Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-10 / 239. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! ARA. 50 F1IxPR Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 239. SZÁM HÉTFŐ, 1961. OKTOBER 10. Mai számunk tartalmábőIs Nemcsak gépek kellenek-». (3. o.) Oktalan takarékosság (5. o.) Kiről szól a cikk? (6. o.) A második ötéves tervről szóló ^ törvényjavaslat az országgyűlés előtt Az országgyűlés hétfői ülése Az országgyűlés hétfőn folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke; Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai; Csergő János, Czott- ner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nez- itál Frenc, Nyers Rezső, Losonczi Pál, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek; Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd az országgyűlés megkezdte a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette. Ajtai Miklós: A tervidőszakban lerakjuk a szocializmus alapjait, s áttérünk a szocialista társadalom telepítésére Ajtai Miklós bevezetőben megállapította, hogy a második ötéves népgazdjaságfejlasz- tési tervről szóló törvényjavaslat annak a helyes gazdaság- politikának szellemében készült, amelyet a párt és a kormány a hároméves terv végrehajtása során is érvényesített, s amelynek ma mér kézzelfogható eredményeiről számolhatunk be. A hároméves tervet nemcsak teljesítettük, hanem egy sor jelentős előirányzatát túl is teljesítettük. Az ipari termelés a tervezett 22 százalék helyett közel 40 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 11 százalék helyett 19 százalékkal emelkedett, és terven felül 23 milliárd forintot költöttünk beruházásra. A párt egész poi - tikájának átütő sikere, hogy a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Az előadó ezután szóvá tette a még meglévő nehézségeket, hibákat, hogy az ellőttünk ál— Az előirányzatok szerint a nemzeti jövedelem 36 százalékkal emelkedik, s míg 1959- ben a nemzeti jövedelem termelésének egészéből a szocialista szektor 77,5 százalékot képviselt, 1965-ben a szocialista szektor a nemzeti jövedelemnek már mintegy 98 százalékát képviseli. Ez a változás is tükrözi, hogy hazánkban a terv- időszakiban lerakjuk a szocializmus alapjait, s áttérünk a fejlett szocialista társadalom felépítésére. Nemzeti jövedelmünk felhasználásában a felhalmozás gyorsabban növekszik, mint a fogyasztás. A fo- fogvasztás növekedését jelzi az áruforgalom 23 százalékos emelkedése, s ezen alapszik az életszínvonal, a reáljövedelmek 16—17 százalékos növekedése. A reálbérek növekedése a tervidőszak elején lassúbb, a tervidőszak második felében gyorsabb ütemű lesz. alatt 48—50 százalékkal növeli termelését. Ez évenként mintegy 8,5 százalékos átlagos emelkedést jelent. A termelési eszközök gyártása gyorsabban növekszik, mint az *par egészének, különösen pedig a fogyasztási cikkeknek a termelése. Az ötéves terv idején a szocialista ipar termelésében még nagyobb súlyt kap a vegyipar, a gépipar és a villa- aoos-energiaipar. A hároméves terv idején értünk el eredményeket a beruházások összpontosításában, építkezéseink gyorsításában, a beruházási költségek csökkentésében, de a fejlődés nem volt kielégítő. A hároméves terv második felében a terven felül keletkezett tartalékokat némileg túlbecsültük; a fogyasztást és a felhalmozást együttesen gyorsabban növeltük, mint ahogyan a nemzeti jövedelem emelkedett. Többek között ez okozta, hogy beruházásainkat anyagilag nem tudtuk oly mértékben megalapozni, ahogyan az építés gyors üteme és a gazdaságosság ezt megkívánta volna. E tapasztalat is indokolja, hogy az előterjesztett ötéves tervben a beruházások összegét a korábban tervezettnél valamelyest alacsonyabban javasoljuk megállapítani. Ajtai Miklós ezután a második ötéves tervről szóló törvényjavaslat néhány fő vonására hívta fel az országgyűlés figyelmét. Mindenkor éreztük a Szovjetunió, a szocialista országok nagy családjának segítségét, önzetlen támogatását, a legnehezebb helyzetben is felénk nyúló segítő kezét. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a népgazdaság fejlesztésével, szerkezeti átalakításával javítjuk az ország nyersanyaghelyzetét is. A kevésbé anyagigényes és magas szaktudást követelő termékek fejlesztését helyezzük előtérbe. Elsősorban olyan cikkek szerepelnek terveinkben, amelyeket korszerű technikával és technológiává] gazdaságosan tudunk előállítani. Példának említette a vegyipar termelését, amely az ipar egészének növekedését meghaladva 75 százalékkal emelkedik, de a vegyiparon belül a gyógyszer- ipar termelése még ennél is gyorsabban: száz százalékkal növekszik. A műszeripar termelése tavaly 5,2 százalékot képviselt a gépipar egészében. Ez a részarány a tervek szerint 1965-ben 7,6 százalékra emelkedik, a híradástechnikáé pedig 9,9 százalékról 11,5 százalékra. Ezek az iparágak jelentős szerepet töltenek be iparunk automatizálásában is. Az élelmiszeripar termelésében számottevően emelkedik a konzervipar és a hűtőipar részesedése. Jó minőségű mezőgazdasági termékeinket így magasabb értékű cikkekké dolgozhatjuk fel, s mindkét iparág exportunk szempontjából is jelentős. Második ötéves tervünk egészét a korszerű technika igénye jellemzi. A műszaki fejlesztés szempontjából mindenekelőtt fontos az energiaellátás. Ennek korszerűsítése érdekében növeljük a kőolaj és a földgáz felhasználását. Célunk megvalósításához jó alapot biztosít a »Barátság« kőolajvezeték, amelyen a Szovjetunióból érkezik hozzánk nyersolaj. Fejlesztjük saját kőolaj- és földgáz-termelésünket is, ugyanakkor villamos energiát importálunk a baráti országokból; kfépül a hazánkat a Szovjetunióval ösz- szekötő 220 kilovoltos új távvezeték. így 1965-ben az ország minden lakosára mintegy 33 százalékkal több kalóriafogyasztás jut, mint a múlt évben. Energiahelyzetünket korszerű, új erőművek építésével is javítjuk. Iparunk fejlődésében egyre nagyobb szerepet kap a kemi- zálás is; a múlt évben a vegyipar az egész ipar termelésének 7,5 százalékát képviselte, ez az arány 1965-ben megközelíti a 9 százalékot. Az egy főre jutó műanyagtermelés az ötéves terv végére eléri a 3,2 kilót. Gyors ütemben emelkedik a műtrágyagyártás is, úgyhogy a behozatallal együtt az egy katasztrális hold szántó-, kert- és szőlőterületre jutó műtrágya a tervidőszak végére eléri a 190 kilót. A vaskohászat szerkezete is a műszaki fejlődés követelményed szerint alakul. Növeljük a finomhengersori termékek és a finomlemezek részarányát, a hidegen alakított kohászati termékek gyártását. A nyersvas- termelést új, nagy olvasztók építése nélkül rekonstrukciókkal növeljük, ugyanakkor egész kohászati termelésünket úgy fejlesztjük, hogy általános gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően jobb minőségű, értékesebb terméket állítson elő. Korszerűsítjük az építkezést Az építőipar műszaki fejlesztését az előregyártott elemek termelésének fokozásával, könnyűbeton-elamek gyártásával s más korszerű módszerekkel segítjük elő, hogy lényegesen rövidítsük az építkezések idejét, ugrásszerűen növeljük a munka termelékenységét, s minél inkább kialakítsuk az építkezési munka gyárszerű, szerelőipari jellegét. Mindehhez szilárd hazai nyersanyagbázist teremt a Dunai Cement és Mlészmű üzembe helyezése. Az építkezés korszerűsítése nagyban hozzájárul majd a beruházások kivitelezési idejének rövidítéséhez, a költségek csökkentéséhez. A terv előirányozza például, hogy a lakásépítkezések átlagos időtartamát öt év alatt felére kell csökkenteni. Az ilyen célok megvalósításához jobb szervezésre, jobb tervezésre, átgondolt, céltudatos anyagi ösztönzési rendszer bevezetésére is szükség van, hogy a beruházások előkészítésétől a kivitelezésig tovább javuljon a munka. A második ötéves terv idején több nj nagy ipari mű építését kezdjük meg, illetve fejezzük be; több iparágat korszerűsítünk. Az új üzemek építésénél s a rekonstrukcióknál is tekintetbe kell vennünk az ipartelepítés szempontjait. Exportfeladataink Beszéde további részében külkereskedelmünkkel, illetve exportfeladatainkkal foglalkozott. Aláhúzta, hogy népgazdaságunk nyersanyag-ellátását, a szükséges behozatalt csak jó minőségű, korszerű, kedvezően eladható exportcikkek segítségével biztosíthatjuk. Ezért egyik legdöntőbb feladat iparunk gyártmányainak korszerűsítése. Gyógyszereink, műszereink, híradástechnikai berendezéseink, járműveink és más termékeink számottevő nemzetközi sikert arattak, s nemzetközi tekintélyt biztosítanak a magyar iparnak. Több esetben azonban elhúzódik ©gyes gyártmányok korszerűsítése. A kutatás, a kísérletezés, a szerkesztés, a prototípus gyártása néha annyi időt vesz igénybe, hogy mire az új cikk gyártását megkezdjük, már nem tekinthető teljesen korszerűnek. Fokoznunk kell tehát iparunk rugalmasságát. Más szóval: lényegesen rövidíteni kell azt az időt, amely a korszerű gyártmány elkészítésének elhatározása és tényleges elkészítése között eltelik. A nemzetközi együttműködés lehetőségeit felhasználva e téren is szűkíthetjük a feladatok számát, ugyanakkor a kutatásban isi, a gyártmányfejlesztésben is fokozottan törekedhetünk az erők összpontosítására. Évi 4,1—4,2 százalékkal emeljük a mezőgazdaság termelését A továbbiakban a mezőgazdaság terveit ismertette. A terv a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos növelését írja elő, más szóval évi átlagban mintegy 4,1—4,2 százalékos növekedést. Ennek a célnak az elérése nemcsak a mezőgazdaságtól, de egész társadalmunktól számottevő erőfeszítést követel — hangsúlyozta, majd részletesen ismertette a mezőgazdasági termelés előirányzatainak megvalósításáért végrehajtandó feladatokat. A közlekedés fejlesztéséről szólva hangsúlyozta, hogy folytatódik a villamosítás és a die- selesítés. Ezután részletesen beszélt az életszínvonal emelkedését, az anyagi és kulturális igények kielégítését előirányzó tervekről. A terv a kiskereskedelmi áruforgalom 23 százalékos növelését írja elő, méghozzá a lakosság igényednek megfelelő áruból. Felhívta a figyelmet azokra a szerkezeti és minőségi változásokra, amelyeket a terv az áruforga- lamban előirányoz. Az élelmiszer-ellátásban egyre nagyobb szerepet kapnak a magasabb tápértékű, állati eredetű fehérjéket tartalmazó és a vitamindús élelmiszerek. A belkereskedelem egyre több olyan gépet és felszerelést hoz forgalomba, amelyek könnyítik a háztartási munkát, s a dolgozók kényelmét szolgálják. A közétkeztetés forgalmának viszonylag gyors, 30 százalékos emelését tervezzük, s ez nagymértékben könnyíti majd a dolgozó nők háztartási gondjait. A könnyűipar előirányzatai összhangban vannak a fogyasztás várható alakulásával, s egyben a nemzetközi piacokon jó hírnevet szerzett termékekkel — mint például a magyar cipő, pamutszövet — segítik külkereskedelmünket is. Dolgozó népünk életszínvonalának növelése szempontjából jelentősek a közvetett juttatások is. A sok ilyen közvetett — az áruforgalomban nem tükröződő — juttatás közül kiemelte a társadalombiztosítás nagyarányú kiszélesedését, amely különösen nagy jelentőségű mostanában dolgozó parasztságunk életkörülményeinek javulása szempontjából. A lakásépítkezéseket a 15 éves lakásépítési programnak megfelelően irányozza elő a terv. Öt év alatt 250 000 lakás építésével számolunk, ennek mintegy 40 százalékát állami erőforrásból építjük. A magánlakás-építést jelentős hitellel támogatja az állam, s elsősorban a bérből és fizetésből élők rendelkezésére állnak a hitelek. Ismeretes, hogy a 15 éves lakásíej les ztési program fő célja: minden család rendelkezzék önálló lakással. Az ötéves terv lakásépítési előirányzata ennek a nagyszabású programnak az első szakasza. Öt év alatt a lakások száma gyorsabban növekszik, mint a családok száma, de a lakásigényeket az ötéves terv végére még nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. Oktatás, népművelés Az oktatás és a népművelés előirányzatairól szólva részletesen kitért a szakemberképzésre. Népgazdaságunk gyors ütemű fejlesztése olyan igényeket támaszt a szakember- képzés iránt, amelyeket felsőfokú képzésünk legfeljebb minimálisan elégít ki. Ezért rendkívül kívánatos volna, ha gyakorlati intézkedésekkel a tervek fölé emelhetnénk az egyetemre kerülő fiatalok számát — mindenekelőtt a mérnök-, a tudományegyetemi vegyész-, a fizikus- és a matematikushallgatók számát. A törvényjavaslat előirányozza a felsőfokú technikusképzés megkezdését is. — Népünk művelődése szempontjából felbecsülhetetlen a televízió — hangsúlyozta ezután. — Az ország területének nagy részén biztosítjuk a televízióadás vételét, s több mint 600 000 készüléket hozunk forgalomba. Ezzel a művelődésnek olyan új érrendszere teremtődik meg, amely a legkisebb faluba is elágazik, s új lendületet ad a szocialista kultúra terjedésének. Megkezdtük a húszéves terv kidolgozását Dir. Ajtai Miklós beszéde to» vábbi részében megállapította: a modern ipar és a modem mezőgazdaság fejlődése szükségessé teszi, hogy népgazdaságunk alakulását öt évnél hosszabb távra is áttekintsük. Tervezőink megkezdték népgazdaságunk 20 éves tervének kidolgozását. A húszéves terv előkészítése érdekében végzett számításokat az ötéves terv előirányzatainak kidolgozásénál is felhasználtuk. A kormány a mostani törvényjavaslat tárgyalásakor határozatot hozott, hogy az Országos Tervhivatal fő vonásaiban dolgozza ki a népgazdaság fejlesztésének 1970-ig szóló tervét. Ez is része lesz a húszéves távlati tervnek és előfél- tétele a népgazdaság zökkenő- mentes fejlődésének. Befejezésül hangsúlyozta, hogy az országgyűlés elé került törvényjavaslat körültekintő, elmélyült munka eredménye. Kidolgozásához messzemenő segítséget nyújtottak tudósok és szakemberek is. Javaslataik, elgondolásaik nagymértékben segítették a párt által kitűzött célok helyes megvalósítását, a tartalékok feltárását, a terv megalapozottságát. — Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék. (Hosszan tartó taps.) (Folytatása a 2. oldalonj 48-50 százalékkal növekszik az ipar termelése Szociális-iá iparunk öt év Mind a tervezésnél, mind a végrehajtásnál a magyar dolgozó nép életszínvonalának állandó emelése a cél, s azt kell szem előtt tartanunk, hogy az élet- színvonal emelkedése mindenkor megalapozott legyen. A nemzeti jövedelemből tehát a szocialista fejlődés ütemének megfelelő hányadot biztosítunk felhalmozásra, beruházásokra. Korábban, több éven át — az ellenforradalom utáni években — viszonylag keveset ruháztunk be. Ezt fokozatosan pótolnunk kell, s egyben biztosítanunk kell a gyorsabb fejlődés feltételeit is. A beruházásokat tiremészetesen csak oly mértékben növelhetjük, hogy az ne akadályozza aa életszínvonal folyamatos emelkedését. Népgazdaságunk adottságai indokolják, s a nemzetközi munkamegosztás lehetővé teszi, hogy kevesebb cikket gyártsunk, viszont nagyobb szériában. Termelésünk szerkezetének kedvező alakításához egyre nagyobb lehetőséget biztosít számunkra a szocialista országok közötti munkamegosztás, gazdasági kapcsolataink továbbfejlődése a szocialista országokkal, s e kapcsolatok előnyeinek bátor kihasználása. ló terv végrehajtása során elkerüljük azokat. A cél: az életszínvonal állandó emelése
