Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-15 / 244. szám
VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! j»RA: 60 FILLER Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYE! BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVin. ÉVFOLYAM 244. SZÁM ★ VflSflRRSP, 1961. OKTOBER 15. Elégedett az elnök • (3. o.) Hajában főtt krumpli (6. o.) Rejtvény, humor (7. o.) Mai számunk tartalmából: Műszaki és újító tanácsot alakított az SZMT Az elmúlt években Kaposvár és a megye (különböző műszaki beosztásban dolgozó szakemberei tqbb tömegszervezet műszaki tanácsaiban tevékenykedtek. Legtöbb helyen azonban eredményes munkát nem végezhettek, mert egy-egy tömegszervezet az általa létrehozott műszaki tanácsban szinte ugyanazokat a műszakiakat foglalkoztatta, mint a másik. Ezen kívánt váltózitatni a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, amikor a napokban létrehozta a műszaki és újító tanácsot. Ez a tanács 29 taggal alakult meg, s titkárává Csepregi Győzőt, a Textilművek főmérnökét választotta. A tanács Célja: összefogni a megye műszaki és újító szakembereit, "segítséget nyújtani a különböző vállalatok tervezéséhez, műszaki, technológiai fejlesztéséhez. Közben segíteni a műszakiak és újítók szakmai fejlődését is tanfolyamok rendezésével. Alakuláskor elhatározták, hogy a műszaki és újító szakemberek hetenként minden pénteken találkoznak az SZMT klubjában és ott állandó újító-kiállítást is létesítenek. az Sajtótájékoztató munkaügyi kérdésekről Fél év alatt új tsz-major létesült Őr dl oson (Tudósítónktól.) Az őrtüosi Szorgalom Tsz- ben a község felső részén elterülő pusztaságon telepítették a köziponti majort. A munkát szerződés szerint a csurgói ktsz kezdte meg. Először az 50 férőhelyes mövendékmarha-is- tálió alapjai kerültek a földbe, majd felépült a 120 férőhelyes sertéshizlalda, s rövidesen elkészül a szerfás kukoricagóré is. Mintegy 3 méter átmérőjű, nagy kapacitású ivóvízkutat létesítettek. Az öttaigú ácsbrigád utolsó simításokat végzi a sertésfiaztastó épületén. Rövidesen megkezdik egy 50 férőhelyes tehénistálló építését is. Az építkezésekhez kavicsot és homokot helyileg biztosítottak. Tízkötetes lesz „A kultúra világa* Az Állami Könyvterjesztő piackutató csoportjánál is úgy jellemzik az elmúlt másfél esztendőt, mint »a tudományos könyvek soha nem látott sikerének« időszakát. Ez alatt az időszak alatt jelent meg — kötetenként több mint 30 ezer példányban — »A kultúra világa« öt kötete. Ez a sorozat teljesen elfogyott. Az olvasók kívánságára az öt kötetet kiegészítik tíz kötetre, s az eddig megjelent kötetek is új kiadásban kerülnek napvilágra a közeljövőben. A legnagyobb könyvsiker az Új Magyar Lexikoné. Mint köztudomású, eddig négy kötet jelent meg, kötetenként 50 ezer példányban. De mert az érdeklődés rendkívüli volt, az első két kötetből — 40—40 ezer példányban — új kiadást csináltak. Ez is elfogyott, az olvasók már egy harmadik kiadást igényelnek. Egyelőre azonban a harmadik és negyedik kötet második kiadására kerül sor. A magyar könyvkiadás történetében egyedülálló, bog}' egy tudományos értékű, és drága könyv 90 ezer példányban fogy el. Most jelent meg az Értelmező Szótár ötödik kötete. Mint a többi kötetek, ez is kétszáz forintba kerül és ezt is több mint nyolcezer példányban adták M. Kisházi Ödön munkaügyi miniszter a kormány Tájékoztatási Hivatalában rendezett sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Több szerkesztőség tájékoztatást kért a normarendezés eredményeiről. A miniszter válaszában megállapította: A normarendezésnek a munka jobb megszervezése, a termelésből kiesett idő okainak elemzése és csökkentése, a termelékenység emelése veit a célja. Számos üzemben fontos intézkedéseket hajtottak végre a termelőberendezések eredményesebb kihasználására. Például úgynevezett munkanap-felvételeket végeztek a veszteségidő okainak megállapítására. A munkanap-felvételekkel nemcsak azt vizsgálták, hogy mennyi idő vész el a munkások hibájából, hanem azt is, hogyan hátráltatják a termelést a munka- és az üzemszervezés hiányosságai. Megállapították: a veszteségidő kisebb része, általában egyharmada ered a munkás hibájából. Nagyobb hányada azonban a szervezés és a vezetés fogyatékosságaira vezethető vissza. A munkások és a műszakiak megértették, hogy a normarendezés elválaszthatatlan az új technológiától, a munka magasabb fokú szervezésétől. Ezért az intézkedések a legtöbb helyen ilyen feladatok megoldásával párosultak. Számos üzemben célszerűbben rendezték át a gépeket, csökkentették a belső szállítást, javították a gyártáselökészítést, intézkedtek a termelés, a termel őberen- deaések jobb kihasználására, mindezzel a belső tartalékok feltárására. Igen sok vállalatnál üzem- szervezési csoportokat, másutt önálló üzemszervezőket állítottak munkába. A Ganz-MÁ- VAG Motorgyárban a programozás megjavításával 50 százalékról 90 százalékra emelkedett a tervszerűség. Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban az egyes munkafolyamatok felmérése után megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy minden beruházás nélkül 30 millióval több tablettát gyárthassanak. A normarendezés egyik jelentős eredménye: a vállalatok többségének, ma már van írott technológiai utasítása, , számos más intézkedéshez is fejlesztették a technológiai szintet. A Ganz-MÁVAG Motorgyárban például a forgácsoló műhelyben csúcsesztergapadról revolver-esztergapadra tértek át, és ezzel növelték lényegesen a termelést. A Kőbányai Szerszámgépgyárban a marási munkák technológiai előírását tökéletesítették. A Parádí Üveggyárban a technológia fejlesztésével lehetőséget teremtettek arra, hogy itt is javuljon a termelés. A normarendezés tehát olyan komplex intézkedés-sorozat volt, amely előnyösen hatott üzemeinkben a műszaki fejlesztésre, a jobb vezetésre, , és erősítette azt a helyes felfogást, amely a termelékenység további legfontosabb tartalékait a technológia fejlesztésében, a magasabbszintű munka- és üzemszervezésben keresi. FŰRÉSZ ÉS SZAKSZOFON Tóth Józsit mindenki ismeri gatterhoz hajtjuk a rönköket, Józsit azonban nemcsak mint a Lábodi Állami Gazdaságban, a deszkákat szélezzük le, majd jó dolgos legényt, hanem mint Az energikus, mindig vidám hordjuk és rakjuk egy halom- tehetséges zenészt is ismerik a fiatalember egy éve dolgozik ba. Szép munka ez, élvezet gazdaságban. Az állami gazda- itt, a fűrészgattemál. Azelőtt csinálni. A fülem már egészen Ságnak saját fúvószenekara a Dél-somogyi Erdőgazdaság megszokta a fűrészmuzsikát, van. Tagjai KISZ-tagoki, műn- zsitfai részlegében volt erdő- mTOTn Pedig a fűrészpor sza- kásőrök. A legjobbakból pedig munkás három emg. Becs die- g Józsi 1200 fontot keres ha- hattagú'^essz-zenekart ala- tesen megállja a helyét. vonta, ami egy 19 éves fiatal- kítottak. Külön zeneterem áll — Mit mondjak? Nem urnát- embernek elég szép pénz. Mint rendelkezésükre, amelyben délkozunk, akad munka bőven, mondja, 800 forintot hazaad utánonként gyakorolhatnak a Reggel 7 órakor kezdünk. Dél- szüleinek, a többiből ruházko- zenekarok. Csalos Lajos nagyben egy óra ebédszünet, aztán dik, étkezik. Jut szórakozásra, atádi karmester irányításával újból kezdődik a munka: a mozira is. tartják a próbát. Így hát Józsinak a hét minden napján van dolga. Szorgalmasan jár a próbákra, sokat gyakorol i — Délután 4 órakor, amikor abbahagyjuk a munkát, lemo- sakszom, átöltözöm és irány s zeneterem: kezdődik a »második műszak«, amely három órai szünet nélküli gyakorlásból áll. Sokat jelent zenekarunknak Pankász igazgató elvtárs gondoskodása. Minden támogatást megad nekünk: nemrég egyenruhát kaptunk, rendszeresen megkapjuk a legújabb számok kottáit és nincs hiány hangszerekben sem. A zenekar tagjai rendszeresen járják vasárnaponként a járás községeit, szórakoztató zenével szolgálnak a lakosságnak. Van is becsületük a környéken, különösen a fiatalok körében. Fűrész és szakszofon... Tóth Józsi■ kezében a kettő ki- i egészíti egymást. Ifjúságunk a j becsületes munka elvégzése \ után joggal tarthat igényt a kultúrára, periére, s nemcsak igénye lehet rá, de élhet is vele. Vass Imre bácsiról, a göllei Béke Tsz csordásáról úgy mondják: »Született pásztorember.« 13 éves kora óta őrzi a nyájat, több mint 30 esztendeje él a faluban. Most a tsz-tagok háztáji jószágaira vigyáz. Ismeretes — mondotta a miniszter a továbbiakban —, hogy az év első felében az állami ipar termelése 12 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. Az év első 8 hónapjában pedig a napi átlagos termelés 12 és fél, az egy foglalkoztatottra jutó napi termelés pedig 8,2 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első felében. Az a körülmény, hogy ezen belül a termelés növekedésének kétharmada a termelékenység emelkedéséből adódott, a normarendezéssel együtt, vagy a már azt megelőzően kiadott komplex intézkedéseiknek köszönhető. A miniszter ezután arra válaszolt, hogy érintette-e a nor- marendezós a dolgozók keresetét, volt-e több normarendezés az üzemekben, s mi az oka annak, hogy néhány üzemben a normarendezés után 3 hónappal sem érték el a dolgozók a 100 százalékot. Milyen további feladatokat jelent a normák rendbentartá- sa? — hangzott a következő kérdés. A miniszter a kérdésre adott válaszában emlékeztetett a munkanormák rendbentartásá- val foglalkozó júniusi kormányrendeletre, amely helyes irányt mutatott az üzemeknek, vállalatoknak. A rendelet aláhúzza azt a helyes elvet, hogy a normarendezés nem kampány, hanem a terme- • lckenység emelésének egyik fontos eszköze, amelynek alapja a jó munkaszervezés és a műszaki színvonal állandó fejlesztése. Üzemeinkben növekedett ‘ a műszakilag megalapozott normák köre. A termelés szempontjából azonban nem ez a legfontosabb, hiszen a lehetőségekhez mérten minden normát — a statisztikai normákat is — a gazdaságosság figyelem- bevételével műszaki számításokkal kell megalapozni. A fő feladat az alkalmazott technológiák tervszerű felülvizsgálata, továbbfejlesztése, a munka- és üzemszervezés folyamatos tökéletesítése. Amikor ily módon .megjavulnak a műszaki feltételek, és a jobb szervezés hatására az élet túlhalad egyes normákat, akkor azokat minden esetben meg kell változtatni. összefoglalva: technológiai, műszaki, munkaszervezési intézkedésekkel és nem a munka intenzitásának növelésével kell fokoznunk a tervezést, elősegítenünk a termelékenység emelését az ötéves terv erre vonatkozó előírásainak megvalósulását. Az eddig elért fejlődés — mondotta a miniszter — . csupán az első szakaszát jelentheti annak az állandó és intenzív munkának, amelyet a termelékenység növelése érdekében az egész iparban ed kell végezni. Világosan látni kell, hogy az év második fele fokozott feladatokat hárít az iparra. Hiszen a tavalyi második félév magasabb termelékenységi szintjéhez képest kell az első félévhez hasonló fejlődést elérni. Más szóval: ahhoz, hogy a termelékenység ebben az évben 8 százalékkal emelkedjék, a második félévben 6 százalékkal magasabb termelékenységet kell elérni, mint amenrmt az év második negyedévében elértünk. Az első félév jó ered- Kerék Imre menyei után még további erőfeszítésekre van szükség ah« hoz, hogy a második félévben is maradéktalanul teljesíthessük a termelékenységre vonatkozó előirányzatokat. Csak fgy érhetjük el a kitűzött célunkat, hogy ebben az évben a termelés emelkedésének kétharmada már a termelékenység emeléséből származzék. Az újságírók ezután a prémiumrendszerrel kapcsolatban tettek fel kérdéseket. Ismeretes — mondotta válaszában' a miniszter —, hogy a prémiumrendszert az év elején módosítottuk. Ennek az volt a célja, hogy csökkentsük a prémiumok formális bérkiegészítő jellegét, egyben növeljük a népgazdaság érdekeit előmozdító ösztönző szerepét. A módosítással egyidejűleg széleskörű vizsgálat kezdődött a premizálás legcélszerűbb formáinak kialakítására. A vizsgálat egyértelműen megmutatta: a prémiumrendszerünk alapelvei jók, azokon lényeges módosítást nem kell végrehajtani. Kiderült azonban a vizsgálat során az is, hogy a prémiumrendszer alapelveit egyes gazdasági vezetők egységes szemlélet hiányában nem elég következetesen alkalmazzák. Nem érvényesül például mindenütt az az elv, hogy prémiumot csak olyan munkáért szabad kifizetni, amely túlmegy a szokásos munkaköri kötelezettségen, amely a népgazdaság érdekeit szolgáló többletteljesítményből adódik. Tapasztalhatók voltak olyan túlzások is, hogy egyes helyeken a prémiumot kizárólag bérkiegészítésnek tekintették, másutt viszont szinte teljesíthetetlen feltételekhez kötötték. E hiányosságokat elsősorban a gazdasági vezetés színvonalának emelésével és az esetenként tapasztalható helytelen szemlélet megváltoztatásával kell megszüntetni. Ugyanakkor azonban a premizálás hatékonyságának növelése céljából tovább kell fejlesztenünk a prémiumrendszert is. Az ösztönzés irányát néhány vonatkozásban ki kell egészítenünk. A prémiumnak különösen arra kell ösztönöznie a vállalatokat, hogy reális' terve- .ket készítsenek,. vagy azok a vállalatok kapjanak több prémiumot, amelyek a teljesített fejlődést meg is tervezték. Nagyobb súlyt kell kapnia a műszaki fejlesztés, a termelékenység, a tervszerű export- termelés, az iparon belüli kooperáció, és a gazdaságosság irányában ható ösztönzésnek is. E feladatokat Össze kell hangolni az iparágak és vállalatok: sajátos feladataival. A vezetők felelősek azért, hogy a területükön "alkalmazott prémium- rendszer minden esetben a népgazdaság érdekeit szolgálja. Ezért a prémiumfeltételek előírásainak megállapításában nagyobb hatáskört kell biztosítani a minisztériumoknak és a vállalatoknak. Ezzel egyidőben azonban fokozott gondot kell fordítani a prémiumgazdálkodás ellenőrzésére is. Szigorúan felelősségre kell vonni azokat, akik a kapott lehetőségekkel vissza akarnak élni — fejezte be tájékoztatóját Kisházi Ödön muir kaügyi miniszter. (MTI)
