Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-21 / 274. szám

Kedd, 1961. november 21. s SOMOGYI NÉPLAP TELJESÜLNEK A VÁLLALÁSOK Az SZKP történelmi jelen­tőségű XXII. kongresszusát megyénk dolgozód is a munka újabb sikereivel és vállalások­kal köszöntötték. Felajánlások hangzottak el az éves terv' túl­teljesítésére, határidő előtt va­ló befejezésére, a min<5ség ja­vítására, az önköltség csökken­tésére. Lövi Gyula elvtárssal, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának munkatársával né­hány üzemben, vállalatnál ar­ról érdeklődtünk, mit teljesítet­tek az ígéretekből. Tovább kell javítaniuk a minőséget Szakszervezeti taggyűlést tartottak a múlt héten a Ka­posvári Textilművekben. Lu­kács József né szb-elnök arról számolt be, hogy jól halad a felajánlások teliesításe. — Minden nap egy százalékkal túlteljesítjük tervünket, s az év végére 460 ezer forinttal több nyereséget érünk el — ígérték a textilművekben. Októberi tervüket 101,61 százalékra tel­jesítették. Az 1,61 százalékos túlteljesítés azt jelenti, hogy 11500 kg, 115 ezer méter hosz- szú, csaknem félmillió forint értékű fonalat termeltek ter­ven felüL Persze még sok feladatot meg kell oldaniuk. Elsősorban javítaniuk kell a minőséget. Bár a harmadik negyedhez vi­szonyítva öt százalékkal javult a minőség, még nem sikerült azt az ígéretüket beváltaniuk, hogy a termelt fonal 93 száza­léka első, illetve másodosztá­lyú lesz. Jelenleg még csak 81 százaléknál tartanak. 175 ezer forint nyereség — Még nem készültünk el októberi eredményeink száza­lékos kimutatásával, mert több, erre a hónapira áthúzódó munkánk van — közölték a Faipari Vállalatnál. — Az azonban már biztos, hogy ok­tóberben 175 ezer forint *obb- letnyereséget értünk el. A vállalat dolgozói azt ígérték, hogy a lakosságnak 50 ezer fo­rint értékű bútort gyártanak a megtakarított anyagból, s hogy a Bútorértékesítő Vállalatnak szállított áru kifogástalan mi­A szovjet tudomány fejlődésének távlatai Hektáronként 1—2 ezer mázsa gabonát lehet termel­ni, ha a tudósoknak sikerül feltárni a zöld levélben vég­bemenő fotoszintézis mecha­nizmusát — írja Szultán Umarov, a Tadzsik Tudomá­nyos Akadémia elnöke az Ekonomicseszkaja Gazeta cí­mű lapban. A tudós kieme­li, hogy Tádzsikisztánban széles fronton és gyakorlati alapon folynak a fotoszinté­zissel kapcsolatos munkála­tok. Umarov, aki több tadzsik tudóstársával együtt részt vett a XXII. pártkongresszus munkájában, hangsúlyozza, hogy a következő 20 esztenr dő a tadszik tudomány soha nem látott virágzásának idő­szaka lesz. A fotoszintézissel kapcso­latos munkálatokról szólva a tudós megírja, hogy a tad- zsik szakemberek olyan gya­potcserje ki termesztésével kísérleteznek, amely nem 120 nap alatt, hanem jóval előbb fog megérni. A tudósok fel­adatul tűzték maguk elé 60 nap alatt megérő kukorica­fajta kitermesztését is. Fjodor Csuhrov, a Szovjet Tudományos Akadémia leve­lező tagja, a hírneves szovjet geokémikus rámutat, hogy a kongresszus határozatainak mielőbbi és eredményes vég­rehajtása érdekében biztosí­tani kell a tudomány és a termelés szerves összekap­csolását. A geológusoknak segíteniük kell az iparnak szükséges ásványi nyers­anyagforrások példátlan ki­bővítésében. Fjodor Csuhrov kifejezi azt a meggyőződését, hogy a földfelszíntől legalább 10—15 kilométer mélységben húzó­dó rétege elérése a legköze­lebbi 20 esztendőben megva­lósul. A tudós föltételezi, hogy a jövőben a földkéreg legnagyobb részét alkotó grá­nit és bazalt hasznos ásvány- nyá válik. Kétségtelen, hogy sikerül megtalálnunk azokat az eljárásokat, amelyekkel a gránitból és a bazaltból az értékes elemek kivonhatók. Vaszilij Kuprevics, a Belo­rusz Tudományos Akadémia elnöke kijelenti, hogy az SZKP új programjának meg­valósítása a szövetséges köz­társaságokban a tudomány minden eddigit felülmúló vi­rágzásához vezet. Kuprevics közölte, hogy a belorusz tu­dósok fontos kutatásokat vé­geznek a rádióelektronika, a kibernetika, az atomfizika és a plazmafizika területén. nóségű lesz. Munkájuk minő­ségével kapcsolatban nem hangzott el kifogás. Megtaka­rított anyagból eddig egy tel­jes hálószoba-garnitúrát készí­tettek. Ugyancsak megtakarí­tott anyagból készül egy új, 13 ezer forintba kerülő kárpito­zott hálószobabútor mintapél­dánya. 13 brigád versenyez — Negyedik negyedévi ter­vünket 8 százalékkal, ezen be­lül exporttervünket 4 száza­lékkal túlteljesítjük, s 2 száza­lékkal csökkentjük az önkölt­séget — fogadták meg a XXII. kongresszus tiszteletére a Ke- feanyagkikészítő Vállalat dol­gozói. Azóta három új brigád alakult, s most már 13 brigád versenyez a kongresszusi válla­lások teljesítéséért. Múlt havi tervüket 6,7 százalékkal túl­teljesítették. Az önköltséget 1,7 százalékkal csökkentették ok­tóberben. A jó munka jutalma A Közúti Üzemi Vállalat már teljesítette a kongresszu­si vállalásokat — közölte Cel­lar László igazgató. Ritecz Já­nos és Gerencsér József bri­gádjai azt vállalták, hogy a barcsi Vörös Csillag Tsz Bel- csapusztánál épülő útján a kő­pályát határidő előtt elkészí­tik. Szavukat megtartották: november 5-én — a határidő előtt tíz nappal — elkészült a kőpálya. A vállalat az év hát­ralevő részében négy és fél millió forint értékű munkát vállalt terven felül. Ennek a munkának az elvégzésében már eddig is nagy része van az említett két brigádnak. A vál­lalat igazgatója szerint»mind- két brigádot prémiummal ju­talmazzák. Egy része teljesült Fehér Ferenc, a Somogy me­gyei Építőipari Vállalat igaz­gatója a kongx'esszusi vállalá­sok egy részének teljesítéséről számolhatott be. A barcsi Ri- nya-híd, öt termelőszövetkezet istállója, a Kaposvári Cukor­gyár J diffúziója, ülepítő- és dobszűrö berendezése, a BM siófoki üdülője,- valamint több kisebb munka határidő előtt való elvégzése szerepe] kong­resszusi felajánlásaikban. Igen eredményes munkát végzett Bóna János szocialista brigádja: nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a múlt évhez ké­pest 9 százalékkal emelkedett a vállalat termelékenysége. Kongresszusi vállalásuknak még azt a pontját kell teljesí­teniük, hogy december 31-ig tető alá helyezik a jövő évben átadandó 64 kaposvári lakás* Sz. L. Másodszor választották párttitkárrá HOGY KEDVES FIATAL­EMBER, azt ismerősei már ré­gen elkönyvelték; hogy jó szakmunkás, arról vállalata, s hogy jó oktató, arról a gond­jaira bízott harminc ipari ta­nuló tanúskodik. ********************«^^ Jeme jó tulajdonság birtokosa. fcy. Madridban különösen ked­Honcotkás mosolyféle buj­kál szeme sar­kában, szája szögletében, amikor beszél. Szeret tréfál­kozni. Vagy minek vegye az ember, ha nem tréfának, mikor a korára vonat­kozó kérdésre imigyen felel: »Most már bi­zony harrmnc- éves vagyok.-« Meg keli hagyni. fiatal kora ellenére tevékeny, ese­ményekben gazdag tíz-ti- zenkét »férfias« esztendő áll mögötte. Bár faluin nevelke­dett. ifjúmun­kás évei ide kö­tik Kaposvár­hoz. — Nem győ­zöm emlékez­tetni a mai ipari tanulókat, hogy az én időmben még mennyivel rosszabb, nehezebb volt az ipari tanulók sorsa. Magánkisilparosnál tanultam a vasesztergályos szakmát. Ak­koriban még verekednie kel­lett az ifjúmunkásnak a jo­gaiért: a nyolcórás munka­időért, a törvényes juttatáso­kért. Az iparitanuló-iskolában én voltam a SZIT-titkár. Bát­ran támaszkodhatott ránk a párt. Pedig visszagondolva ar­ra az időre, ugyancsak bajban lettünk volna mi, tejfölös szá­jú legénykék, ha valaki azt ké­ri tőlünk: határozzuk meg, mi az a párt. A tűz, az ösztönös lelkesedés, fiatal szívünk haj­tott minket, és határozta meg cselekedeteinket Végrehajtot­tuk. amivel a párt nevében megbíztak bennünket. Jól em­lékszem, hogy eo gémét például Mosdósra küldtek aláírásokat gyűjteni a bókeköveteJéseknek. A tanoméból szakmunkás, a gyerekből keresettel rendelke­ző férfi lett Szülőfalujától egy kicsit távolra, Nagykanizsára vetődött, a gépgyár munkása lett Szentesi György. Tele meg­valósításra váró álmokkal, vá­gyakkal. A szorgalmas ifjú­munkást hamarosan az ifjúsági szövetség gyári titkárává vá­lasztották az üzem fiataljai. Az álmok még nem telje­sültek be. Repülő hajózó sze­retett volna lenni, hát jelent­kezett tiszti iskolára. Az orvo­si vizsgálatokon kiderült, hogy a szeme miatt nem lehet re­pülő. De jó politikai tiszt attól még válhat belőle! Több minit öt esztendeig szolgált a hadse­regben, aztán visszavágyódott a civil életbe. A hadsereg lét­számát éppen akkoriban csök­kentették, hát teljesítették a fiatal tiszt kívánságát. Azóta — 1956 óta — dolgozik a 23. sz. Autóközlekedési Vállalat­nál. ötvenkét elején egyik taggyűlésükön a kommunisták közül valaki szóvá tette: ép­pen ideje volna már újjászer­vezni a párt mellett az ifjúsá­gi szervezetet. A jelenlevők megtapsolták a kezdeménye­zőt. Azt mondták az akkor már nős. családos Szentesi Györgynek: »Nézd, neked már vannak tapasztalataid az ifjú­sági munkában, vedd kezedbe a fiatalságot, mutasd meg, mit tudsz...« Es Szentesi György három nap múlva jelenthette a párt­szervezet vezetőinek: »Elvtár» sak, együtt vannak a fiatalok; megindulhat az ifjúsági élet.« * » * A napokban mint párttife* kárral beszélgettem Szentesi elvtárssal, ugyanis a közel­múlt hetekben másodszor vá­lasztatta meg párttitkárrá a vállalat száznál több kommu­nistája. Szentesi György most nagyon boldog ember. Hosszú évek után épp a napokban költözhe­tett új lakásba feleségével és két gyermekével. A szövetke­zeti lakóházban vásárolt hosz- szú lejáratú hitelre egy két­szobás összkomfortos lakást. Míg erről beszélgettünk; nyílt az ajtó. A látogató bol­dogan újságolta az örömhírt: sikerült társbérletét jobb la­kásra cserélnie. — Szűrte el sem hiszem — mondta. S ahogy a párttitkár arcát figyeltem, nem tudtam, hogy vajon melyikük örült jobban. Igaz, ami igaz, sokan jönnek a párttitkárhoz lakás­panasszal is. S azt csak Szen­tesi elvtárs tudja megmonda­ni, milyen érzés valakinek azt mondani: »Sajnos, egyelőre nem segíthetünk a baján.« Hogy szeretik, tisztelik Szentesi Györgyöt a vállalat­nál, az az olyan vezető ember bizonyítványa, aki tudja: a megbecsülés, a tekintély alap­ja, hogy az ember mindig, minden körülmények között őszinte legyen. Varga József Fiatalok fiatal oktatója A Toplitz-tó Vagy mégsem a font-ügy? Kalten brunner telefonhívása határozottan ingerült volt, és különben Is, Kurt mindig iga­zat állít. Kurt — a Mészáros egyik nal utánatöltött a kiürült po­hárnak. Schedenberg éppen csak szájához értette. — Egyszóval, Walter — tért . . , rá a lényegre—, a Führer hí­magántit kára volt, es vatott tegnap. Maga a Führer. rendszeresen tájékoztatta Szemrehányást tett a Schellen berget mindarról, ami- mjatt. fontok ről nem szerzett tudomást hi­— A fontok miatt? — csodál­vatelbói. Nem ingyen Az ón kozott a mósi,^ elhúzva a ^ költséges, de biztos villámha- vakat rítóm — így könyvelte el ma­gában Schellenberg a titkárt. Három perccel tizenegy óra előtt érkezett Kaltenbrunner előszobájában Kurt kifejezés­telen arccal fogadta, és udva­riasan a belső ajtó felé muta­velted ezt a fajtát — Jól értesült vagy. — Szakmánkhoz tartozik. Én maradok a Rajna-vidékinéL, te tölts magadnak belőle. — A whisky egyike ama ke­vés dolgoknak, amelyeket még az angolok is jól csinálnak. De hogyan jutottál hozzá? — Tisztelőm küldte Svédor­szágból. Érted: Svédországból, ahol bármelyik üzletben meg­vásárolhatod, természetesen nem márkáért És sok mást is megvásárolhatsz. — Kezdem érteni, — Vagyis kár lenne a hamis fontokat repülőgépről tékozol- ni London felett. Hagyjuk meg fonttal már rosszabbul állunk. >éJo szakmunkás — hiszen sze- Különben is kételkedem, hogyjreti mesterségét —, sokat ta- az öreg Churchill éppen anka-/nnlt, és tanul jelenleg is. S rai nagykövetére fogja bízni «hogy jó oktató? Az meg az titkos haditervét íelőzőkből fakad Célja, hogy — Kis hal is lehet jóízű, «másokkal is megkedveltesse a Márkát nem fogad el? ^fűtésszerelést. — Ragaszkodik a fonthoz. — Nem valami tiszta foglal- „ , . , . . . 5kozás, az ember gyakran ola­— Ezért kell nekünk fontot«^ ^ lesz, de mégsem 5 {cserélném föl semmivel — vé- hegesztéskor lekedik, s ha a szertepattogó szikrák kilyu kasztják zokniját, feleségének is ezzel érvel. S az asszonyka tán csak szokásból zsörtölődik. ÍRezső — mert így hívják min­denütt — annyira fiatal, hogy :bárki összetéveszthetné vaia­tott. — Fontos ügyem van szá­modra, Walter — fogadta a Mészáros, mellőzve a köszö­nést is. Schellenberg veszélyt érzett a szívélyesség ellenére is. Kaltenbrunner közben a festett üvegű szekrényhez lé­pett — ezt soha ki nem állhat­ta, magában mindig ízléstelen­nek tartotta. —, két poharat vett elő, és töltött egy üveg Rajna-vidékiből. —A győzelemre! — A győzelemre! — hang­— Igen, Méghozzá milyen szemrehányást tett! A fontok­ra szükség van. Kifogás nincs, kitérő nem lehet. A bankja- gyecskébre minél előbb szük­ség van. — Felújítjuk a tengerifarkas-, lenberg —, érdeklődnék tervet? — kérdezte önkéntele- VIII/4-es átíratom ügyében, nül Schellenberg a német in- — Ez az a törökországi fic- vázdós tervek fedőnevére cé- kó? iozva. — Igen, az angol nagykő­— Egyszer bizonyosan. Egye- vétség inasa, lőre te Is jól tudod, a Todt- aki kulcslenyomatot készített szervezet a védővonallal bűz- gazdája páncélszekrényéhez, és fontokra mégis gólkodik. A szükség van. — Ha szükség van rájuk, meglesznek. De mire használ­juk? — Tudom, Walter. hogy nem szereted a Rajna-vidékit. Lá­zott a válasz, és a koccintás-, tóm, bele sem kóstoltál. Vi- ban bizonytalanul csengett szont tartogatok egy meglepe- szetesen abból a fajtából, össze két pohár. Kaltenbrun- tést számodra. Whisky. Erede- amelyet az isztanbuli bazárok- ■er itta, harapta a bort, azon- ti angol, bocsánat, akát whis- ban is megvásárolhatná.. A gyártanunk. Fintorognak a márkától? Majd ellátjuk őket fontjainkkal, made in Ger­many. Vagyis visszatérünk* ere­deti témánkhoz. Először is megfelelő ember kell hozzá. Csak ne professzor legyen. Schellenberg összeráncolt homlokkal gondolkodott, aho­gyan erről beszélni szeretett: Amelyik fejlettebb növésű tanú- az angoloknak a mi számvas- koncentrált Tudta, hogy ki-ílójával. Mindössze 22 éves. és a fonto- *°S felsorolni, három név->fél éve házas. Annak azonban vei készült fel a beszélgetés-«már három esztendeje, hogy re. Várt, hogy mindez rögtön- /tanulókat nevel. Félt is elem­zésnek tűnhessen. Büszke volt ^te, hátha nem hallgatnak rá a emlékezetére, szerette annak / fiatalok... Alig végezte el az legendás hírét kelteni a Ház- /iskolát, amikor »oktató« lett. ban. De mielőtt megszólalha- 5 Persze nem volt véletlen ez. tott volna, Kaltenbrunner hír-/Gyorsan ismerkedett a szak­telén megkérdezte: imával, jó mesterei voltak. — Glubhof őrnagyról mi a Á ÉS MERT FIATAL, úgyne­véleményed? v vezett mai gyerek, könnyebben angol nagVKO- Schellenberg nem szerette a bánik a tanulókkal, jobban Afféle amatőr törtető tisztet, aki nemrég ke-«megertt gondjaika , könnye Affele amatőr, ét a Wehrmachtból. $ben talál rajuk orvoslást s — Attól félek, hogy meggon-^Jgy 1° kapcsolat fejlődhetett ki dolatlan Skozte es a harminc tanuló ko­— Nagyvonalú. itzött. . . Persze vigyázok, hogy ® fontok gyor- / , kjs távolság azért legyen san elkeszulnenek. de legfel-*5 .. .. jebb hasonlítanának az erede­tihez. A pénzhamisításhoz pe­dig precizitást kell. Lenne vi­szont egy javaslatom, ha meg­engeded, — Várom. rakétáinkat. Ezeken a kon pedig vásárolni fogunk sok mindent: whiskyt, de acélt is. — Ha már vásárlásról van szó — szakította meg a Mé­száros gondolatmenetét Schel­a most Mate Harinák képzeli magát. Emlékezetedbe idéz­ném, hogy egy speciál fényké­pezőgépet kért és tételenként 15 ezer fontot a szállítandó anyagokért. — A javaslatod? — A gépet átadnánk, terrné­Foly Latjuk. — közöttünk. Ez elengedhetetle­nül szükséges a fegyelemhez. Ha azonban felszabadulnak, jó ikollégák leszünk. J Ha években nem is de ta- ^oasztal a tokban ugvancsak •messzire iutott attól a gve-ek- tol, aki hét évvel ezelőtt a marcali kórház építkezésénél először találkozott a fűtéssze­relőkkel. Iskolai szünetben se­gédkezett ott, s aztan meg is feledkezett a látottakról. Egy­szer azonban egy hirdetésen akadt meg a szeme: »Fűtéssze­relő-tanulókat fölveszünk.« Édesanyjával együtt elment az Építőipari Vállalat központjá­ba, hogy jelentkezzen. Elein­te félt egy kicsit. Most pedig? Alighanem az ő fiataljai fél­nek az ismerkedéstől az első napokban, de aztán valameny- nylük oktatóra, mesterre és barátra lel benne. DE MIT ÉRNE, ha csak ta­nítana, s ő maga elfelejtkezne saját képzéséről? Előbb-utóbb utolérnék a tanulók, meg az­tán nem is tudna nekik újat adni. No és saját magának is vannak szinte kielégíthetetlen vágyai a minél többet tudás iránt. Ennek is engedni kell. Így indult el tavaly »A szak­ma ifjú mestere« címért. Szor­galmasan tanult, mint ahogyan fiataljaitól is elvárja, s az eredmény: aranyfokozat. Az idén fjedig a Gépipari Technikum esti tagozatára iratkozott be. Ez veszi el leg­több szabad idejét. Hetente négyszer az iskolában van. a többi napon meg tanulnia kell. így alig marad ideje a szóra­kozásra. Az olvasást azonban sohasem hagyja el. Este, ha el lehet lopni egy fél órát a tanulásból, olvas. Victor Hu­go és Walter Scott a kedvenc írója. A könyvek úgy hozzá­tartoznak estéihez, mint a vil- lanygyújtás. TANULNI, TANÍTANI egy­szerre nem éppen könnyű. De szép: Nem volt véletlen, hogy rábízták ezt a nagyon fontos feladatot. A vállalat bizalma rejlik emögött, hisz az új fia­talok, az új, a születőiéiben le­vő szakmunkásgárda egy részé­nek szakmai műveltsége van a kezében. És »Rezső« vigyáz er­re. .. Roland Fern»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents