Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 i Tasámap, 1961. október S9. Nem öregbíti az SZTK tekintélyét A bürokrácia útvesztőjében elkallódott a Csurgói I. sz. Ál­talános Iskola júliusi munkál­tatói be- és kijelentő íve. Az ív első és másodpéldányát a biztosítási költség feladásával egyidejűleg az alközpontba kell eljuttatni, onnan a má­sodpéldányt visszaküldik a munkáltatónak. A kérdéses másodpéldányt azonban az al­központ nem küldte vissza, s a közelmúltban egy ellenőrzés­kor Cser László ellenőr nem találhatta azt meg az iskola gondnokánál. Jóllehet a létszám után be­küldött biztosítási díjról szóló jegyzék megvolt, s az bizony­talan, hogy a bejelentő ív má­sodpéldánya hol kallódott el, mégis Cser László ellenőr a jegyzőkönyv fölvétele után 200 forintos fizetési meghagyást nyújtott át a gondnoknak. Át­nyújtotta, noha a jegyzőkönyv szerint: »Megállapítottam, hogy az alközpont és a mun­káltató részéről tévedések tör­téntek." — Nem bizonyos még, hogy ld kell fizetni — mondta az el­lenőr —, mert lehet, hogy az alközpont ezt semmisnek nyil­vánítja. Vagyis az alközpont ellenőre büntethet, de az alközpont megsemmisítheti a büntetést. Ez a következetlenség nem nö­veli az SZTK tekintélyét. Nem szerzett tekintélyt pz SZTK- nak Cser László a viselkedésé­vel sem. Nyegle modorával 'és egy kijelentésével elérte, hogy a béketűrésből ki fogyott igaz­gató kitessékelte az iroiáh ). A fiatal ellenőri ugyanis, ami­kor az eddigi ügyintézéssel el­lentétes elgondolására az igaz­gató kétkedve válaszolt, azt vágta vissza, hogy »erre egy kis logikával is könnyen rájö­het bárki, még az igazgató is«. Az SZTK-nak érdemes el­gondolkozni azon, hogy nem adhatna-a új beosztást az ilyen »logikus« fiatalembereknek. Lesz-e oxigénlerakat Kaposváron? Alig van Kaposváron, a megyében olyan vállalat, gép­állomás, állami gazdaság, amely ne rendelkezne kisebb-na- gyobb javítóműhellyel. Ezek hegesztőberendezésének oxigén­re van szüksége. Az oxigént Keszthelyről, Székesfehérvár­ról vagy Budapestről szerzik be. A legtöbb vállalatnak azon­ban csak néhány palackja van, ezért kénytelen mégvámi, amíg valamennyi palack kiürül, s akkor kicserélni. Emiatt egy-két napig megáll a javítómunka. A fuvarra valamennyi vállalat ráfizet, mert nem mindig tudják összekötni oxigént vételező útjukat más anyag beszerzésével. Két évvel ezelőtt tanácskoztak erről először az érdekelt vállalatok képviselői, s megállapodtak abban, hogy Kapos­váron is létesítenek egy oxigénlerakatot. Az ország majd minden megyei székhelyén van, sőt több nagyobb városban is van már ilyen lerakat. A 23. sz. AKÖV vállalta, hogy beszerzi a raktárhoz szükséges elemeket; szerződést köt a budapesti oxigéngyárral; kér olyan nagy teherbírású gépko­csikat, amelyekkel az oxigénpalackokat leszállíthatja Buda­pestről. Nos, az előregyártott elemek már itt vannak. Ka­pott az AKÖV két 12 tonnás tehergépkocsit; tárgyaltak az oxigéngyárral is,' de az oxigénlerakat még mindig csak terv. Az érdekelt vállalatok továbbra is fizetik a szükségtelen fu­varköltségeket, s fölöslegesen több száz kilométert futtatják gépkocsijaikat. Mindezt azért, mert nem tudtak megegyezni a lerakat helyében. Az oxigénpalackok tárolásához ugyanis különböző tűzrendészeti előírásokat kell figyelembe venni, s az eddig javasolt helyeket a tűzrendészeti hatóságok nem tartották megfelel őrnek. Két év hosszú idő: már találhattak volna megfelelő te­lepet a lerakat számára. Beszélünk arról, hogy takarékos­kodjunk mindenütt, ahol csak lehet. Az oxigénlerakat felál­lításával mód nyílna jelentős fuvarköltségek, gépkocsik több ezer kilométeres útjainak megtakarítására. Két évig ez nem sikerült. Segítsen hát a városi tanács, hogy megfelelő helyet kaphasson a kaposvári oxigénlerakat. Sz. L. Miért nincs munkaterve a csurgói szakmaközi bizottságnak? Többször fordulnak ügyes-bajos problémáikkal a dolgo­zók a csurgói szakmaközi nizottsághoz, mert az számos gond­jukat megszünteti. Segítették megoldani például a Tejüzem dolgozóinak üzemélelmezési problémáit; a kábelokat szerelő postások tűrhetetlen szálláskörülményeit megjavittatták az illetékesekkel. Még nagyobb becsülete lehetne a bizottságnak, ha terv­szerűen dolgozna. Sajnos azonban, semmiféle munkatervük nincs. A nyár óta nem üléseztek, a bizottság tagjai külön- külön végzik teendőiket. Hogy szükség van a tervre, azt tudják, részben, mert az SZMT állandóan sürgeti elkészítését, részben pedig, mert maguk is érzik hiányát. Mégis, miért késik a ten/ elkészítése? — Ez az én hibám is — magyarázza Nagy Árpád, a bi­zottság titkára. És magára vállalja mások mulasztását is. Mert hogy nincs ideje, az csak részben az ő hibája. Rendes elfoglaltságán kívül hat funkciót tölt be, ideje szinte percre kiszámított Az elnök — szintén gyakori elfoglaltsága miatt — még egvszer sem volt értekezleten. A tagok között is akadnak, akik ritkán mennek el a még ritkább bizottsági ülésekre. Baj az is, hogy nincs helyiségük. Az 1-es számú iskola irodájában találkozhatnak csak, s itt keresak föl a titkárt a dolgozók.« A tervkészítés hónápról hónapra késik. Ám nem dolgoz­hatnak időtlen időkig ötletszerűen, hisz mindig több elfog­laltságuk akad, s azt terv nélkül nehéz ör»zefogni. Könnyen p tekintély elvesztését, sőt a szakmaközi bizottság felbom­lását is okozhatja a tervszerű Tenség. R. F. Négy bérleti előadásból álló ’ hangversenysorozat indul Bel- és külföldi művészek lépnek föl a Bartók Teremben Az Országos Filharmónia és a Liszt Ferenc Zeneiskola négy bér­leti hangversenyt rendez a Bartók Teremben ebben az évadban. Hí­res bel- és külföldi művészek, a zeneiskola tanárai adnak egy-egy koncertet. Ma délután a Budapesti Fúvósötös (Jeney Zoltán fuvola, Szcszler Tibor oboa, Meizl Ferenc klarinét, Ónozó János kürt, Hara L. fagott) és Sziklai Erika ének­művész koncertje nyitja meg a hangverseny-sorozatot. November­ben Szabó András zongoraművész és B. Ittzés Irma magánénekes Liszt—Bartók hangversenyére, ja­nuárban a Münchenben első díjat nyert Magyar Vonóstrió fellépésére kerül sor. Az utolsó bérleti hang­versenyen Gustav Schmall világ­hírű német hegedűművészt hall­hatják a kaposvári zenebarátok. Zongorán Herbert Kaliga kíséri­rr a •• rr r Jf Lsotoro gepek a kukoricát a blakon Arra számítanak a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság­ban, hogy a kukorica zömét a KB—1-es cső török takarítják be. Ezt a tennivalót kizárólag emberi erőre nem is alapoz­hatnák, hiszen 2350 holden ter­mesztenek kukoricát. A csövet letörni, a szárat levágni egy holdon — ehhez 7—8 ember napi munkája kellene. Egyet­len gép naponta 2—2,5 holddal hogyan működik a KB—1-es csőtörö gép. A nagyberekiek már második éve ismerik a KB—1-eseket. A megye állami gazdaságainak többsége az idén először kapott csőtörőket. A nagyberekieket is számítva ezen az őszön 44 ilyen ma­gyar gyártmányú gép dolgozik a somogyi állami gazdaságok kukoricatábláin. Fölvételünk a Lábodi Állami Gazdaság nagy­p:r ■: ■**. »o | j végez. S a gazdaságnak 19 ilyen csőtörője van. Működé­sükről Iványi László főmérnök csak a legjobbat mondhatja. Kisebb üzemzavar néha elő­fordul egyiknél-másiknál, de a gépkezelők és a szerelők sza­vukat adták arra, hogy a 19 csőtörő megbirkózik 1700 hold­dal. Ez a munkagép K—25-ös Zetorra van fölszerelve. Egy sor kukoricát tarol le egy me­netben. A szárat csövestül vágja le. A gép haladási irá­nyára merőlegesen két henger forog egymással szemben: ,izek közé kerülve válik le a cső a szárról. A felvonó a csö­vet a tdrtályba juttatja, ászá­rát pedig a szecskázó szerke­zet fölaprítja. A szecskázót ki is lehet iktatni, akkor a gép az üres szárat egészben kidob­ja. Célszerűbb azonban fel­aprítani a szárat. A szecska hullhat a földre, ha le akarják szántani. Az idén viszont, ami­kor mindenféle etetnivalónak nagy szeme van, érdemes és szükséges az aprított kukorica­szárat pótkocsiban összegyűj­teni, majd silózni. Röviden így válaszolhatnánk arra a kérdésre, hogy mit tud, baráti kerületében készült. Lovász Béla és Balogh László traktorosok egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a munka­időt megnyújtva naponta egyenként 3 holdat teljesíte­nek. Hogy most a' földre szór­ják a szecskavágók a felaprí­tott szárat? Ez nem állandó jellegű dolog. A gazdaság siló­terei megteltek. Tudnak olyan intézkedésről, hogy össze kell gyűjteni a szecskázott kukori­caszárat, és elküldeni azokba az alföldi gazdaságokba, ahol szükség van rá. — Valóban kiadtuk ezt az intézkedést — válaszolta ér­deklődésünkre Nagy Pál, a megyei igazgatóság főmérnöke. — Persze jobban szeretnék a gazdaságok, ha a fölösleges szárat leszánthatnák. Ez vol­na az adott gazdaság érdeke. A népgazdaság érdeke azonban azt kívánja, hogy a jószág elé kerüljön mindaz, ami etethető. A KB—1-esekről? Én is csak elégedetten szólhatok. Bevál­tak, jók, sokat segítenek, mert a kukorica betakarításának há­lom munkafolyamatát egyesí­tik: letörik a csövet, é» levág­ják, felapritják a szárat. c Segíti a közösség Fehérre meszelt, takaros ház áll a Dózsa utca végén. Udvarát gyepszőnyeg borít­ja. Itt él Felber Ferenc és felesége. Alacsony, fürge kis ember a házigazda, alig lehet vele úgy találkozni, hogy éppen ne sietne. Igen, neki állandóan igyekezni kell, hogy mindenre jusson ideje. Mert a szövetkezetben is helyt akar állni, mint 1959 óta mindig, odahaza meg türelmetlenül várja a beteg asszony. Felesége vak, már évekkel ezelőtt ágynak esett, maga­tehetetlen. Így neki kell el­végezni minden házi mun­kát: főz, mos, takarít. Nehe­zen beszél magyarul. A sza­vakat németes sorrendben ej­ti ki, de így is megértem, úgyhogy zavartalanul tudunk beszélgetek — Annyira szerettem min­dig dolgozni, hogy sokszor még az éjszakát is a mezőn töltöttem, ha a szükség úgy kívánta. Amikor Szulokban megalakultak a szövetkeze­tek, én is beléptem. Akkor az állatok mellett vállaltam munkát. Az idén takarmányt porciózok. A szénakazlak nincsenek messze, gyakran hazanézhetek a feleségem­hez. Nem tud az, szegény, semmit csinálni egyedül, te­V, hetetlenebb, mint egy kis­gyerek. Sok a kiadásunk, na­gyon be kell osztanunk a pénzt. Ferenc bácsi elmondja azt is, hogy a Petőfi Tsz vezetői fölfigyeltek nehéz anyagi körülményeire, s szociális segélyben részesítették. Eb­ben az évben már kétszer kapott 500 forintot a szövet- kezettőL — Jólesett a segítség. Fe­leségem rövidesen megkapja a munkaképtelenségi jára­dékot, akkor majd könnyeb­ben boldogulunk^ De mégis csak az lenne az igazi bol­dogság, ha én is dolgozhat­nék. Erőm engedné; alig veszem észre, hogy közel já­rok a hetvenedik évhez. Az asszony is küld, de nem hagyhatom egyedül. Ferenc bácsi nagy keserű­ségét csak az értheti meg igazán, aki ismeri a szuloki öregek végtelen szorgalmát. Ezek az emberek betegnek érzik magukat, ha nem dol­gozhatnak valamit. Erre gondoltak a szövetke­zet vezetői is. és a szociális juttatás mellett döntöttek. Ferenc bácsi rászolgált a se­gítségre. Példaadó és lelkiis­meretes munkáját értékelték, amikor anyagi támogatást nyújtottak neki. ILFy Amit egy vizsgálat kiderített: Hét termelőszövetkezet közül csak egynek voltak rendben a nyilvántartásai (Tudósítónktól.) A Siófoki Járási Népi Ellen­őrzési Bizottság a járás hét termelőszövetkezetében vég­zett vizsgálatot. Egyedül a ság- vári Egyetértés anyagát talál­ták elfogadhatónak. Sok hibát, hiányosságot állapítottak meg a siójuti Búzakalász, a siófoki Egyetértés és a kötcsei Jóre­ménység Termelőszövetkezet­nél a készletek és a készletvál­tozások bizonylatolásában, el­számolásában. Pl. a vásárolt pótalkatrészeket a felhaszná­lók nem igazolták; a kertészeti dolgozók a beszerzett kertésze­ti tárgyak átvételének igazolá­sát mulasztották el. Hiányos a közvetlen felhasználásra kerü­lő anyagok, eszközök nyilván- tartásba-vétele. Siójuton az anyagmozgatásnál nem hasz­nálnak szállítójegyet, a raktá­ri kivételezési bizonylatokat a raktáros állítja ki. Az utalvá­nyozás utólagosan és gyakran hiányosan történik, a raktár­könyv adatai nem egyeznek a könyvelés számaival. A tejtermelés bizonylatolá­sa a balatonkiliti Petőfi, a köt­csei Jóreménység, a siójuti Bú­zakalász és a siófoki Egyetér­tés szövetkezetben nem kielé­gítő. Kilitín a kifejt tejet nem mérik. Kötésén a fölözött te­, jet a szövetkezet gazdasága | használja fel, erről azonban bizonylat nem készül. Az ál­latállomány nyilvántartásában is sok a hiányosság. Kilitín és Kötésén a súlygyarapodást legtöbbször késve és csak becs­léssel állapítják meg. Siójuton a kényszervágásokról és elhul­lott állatokról nem készítenek jegyzőkönyvet. A siójuti szö­vetkezetben nem kielégítő a munkaegység-nyilvántartás. A munkacsapatvezető-könyvek — az állattenyésztési brigád kivé« telével — áttekinthetetlenek. Gyakran szabálytalanságot követnek el a pénzkezelésben; a pénztári kifizetésekhez nem csatolják az alapbizonylatokat. Készpénzzel fizetnek olyan munkáért, amelyet munkaegy­ség-jóváírással kellett volna elszámolni. Kötésért a főköny­velő nem ellenőrzi rendszere­sen a pénztárt. A bevételek mellől több helyen hiányoznak az alapbizonylatok. Szabályta­lan előleg-kifizetések is előfor­dulnak: A népi ellenőrzési bizottság a minap az érdekelt termelő- szövetkezetek vezetői, illetve főkönyvelői jelenlétében meg­tárgyalta a vizsgálat megálla­pításait Három főkönyvelő fe­lelősségre vonását javasolták az érdekelt tsz-ek közgyűlésé­nek. I . A Földművelésügyi Minisztérium Anyagellátó Vállalata 1961. november J-től az év végéig SZABADON, KIUTALÁS NÉLKÜL bozza forgalomba az alább felsorolt gépeket: BELFÖLDI GÉPEK: TVD—6 négyzetbe vető gép huzalelosztóval UTV—24 univerzális, bütykös hengeres vetőgép KTV—24 kombinált műtrágya- szórós vetőgép FE—3 függesztett eke az UE—28 traktorhoz KALLÓ—3 forgóvillás burgo­nyaszedőgép Üj kazalozógép SR—II rendsodró H—I gyűrűshenger TL légkompresszor a ZETOR K—25 traktorhoz ZETOR HYDRAULIKA csapteleppel IMPORT GÉPEK RS—09 MAULWURF eszköz- hordozó traktor P—320 kultivátor az RS—09 traktorhoz A—761 vetőgép az RS—09 traktorhoz D—455 műtrágyaszóró az RS—09 traktorhoz E—143 fűkasza az RS—09 traktorhoz S—293/4 szórócső keret az RS— 09 traktor permetezőjéhez PZB—7 csillagkeretes rendsodrógép. B—138 váltva forgató eke az RS—09 traktorhoz PN—3—35 R eke az MTZ—5 L traktorhoz PP—330 eke az UTOS—45 traktorhoz PN—252 eke a Zetor K—25 traktorhoz PCW—4 vontatott eke KZ—2 fűkasza a ZETOR K—25 traktorhoz-Gépbeszerzési utalvány« alapján — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — azonnal szállít D—352 szervestrágya-szóró pót­kocsit, BTCU, 36 levelű tárcsás boronát. Továbbra is szükséges a megyei tanács kiutalása az alábbi gépekhez: Traktorok (az RS—09 Maulwurf kivételével) ET egyirányú tárcsák, S 293/4 szántóföldi permetező- és porozógépek magas nyomású berendezéséhez az RS—09 traktorhoz. ORKAN járva zúzok adapterrel együtt, ZsVZ kévekötő aratógépek. A megrendeléseket a fizetési mód megjelölésével (tsz-eknél az MNB fedezetigazolás csatolásával) A FÖMAV NAGYGÉPOSZTA- LYA címére kell megküldeni: Budapest, VI., Bajcsy-Zsilinszky ut 51. Azok a tsz-ek, amelyek a MEGYEI TANÁCSTÓL már korábban kiutalást kaptak, rendeléseiket MNB fedezetigazolással együtt NO­VEMBER 1-IG a jelzett címre juttassák el. November 1-e után érkező rendelésekre a FÖMAV csak a beérkezés sorrendjében tud1 szállítani. A gépek eladási áráról, a tsz-eknek járó térítés összegéről, a szál­lítás idejéről mindenkor készséggel ad felvilágosítást a FÖMAV és az AGROKER valamennyi megyei szerve. 0969) He kerülje el ä: BÁLÁTOK PRESSZÓJÁT Balatonbogláron ZENE, TÁNC, HANGULAT « Os Udvarias kiszolgálás £

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents