Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-11 / 240. szám

Szerda, 1361. október 11. 5 SOMOGYI NÉPLAP OLVASÓINK ÍRJÁK Úttörők a határban Zúg a Vlagyimi- rec a lengyeltóti Táncsics Tsz bur­gonyaföldjén. Húz­za maga ulán a ver- becset. A sebesen forgó motolla egy­kettőre felhasítja a sorokat. Csak föl kell szedni, kupa­cokba rakni a tor­mást. A lengyeltóti iskola tanulói kap­kodják és osztályoz­zák a fölszedett burgonyát. Brigá­dokban dolgoznak a gyerekek, egy cso­portban hatan van­nak. Egy pár szedi a nagyobb, egy a vető- és egy az ap­róburgonyát. — Nagy segítség ez a tsz-nek — mondja Nyúl Imre, a tsz agronómusa. — Tavaly magne­tofont vásárolt az iskola a tsz-ben ke­resett pénzen, az idén egy balatoni telket szeretne ven­ni Kardos József igazgató. Itt tábo­roznának nyáron az úttörők. Gyerekkacajtól hangos a mező. Hör­csögöt fogtak a paj­tások, botra kötözve hozzák a mező tol­vaját. — Megvan, meg­van! — kiabálják diadalmasan. * * * — Nem vagytok fáradtak? — A, nem fárasz­tó ez — feleli egy kócos fiú a VlII/b- böl. — Mennyit szed­tetek ma? — Két holdat. — Aztán nem sok az a két hold? — Nem, mert so­kan vagyunk. Dél­előtt is, délután is három osztály. Két napot dolgoz­tak a gyerekek, s nagyon sokat segí­tettek a termelő­szövetkezetnek. Sándor István tanár. A tanácselnöknek nem kötelessége a töincgszervezetek segítése? Szeptember 26-án Somogyzsitfán Jár­tunk. A helyi MHS* alapszervezetet sze­rettük volna megerő­síteni. Subicz Sándor megbízott tanácselnök nem hallgatott meg bennünket. Pedig mint vezető embernek ismernie kell az alkot­mány 61. paragrafu­sát. (»A haza védel­me a Magyar Nép- köztársaság minden állampolgárának szent kötelessége. . .«) Ha Subicz elvtárs meg­hallgatott volna ben­nünket, nem tesz olyan könnyelmű kijelentést, hogy számoljuk fel az MHS-alapszervezetet, mert — úgymond —, nem találunk a köz­ségben megfelelő em­bert vezetésére és irá­nyítására. Nem furcsa ez? Nem az emberek lebecsülése? Amikor azzal érveltünk, hogy határozat van az alap- szervezet megerősíté­sére, több ember előtt úgy nyilatkozott, hogy őt ez nem érdekli. A megbeszélésen részt vevő tanácstitkár ja­vaslatát sem fogadta * * * el, sőt végig sem hallgatta. Pedig az már fel is sorolt négy­öt nevet, s közel áll­tunk a probléma meg­oldásához. Subicz elv- társ szerint azonban egyik személy sem megfelelő. Azt sem en­gedte meg, hogy to­vább tárgyaljunk a tanácstitkárral. Talán attól félt, hogy mégis találunk megfelelő alapszervi vezetőt, s nem lesz igaza? GELLERT LAJOS, az MHS megyei el­nökségéinek tagja. A gépállomás várja a gépeket A buzsáki Munkaharcosa Termelőszövetkezet a tavasz- szal két Zetort és egy GS-t vásárolt a Lengyeltóti Gépállo­mástól. A gépek beváltották a hozzájuk fűzött reményt, le­bonyolították a szövetkezet összes szállítását. A nyár ele­jén megérkezett az új Maulwurf traktor is. Kara József sze­relő falravágó kaszát szerkesztett hozzá. A gép nagy segítsé­get nyújtott az aratásban. Azt mondják, az ember nem gép, nem bírja sokáig a nehéz munkát. Azonban a gép is felmondja a szogálatot, ha állandóan csak hajtják; s nem gondozzák. Sajnos, ez történt a buzsáki tsz gépeivel is. Az egyik Zetor csapágyai a kar­bantartás elmulasztása miatt kiolvadtak. Az új Maulwurf he­tek óta pihen szétszedve a műhely előtt. A tsz nem tartotta meg a gépállomással kötött szerző­dést. Már június óta sürgeti a gépállomás a tsz vezetőit, hogy küldjék el végre szervizre gépeiket. De minden értesí­tés süket fülekre talált. Az érv: még mennek a gépek. Nem tanultak hát a két csapágyolvadásból, sem a Maulwurf több heti pihenőjétől. A traktorosok ellenőrzés hiányában nem végzik el a hét végi karbantartást sem. Pedig egy kis gon­dossággal sok ezer forintot takaríthatna meg a termelőszö­vetkezet. Csak el kellene végre hozni a gépeket szervizre. Igali József technikus, Lengyeltóti Gépállomás. > * * * BOSSZANTÓ APRÓSÁGOK Talán ez segít (Bodó Jánosné kaposvári olvasónk leveléből: »A ben rítékok szélét olyan gyengén kenik be ragasztóval hogy csak nagy üggyel-bajjal lehet leragasztani.«) Tejbolt nyílik a vágóhíddal szemben Régi kívánsága teljesül a vágóhíd környékén lakóknak. Már többször sürgették a ke­reskedelem vezetőit, hogy nyissanak tejboltot, ugyanis messze kellett menniük tejért és tejtermékért. Eddig nem volt helyiség, most azonban a Vendéglátó Vállalat átadta az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalatnak a Vágóhíddal szemben levő italbolt felét. Még ebben az évben megnyí­lik itt az új tejbolt. F. L. # • • Miért nem szállítják el a szemetet? Már tavaly is előfordult, hogy a Köztisztasági Vállalat két hétig nem szállította el a szemetet a Bajcsy-Zsilinszky utca 33. számú házból. Most megint nem szállítják el rend­szeresen a szemetet, öt napja, hogy utoljára elvitték. Nem tudjuk, mitévők legyünk. Egy­szer megtiltották, hogy az ut­cára hordjuk. Igaz, nem valók a rossz edények, lavórok és vödrök Kaposvár egyik leg­szebb utcájára. Viszont ha az edény nincs a ház előtt, a sze­metes egyszerűen ott hagyja a szemetet a kapu alatt. Szeret­nénk, ha elszállítanák, ha már fizetjük a szemétpénzt. A ház lakói * * * Címzett * az Országos Nyugdíjintézet A Kaposvári Járási Tanács Egészségügyi Csoportja 2265/ 1961. számú határozatában szeptember 1-től engedélyezte Ferenc Gyula 75 százalékos batéi hadirokkant járadéká­nak folyósítását. Ferenc Gyu­la, aki munkaképtelen felesé­gével él közös háztartásban, a Kaposvári Közúti Üzemi .Vál­lalatnál éjjeliőr, s keresete 1961. június 6-a óta 495 forint, az előírt határt nem éri el. A panaszosnak szüksége volna a járadékra, az Országos Nyug­díjintézet azonban még arról sem értesítette, elfogadta-e a járási tanács egészségügyi cso­portjának határozatát. Nem lehetne egy kicsit gyorsabban intézni ügyét? Megint a gyerekek Szabó Árpád szóvá tette egy hete, mit kerestek a gyerekek a moziban akkor, amikor 18 éven felülieknek való filmet játszottak. Én is szeretném el­mondani tapasztalatomat. Ok­tóber 3-án az »Öt töltényhü­vely« című német filmet néz­tem meg a Vörös Csillagban. Megdöbbenéssel láttam, hogy a kilenc órakor kezdődő elő­adást több általános iskolás gyerek is látogatja. Néhány 11 éves forma gyerek szülői fel­ügyelet nélkül ült a moziban. Mit keresnek a filmszínházban ilyen késő este a gyerekek? Miért nem küldik haza őket a jegyszedők? S a szülők miért engedik el az utolsó előadásra gyerekeiket? Sós István K aposvár. Csak néhány lámpa kellene A lengyeltóti vasútállomás elég messze van a község köz­pontjától. Napközben autó­busz szállaz utasokat az állomásról a faluba, onnan az állomásra. A h íjnali munkás­vonathoz azonban gyalog kény­telenek kimenni a községbe­liek. A Kaposvár felől érkező esti vonat utasai is gyaiogszer- rel vágnak neki az országúi­nak. Móst már inamar sötéte­dik, s későn világosodik. A Kossuth Lajos utca utolsó há­zától még körülbelül egy ki­lométerre van az állomás. Ezen az útszakaszon azónban egyet­len lámpa sem ég. A villany- oszlopok megvannak, csak 8—10 lámpát kellene fölszerelni rá­juk egyenlő távolságban. Nem kellemes esős időben sötét úton caplatni be a faluba. TÖBB UTAS. LEVELEKBŐL — LEVELEKRŐL Somogyvári Imre, a Tabi Já­rási Művelődési Ház művésze­ti előadója a falusi népműve­lők feladatáról ír. »Nagyon szép feladat a népművelés, kü­lönösen falun, ahol minden munkának van látszata. Egy- egy rendezvényen a telt ház, a közönség tapsa bizonyítja, hogy a népművelők fáradozása nem volt hiábavaló« — írja olvasónk. ... A MÁV Pécsi Igazgatósága válaszolt »Homokszentgyörgyi kérelmek« című írásunkra. A várótermet hitel hiányában nem tudják bővíteni. Az igaz­gatóság a községi tanács vég­rehajtó bizottságával is tár­gyalt, azonban ők sem tudnak hozzájárulni a bővítéshez. * * * Egyik szöllőskislaki olvasónk arról számolt be nagy öröm­mel, hogy a Haladás Tsz tele­víziót vásárolt a kulturális alapból. A 8 ezer forintos ké­szüléket a művelődési otthon nagytermében helyezik el. ... A megyei tanács pénzügyi osztálya megvizsgálta Kotor Márton táskái olvasónk pana­szát. Panaszosunk megkapta a 65 éven felülieknek járó 50 százalékos adókedvezményt. * * * Horváth J. Károly balaton- fenyvesi olvasónk arról tájé­koztatta szerkesztőségünket, hogy az általános iskola nagy­sikerű irodalmi estet rendezett a múlt héten. Bíró Károlyné József Attila életét ismertette. A tanulók versekkel illusztrál­ták az előadást. A szép szám­mal megjelenő szülők és ve­zetők igen elégedettek voltak az irodalmi esttel. * * * Egyik kaposvári olvasónk arról panaszkodik, hogy a Bem utcának a Kisfaludy és a Bu­zsáki utca közötti szakaszán az úttest tele van baromfival, ita­tó- és etetóedénnyel. Az utca inkább baromfiudvarhoz ha­sonlít. A szárnyasok mindent összepiszkítanak. Olvasónk szerint ma már nem városon kívüli utca ez, jó volna, ha a baromfiakat az udvarban tar­tanák tulajdonosaik. köszönetnyilvánítás Köszönetét mont'unk az Llelroiszerkiskeresketlelmi V. ; ártszervezetének, szakszer- •vezetánek, vállalatvezetöségé- 'nek, összes dolgozóinak és kedves ismerőseinknek, akik BALIKO aladar temetésén részt vettek, fáj­dalmunkat együttérzésükkel enyhíteni igyekeztek. Felesége, testvére' és rokonsága. »Néhány szó a KlSZ-helyi- ségekről« 'címmel a barcsi já­rás fiataljainak gondjairól ír­tunk szeptember 10-i számunk­ban. A csokonyavisontai hely­zetről a következő jelent meg: »... a Zöldmező Termelőszö­vetkezet bővíteni akarta az agronómus kétszobás lakását. Mi sem természetesebb — gon­dolták —, mint hogy elvegyék a fiatalok termét. Szerencsére a járási pártbizottság megaka­dályozta a törvénytelen Csele­kedetet.« Sipos Gyula KISZ-titkár a cikk elolvasása után azonnal tollat ragadott, s keserű han­gú panaszos levelet írt: »Ez az ügy csak részben záródott le. A kis szobáért még ádáz küz­delem folyik. Dán József ag­ronómus azt gondolja, ha en­gem, mint KISZ-titkárt és ta­nítót elmozdíthat, a helyiséget háromtagú családjának meg­kaparinthatja. .. Elvakultságá- ban valóságos hadjáratot indí­tott ellenem, sőt még családo­mat sem kíméli...« A Zöldmező Tsz-ben a ta­vasszal került először szóba a főmezőgazdász lakásának bő­vítése. Dánék kérését — is­merve a négytagú (!) család nehéz helyzetét — a tsz és a tanács is támogatta. Mi szük­ségük van a kétszobás lakás­ban élő Danáknak a harmadik szobára? A lakás valójában csak szoba-konyhás. A beköl­tözésük után kettéosztott kam­ra egyik felét használják kony­hának, a konyhát pedig szo­bának. Dánék és Siposék a Zöldme­ző Tsz-szel szemben levő kas­télyban laknak. Ugyanitt van a KISZ-szervezet terme is. A tsz az italbolt melletti raktár- helyiséget ajánlatta fel helyet­te. A tsz vezetői — talán meét nem ismerték a rendeletet — ajánlották azt fel. Azonban Si­pos Gyula KISZ-titkár Is hi­bát követett el, mert először beleegyezett a cserébe. Csak akkor fordult a járáshoz, ami­kor a tsz csaknem ezer forin­tos költséggel már átalakítot­ta a helyiséget. A termelőszövetkezet és a tanács rég lezártnak tekinti ezt az ügyet. Hamarosan me?éoül a pártszékház, s a KlSZ-szer- vezet ott kap majd helyet. A Megvizsgáltuk: HADJÁRAT VAGY IGAZSÁG? felszabaduló szobát pedig Dá- néknak adják. Nincs tehát iga­za Sipos Gyulának: semmiféle ádáz küzdelem nem folyik a kis szobáért. Sípos Gyula lelkiismeretesen látja el munkáját a 2. sz. is­kolában. Igazgatója és a járási művelődésügyi osztály vezetője szerint nagyon jó szakember. Társadalmi munkát is szíve­sen végez. A múlt évben sok­kal jobban dolgozott a KISZ- szervezet, az idén azonban több hiba fordult elő vezetésé­ben. A tsz-től kapott három hold kukoricát elhanyagolták a fiatalok, egy részét napszá­mosokkal műveltették meg. Ebben a KISZ-titkár is ludas. Előfordult, hogy összehívta megbeszélésre a KISZ-eseket, ő meg elutazott Kaposvárra. A tavasszal a könyvtárügyet tárgyalta a tanács végrehajtó bizottsága. Sipos Gyula mun­káját jónak tartotta a vb, a csokonyai könyvtárosét azon­ban nem. A visantai pedagógus félremagyarázta ezt az állás- foglalást, s fűnek-fának arról panaszkodott, hogy az ő szám­lájára írják másnak a rossz munkáját. Szeptember 19-én a téli tervet tárgyalta a végre­hajtó bizottság. Erre Sipos Gyulát is meghívták, ő azon­ban igazolatlanul távol ma­radt. Amikor figyelmeztették hibáira, a bírálatot sok eset­ben rosszindulatú hadjáratnak fogta föl. Sok emberrel beszéltünk a községben. Amikor megkér­deztük tőlük, igaz-e, hogy ül­dözik a faluban Sipos Gyulát, egyértelmű nemmel válaszol­tak. — Nincs nekünk semmi ba­junk a tanító úrral! — mond­ták a' szülők is. Annál több a panasz a fe­leségére. Sipos Gyuláné a 2. sz. óvodában óvónő. Magatar­tását nagyon sok szülő és ve­zető kifogásolja. Elsősorban ő az oka, hogy annyira elmér­gesedett a viszony csa'áHja és a szülők között. Füle Károlyné szerint valótlant állít Sípos Gyula, ha a bajok okát a KISZ-helyiség ügyében keresi. Egészen más miatt háborodott fel a falu. A nyáron Hajba Fe- rencné helyettesítette a szülé­si szabadságon levő Siposnét. A két asszony eleinte megér­tette egymást, elnézték egy­más hibáit. Az első veszekedés után (Siposné nem segített Haj bánénak a kimutatások el­készítésében) azonban egyre elviselhetetlenebbé vált a helyzet. Hajbáné magatartása ellen is nagyon sok a kifogás, de Siposék sem viselkedtek rendesen. Igyekeztek az amúgy is gyenge idegzetű nőt lehetet­lenné tenni. A felzaklatott Hajbáné aztán hol az egyik, hol a másik szülőnél öntötte ki bánatát. Csaknem naponta megfordult a tanácsházán is. Sokban igaza volt Hajbánénak. Amikor azonban szólni mert, Sipos Gyuláné azzal intette le: »Semmi köze hozzá, itt csak helyettesít!« Siposék kisfia az óvodában ebédelt a többi gyerekkel. Ér­te nem fizettek szülei. Azzal védekeztek, hogy a maradékot eszi meg. Az igazság azonban az volt, hogy Siposné először maguknak osztott az ebédből, s a többi gyerek kapta a ma­radékot. Siposné a tisztaság és a rend ellen is gyakran vétett Marton Lajos elnökhelyettes a nyáron figyelmeztette is az óvónőt, hogy teremtsen ren­det. Sípos Gyuláné beszélgeté­sünk alkalmával mindent ta­gadott, azt sem volt hajlandó elismerni, hogy az elnökhelyet­tes szólt a rendetlenség miatt. Általában a nemtörődömség, a kritikátlanság jellemzi Sipos- nét. Az első bajok az óvónő­képzőben kezdődtek vele, majd folytatódtak Csokonyavison- tán. Már háromszor volt fe­gyelmije. Tavaly Novák La- :osné megyei óvodai felügyelő felszólította, változtasson mun­káján, mert alkalmatlanság miatt kénytelenek lesznek el­tanácsolni az óvónői pályáról. Három hónapig rend volt az óvodában, aztán újra ment minden a régiben. — Nem szívügye az óvoda — mondta Siposnéról vezető óvó­nője. S több szülő is így véle­kedik. Sok a kifogás Csire Irma da­da és Keszeg Ferencné ebéd- szállító munkájára is. Az utóbbi többször megszegte az egészségügyi szabályokat. Ami­kor Füle Károlyné, a nőtanács gyermekfelelöse ezt szemére vetette, Keszegné csúfolni kezdte Füléék óvodába járó gyerekét. Csire Irma kihívó viselkedésével haragította ma­gára az embereket. Siposné szemet hunyt beosztottjai hely­telen viselkedésének láttán, nem követelte meg tőlük a rendet. A dacía viszont mun­kaidőben dajkálta az óvónő gyermekeit, segített neki a há­zi munkában. Mindez nem tet­szik az embereknek, s ezért méltatlankodnak. Kálmán Ferenc, a járási mű­velődésügyi osztály vezetője is hibás abban, hogy idáig fajult a Sipos-ügy. De hibásak azok is, akik elnézőek voltak Sipos- néval, s azt vallották: »Fiatal még, ne bántsuk, nézzük el vétkeit.« Kálmán Ferenc szep­tember 20-án ezt a szóbeli uta­sítást adta Jakab Sándor is­kolaigazgatónak: »A vezető óvónő, ne látogassa a 2. sz. óvodát (pedig ez kötelessége!), mert ellentét van a két as­szony között.« Az ilyen elinté­zési mód csak árt, hiszen az eddigi gyenge, tessék-lássék ellenőrzés az oka annak, hogy Siposné még ma sem javított munkáján. Visszatérve a panaszos le­vélre: Sípos Gyula ellen sen­ki sem indított hadjáratot. Vi­szont felesége hibáit egyre töb­ben és többen teszik szóvá. A lelkiismeretes pedagógusnak végre határozottan rendet kel­lene teremtenie odahaza. Ha segít feleségének abban, hogy megjavítsa óvodai munkáját^ magatartását megváltoztassa, újra a régi lesz a viszony a Sipos család és a falu között. Megérkezett a 23-as aköv RAKODODÖMPERE ! gyors gépi rakodással munkabért takarít meg. VEGYE IGÉNYBE V Mindenféle lapátos áru rakodására alkalmas. V" ' (S9317) jC í 1

Next

/
Thumbnails
Contents