Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-01 / 232. szám
SOMOGYI KÉPLAP 4 Vasárnap, 1961. oktél»«* f. Faluról városba Hogyan foglalkoznak üzemeinkben a vidékről bejáró dolgozókkal ? A szódálista iparosítással együtt járt, hogy százáva'L-ez- rével kerüllek a munkásosztály soraiba korábban falun lakó emberek. Sokan szinte egyik napról a másikra csöppentek bele egy számukra eleddig ismeretlen világba. Rá kellett jönniük, hogy itt csak úgy boldogulhatnak, ha beilleszkednek a közösségbe, ahol az összetartó erő: egymás megbecsülése, segítése. Az új munkásoknak kezdetben szokatlan volt az üzemi fegyelem. Megnehezítette helyzetüket, hogy közülük sokakat kétfelé húzott a szívük, hiszen odahaza házuk, földjük volt. Ez a kettősség határozta meg szemléletüket, gondolkodás- módjukat, s késleltette öntudatosodásukat. Ez még ma is gátja fejlődésüknek, s talán nem túlzás azt mondani, hogy az üzemek vezetőinek az ő nevelésük adja a legtöbb gondot. A bejáró dolgozók zöme kiesik az üzem politikai, kulturális és nevelömunka hatóköréből. Ez az állapot nem tartható fenn sokáig, mert ellentmondásokat szül az üzemben, s rossz hatással van a kollektívára. A régi munkások közül sokan fölvetik: »Már eddig is sok áldozatot hoztunk az új munkásokért, miért engedjük, hogy a társadalmi élettől továbbra is távol tartsák magukat?-« De hát tudunk-e változtatni a jelenlegi helyzeten? Nem zárják be a kaput Helyes szervezéssel sok probléma megoldható. Jó példa erre az, amit a Kaposvári Faipari ri Vállalatnál tapasztaltunk. Amikor fölvesznek egy-egy falusi dolgozót, arra kérik, kapcsolódjon be a szakmai színvonal emeléséért, az önképzésért folyó mozgalomba. A gyűléseket, az oktatást, a rendezvényeket olyan időpontban tartják, hogy a két műszakban dolgozók is részt vehessenek rajtuk. Az üzem pártszervezete szerint nagy szükség van arra, hogy a vidékiekkel — legalábbis eleinte — külön is foglalkozzanak. Sokan ugyanis helytelen tájékoztatásból származó előítélettel jönnek az üzembe. A falusiak szakmailag is gyengébbek, tehát hiba volna ■ magukra hagyni őket. A pártszervezet tagjai minden új munkással többször is beszélgetnek problémáiról. Így megjön a vidékiek önbizalma. Tanácsot kapnak arra is, hogyan növelhetik szakmai tudásukat A bejárók hamar megtalálják helyüket, és teljes értékű munkát végeznek. Mint Horváth József magyar- atádi lakos említette, jól érzik magukat, nincs különösebb problémájuk. Az üzem 250 dolgozójából (közülük 80 vidéki) százan vesznek részt rendszeres párt- oktatásban, ebből 32 bejáró munkás. Senki előtt se kell bezárni munka után az üzem kapuját, ha valamilyen rendezvény van: mindenki szívesen ottmarad. Tiszta kép A Kaposvári Textilműveknél sókkal bonyolultabb feladat a vidékiekkel való foglalkozás, hisz több mint hatszáz a bejárók száma. Sok családanya is van köztük. Patczai J enőné és Bodor Jánosné például Me- zőcsokonyáról jár be. Napjukat az autóbuszhoz igazítják reggel is, délután is. Amint vége a műszaknak, azonnal haza kell utazniuk, mert otthon gyermekeik gondozása, nevelése vár rájuk. A bejáró nők egy részének igen körülményes a közlekedés, s ez sok olyan időt rabol el tőlük, amit különben szórakozásra, tanulásra, az üzem rendezvényein Való részvételre fordíthatnának. Akadnak, akik hajnali háromkor kelnek, s a reggeli hat órai műszakkezdésig a váróteremben időznek, vagy az üzem öltözői előtt üldögélnek. — Az ilyen dolgozókat — mondta Lukács Józsefné, a szakszervezeti bizottság titkára — nem vonhatjuk be az oktatásba, a kulturális munkába, a közös megmozdulásokba. Csak annyiban t-hoznak a munkásos.r ó/yhoz, amennyiben ide járnak dolgozni. Tisztában vagyunk vele, hogy a közlekedési nehézségeknek is nagy részük van- abban, hogy sokan elhagyják az üzemet. Valóban elgondolkoztató, hogy több száz dolgozó nem vesz részt például az üzem egyik legfontosabb gyűlésén, a termelési tanácskozáson. Vajon ők honnan tudják meg, milyen gondokkal küzd a vállalat, hol van lemaradás, hogyan lehetne korszerűsíteni, fejleszteni a termelést? A Textilművek vezetőinek tiszta képük van a bejárókkal kapcsolatos problémákról. Ezek közül néhányat maguk is megoldanának, ha nem akadályozná őket ebben néhány tárgyi nehézség. Klubot akarnak létesíteni, ahol a korán érkezők folyóiratok, könyvék közt, rádió mellett várhatnák meg a műszakkezdést. Itt fölkeresné őket az üzem kultúrfelelőse, beszélgetne velük a legfontosabb tudnivalókról, és előadásokat szervezne számukra. Szeretnének egy pihenőhelyet is berendezni a túl korán kelők és érkezők számára. E tervek megvalósításában főleg az akadályozza őket, hogy az Állami Gazdaságok Somogy megyei Igazgatóságának irodái még mindig nagy helyet foglalnak el az üzemben. Ha kiköltöznének, előre lehetne lépni a bejáró dolgozók nevelésében, szakmai, politikai képzésében. Új módszerekkel A TRANSZVILL telepén az utóbbi kaposvári hetekben sokat gondolkodtak azon, hogyan szervezhetnék meg legeredményesebben a vidékiek oktatását, hogyan vonhatnák be őket a társadalmi munkákba, rendezvényekbe. Beszélgetnek velük arról, hogy nekik is éppolyan becsületbeli kötelességük részt venniük az üzem rendezvényein, akár a többi munkásnak. Munkásakadémiát szerveznek, s olyan tanfolyamot is indítanak, amely elősegíti a szakmai képzést. (Műszaki rajzolvasási előadás- sorozat, hormatanfolyam.) Az üzem vezetői új utakat-módo- kat próbálnak találni a vidékiekkel való foglalkozásban. De nem szabad elhanyagolni a jól bevált, régi módszereket sem. Elsősorban arra gondolunk, hogy következetesen valósítsák meg az idei programot, és — mint a Faipari Vállalat pártszervezete teszi — kerüljenek közelebb az emberek szívéhez, értelméhez. * * * Nem könnyű feladat a bejáró dolgozók politikai nevelése, az üzemi élet áramkörébe való bekapcsolása. A probléma végleges megoldását az jelentené, ha minden vidékről bejáró munkás beköltözhetne a városba. Erre azonban még jó ideig nem lesz lehetőség. Az üzemek ösztönözzék dolgozóikat, hogy kölcsönnel építsenek a városban házat maguknak. Helyes lenne például, ha a Textilművek körüli területen elsősorban a gyár dolgozóit segítenék házhelyhez jutni. Természetesen a politikai neveléssel nem várhatunk addig, míg minden bejáró munkás Kaposvárra jön lakni. Már most is minden lehetőséget ki kell használni a vidéki munkások nevelésére. Elsősorban azt kell biztosítani, hogy olyan fontos rendezvényeken, mint a termelési tanácskozás is, föltétlenül részt vegyenek, s gondoskodni kell arról, hogy a legfontosabb politikai, kulturális és gazdasági kérdésekkel megismerkedjenek. Szegedi Nándor—Varga József Mikor kapnak engedélyt? } Tj^R ||^,A Fonóban ott volt a lakosság apraja, nagyja, mikor 195U- a. ben hozzákezdtek a járdaépítéshez. Azóta egyre nyúlt-nyúlt^. a betonjárda, mind kisebbre zsugorítva a régi poros utat. A> tanácsházán bekeretezett képek őrzik az építés egy-egy moz-y* Érdekes eset történt a kaszó- zanatát, a társadalmi munkában fáradozókat. Szívesen dől-pusztai erdészet vörösakoli ke- gozott mindenki, hiszen a cél az volt, hogy minél olcsóbban jprülstéven levő erdészlaknál. minél több járda készüljön el. Már csak 800 méter hiányzik >Baíi László erdész háztáji ser- ahhoz, hogy az egész faluban aszfalton járhassanak az cin-pt.ésci mindennap a lakás körüli. berek. A munka azonban megállt, hiába van meg az összes ^-erdőben járnak-kelnek. Az anyag. Megcsappant tahin a lelkesedés? Nem. Másról van Nagyik anyakoca megtetszett itt szó. ^egy kétmázsás vadkannak. Az idén a megyei tanács építési és közlekedési osztálya ^Amikor egyik este az erdész felszólította a községet, hogy készítsenek tervdokumentációt, ^felesége a hazatérő állatokat és kérjenek engedélyt, «nélkül nem folytathatják a munkát. ^ be akarta terelni az ólba, ész- Felajánlották, nogy 1700—1300 forintért elkészítik a tervet a Krevette, hogy köztük van egy még épülő és a már megépített járdára. Gondolkodóba esett ^hatalmas vadkan is. Első ijedt- a fonói tanács: sok pénz ez, takarékoskodni kell, hogy a gégében szólni sem bírt. Végre falunak tett ígéretet teljesíthessék. Végül is egy mérnök tár- ^felocsúdott meglepetéséből, sadalmi munkában elkészítette a terveket. A járási tanács Cnagy lármát csapott, de még községfejlesztési csoportjától megkérdezték: mehet-e így a-f erre is csak kényelmesen cam- munka. Azok megnyugtatták a fcnóiakat: folytassák a járda- (mogva vonult vissza a vadkan építést, küldjék be a megyéhez a terveket, aztán megkapják Cac erdőbe. ,r * * * az engedélyt. így is tettek még július 25-én. Választ azonban £ még mindig nem kaptak. Fegyelmit azonban már hallottak'*' készül a járda. Emiatt > 7000 dollár egyetlen piruláért emlegetni, mivel engedély nélkül hagyták abba a munkákat, A járda nagy része kész, lassan két év óta járnak raj-v ta. De még ma sincs meg az engedély megépítésére. Furcsa s, p_cte.r Hundsen cWc»'„H ritkaság- helyzet. Arról nem is beszélve, hogy a hátralevő 800 meter Y liyjj? piralát^ amU VbsenC* még elkészültét mennyire várják a faluban. »Nincs engedély.«, vgyógyszercsztanonc korában saját- ezzel bocsátják el a tanácsházán a járdaépítés sorsáról ér-íí. deklődő lakosokat. Vajon meddig kell így válaszolniuk? V. M. Tatarozzák a tabi állami kezelésben levő házakat. Az idén hat házat szépítenek meg. A tanács 130 ezer forintot fordít ezeknek az épületeknek a felújítására. A Ba!aton-parti nyár a kereskedelmi felügyelő szemével Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség megyei kirendeltségének vezetőjét, Neichel Lajos elvtársat megkértük, tájékoztasson bennünket arról, hogy a nyáron milyen tapasztalatokat szereztek a Balaton- parti vendéglátóhelyek és üzletek ellenőrzésekor. — Két átfogó brigádvizsgá- latot tartottunk — mondta Neichel elvtárs —, 559 elleti" őrzést, ebből 265-öt a vendéglátóiparban, 294-et a kereskedelemiben. Az ellenőrzések segítő jellegűek voltak. A legtöbb helyen azonnal intézkedtek a hibák megszüntetésére. Azt tapasztaltuk, hogy növekedett az áruforgalom, bővült a választék, emelkedett a vendéglátóhelyek kulturáltságának színvonala. Ez utóbbit főleg a siófoki Fogas Étteremben, a siófoki Balaton Eszpresszóban, a leilei Vörös Csillag Étteremben s Boglárön, a Szabadság telepi Halászkertben észlelhettünk. A fonyódi Rianás és a leilei' Muskátli Étterem azonban nem fejlődött. Kicsi a konyhájuk, az étkezőknek órákat kell várniuk, míg sorra kerülnek. Több helyen nem fordítottak elég gondot a kulturált vendéglátásra. A bogiári fmsz Halászkertjében a 120 asztalhoz csak 200 abrosz volt. A felszolgálók rongyos kabátban dolgoztak. A lellei Muskátliban a férfi és a női mellékhelyiségek közösek. A másodosztályú vendéglők 80 százaléka alumínium étkészletet tart. Sok helyen nem készítettek étlapot és italárlapot, elhanyagolták az egészségügyi vizsgákat. A gebines italboltvezetők nemigen növelték az ételek választékát. Ezt tapasztaltuk többek között a siófoki Vadvirág és a bogiári Kuckó büfében. Nem mindenütt tartottak elegendő üdítő és hűsítő italt. örömmel láttuk, hogy javult a zenekarok munkája az fmsz boglárt Halászkertjében, a Szabadság telepi Halászkertben, a siófoki Matróz Étteremben. Viszont a bogiári Balaton Cukrászdában a Kaiser Mihály vezette zenekar tagjai több esetben ittasan játszottak. Jövőre nem engedhetjük őket a Balaton partra. Hiba az is, hogy többszöri javaslatunk ellenére sem történt erélyes ■ intézkedés a giccsgyártók- kal és árusítókkal szemben. — Javult-e a fogyasztók érdekvédelme? — Sajnos, csak igen kismértékben. Felügyelőink az ellenőrzött vendéglátóhelyek 40, a kiskereskedelmi boltok 20 százalékában találtak hibát: sűlycsonkítást, szűk mérést, a zöld áruk összekeverését, iparcikkeknél az árak összecserél á- sét stb. 165 bírságot szabtunk ki, s mintegy 35 ezer forintra büntettük meg a szabálysértőket. A siófoki Tünde Bárban pl. három féldecinél 9,30 forinttal csapták be a fogyasztókat, a leilei Móló Büfében a fagylaltot 60 százalékos súly- csonkítással szolgálták ki, a szántód! Mackó Büfében Sallai Zoltánná fizető két üveg sörnél 10,25 forinttal számolt többet. A legtöbb hiba a felszolgálók szakképzetlenségcből ered. A Balaton partján foglalkoztatott vendéglátó és kereskedelmi dolgozók majd nyolcvan százaléka nem szakmabeli. — Örömmel tapasztaltuk a vállalatok — elsősorban a tanácsi vállalatok — ellenőreinek munkájának javulását.. Ennek eredménye, hogy több helyen semmi hibát sem találtunk. Például a siófoki Motelban, a leilei Vörös Csillagban, a földvári Bal atongyöngyében és a Szabadság telepi Halászkert Étteremben, a siófoki 415- ös áruházban, a fonyódi Balaton Áruházban és a bogiári 428-as élelmiszerboltban. Ezek a példák bizonyítják, hogy igenis lehet becsületesen, hiba nélkül dolgozni. Sz. L. Géppel az örök fagy ellen Az örök fagy vidékén folyó építkezés nagy nehézségekkel jár. Különösen nehéz kiásni az épületek alapját. Leningrádban most két különleges gépet szerkesztettek a Norilszkban folyó építkezésekhez. Ilyen gépeket eddig még nem ismert a nemzetközi technika. Az egyik gép az örökké fagyott talajban három méter széles és öt méter mély árkot ás, a másik körülbelül egy méter átmérőjű és tizenöt méter mély lyukat fúr. A gépeket az útépítő géptervező intézet lemingrádi tagozatának munkatársai alkották. hát nagyobb anyagi karriert fu- Átott be, mint Ibsen bármelyik drá- y mája. > * * * •> KREINER JÓZSEF pamuki lakos nemcsak a börtönbünte- )?tések gyűjtésében, hanem az > evésben is rekordot állított föl. v Bár még csak 25 éves, de már C ötször volt büntetve. A napokéban hatalmas étvágya miatt é került ismét bíróság elé. Egyik ^szomszédjának padlásáról öt é tábla szalonnát és egy sonkát ^»szerzett« a szomszéd kisfia ré- >vén. Amikor a szomszéd észrevette a dolgot, átment Kred- >nerhez. Az éppen a sonkából > lakmározott. Kreiner drága )?- árat fizetett »étvágyáért«: 8 > hónapi börtönre ítélték. é * * • > ÖREG BACSIKA horgászik a mó- Vlőn. Olykor kifog egy-egy kis ha- C lat, de többnyire visszaügyetlen- Ákedi a vízbe. Háta mögött három é fiatalember kajánul figyeli az ese> ménveket. v — Papa, mi hamarabb fogunk C halat — veti oda az egyik. s — Nem hiszem — vág vissza az > öreg. V A legények lázas keresésbe kéz- C denek, egyikük botot kerít, a máit síkúk spárgát, aztán előkerül a / horog is, s már csak a rávaló > hiányzik. De hozza már azt is a (.legkisebb. A — van már légy — lobogtat a > kezében egy teli légyfogót. Már a vízben a horog, remeg a dugó. Egy rántás — parton az első halacska. — No, papa: — rikkantják kórusban a fiúk. Ilyen ragacsos léggyel pecáz- ni — zsörtölődik az öreg. — Legalább” ráragad a hal a ho- ; rogra, s nem suttyan le róla, mint a magáéról: S> • * * * s> NEM MINDENNAPI TER- sMÉS ... Börczi Lajos balatón- *keresztúri gazda ámulattal figyelte, mint nő, gyarapszik ^háztáji gazdaságában az egyik s takarmánytök. A közelmúltban ^lemérte: 49 kilót nyomott! A * ritka termés nagy érdeklődést ^keltett a környéken. A napvilág és a gyermekbénulás közötti összefüggés > A kiállítás ^ legsikerültebb képe... ^ Jerry Davis rajzoló tréfából bar- ^na papírlapot küldött be egy IonÍ doni kiállításra. A papírlapot hat hónapon át alátétként használta ^rajzolótábIáján. A hosszú használat alatt összefirkált, foltos pisz- kos »müvet-« »Atomhamunak-« ke- ^ resztélte el. A zsűri megítélés© Aszerint ez volt a kiállítás egyik J. J. Van Loghem professzor, az ^ ieesikerültebb kéüe amsterdami egyetem előadója a ^legsiKermteDD Kepe. Lancet című angol orvosi szaklap-£ * * * ban cikket közölt a napvilágról és> CSALÁDRÓL, házasságról a gyermekbénulás előfordulása kö-^> zötu összefüggésről. Cest/c szó egy fiatal lányokból Loghem professzor cikkébenC,77 , . , - , megállapítja: »Köztudomású, hogy-^^üó társaságban. Valameny- a gyermekbénulást járvány a világ^>ny£en elismerik, hogy a félté- nagy részében abban az évszak-v. y ■, ban kezdődik, amikor a nappalok tkenykedés mennyire rossz dokezdenek hosszabbak lenni az éj-^7 -■» 7 - szakánál.« Megállapítja, hogy a^°9> s ^tlyen karos hatassal járvány rendszerint abbamarad,%van a családi életre. mihelyt a nappalok és az éjszakáké. , , . , időtartama közötti különbség el-^ — A legfontosabb a bizalom enyészik. Elméletének alátámaszd _ tására Loghem éveken át 13, ^ mondja az egyik kislány. egyenlítőhöz közel fekvő ország- y^Az én férjem azt tehet majd, ból gyűjtött össze gyermekbénu^' lási statisztikákat. Ezekből a szá-Pamit csak akar — állítja hata- ÄrüteS, S a°llrvnan halmozottan, 5 egy kicsit tompított lönbsóg időtartamban a nappalok ^hangon hozzáteszi: — Termé- és éjszakák között, a járvány nem A évszakonként jelentkezik. ^szetesen, ha én jónak látom... A Városi Vendéglőben (Vásártérnél)-h; elsőrendű halételek —: m -«n- Bíii7 magyaros vacsorák (59079) Nyitva: 8 — 14-ig, 16—22 óráig. Somogy megyei Vendéglátó Vállalat.
