Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-27 / 254. szám

Péntek, 1961. október 27. 3 SOMOGYI NÉPLAP Mindent idejében nyilvántartásba vesznek KAPOS MÉRŐI TAPASZTALATOK AZ ŐSZI BETAKARÍTÁS­SAL a mezőgazdasági munkák legnagyobb része befejeződik. Számolni kell azzal, hogy a tsz-tagoknak több idejük lesz teljesítményük ellenőrzésére, saját följegyzésük és az iro­dában készített munkaegység- kimutatás összehasonlítására. A kaposmérói Üj Élet Ter­melőszövetkezetben Nagy Sán­dor és Hortobágyi János köny­velőkkel néztük meg az ügy­vitelt, a nyilvántartásokat és elszámolásokat. Az iroda előterében vannak kifüggesztve brigádonként a 'munkaegység-kimutatások. A szövetkezet vezetői gondoltak arra, hogy 1962-ben önköltség­számítást végeznek, s ezért már most lebontják a növény- termelés ráfordításait növény­nemekre. Így könnyebb lesz jövőre az indulás, az új köny­velési formára való áttérés. A munkaegységeket a múlt hó­nap végéig pontosan nyilván­tartásba vették. — Rossz az, ha a könyvelés nem naprakész. így tudniillik a följegyzések, a bizonylatolá­sok az események mögött kul­lognak, és sohasem lehet átte­kinthető, a valóságnak megfe­lelő képet adni a szövetkezet gazdálkodásáról. Ezért fontos, hogy minden adatot idejében nyilvántartásba vegyünk. A munkaegységek rendszeres el­számolása annál is inkíbb szükséges, mert igy havonta készíthetünk összesítést. Ellen­kező esetben csak az év végén van mód az egész évi teljesít­mények összegezésére, amikor a zárszámadás önmagában is nagy munkát jelent — ma­gyarázzák a könyvelők. Nézzük meg, kik és miért keresik föl a szövetkezet iro­dáját. Egy idős asszony kopog az ajtón: Szőke Józsefné. Férje munkaegységéről jött érdek­lődni. — Erre jártam, gondoltam, megkérdezem, hogy mennyit kerestünk eddig. Nem írtam föl a munkákat, de hát eddig is minden egyezett, még soha­sem hiányzott a munkaegysé­günkből — mondja az asszony, és máris válaszolnak kérdésé­— A férjének 108, magának pedig 94 egysége van szep­tember végéig. — Így számítgattam én is... Nem,sokkal Szőke néni távo­zása után egy éltes, alacsony ember rugdossa le a sarat a küszöbön csizmáiról. Csík Já­nos öregségi járadékos nem a munkaegységről érdeklődik. Nem dolgozik, magas, kora már nem engedi ezt. - A borbejelen- téssel kapcsolatban van prob­lémája. Mert nem lát jól, s ezért nem tudja kiállítani »a kártyát«. Hamarosan ez a kér­dés is megoldódik. Az irodá­ban megcsinálják helyette, csak diktálnia keli az adatokat. GYAKRAN FORDULNAK a könyvelőséghez azért is, hogy megtudják, mennyit ér pénz­ben az a termény vagy termék, amit előlegként kaptak. Az Üj Élet Tsz húst, tejet és kü­lönféle terményt előlegezett tagjainak. S milyen jó, hogy az érdeklődőnek meg tudják mondani az irodában, hogy miből, mit, mikor, mennyit és mennyiért kapott a szövetke­zettől. Sakkal kisebb igy a té­vedés veszélye, s ha mégis akadna elírás, könnyebb azt rendezni. — Az alakulás első évében előfordult egyszer, hogy egyik tagunk nem ismerte el az ál­talunk kimutatott pénzelőleg fölvételét. Azonban a bizony­laton ott volt iaz aláírása, és ezt már ő sem tagadhatta; az­óta ilyen eset nem történt — mondja Nagy Sándor könyve­lő. És mit szólnak azok, akik naponta a mezőn dolgoznak, s alig akad idejük bemenni az irodába? G. Nagy Jánost és Szálai Lászlót nagy munkában talál­tuk; a kocsikról lerakott ku­koricát válogatták. Az egész­séges csöveket zsákokba szed­ték, s a kocsi máris vitte a tá­rolóhelyre; a gyengébben fej­lett termést mindjárt az istál­lóhoz szállították. — Tudjuk, hogy odabenn minden munkát elszámolnak Már néhányszor megnéztük a kimutatást, de még nem talál­tunk elírást. Pontosan lés ide­jében beírják az egységet, nincs abban hiba — bizonygat­ja Szalai bácsi. A cukorrépatábla szélén asszonyok ebédelnek. Mások egy kicsit távolabb, vagy öt­hat géppel vetnek. Dezső Gyu­lává csapatvezető is itt dolgo­zik. — Ma délig fél munkaegy­séget kerestünk, ugyanis két holdat vetettünk el, és négy holdra jár egy egység. Nekem az is feladatom, hogy rendsze­resen felírjam: a csapatomban dolgozó 26 asszony közűi me­lyik nap ki mit csinált. A mun­káért járó egységet az irodá­ban számolják el. Hónap vé­gén a brigádvezetővel ellen­őrizzük az elszámolást, és utá­na minden tagnak meg tudom mondani, hogy munkájáért hány egységet írtak a javára, így elejét vesszük annak, hogy utólagosam, az év -végén tá­madjanak esetleges vitás kér­dések — mondja. A KAPOS MÉRŐI ÜJ ÉLET­BEN a könyvelés pontos szám' adása bizalmat kelt a földe­ken szorgoskodó szövetkezeti gazdákban. Tudják, hogy a könyvelők szívükön viselik az ő ügyüket, a közös gazdaság ügyét. Mentesz Ferenc Táncjátékok előadására készül a csörgői népi együttes A nyáron a Csurgói Napsu­gár -Vegyesipari Ktsz-ben egy ének-, zene- és tánckarból ál­ló 70 tagú népi együttest ala­kítottak. Rövid működés után — főleg a kettős műszak be­vezetése miatt i— az együttes nem szerepelhetett tovább. Október elején a ktsz tán­cosai és az énekkar jelentős része bekapcsolódott a járási művelődési ház csoportjának munkájába, i Az egyesített ének­kar így 45 taggal, a tánckar pedig 20 állandó és 5 kezdő taggal működik. A népi zene­kar 8 tagú. Hetente rendszere­sen próbálnak, és szorgalma­san készülnek a decemberre tervezett első fellépésükre. A tánckart Tóth Tihamér, a Csurgói II. sz. -Általános Isko­la tanára vezeti. A bemutatás­ra kerülő táncok és táncjáté­kok jelentős részét ő gyűjti és kareografálja. Műsorukban szerepel a Cigánykérés című Szenta környéki motívumokból összeállított tánckép, amely­ben a cigánylakodaJom előtti lánykérést mutatják be. A Berzencei lakodalmasban he­lyi lakodalmi népszokásokat adnak elő, lánccal,'énekkel és muzsikával. Bulgária tengeri ország A Bolgár Népköztársaság 1962-től kezdve részt vesz a nemzetközi tengerhajózási konferenciákon. Bulgária ke­reskedelmi flottájának vízki­szorítása ugyanis meghaladja a 100 000 tonnát. A népi hatalom 17 éve alatt több mint 20 nagy hajó épült az országban. Csupán a Di- mitrovról elnevezett várnai hajógyárban 3 hatalmas hajót gyártottak, melynek eredmé­nyeként a bolgár hajógyártás 1960-ban 1939-hez viszonyítva megháromszorozódott. A bol­gár tengeri flotta vízkiszorítá­sa 1962-ben túlszárnyalja a 130 000 tonnát. Jlwiq-y&L&tLzáql jtcpiicdtk (5) OSWIECIM (Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábor) A HELYSÉGEK visszakap­ták eredeti nevüket. Ausch­witz I. ma Oswiecim, Ausch­witz II. (Birkenau) pedig Brze- zince. A nevek megváltoztak, a tények azonban nem. A hit­leri fenevadak képében ter­jeszkedő német imperializmus fasiszta elnyomatása megszűnt 1945-ben Lengyelországban is, azonban gyalázatos emlékűket mindörökre otthagyták a náci gyilkosok. A krematóriumokat felrob­bantották, a bdrkenaui halál­tábor egy részét fölperzselték a XX. század minden ember­ségből kivetkőzött vandáljai, de sötét, gonosz tetteikről be­szélnek a szemtanúk és a do­kumentumok. Egy magyar IBUSZ-turista- csoporttal együtt jártam végig az auschwitzi (a nácik által »mintatábornak" nevezett) bel­ső tábort, amelyet a lengyel nép az emlékezés és kegyelet céljából múzeummá alakított »Arbeit Macht frei" (»A munka felszabadít«) — a tá­bor bejárata fölé helyezett ál- nok, emberiességet megcsúfo­ló, fasiszta gyilkosságokat ta­kargató mondat csak azoknak a küldöttségeknek szólt, ame­lyek a Nemzetközi Vöröske­reszt megbízásából a náci tá­borokról szóló jelentések alap­ján vizsgálatot folytattak. A fasiszták foglyainak azonban nem volt több és nem volt kevesebb, mint halálgyár. ÖT ESZTENDŐ ALATT több mint 4 millió embert pusztítottak ed Auschwitzban, Az emberek zömét gázzal gyil­kolták meg majd krematóriu­mokban (öt különböző nagysá­gú volt a táborban) égették él őket. A gáz neve: Cyklon B. Termelte, és az érte járó pro­fitot bezsebelté az IG—Far- benindustrie konszern, amely szoros kapcsolatban állít Krupp és Hermann Göring gyáraival. Az IG—Farbenindustrie és a Krupp konszern urai 1945-ben a nürnbergi per vádlottjaiként szerepeltek a nemzetközi bíró­ság előtt Ma már azonban is­mét Nyugat-Németország telj­lyón, ott, ahol sok millió ár­tatlan embert küldött halálba, került bitóiéra a lengyel nép és a világ népeinek nevében. A HATALMAS BIRKE­NAU I TÁBOR, melynek egv- egy barakkjában több mint ezer személyt zsúfoltak össze Drótsövény és őrtornyok az auschwitzi I-es tábor körül. hatalmú birtoklói. Adenauer nyugatnémet kancellár revan- sista, agresszív politikájának fő bujtogatói, támogatói. Az auschwitzi múzeum azon­ban figyelmeztet. A volt I-es- tábor krematóriuma mellett egy aikasztófa áll Itt fejezte be dicstelen pályafutását Ru­dolf Höss, a megsemmisítő tá­borok megszervezője és pa­rancsnoka, aki a náci fasiz­mus, a német imperializmus legvérengzőbb alakjai közé tartozott. Rudolf Höss leg- szennyesebb gaztetteinek he­embertelenül a nácik, ahon­nan tízezrével jutottak halál­ba az ártatlanok, most üresen áll. Emléked azonban az ausch­witzi táborral együtt borzal­makról beszélnek. A volt I-es tábor épületeiben szíve Welket szorongató, köny- nyet fakasztó dokumentumok vannak elhelyezve. Az egyik hatalmas teremben bőröndök halmaza látható, amelyeken felírások, nevek, címek. Var­só, Budapest, Üamburg, Kop­penhága, Frága és más váro­sok nevei dokumentálják, hogy a fasiszta gonosztevők Európa csaknem minden országából ez­rével küldték itt halálba az embereket. Elborzasztó látvány az apró cipők halmaza. Vajon a gyer­mekek mit vétettek? Egy »-bű­nük" volt, az, hogy éltek. A rokkantak művégtagjainak, a szemüvegek sokaságának, a hajhalmazoknak, a kínzócel­láknak látására könnybe lábad a szem, és ökölbe szorul a kéz. EGY ŐSZ HAJÚ, megviselt öreg bácsika lépett a magyar turistacsoporthoz. Kezét ököl­be szorítva, ingét felhúzva mu­tatta a karjába tetovált szá­mot <5 is a megsemmisítő tá­bor »lakója« volt A csoport körülfogta, és a bácsika ajká­ról keserűen ömlöttek az em­lékezés szavai: — Borzasztó volt itt. Az SS- ek kegyetlenkedéseinél csupán a kápók bestialitasa volt na­gyobb, akik a legválogatottabb kínzásokkal igyekeztek a fa­siszták kegyeit megszerezni, hagy ők elkerüljék a halált. A halálraítélteket az SS-ek nemegyszer sötét cellába zár­ták, ahol az éhhalál volt a sorsuk. Nehéz az emlékezés, de a nácikkal szembeni gyűlölet egy pilüanaitira sem szűnik az emberben. Az élő szemtanú szavai és az auschwitzi múzeum doku­mentumai is azt sürgetik, hogy minden erővel meg kell aka­dályozni a náci fasizmus újjá­éledését, a nyugatnémet hábo­rús, reakciós, agresszív erők mesterkedéseit. Nyugat-Német­országban ismét szerepet kap­tak, s a népek békéjére, nyu­galmára törnek azok, akik a legtoestiálisabb módon leüli­tek halálba több mint 6 millió embert. A SZOCIALISTA TÁBOR és a világ békeszerető népei, amelyek nem felejtették el a fasiszták garázdálkodását, meg­álljt kiáltanak. A Német De­mokratikus Köztársaság léte­zésével megteremtődött a bé­két, a haladást szolgáló Német­ország, amellyel a megköten­dő békeszerződés a világ né­pei békéjének egyik biztosíté­ka lesz. Kerkay László. Kényes munkát végez Pozsgai Ferenc, a Finommecha­nikai Vállalat siófoki telepének hűtőgép-szerelője. Jó szakember hírében áll, mindenkor kifogástalanul látja el feladatát. Képünk a Statisztikai Hivatal zamárdi üdülő­je hűtőgépének javítása közben készült róla. Kisebb abraktermésből kevesebb jut részesedésre A közösség erőfeszítéseinek eredményeként a memyel Március 15. Termelőszövetkezetnek sikerült példás, jó kon­díciójú, szép állatállományt teremteni. A jövedelem summá­ját ez adja, a tagok ennek köszönhetik a nagyobb osztalé­kot. Egyszóval dicséretre méltó az állomány — és jobb sors­ra érdemes. Azért zártuk e szavakkal a mondatot, mert a közösség éppen az állattenyésztésben nagy gondokkal küzd: tíz vagon abrakhiány mutatkozik! Ez pedig elég tekinté­lyes mennyiség. Hiába, néhány növényféléből nem sikerült ez az év úgy, mint tervezték; őszi árpából »például 14 helyett 8,2 mázsa termett. 18 mázsa májusi morzsoltat vártak kuko­ricából, és jó, ha meglesz a 10—12 mázsa. A szövetkezet vezetői szeptember elsejétől szigorúan mérik, porciózzák az adagot; az állatok egy csoportjánál csökkentették az abrak mennyiségét, a fejősteheneket pedig a tejhozam szerint, egyedileg takarmányozzák. Szükség volt ezekre az intézkedésekre — tudhatják, tudják ezt a mer- nyeiek. Éppen ezért érthetetlen az az elgondolásuk, hogy min­den módosítás nélkül kiadják az év elején tervezett termény­részesedést. Nem vitás, hogy a termés nemcsak a közösben* hanem a háztájiban is gyengébb volt, tehát a tagok állatai­nak szükségletét nem fedezik a háztáji termények. Szükség van a közös osztalékára is, de... 10—13 vagon abraktakar­mányt kellene elvenni a szövetkezetéből, s így a ilO vagonos abrakhiány tovább fokozódna. Így pedig nem lehetne átvé­szelni a telet semmilyen szigorú takarékossággal sem! A sú­lyos következményt a közösség nem az idén, hanem jövőre érezné meg, végső soron saját maguk a tagok szenvednének kárt. Nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is gondolva ken a közösségnek fontolóra vennie a helyzetet és döntenie. Hiány van itt is, ott is, ezért minden részrehajlás nélkül kellene megkeresni a megoldást. Ha a tervezett mennyiségnek csak a felét osztják ki, akkor a háztáji állatoknak is meglesz az abrakjuk, és a közösben sem lesz olyan nagy a hiány, s szi­gorú takarékossággal kihúzhatnák a tavaszig Ha kiosztják mind, amit terveztek, akkor a gyengébb termés következmé­nyei egyedül azt a közös állományt sújtják, amely a szövet­kezetnek fő jövedelmi forrása De meg különben is, ha nem termett meg az abraklakarmányból a tervezett meny- nyiség, következésképpen nem lehet meg a tervezett aszta- lék sem. Jó lenne, ha a memyel szövetkezeti gazdák figyelembe vennék ezt, hiszen egyformán érdeke mindannyiuknak a ta­karmánygond enyhítése, a közös jószág átteleltetése. V. M. Hogyan kapták meg a szőlő exportfelárát a holládiak? Csütörtökön reggel Vadalma Tibor, a Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központja igazgatóságának elnökhelyette­se telefonon közölte szerkesztőségünkkel az alábbiakat: — A megyei pártbizottság ülésén szerdán elmondott fel­szólalásában Weinhoff er i István, a holládi Egyetértés Tsz el­nöke bírált bennünket. Kifogásolta, hogy szőlőjükért nem fizettük meg az exportfelárat. A pártbizottság! ülés befejez­tével 1Horváth János, a MÉSZÖV elnöke szólt, hogy hala­déktalanul tájékoztassuk erről az ügyről. Most látom, hogy a lap is közli csütörtöki számában Weinhoffer elvtárs bíráló megjegyzéseit. — Nincs talán alapja a bírálatnak? — vetettük közbe. — Nem voltam jelen, így csak közvetve értesültem Weinhoffer elvtárs szavairól. Amit iHorváth elvtárstól hallot­tam, és az újságban olvastam, az csupán része az ügy egé­szének. Kimutatásaink szerint október 15-én 8661 forint 20 fillért utaltunk át a holládi Egyetértés Tsz-nek a szőlő ex­portfelára fejében — válaszolta Vadalma elvtárs. — Ezek szerint a MÉK nem követett el mulasztást? — kérdeztük. ' — Azt nem állítom, sőt az igazság az ,hogy volt valami saj­nálatos tévedésünk. Öt tételben vettünk át'szőlőt a hollá- diaktól. Exportáron először csak két tételt számláztunk. Pót­lólag azonban megküldtük a többi szállítmány árkülönbö­zetét is. — Igen, pótlólag küldték meg, miután a tsz jogosan reklamált. ,S ha ilyen részletesen nem ismertethettük is a lapban a felszólalást, mégis nyilvánvaló, hogy 'Weinhoffer elvtárs elsősorban azt hibáztatta, hogy telefonálgatniuk, íro­gatniuk kellett a megjáró pénzért... K. *»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents