Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

SOMOGYI NÉPLAP Yasárnap, 1961. október S. Konfekció cipőket is készít a Marcali Vegyesipari KTsz. Hó­dos Jenő naponta 40 pór cipőtalpat csiszol meg simára. Szerencsés ember... 518 ezer forintot nyert egy toponári lottózó A pénteki lottóhúzáson hat négyes találat volt. A szeren­csés nyertesek között vannak Mahay Gyula és félesége, a toponári fmsz 1-es számú büfé­falatozójának dolgozói. Igen meglepődtek, amikor az OTP megyei fiókjának munkatár­sai beállítottak hozzájuk, s kö­zölték velük a hírt, hogy nyer­tek 518 ezer forintot. — Nem volt időnk megnézni a szelvényeket — mondták —, nem is tudjuk a lottószámokat. Tessék bekarikázni őket, mert el sem hisszük. Olyan most az fmsz ven­déglőjének környéke, mintha népvándorlás volna a faluban. Hamarosan elterjedt a hír To- panáron, hogy Makayék mi­lyen jól tippeltek, s megindult az áradat, hogy gratuláljanak a szerencsés házaspárnak. Munkatársunk is felkereste őket. Alig lehetett velük be­szélni. Az asszony sírt örö­mében, úgy főzte az ebédet, az ember meg ki sem látszott barátai, ismerősei közül. — Ne tépd a hajad, Gyula, mosit már biztos, hogy nyertetek — kiál­tották tréfásan többen is. Ezt könnyen megtehette, mert a feje tetején a hajnak már nyo­ma sincs. Kérdésünkre, ho"-- mióta 'ot­tóznak, s mit csinálnak a'pénz- zel, ezeket mondták: — A lottó megindulása óta próbálkozunk a szerencsével. Én totózom — mondja az em­ber «-, a feleségem lottózik. A múlt héten egy elhagyott üres pénztárcát találtunk a vendég­lőben, benne három régi, kitöl­tött lottószelvénnyel. Ä rajta levő számokat játszottuk mer, s így nyertünk. A pénzből há­zat veszünk a Balaton partján, segítjük szüleinket, rokonain­kat. A totóit, lottót ezptán sem hagyjuk abba. Több mint brigádverseny «►NEHÉZ VOLT«. Csak eny- nyit mondanak a balaitonmá­riai földművesszövetkezet ce- mentáruüzemében, ha a szocia­lista címért küzdő brigádok megalakításáról esik szó. Nehéz volt. Ezen a vidéken (nemhogy a szocialista brigádot, de az ipart is alig ismerté«:, legföljebb hírből hallottak a szervezett munkáról. A ce- meutáru-üzem dolgozóinak ogy része csak téblábolt az üzem és a föld között. Hol az * egyiket, hol a másikat tartották fő munkahelynek vagy éppen pi­henőnek, mint általában min­denütt, ahol még ott volt a föld és az egyéb kereseti lehe­tőség. Jóllehet a tsz megalaku­lása után megszűnt ez a kettős­ség, az emberek nem tudtak átalakulni máról holnapra. És amikor tavaly októberben 'öl vetődött a szocialista címért küzdő brigádok megalakításá­nak gondolata, mi tagadás, hú­zódoztak néhányan. Húzódoz­tak, mert újnak, s ezért el­riasztónak találták. Akadt, aki a magasnak vélt követelmé­nyektől riadt vissza, volt, aki maga sem tudta, miért húzódo­zik. Tán csak szokásból. Ám, akadtak előrelátók, némelyek szerint merészek, mások szerint lelkesek, akik a kezdet kezdetétől hívei vol­tak a mozgalomnak. Merészség volt-e vagy lelkesedés Takács Sándorban, Tóth Ilonában, Án­gyán Istvánban, Kocsis János­ban meg a többiekben? Nem tudni. Inkább megfontoltság. Takács Sándor már dolgozott Pesten is, ismerte a Csehszlovákia 30 ezer személyautót, 20 ezer traktort, 100 ezer motorkerékpárt szállított külföldre a múlt évben A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság 1960-ban elsősorban sze­net, továbbá kokszot exportált. Az előbbiből több mint 3 600 000 ton­nát, az utóbbiból 1 300 000 tonnát. Az ország cukorexportja megköze­lítette a 300 000 tonnát, húsexport­ja a íl 000 tonnát, gabonaexportja pedig a 80 000 tonnát. Csehszlovákia exportjában ezen­kívül a különböző vasúti berende­zések játszottak 'fontos szerepet. Ezek értéke megközelítette a 395 millió koronát. A csehszlovák ex­portban jelentős helyet kaptak a gépkocsik is. Csehszlovákia a múlt évben 30 555 személygépkocsit, 7353 tehergépkocsit, 830 autóbuszt, több mint 105 ezer motorkerékpárt, csaknem 20 ezer traktort, több mint 14 e?£r esztergapadot stb. ex­portált. Csehszlovákia Magyarországnak a múlt évben több mint 800 millió korona értékű árut adott eL Fé­meket, fűtőanyagokat, traktorokat és mezőgazdasági gépeket, gépko­csikat, vasúti mozdonyokat és sok más árut kamtunk a testvéri Cseh­szlovákiától. A Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság pedig csaknem 700 millió, korona értékű árut vá­sárolt tőlünk. Elsősorban traktoro­kat, gyümölcs- és zöldségféléket, húsipari készítményeket, vegyipari termékeket adunk el csehszlovák barátainknak. zett munkát; Tóth Ilona sokai várt a közös termeléstől; Án­gyán István viszont nagyszerű­nek tartotta, hogy a munkatár­sak segítenek egymásnak. Ma­gyar Elemér meg Bolla László is hasonlóan vélekedett. Egyre közelebb jött az alaku­lás és a verseny megkezdésé­nek időpontja. Izgalom vélt az utolsó per­cig. Hisz még a régi munkások között is támadhat bizonyta­lanság, vajon helyes lesz-e így dolgozni, teljesítjük-e, amit vállaltunk? És három hónap múlva meg­születtek a felajánlások pont­jai. Ez év január 5-én rendkí­vüli termelési tanácskozáson a szállítási dolgozókkal együtt a mozaiklap-készítők is közzé­tették vállalásaikat. 16 tagú brigád alakult mindkét részleg­nél Vörös István, illetve Mi- háczi János vezetésével. A munka első része ezzel lezárult. EZUTÁN KÖVETKEZETT a nehezebbik része a dolognak: a vállalás pontjainak teljesítése. A termelékenység emelése, a minőség javítása, társadalmi munka, tanulás és egyebek szerepeltek a felajánlások kö­zött. Kételyek fogamzottak meg az első napokban. Hirte­len még a változás nyomait se vették észre. Igaz, hogy a gé pékét gyakrabban vizsgálták meg, érdeklődtek egymás mun kájáról, de ez csak hetek múl- szerve-"va tűnt fel. Akkor is rövid időre, aztán természetessé vált. Januári tervüket 138,6 száza­lékra teljesítették a mozaiklap- készítők. Ez buzdítóan hatott. Még januárban elhatározták, hogy ismeretterjesztő előadáso­kat látogatnak majd. Február ban Kozma József és Miháczi János befejezte az általános is kola VII. osztályát. A termelési tanácskozáson Tóth Ilonát, Takács Sándort és Magyar Ele­mért kiváló dolgozó címmel tüntették ki. Áprilisban már arról tanács­koztak a brigád tagjai, hogy hogyan segítsék a termelőszö­vetkezet munkáját. Ebben a TARKA i&mk hónapban egy kedves esemény^ is történt. Két bri gád tag —C Varga István és Bódis Mag-y, AZ ELSŐS PISTA meg- dolna összeházasodott. A^szeppenten áll tanítója előtt.— többiek megajándékozták őket)- — Szóval te nem csináltad ez alkalomból. »A brigádunk-^xneg a leckédet? — mérgelődik tol« — hangzott el az együvé->a pedagógus. — Hm! Hát nem tartozást jelentő szó. Junius- >emlékszel, mit mondtam a ha- ban 10 hold árpát arattak le-^nyagságról a múlt órán? Ugyanebben a hónapban _3000> _ De emlékszem - hebegi forint értékű könyvet vásárol-Aa gyerek — épp azért nem ír­tak a brigádtagok. A következő>fam meg a házi feladatot... hónap első vasárnapján ismét> _ Hát mit mondtam én!? - a tsz portáján lát,láttuk őkel. z- dörren a tanító a gyerekre. Hétköznap a présgépek és a> —Azt... azt..., hogy aki csiszolók mellett dolgoztak, s>nem csjiT1^i semmit, nem kap szinte jólesett nekik a kasza--^büntetést forgatás. Augusztusban pedig,^ . amikor megkezdődött az üzem a területén az építkezés, ott se-> Nő a telefonnál gédkeztek. Kósa Gézáné, Bilin > József né és Király Imre 5—5 £ Long islandban egy ü^lat nyíl- órát dolgozott társadalmi m<#n->Thomps^^höss^bb^besz, kában az ebédlő ép: lésénél, a C bonyolított le barátnőjével, többiek pedig az üzem terüle-f Amikor végre kilépett a fülké­iének rendheh m.mknl-^ böl> megdöbbenve tapasztalta, lenek renaoenozasan munkai- vh0gy az üzlet koromsötét, minden­kodtak. C ki hazament, a redőnyöket leeresz­Augusztus utolsó napjaiban v tették. Margie Thompson feltalálta i ^ magát: telefonált a rendőrségre, kétnapos kirándulásra mdul >hogy szabadítsák ki bezárt üz- tak. Eger, Miskolc, Lillafüred > létből. Ez a beszélgetős már nem nevezetességeiben gyönyörköd- ^ tartott sokáig. Csak annyit mon- tek a Balaton menti szociális,a S°‘ brigád tagjai. Akkor ugyanis J A bALÁTA-TÓBAN, a so« mar teljesítettek eteo hathavi >mogyi öslápbajl 15 hoWra 7SU. felajánlásukat, a cím az övék gorodott össze a máskor 120 volt, csak a megtartásáért ver- v holdnyi területet borító víz. senyeznek még egy fél évet és^^ tó madárvilága és víziálla.ai . . , . . »11 „vmost erre a kis területre szó­akkor ... akkor tovább. H.sző ^ ^ A vadkacsák e/rei jó közösen dolgozni. ) a víz felszínén várják a csapa­MA PEDIG, egy esztendővel ^dékos időjárásit, hogy mt-gszo- a szocialista brigádok megszel-- ^ költ bőséges víztei-ületükön sl- . . ., , . ,>, hessék tovább napjaikat, veztíse után már csak emlek az^ , . . akkori kétkedés, bizonytalan- v ság. > Egy miniszter, Megállta helyét az annakidején aki nem tudja mit mondott még új mozgalom, s hogy nemi hullott szét a nehezen szerve-) zett kollektíva, az a brigádta-z gok érdeme. Azoké, akik mer-t ték vállalni a kezdeményező) szerepét, és akik csatlakoztak) az elsőkhöz, s végigküzdötték a< hat hónapot. De több volt ezs egyszerű brigádversenynél: itt) nemcsak a brigádokat, ,hanem) a munkát is megszerettették^ egymással'az emberek, és meg-) vetették a lábát a munka ver-) seny egyik új, a környéken) mindeddig ismeretlen formájá-) nak. ) Roland Ferenc TT AJTJA A SZÉL a fel- -*-•*• hőket. Mintha reggeli viharhoz készülődne az ég. Fa- zekasdencs apró házai ijedten bújnak meg a fekete. lepel alatt. Szitálni kezd az eső. A szél lefékez, s egyszerre foga veszik a készülő zivatarnak. A völgyben ködgyertyát gyújt az október, mintha támadásra készülne a dombon húzódó dencsi erdő ellen, amelyben itt-ott még megbújnak a nyár­utó színei. PIROS TETŐ szenátor korában Franciaország nemrég kinevezett ,új mezőgazdasági minisztere, Pi- sani, egy parlamenti bizottság előtt ‘ékes szavakkal dicsérte a mező- ■ gazdaság korszerűsítésére nemrég : meghozott új törvényt. A dics­himnusznak azonban váratlanul vége szakadt, amikor az egyik par­lamenti tag felhívta Pisani minisz­ter úr figyelmét arra a körül­ményre, hogy Pisani szenátor úr annak idején a kérdéses törvény- javaslat ellen szavazott. * * * SOK EMBER elveszti fejét akkor is, ha csak arra gondol, miként lehetne gépkocsija. A 23. sz. AKÖV egyik dolgozója is ezek közé tartozott, amíg meg nem járta. A napokban fölkereste egy ismeretlen, s felajánlotta, hoa« IKKA-u Lát­vány útján olcsó, príma kül­földi kocsit szerez neki, de szükséges hozzá legalább 10 ’ezer forint előleg. A pénzt meg is kapta, aztán azzal, no' meg az utalvánnyal és a kocsival együtt nyoma veszett. Ez az unoka most 17 éves, kukoricát szed az anyjával. A mesének nem hisz, hiszen ak­kor megy Kanizsára vásárolni, amikor éppen akar... F GYEDÜL tekintek be Kötőék családi házá- , nak két szobájába. Olyan föl- Mire az egyik újtelepi ház-- emelő, hogy az öreg a füstös konyhától eljutott idáig, és milyen elszomorító, hogy már nincs ereje arra, hogy végigka­lauzoljon a házban. Lépteket hallok, s az ajtóban megálló Kötő Ernő láttán csalódást ér­zek. Alacsony, és fáradt arcú, fájlalja a derekát. Körben le­ba érek, áthatol rajtam a ned vesség. Nemsokára a konyhá­ban ülve várom az udvar felő­li léptek zaját. Most már jön­nie kell Kötő Ernőnek, a ház gazdájának. Méregetem az aj­tót, befér-e rajta a bizonyára fürge,' tagbaszakadt ember, aki az inke—fazekasdencsi Győze­lem Tsz-ben negyven család között az első helyen van a munkaegységet kimutató táb­lán. Apósa szép szál ember. Ott ül a heverő priccsén, és egyik kezével mankóit szorítja. Reumás lábát, ha elindul, úgy húzza maga után. Ügy megy, mint a barázdában cseléd ko­rában estefelé szokott. Ilyenkor emlékezetében elmosódott már a hajnal, amikor az ispánt talp­ra szólította. Mindig úgy érez­te, hogy ennek a barázdának csak egy-egy szakasza van, amely hajnalban kezdődik, és a holdvilágnál fejeződik be, de vége, az nincs, vagy ha van is valahol, akkor az beleveszik a reménytelenségbe, elérhetet­len, mint az Öperenciás-tenger, amelyről unokájának mesélt néha-néha. Ez a mese sokszor nem is úgy szólt, ahogy a me­sében Van, hanem Valahogy így: egy szegény asszony el­határozta, hogy kisfiának té­likabátot és cipőt vesz a vá­rosban. De az állomásig sem juthatott el. mert mindig üres volt a bukszája... Azt gondoltam, hogy a csa­ládi házban, amelynek teteie messzire piroslik, udvariasan fogad majd a gazda, modem bútorokon kínál helyet, meg­mutatja legújabb könyveit, és szépen előadja, hogy ő mint a szövetkezet egyik legszorgal­masabb, legtöbbet kereső tag­ja hogyan képzeli el a nagy­üzemi gazdaság fejlődését. Ehelyett azonban nagyokat hallgatunk, egy rozzant szé­ken ülök, Kötő meg a prices sarkán kuporog az igénytele­nül berendezett konyhában, ahova nyolcadmagával szorul csillanó fény, s nem találja a szavakat. A tsz elnöke, Ker­tész Károly nagy erőfeszítések árán teremtett a pusztán egy mozihelyiséget, s szerzett bele áramfejlesztő agregátort. Kötő János konyhájában értem meg az elnököt, hogy azt az űrt akarja betölteni mórijával, amely a Kötő Jánosok anyagi és szellemi fejlődése között tá­tong. Kötő olyan, mint egy fél­házat, s negyven társával meg­alakította a pusztán ezt a meg­hitt szövetkezeti közösséget?. , Igaz, hosszú utat futott be at-> Pórul járt emberünk, amikor tol a keserves barazdatol, snem^ megtudta, kifakadt: ís tudja mar, hol az eleje. De — Hát ezután még kerékpár- aztan itt mintha megállt vol-^ ^ gyűjtök p^, na fölötte az idő... £ * * * Vajon nem vagyok-e túlsá-^ gosan türelmetlen vele szem-? Hanglemezfordító készülék ben; nem várok-e egyszerre £ sokat tőle? Harminc éves bús-^ E&y amerikai cég olyan lemez­knmorsáffhnl kell kievógvnlnia > Játszót Hozott forgalomba, amely Komorsagooi Ken Kigyógyulnia, ^ nemcsak váltja a lemezeket, ha­és a füstös konyha után kell A nem meg is fordítja őket a másik beleszoknia a kéts2Jobás lakás-c oldaIukra* A körülbelül 22 k • u- súlyú készülék 10 darab 33 vagy L>CL* V. 45 fordulatszámú lemezt játszik le L ASSAN FELKÁSZÁ-C mindkét oldalon, bármilyen meg- L£)dIK S indulni ké- határozott sorrendben. A ♦készülék iVirv-r- oirúr WW/nU ma ^ ára 250 doIlár* ...... k arú óriás. Bukszájában min- szül lovaihoz; azok. között ma dig van pénz, de szellemi éle­tet nem él. Kényelmes ólakat még jobban érzi magát, mint itthon. Zsíros Íralapját DÉLUTÁNONKÉNT sokan nem ^ üldögélnek a múzeumpark ban. készít disznóinak, de ő maga fogja az eső. Vasárnap megint Vonathoz igyekvők töltenek itt í, ár. - m illa tm i vi szi lánvát a műve- xv, á \ ^ . konyult szélű, vásott kalapját be, mert a szobákat nem hasz- a szemére húzva hordja. Azt nálják. oda csak aludni jár- moindják, hogy ő abban kü- nak. Ügy érzem, hogy fáradt, lönbörik egyik-másik dencsi embertől, hogy ült vonaton, és autóbuszon, s elhiszi, hogy a rádióba Pesten beszélnek bele; és ezt Fazekasdenesen is hal­lani lehet. Nézegetem kemény állát, szélfútta arcbőrét, és próbálom rajta elképzelni a mosolyt. A negyven éves em­ber arcvonásai olyanok, ame­lyekről látni, hogy 25 éves ko­ráig mindig keserűséget, mé­labút tükröztek. A cselédem­ber nem. született mosolyra — mondták régen —, a füstös konyhához nem illett a neve­tés.' Néhány éve azonban Kö­tő Ernőtől azt kívánta az élet, hogy mosolyogjon. Mosolyog­jon, amikor a füstös konyhá­ból a saját házába költözik, amikor az asszony megérke­zik Kanizsáról a vásárfiával, s amikor férjhez menő lányá­nak négy pár cipőt rak félre, örüljön a zárszámadáskor, s nevessen, amikor vasárnap el­megy a kocsmába, ahol nem­rég a település lakóinak cso­dálkozására megtörtént, hogy Kötő Ernő táncra perdült egy kicsit kevesen vannak a megmunkálandó földterület­hez. Ez tehát az a példamuta­tó ember, aki családostul el­sőként küzd a szövetkezetért, s akinek hallatlanul nagy ré­sze van abban, hogy értékes lesz a munkaegység, s hogy már eddig is több mint 13 ezer forintot kapott előlegként a szövetkezettől. , RÜLÖK, hogy családi ” házat- épített, hogy szépen tudja járatni gyerekeit, hogy azt. mondja, ennél rosz- szabbul sose menjen a sora. Mégis folyton valami kongó űrt érzek tátongani ebben a piros tetejű családi fészekben. Valami lehangol. Mi ez? — kérdem magamtól. Aztán rá­jövök. Kötő nem azért .nem beszél, mert nem akar, hanem mert nem tud társalogni. Ügy ül ott, félszegen, magába mélyedve, mintha valaki most ;s korholná. Néha-néha fölnéz, szeretne valamit mondani, az­kemény priccsén fekszik, és a fazekasdencsi erdők koszorújá­val lezárul számára a világ. Egyre a dencsi mozi jár az eszemben. Talán ha két elő­adást tartottak benne, mivel alig több mint negyven csa­lád a falu, és a tsz vezetői nem tudnak annyi pénzt beszedni a jegyek árából, hogy kifizessék a film díiát. Vajon a tsz-elnö- kön kívül gondja-e valakinek a megyében, hogy ebben a moziban mégis ismét vetítse­nek? mulaini viszi lányát a müve- v néhány percet, idősebb emüe- lődési házba, s egyet, legalább ^ rek járnak ide jó levegőt szív­egyet ő is táncolni fog. Ott ül } ni. Néhány nap óta új ventlé­majd, magasra emeli pohare.t, j gek telepedtek a padokra. Kár- s egy tacsit felszegen moso- tyázók, Verik a blattöt köz. szemek, hull az ereszről az ok­tóberi nedvesség. Kötő kifelé bámul a kalapja alól, s me­reng az idő múlásán. Mikór vesz egyszer már kezébe újsá­got, könyvet? Mikor ad magá­ra többet; mikor ér el oda, hogy ne csak a lovak befogá­sához értsen; mikor lesz okos szellemi alkotója annak a kö­zösségnek, amelynek ma még csak szorgalmas kocsisa? Ne­ki elég. hogy kilépett abból a barázdából, amelyet az ispán felügyeletével hamaltól hold­világig taoosott? Hogy a sza­bad ember erejével, kedvével tan kihuny a szemében a fel- fölépítette ezt a piros tetejű lyog hozza. Melyik ideveti do ^ ^ nem é szalonké ki_ idegennek mond ez a m-isoly feiezéseket C^zn4inak Ezekre valamit? Egyiknek sem. Mit tlejeze®,eKe* n“z a , ,e tudják ók, hogy egy ember^ vendegekre nemcsak a park- most, negyven éves korában^. Piherni. járok. de mintha tanul nevetni? Csak azok értik, £me§ HtoPhRonai szobra is ha- akik ezt az arcot húsz évvel ez- í raí=Sal nezne.^ ^ ^ előtt is ismerték, s akik nem v, úgy képzelték el az élet váltó- k -„„i zását, hogy a búskomor Kötő-C A* “»odok nemenek bői holnapra vidám és gazdagé tetszés Szerinti Mint a homokórán az apró ember lesz, hanem akik va-) megválasztása sár-naponként, esténként, sok­> j v ilijorauiÜlj O, OÍ.OVJCI, l. U.­^ dományos , Akadémia levelező lag- JZt)..ja kijelentette, hogy az élő szer­piros tetejű ház felé, s kérdezték, vajon mikor moz- V vezetek egyes fajtáinál az utódok dúl ki a morcos medve bar-vn?me Via már tetszés szerint sza­lagjából. Mikor hallja megC báIyozhat”' Kötő is hotrv a mnwlődóci C A ‘«dós selyemhernyókkal kisér- 1S.OTO is, nogy a művelődési > !eteíett, s megtalálta azokat a fél­nazban szol a muzsik», S mi- .tételeket, amelyek közepette áz éiő kor indul végre táncolni oda? C sc‘jtek magjainak osztódása kizá­Azok .tudják, mit jelent ez a Chllag nö*ie™ü 4 u*0dok kifejiődésé- ... ^hez vezet. Ionizáló besugárzás ré­mosoly. akik itt, az erdők - vén az utódok kifejlődésének fc- csendiében vele együtt bú-riyamata olyan útra terelhető, hogy csúztak a nyártól, s várták J ^nek5 k““Ü eByedek fej' mindig az új tavaszt. >> Asztaurov módszerének más ál­És mátAl kezdve én i«>utfNtákra* elsősorban a halakra üjS maioi Kezdve tálán en is^vaIÓ kiterjesztése népgazdasági tudom... A szempontból óriási jelrntőségű cj .. ... . Belesz, mivel produktívabb egyedeft Szegedi Nándor ^létrejöttét teszi lehetővg. 0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents