Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-07 / 237. szám

Szombat, 1961. október 7. 3 SOMOGYI NÉPLAP TRÉFÁIK Villájára támaszkodik idősb Dömötör Sándor. — Megjött silót tipratni? Nincs még itt a kombájn, menjen tárcsázni. Vágj7 ma is a naplopáson jár az esze, mint tegnap? — böki oldalba szóval az éppen ide­toppanó Fodor Istvánt. — Csak abba ne hagyja, tu­dom, megtipratom magát a csalamádé helyett — vág visz- sza a traktoros. — Azt hiszi, adok én a ma­ga szavára? Nem itt az Újso­rom' lakom én — így az öreg. — Jól ne vigyázzon, mind­járt megmutatom, merre a falu — tekint Büssű felé Pis­ta bácsi, az Üj Tavasz trakto­rosa. A lánctalpas motorja jár, csak jár. Ezt nem hagyhatja szó nélkül Sándor bácsi. — Állítsa le azt a gépet, úgysem lesz semmi a silózás­ból. — Ha tudnám, hogy igazat jósol, már itt se volnék. Van még tárcsáznivalóm a búza­mezőn. — Nyughasson már, nem volt elég az éjjeli munka? Hallottam, reggelig berregtette a gépet. Dolgozott is vele, vagy csak úgy csinált, mintha tár­csázna? — élcelődik tovább az öreg, s közben még jobban ki­húzza magát, lesi szavainak ha­tását A fürgén mozgó gépész •— bár ötvenhárom esztendő nyomja a vállát — tettetett mérgében odaugrik elé. Mi­előtt szóhoz jutna, megint Sándor bácsi szól: — Három lépés távolság, traktoros kartárs, mert hasz­nálatba veszem ám a vellá- mat! — Na, nézze meg az ember a nyakas kálomistáját! — mé­ri végig tekintetével tetőtől talpig a gépész a szikár, nyú­lánk parasztembert. Vannak körülöttünk néhá- nyan, a vontatóra várnak, hogy rakhassák a trágyát. Sen­ki sem szól bele a csipkelődő feleselésbe, hadd tréfálkozza­nak. Így észrevétlenebből mú­lik a várakozás ideje. Mert hogyan is jártak tegnap? El­törött a silókombájn még a dé­li harangszó előtt. Arról volt szó, hogy ebéd utánra megcsi­nálják. De csak estefelé ké­szült el. A vontató közben trá­gyát hordott. Az a négy-öt em­ber, akit a silótakarmány el­igazítására rendeltek ki, segí­tett rakodni a többieknek. Két forduló között meg heverész- tek a szalmában. — Ha mit nem néztem -vol­na, felgyújtom a fészküket —• mondja a traktoros, és huncu­tul kacsint. — Na, látja — fordult felém Sándor bácsi —, most is el­árulta, hogy a kárukat akarja. Ilyen ember ez a mi híres Fo­dor Pistáink. Nappal idejön, mert tudja, hogy nem indul a silógép, éjjel meg a kazsoki kertek alatt traktoroz? hogy ne tudjanak aludni a menyecs­kék. Vagy valamelyik fiata­labb özvegyasszony kijár éj­szakánként magához a mező­re? — néz rá kérdően. — Ha kijár, kijár, mi köze hozzá, vén irigy — csattan a tromf. Tréfa, tréfa a javából, de­rűs időtöltés. Most komolyra fordítja a szót Sándor bácsi: — Józsi, ugorj motorra, nézd meg, jönmek-e már a vontatók, vagy mi az ördögöt piszmognak ennyi ideje a csa- iamádéföldön. V aradi József brigád vezető nem mozdul. — Talán sajná­lod a benzinedet a tsz-munká- tól? — jegyzi meg valaki. Se válasz, se futárszolgálat nem kell, befordul a majorba Mé- szer Sándor Vontatója. Fodor beugrik a DT vezető­fülkéjébe, gázt ad a motorra, s a lánctalpas masina nagy ro­bajjal megindul. Ez húzza föl a silókazalra a g”mikerekű vontatókat, és tiporja a föl­szecskázott csatornádét. Dömötör Sándor bácsi ott sürgölődik a gép körül. Még most se fogy ki a mókából. Villájára vesz egy adag csala­mádét, és odatartja a DT elé: megy előtte, csalogatja a lánc­talpast, hogy »gyere, húzd azt a pótkocsit a Hoffherrel együtt«. Búcsúzóul félrehív Sándor bácsi: — Aztán ne ám, • hogy azt írja, hogy komolyan mond­tuk, aimit mondtunk. Ilyen tré­fás természetűek vagyunk. De nézze csak Fodor Pistát, ho­gyan győzködik azzal a nagy géppel, megjáratja vele becsü­letesen a silót, nehogy elro­moljon. Nézze csak, milyen boldog, hogy dolgozhat.;; Kutas József Tizenkét éves a Német Demokratikus Köztársaság Ma tizenkét esztendeje nagy történelmi eseménynek lehet­tek tanúi Európa népei: Né­metország egyik felében meg­született az első német mun­kás-paraszt hatalom. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának ténye méltán töltötte el reménységgel a vi­lág békeszerető népeit, mind­azokat, akik szívből óhajtották, hogy örökre véget vessenek a német mffitarizmusngk, hogy soha többé ne indulhasson ki háború Németország földjéről. Az azóta eltelt 12 esztendő alatt mindenki megbizonyosod­hatott afelől, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság meg­felelt a békeszerető emberiség bizalmának. Felszámolták — s csak Né­metországnak ebben a felében számolták fel — a militariz- must, s következetesen végre­hajtották a Németországgal kapcsolatos háború után ho­zott nemzetközi megállapodá­sokat. A Német Demokratikus Köztársaság népe legendás hí­rű kommunista pártjának ve­zetésével sikeresen építi szocia­lista társadalmát, amelyben megszűnt mindenfajta elnyo­Lakásépítés futószalagon A moszkvai házépítő kombi­nát, amelynek első részlege már működik, 1963-ban annyi épületelemet fog gyártani, amely 1 000 000 négyzetmétor- nyi lakás építéséhez elegendő. A kombinát a legközelebbi hónapokban már eléri terve­zett kapacitásának felét, 1963- basn pedig teljes kapacitását. Az új kombinátban a lehe­tő legteljesebben megvalósul a szovjet mérnököknek az az elgondolása, hogy a lakásépít­kezést a gépkocsigyártáshoz hasonló, folyamatos termeléssé tegyék. A kombinát futósza­lagjáról naponta két négyeme­letes ház épületelemei kerül­nek majd le. Ez a vállalat csu­pán abban különbözik a gép­gyártól, hogy a legyártott ele­meket nem a műhelyekben, hanem az építkezéseiken szere­lik össze. A szovjet szakemberek véle­ménye szerint csupán ilyen magas fokon gépesített kombi­nátok segítségével tarthatók fenn a moszkvai lakásépítke­zés óriási és egyre növekvő méretei. Tavaly a szovjet fő­városban 3 340 000 négyzetmé­ter alapterületű lakás épült, vagyis ezer moszkvaira számít­va csaknem 20 lakás. Az idén a terv szerint 3,7 miflilió négy­zetméter alapterületű lakás épük E lakások 60 százalékát kizárólag gyárban készült ele­mekből szerelik össze. Naponta 20—22 ezer liter tejből készítenek saj­tot a Marcali Tejüzemben. A termelés há­romnegyed ré­szét exportál­ják. Képünkön: Amsztman Já­nos pasztőröző, az üzem egyik legjobb dolgo­zója. m más és kizsákmányolás. A de­mokratikus Németország népei a legjobb barátságot építették ki a szocialista országok né­peivel, és jó kapcsolatokra tö­rekszik az egyenlőségnek és egymás kölcsönös tiszteletben- tartásának elve alapján a föld minden országával és néoével. A demokratikus köztársaság népe elmaradottságot és hábo­rús romokat örökölt az előző rendszertől. A nép erőfeszíté­seivel, áldozatos munkájával s a testvéri szocialista országok segítségével nemcsak újjáépí­tette országát, hanem megte­remtette a jövő alapját szol­gáló gazdaságát. Az NDK ipa­ri termelése ma háromszoro­san múlja felül az 1936. évi színvonalat. Az NDK világvi­szonylatban az 5. helyen áll az ipari termelés tekintetében, s jelenleg száz országgal keres­kedik. Fejlődésére jellemző, hogy külkereskedelme csupán az utóbbi két esztendőben meg­ötszöröződött. Fejlődik, izmo­sodik mezőgazdasága is, mely­ben szintén győztek a szocia­lista termelési viszonyok. Egy angol újságíró írta a Tribune c. angol hetilapban a következőket: »1300 mérföldes utat tettem meg nemrégiben egy olyan országban, amely a nyugati hatalmak szerint nem is létezik. A Német Demokratikus Köztársaság ennek ellenére nemcsak hogy létezik, hanem rácáfol azoknak a hamis pró­fétáknak jövendöléseire, akik megalakulása óta egyre csak arról beszélnek, hogy össze kell omlgnia. Az ország gazdasági élete azonban virágzik... Né­metország igazi gazdasági cso­dája a Német Demokratikus Köztársaság területén valósult meg.« Mi jól tudjuk, hogy a »cso­da« a szocialista rend erejé­ben, magasabbrendűségóben rejlik. Ezért vagyunk biztosak abban is, hogy eljön az idő, amikor a Német Demokratikus Köztársaság az egy főre eső termelés tekintetében is le­hagyja a nálánál iparilag ma még fejlettebb kapitalista Né­metországot. Jól tudjuk, hogy német test­véreink nehéz fronton vívják harcukat. Munkájukat megne­hezítik a háborúra készülődő nyugatnémet revansisták és pártfogóik, az imperialistáik ármánykodásai, szocializmus elleni aknamunkájuk. De hiá­ba a cselszövés, a német mun­kások és parasztok nem adják fel szocialista vívmányaikat. A Német Demokratikus Köztár­saság erős és verhetetlen, mert jó, igazságos ügyében, a má­sodik világháború maradvá­nyainak felszámolásáért vívott elszánt harcában vele van és támogatja a szocialista tábor minden országa. A világ béké­jéért való aggódástól és fele­lősségérzettől áthatva a Német Demdkratdkus Köztársaság kor­mánya kijelentette: kész még ebben az évben megkötni a bé­keszerződést a Szovjetunióval és mindazokkal az országokkal, amelyek erre hajlandók. Szocialista állama megalapí­tásának 12. évfordulója alkal­mából szívből köszönti a Né­met Demokratikus Köztársaság népét, pártját és kormányát a magyar nép. Sikereket kíván, szocialista építőmunkáj ához és a világbéke megszilárdításáért íoljtatott nemes buzgói kodá­séhoz. ké-4 fm jjjijiillji; Balta Ödön ég Bakjai Ferenc riport regénye — No, rendiben van, mit ma- ágyában, és Béla bácsi — aki gyaráz annyit? — mondja Homoródy doktorhoz irányítot- nyersen a doktor. És már ,ó- ta Pétert — elgondolkodva né- dozza is a seb környékét, kö- zi a kislány lassan emelkedő- töz magától értetődő buzgalom- süllyedő paplanét. Még egy vé- mal. dence van immár. És közben morog. — Hanem látta magát vala­— Ne öljenek meg... A ku- ki/ mérnök úr? — adja fel a tya istenit, hát azt hiszik már, régóta kikívánkozó kérdést a szerelő. — Látott, sajnos. — Kicsoda? — Müller. A nyilas. Tegnap este itt volt a mulatáson, az a Csak gyámoltala- szélhámos kis ürge, Mihalko- vics vagy hogy hívják, az hoz­nem zsi­hogy mindenki gyilkos ebben a megveszett országban? Hogy nincs itt emberség, csak sortűz meg sárga csillag meg szöges­drót? Persze, hogy vannak itt emberek. nők. — No, maga mit néz? — 1/ hto. Megkérdezte, morran most megint Péterre. a kislány? ■— Persze, hogy gyámoltalanok Otthagytam azzal, hogy az ut- vagyunk. Mi is, minket is bs- c‘ín találtam láblövéssel, elté- leértve. Nem kellett volna már ve<ft golyó ..; régen a pokolba zavarni ezt a pár gyilkost? De mit csinál­tam én? Megszöktem és dok­kotok, és néha még azt hiszem, hogy hős vagyok. A fene, aki megette az ilyen hősiességet. Ezeket a disznókat ütni kelle­ne, csak nincs, aki üsse. No, adja ide hamar azt a g5zt. Nem azt, a másikat. — Jöjjön csak ide. — Hiszen itt vagyok, rém. — No, szóval... figyeljen rám, testvér. Jó magyar em­ber maga? — Vagyok olyan, mint akár­ki más. — Valamire meg szeretném; kérni. — Az meglehet. — Segíteni kellene. — Már miért ne, emberek^ vagyunk, segíthetünk, áttolj függ, miben. a r ___-_____..._____ „ — Ez fontos, nemzeti ügy,5®^ balatonboglári kinendüt­m ost tessék, ezek itt ebben a testvér. A népünk megrootá-£s®^n®*'-.. munkabemutatóval szállodában gúnyt űznek belő- sára törő zsidóság ügynökei-/egybekötött értekezletet tartót- le. ‘ nek, a bolsevista-plutokrata^^^ a nagykanizsai, a pécsi és El lehet hinni, hogy tán még kútmérgezőknek a megfékezé-/3 budapesti sörgyárak dunán- zsidóf is rejtegetnének! Ez a séről van szó. Érti? /túli kirendelitséeeinek vezetői — Hogyne érteném. ^részére. A tanácskozáson az /idei tapasztalatokat és a jövő 309 kiló helyett csak 138 A marcali földművesszövetkezet 15. számú önkiszolgáló élelmiszerboltja nagy forgalmat bonyolít le. Az ftnsz és a bolt vezetői arra törekszenek, hogy minél nagyobb választékot biztosítsanak a közönségnek hentesáruból is. Pápára meg Budapestre akartak utazni, hogy aa ottani húsüzemektől ren­deljék meg mindazt, ami a boltban szükséges. — Ne menjenek... — mondották a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának munkatársai —, hiszen a Somogy me­gyei Húsipari Vállalat bőséges választékkal rendelkezik. Megrendeltek tehát a marcaliak 13 féle hentesárut; összesen 308 kg-ot. A Húsipari Vállalat azoiniban csak hatféle árut s mindössze 138 kg-ot küldött. A Húsipari Vállalat a nyári szezonban kifogástalanul el­látta az üdülőket és az élelmiszerboltokat. Fedig ez nem volt könnyű feladat. A kereskedelem most természetesen ke­vesebb árut kér a húsipartól, ezért érthetetlen, hogy a mar­cali fmsz-nek nem szállították le a megrendelt mennyiséget. Teremtsenek a Húsipari Vállalat vezetői szorosabb kap­csolatot a MESZÖV-vel és a falusi Emsz-ekkel. A járási szék­helyek és a nagyobb községek élelmiszer-boltjaiban mind­össze egy-két, esetleg háromféle hentesárut találni. Pedig igénylik mindenütt a friss hentesárut falvainkban, ezért ne csak hetenként egyszer, hanem kétszer, háromszor szállítsa­nak nekikj Sz. L. nem lehet magyar fajta«; az­tán néha — már- október 15-e után — részt vett néhány piszkosabb munkában is, Munkabemutaf-ó a Nagykanizsai Sörgyár balafonboglári kirendeltségénél Szerdán a Nagykanizsai Sör­szőke mérnök meg milyen szemtelenül odábbállt azzal a lánnyal. Hogy emberéletről van szó. Hát aztán, hány- em­beréletről van szó mostaná­ban, alá után a kutya sem ugat! Müller testvér eltűnik öt perc múlva Fo-di Zsuzsa sápadtan, de egyre lassabban lélegezve ott fekszik Marika ~ ™°' S,zóval y,aVtt évi feladatokat beszélték meg, valami mérnök, olyan szőke fia- - , - , , . f tál ember. Lehet, hogy vala- 3 «*zvevok megtotomet­mi zsidólányt rejteget; itt a kirendeltseg munkája}, környéken, az alagsorban. Néz-^a ^ a palackozást.-T .. .... . zen utána, érti? Óránként ie-/ A Nagykanizsai Sörgyár bá­ni enriek a^andáiiak11616 ífntse’ itt van-e még a ház- ‘latonboglári kirendeltsége az jÄ-sarw«. > ■ .....-*..... S őTSSwsrap» í'n“ “ «*■ “-‘■tssSÄ — No, ez baj — mondja a acélsöprűje. Aknák sivitának S „ /szazatokkal tobt foga közt Béla —, de majd — dong, zeng az ég, és a víz , Minden világos. Én ak-Sforgalomba a tavalyinál. I960 csak segítünk rajta. Van pisz- tükrén csattanva szalad to- kor menneli is* kérem. ^júniusában 5500, az idén 'ú­tolva, mérnök úr? vébb a visszhang. - Ez igen - állapítja meg/nlusban 7000 hektoliter sort Muller testver ezalatt sétál- Itt figyelni kell! Itt ki kell önnön szervezőkészségének^k,nf„v. ,sní1 . . . ... , gat a folyosón, és a fogát szív- nyitni a szemet. Lám, most is magas színvonalát Müller test & ,P , Ebb 1800 hektó.iteit ja. Nem stimmel valami itt... nyílik egy ajtó. Áh, semmi, . * ‘"/palackoztak, 237 hektoliterrel Agyában nemcsak ez a gya- nem lényeges, az a fűtő vagy veb , 5többet a tervezettnél. Naponla nús sebesült-ügy cirkál. Mül- kicsoda, már látta egyszer. Va- Es egész nap elégedett. Mert/13 P7pr Q 4- ... ler testvér agya nem forog lami Béla. Inkább valamelyik valóban kapja a jelentést:!/ gyorsan, Müller testvér so- zsidórejtegető jönne. Az idén 15 sört hoztak dolgozója kapott már kiváló oklevelet, köztük Inhoff Mik­lós pincemester és Csizmadia Jánosné a fejtőbrigádból. A hozzájuk tartozó szórako­zóhelyek, élelmiszerboltok sör­ellátása zavartalan volt a nyá­ron, pedig körzetük bővült az idén. Szárszót, Szemest és a környező községeket is ők lát­ják el sörrel. A kirendeltség már készül a következő sze­zonra. Építkeznek, kövezik az udvart, belső átalakításokat végeznek. Jövőre új, modern, nagypbb teljesítményű fejtő­gépet kapnak. Náluk dol­hasem számított a lángelmék közé a maga pártszervezeté­ben, mindig csak nyalókák No de ezzel az emberrel le­hetne beszélni. — Álljon csak meg, bará­falraragasztására küldték ki: torn — mondja éles, népgyűlé­olyasmiket ra gasztgattak, hogy •Febeka, ki a Várból!«, meg si hangon. — Tessék, kérem-Ki nem hiszi, nem vallja — Béla bácsi udvariasan. mondja , , , , , 'Sget töltöttek meg megvannak, meg a házban^ , vannak. Béla bácsi komorra.?^ az 018238 egylk ,egjobb suttogóra fogja a hangját, mint$ e;l 0:,e’ a^‘ valami színpadi összeesküvő,§me§en,&e ott j í* törési úgy közli a híreket Müllerrell János, aki a 9,35 százalékos átlagot sohasem lépte — Folytatjuk. — $túl, sőt az mindig 0,? százalék /alatt volt, A Linen HoUcZg hét Kilenc perc alatt egy mázsa kukorica A traktorok cs mezögazdasagi gépek kipróbálásával foglalkozó kubányi kutatóintézet egyik 560 hektárnyi kukoricatábláján Vlagyi­mir Pervickij gépkezelő munkacsa­pata kis híján 1G00 tonna szemes- kukoricát termelt. A munkálatok­ra mindössze 2400 órát fordítottak, így tehát egy mázsa szemes­kukorica termelése kilenc percbe került, három perccel kevesebbe, mint Garat amerikai farmer föld­jén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents