépíteni, illetve továbbépíteni, mint a Tiszamenti Vegyiművek, a Du- namenti Erőmű, az Ajkai, az Oroszlányi, a Pécsújhegyi Erő­művek, a Dunai Cement és Mészmű, a Dunai SzaímaceVu- lózgyár, az Almásfüzitői-A^kai Timföldgyár, a Székesfehérvá­ri Alumínium Mű, a Nyíregy­házi és Békéscsabai Konzerv­gyár. Ezenkívül 250 000 lakást, 3300 általános iskolai. 800 kö­zépiskolai osztálytermet kell építeni, folytatni kell a mis­(Folytatás a 2. oldalon.) Üj magyar találmány a jövő generációjának védelmére Az orvostudomány s különö­sen az orvosi diagnosztika ma már elképzelhetetlen a rönt­gen használata nélkül. A rönt­gensugárzás káros hatásától azonban a betegeket és az or­vosokat egyaránt védeni kell, s ezt a védelmet kielégítően meg is oldották. Az utóbbi években azonban felmerült az A hideg időjárás kezdetén megállt a nyepsgyártás a tégla­gyárakban. 61 millió darab nyerstéglát készített az idén a Téglagyári Egyesülés; tervüket 109,9 százalékra teljesítették. Elkészültek az elemi kár által tönkretett 1 millió 100 ezer nyerstégla pótlásával is. Jelentősen hozzájárult az | eredményekhez, hogy a gyá­rak KISIJ-fiataljai a nyerstég­lát minden erővel igyekeztek megóvni az elemi csapásoktól. Néhány gyárban jó tárolási módszereket vezettek be. Ta­bán például közelebb rakták egymáshoz a bangétákat, így nemcsak a téglákat fedhették le zsindellyel, hanem a sorok közt levő felületet is, s az eső sem verhette oldalról a soro­kat. Kaposmérőben selejtdesz- ' kákból oldalfalakat készítet­zonyos következményekkel járhat. A röntgenfelvételnél ugyanis nemcsak a vizsgált testrészt, hanem egyéb szerve­ket, így többek között a sza­porodási szerveket is éri bizo­nyos sugárzás, amelyet bármi­lyen csekély is az, a csirasej­tek megőriznek. A csekély su­gármennyiség a mai emberre semmilyen hatással nincs. tek, s esőzéskor azokkal fed­tek be a nyersárut. A jó szervezésnek és a kézi vetés megszüntetésének kö­szönhető, hogy a tervhez vi­szonyítva nyolc százalékkal emelkedett a termelékenység. Javult a minőség is: tavaly 95,7, az idén pedig 97 százalék­ban első osztályú áru került ki az üzemekből. Az ES téglagyárai közül a bőszénfai, a nagyatádi, a ka- posmérői, a kőröshegyi és a Kaposvár, Szigetvári utcai egész télen át dolgozik, s az égetés csupán a kemeneejaví- tások ideién szünetel. A tüske­vári, a Kaposvár, Arany utcai és a tabi téglagyár előrelátha­tólag decemberben befejezi az égetést, s hozzáfoghat a kar­bantartáshoz. Egyes föltevések szerint azon­ban a jövő generációjánál eset­leg ártalmas lehet. Ezzel a problémával világ­szerte foglalkoznak, , s bár csak föltevések vannak a kö­vetkezményekre, gondoskodnak megelőzéséről. Az egyik Leg­ismertebb védekezési mód az ólomkötény, amely azonban a gyakorlati használatban nehéz­kes, s különösen a tömegvizs­gálatokat lassítja. Hrabovszky Zoltán orvos-tanárnak és Hu­szár Lászlónak, a Medicor Kül­kereskedelmi Vállalat mérnö­kének új találmánya — tökéle­tesítve az eddigi egyszerű módszereket — teljes biztonsá­got nyújt a sugárveszély ellen, s biztosítja a jövő generációjá­nak védelmét is. A Genoprof. elnevezésű szerkezet a rönt­genberendezésre szerelhető, s az átvilágító ernyővel, illetve a felvevő kazettával együtt au­tomatikusan mozog. így bizton sítja, hogy a sugárzás csak a szükséges testfelületre jussom^ illetve takarja a sugárzásra igen érzékeny szerveket. A ta­lálmány számos újszerű meg­oldással lehetővé teszi, hogy a szerkezetet bármilyen típusú és méretű röntgenfelvevőnél használni lehessen. Az új magyar találmányt a Medicor több országba beje­gyezte, és ennek alapján a Szovjetunióból már jelentős megrendelést is kapott. A Ge- noprot gyártását megkezdték, s még az idén ötvenet készíte­nek szovjet exportra és külföl­di bemutatásra, a szerkezet megismertetésére. (MTI) is, hogy a sugárzás később bi­61 millió nyerstéglát gyártottak az idén Csökkent az elemi kár, javult a minőség a Somogy megyei Téglagyári ES-nél

Next

/
Thumbnails
Contents