Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-26 / 253. szám
Csfitörtok, MSI. október 39. 3 SOMOGYI KGPhXP ötéves terv célkitűzései megkövetelik, figyelmünket a vezetés javítására fordítsuk Felszólalások a megyei pártbizottság ülésén A megyei pártbizottság kétnapos, kibővített ülésének, első napján, október 24-én — mint lapunk tegnapi számában közöltük — Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára mondta el a vb beszámolóját »Somogy megye iparának és mezőgazdaságának jelenlegi helyzete és továbbfejlesztésének feladatai a második ötéves terv időszakában« címmel Az ülésen kedden délután és szerdán délelőtt felszólalások hangzottak el. A vitában részt vett Losonczi Pál, a Központi Bizottság tagja, földművelésügyi miniszter is. Az alábbiakban ismertetjük a felszólalásokat. A vita első felszólalója Nagy Árpád, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának vezetője volt. Javasolta, hogy a szakosítással párhuzamosan fokozottabban gépesítsék az olyan dombos vidékeket, mint a Zse- licség. Az ilyen területeken például holdanként az egy irányú szántás 82 forinttal többe kerül, s ezt a többletköltséget az állam viseli. 'Természetesen a gyalogmunka is drágább. Ezért célszerű a dombos vidéken a juhtenyésztés, a gyümölcstermesztés előtérbe helyezése. Hangsúlyozta, hogy kötelezni kell a szövetkezeteket saját gépeik karbantartására. A gépesítést felülvizsgáló bizottság ügyeljen arra is, hogy a tsz-ek a természeti adottságoknak legmegfelelőbb erőgépet vásárolják meg. Végezetül néhány tapasztalati adattal ismertette, hogy a mélyművelés milyen kedvező hatással van a terméshozamokra. Békefi Lajos, a holládi Egyetértés- Tsz agronómusa, Walter Imre, a réksi Üj Élet elnöke gazdaságuk eredményeiről, munkájukról és tapasztalataikról számolt be. Bogó László, a Tabi Járási Pártbizottság titkára helyeselte, hogy a megyei pártbizottság a második ötéves terv So- mogyra vonatkozó irányszámait ilyen gyorsan kidolgozta. A megyei bizottság ülése elé térj es zette a tabi járás problémáját, ami most, a tervikészítéskor nagy gondot okoz a közös gazdaságoknak. A járásban igen tekintélyes mennyiségű szántó- terület hiányzik, azaz a statisztikai adatok más képet mutatnak a járásról, mint ami a valóság. Régóta nem hajtottak végre hivatalosan művelési ágváltozást, jóllehet több éve már, hogy 4—6 ezer hold nem szántó. Ez a körülmény nehéz és meglehetősen visszás helyzetet teremt, ezért célszerű lenne a legrövidebb idő alatt megoldást keresni erre a problémára. Hozzászólása további részében Bogó elvtárs a Koppány völgyében folyó talajvédelmi munkákkal foglalkozott. Kérte, ha lehetséges, intézzék el a megyei szervek, hogy akkor törlesszék a tsz-ek a felmerülő költséget amikor befejezték a munkát. Sallós Gábor, a Csiky Gergely Színház igazgatója javasolta, hogy a színház kapjon szót a falusi pártklubok életében. a KISZ-szervezetek munkájában, mert az ötéves tervnek megfelelően ez segíti a kulturális fejlődést, a szocialista embertípus formálását. Na.gy József, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának vezetője az állattenyésztés helyzetével, a takarmányozás problémájával foglalkozott. — Más az állattenyésztés szerkezete — mondotta —, a nagyüzemi gazdaságban éppen ezért elsőrangú szerepe van a takarmányozásnak. A takarmánygazdálkodást a máról holnapra való élés jellemzi. Ez helytelen, ezen változtatni kell. Nagyobb gondot kell fordítani a pillangósok és a silók helyes termelésére. Célsz-erű a növényi fehérjék megfogása, mert ez megtakarítást jelent az állati fehérjék importálásával szemben. Vida József, a Központi Statisztikai Hivatal Megyei Igazgatóságának vezetője a hiányzó szántók problémájáról és a gyümölcstelepítési terv végrehajtásáról szó’oít. Bognár József. a ba’atonőszödi—szemesi Vörös Csillag Tsz elnöke gazdaságuk eredményeiről adott számot. A következő felszólaló Ké* nai. I/íos, a Balatonűjhelyi Állami Gazdaság Igazgatója volt. Az öntözőberendezések alkalmazásáról beszélt, és elmondta, hogy a Sió menti szövetkezetek nem használják ki eléggé a kedvező lehetőséget. Pedig ezen a területen egyszerű árokremdszerrel kiválóan meg lehetne oldani az öntözést. — Azt szeretnénk — mondotta —, ha a szövetkezetek nem követnék el azokat a hibákat, amelyeken mi átestünk, hanem hasznosítanák tapasztalatainkat. Mindenk\#- szívesen várunk tapasztalatcserére szövetkezeteket; jöjjenek el, s győződjenek meg azokról a gazdaságos megoldásokról, amelyeket bevezettünk. A továbbiakban javasolta, hogy minél több szénát szárítsanak ágasokon a gazdaságok, mert a többletköltség sokszorosan visszatérül a gazdag fehér j etartalomban. Mandik Béla, a Barcsi Járási Pártbizottság titkára elmondotta, hogy célszerű a vetőburgonya területének rendezése, mert a terméscsökkenés többnyire a rossz vetőanyag következménye. A terméshozamokról szólva hangsúlyozta: ez az év bebizonyította, hogy ott, ahol ésszerűen gazdálkodnak, a nagyüzem le tudja győzni bizonyos mértékig az időjárás viszontagságait. Az anyagi érdekeltség alkalmazásában szerzett tapasztalatok alapján javasolta a premizálás szélesítését, egyes olyan munkafolyamatok külön premizálását, amelyek döntő fontosságúak a termelésben. Deák János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője azt javasolta, hogy a télen a traktorosoknak részletesebb tematikájú tanfolyamot szervezzenek, mert nagyrészt az ő munkájukon áll például az eredményes tőszámnövelés, a négyzetes vetés sikere. Fő feladatként jelölte meg az öntözéses zöldségterület növelését, az állatállomány takarmányának biztosítását. Horváth János, a MÉSZÖV elnöke az árutermelés és az áru- értékesítés problémáiról szólott. — A határozati javaslat szerint — mondotta — megyénknek 13 200 holdon 5200 vagon áruburgonyát kell termeimé. Véleménye szerint a vetésterületet növelni lehetne, mivel a szövetkezeteknek számottevő pénzbevételt jelent ez a növény. Ahhoz, hogy teljesíthessük az előirányzatot, jövőre el kell érni holdanként a 80 —85 mázsás átlagot. Ezért a szakemberekre igen nagy feladat vár! — Az idei évet illetően elmondta, hogy a felvásárlás igen vontatottan halad, s félő, hogy ha megjön az esőzés, gondot okoz a szállítás. A Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatója, dr. Guba Sándor a tervjavaslat állattenyésztési részével, a takarmánybázis biztosításával és a gépesítéssel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy nemcsak megyei, hanem országos probléma is az állatok fehérjeszükségletének fedezése, s ezért fontos a megyében megkeresni a lehetőségeket, elsősorban például takarmányborsó-ter- mesztéssel. A gépesítéssel kapcsolatban elmondta, hogy a különböző fejőgépekkel való munkától idegenkednek a tsz- ek, mivel az eddigi tapasztalatok szerint ezek használatával csökkent a hozam. Szükséges képezni a fejőgép-kezelőket; egy ilyen jellegű tanfolyamhoz készséggel segítséget nyújtanak a technikum vezetői. Szervezzen ek többműszakos termelést Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatóságának vezetője az ipar és a mezőgazdaság egyes kérdéseiről szólott Elmondta, hogy az ipar gyorsabb ütemű fejlődését egyes üzemi’ vezetők szűMátókörűsége, helytelen szemlélete is akadályozza. Javasolta, hogy a mindig, minden mulasztást, lazaságot, felelőtlenséget megmagyarázó igazgatókat vonják felelősségre. Indítványozta, hogy azokban az üzemekben, ahol megfelelő a gépi berendezés, szervezzék meg a több műszakos termelést. Az alapszervi párttitkárok számára a városi pártbizottság szervezzen tan- folyamoíkat, s tanítsa meg őket a termelés pártellenőrzésére. Az üzemi tanácsok működésére a szakszervezetek fordítsanak nagyobb gondot, törődjenek a7.7a 1 is, hogy a termelési értekezletek betöltsék szerepüket. A mezőgazdaság kérdéseire áttérve hangsúlyozta, hogy a megyei és a járási' vezetés legfőbb energiáját a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítására fordítja. Elmondta, hogy sok nehézség származik abból, ha a zárszámadások adatai nem a valóságot tükrözik. Vizsgálataik szerint a tervezettnél jóval többet költenek gépi munkára a tsz-ek, ugyanakkor fogataik egy része kihasználatlanul áll. A kettős könyvelésre való áttérés megköveteli — mondotta —•, hogy előzetesen megfelelő számviteli szakembereket képezzenek ki. Ezeres Béla, a kapospulad Ezüstkalász Tsz agronómusa szövetkezetük eredményeiről, terveiről adott számot. Szóvá tette, hogy kevés az olyan ve- tögép, amely műtrágyát is szór, és magot is vet egy menetben. Eltörött Belorusz traktoruk ekéjének kormányleme- ze, s helyette újat mindeddig nem tudtok szerezni. Fölvetette egy vízgazdálkodási társulat létesítésének gondolatát. A Kaposvölgyében gazdálkodó termelőszövetkezetek összefoghatnának rétterületük vízrendezésére és öntözésére. Temesfői Ede, a Toponári Növényvédő Állomás igazgatója arról beszélt, hogy a növényvédelem kétélű fegyver: ha az előírásnak megfelelően hajtják végre a vegyi védekezést, akkor számottevően növekszik a terméshozam, ellenkező esetben pedig nagyobb a kár, mint a haszon. Éppen ezért javasolta, hogy a termelőszövetkezetekben fordítsanak nagyobb gondot a növényvédelem szakmai tudnivalóinak elsajátítására. A gépjavítás nehézségeiről Balogh Lajos, a tapsonyi Rákóczi Tsz agronómusa a gépesítésről és a termelés szakosításáról s ezek nehézségeiről adott számot. Szövetkezetüket az idén teljesen gépesítették. Van 12 traktoruk. Ezekből esetenként 6—7 egyszerre romlik el. Egyes alkatrészeket nehéz beszerezni. Az UE—28-as traktorok alkatrészeit az AUTÓKER hozza forgalomba. Felhívták telefonon egyszer a Dunántúl összes ilyen szervét, telefonáltak a FÖMAV budapesti központjába, majd a Földművelésügyi Minisztérium illetékes igazgatóságára is, végül egyik állami gazdaságból kapták meg a szükséges alkatrészeket. — A megyei pártbizottság útmutatása alapján és kezdeményezésére vállalkoztunk arra, hogy a sertéstenyésztést és -hizlalást fő üzemágunkká fejlesztjük. Ennek szellemében készítettük el termelési tervünket. A marcali járás illetékesei azonban keresztülhúzták számításunkat Mi huszon- egyféle növényt irányoztunk elő, a járás újabb tíz növény termelését írta elő számunkra. Ennek következtében körülbelül 280 hold takarmánynövénynek nem maradt terület. Ezért mintegy 1200 süldőt el kell adnunk, hiszen nem lesz mivel meghi7tolnunk azokat, tehát szakosítási tervünket nem tudjuk végrehajtani. W einhoff er István, a holládi Egyetértés Tsz elnöke néhány problémát tett szóvá. Szerződés alapján, ,aj Marcali Gépállomás 50 százalékos árengedménnyel 2Ó0 forintért javította meg ekéjüket. Az eke három nap múltán felmondta a szolgálatot. Utána a Baia- tonnagybereki Állami Gazdaságba vitték el. Ott a javításért 70 forintot kértek, s az eke ma is jó. Szőlőjük megfelelt az exportkövetelményeknek. Az átvevő dicsérte , is. Csupán az a baj, hogy amikor fizetésre került a sor, belföldi árat küldtek érte. A Sárvári Cukorgyárral írásos megállapodást kötöttek a cukorrépaszállítás ütemezésére. A határidő lejárta előtti napon a gyár képviselője megjelent náluk, s le akarta beszélni őket a szállításról mondván, ne küld j éli a répát, mert annyi Losonczi Pált Bevezetőben Losonczi elvtárs átadta a megyei pártbizottságnak a Központi Bizottság üdvözletét, majd előrebocsátotta: a beszámolóban és a vitában elhangzott egyes kérdésekhez kíván megjegyzéseket fűzni — Többen szóvá tették ezen az ülésen — mondotta —, hogy egyes termelőszövetkezetek sok gonddal küzdenek. Problémák vannak, s azokat hiba volna takargatni. Helyenként nem megfelelő a tagság hangulata, mert a vártnál gyengébb lett a termés. A rossz hangulat és a termelési sikertelenség rendszerint kölcsönhatásban van egymással. Az idén az volt az egyik fő feladat, hogy rendbe hozzuk a gyenge termelőszövetkezeteket Azt senki sem állíthatja, hogy ebben nincs eredmény. Ahol az állami segítség párosult az irányító szervek hathatós támogatásával, ott javult a szövetkezet gazdálkodása. Ami pedig az aszály miatti károkat illeti: ilyen rendkívüli időjárás tönkretette volna a kispa- rasztok tömegeit, a szövetkezer tek viszont nagyobb megrázkódtatások nélkül átvészelik a szárazság okozta nehézségeket. — A részes művelést — folytatta a továbbiakban — sokan hibáztatják, elvetik. Azt kell figyelembe vennünk, hogy az anyagi ösztönzés nem ellenkezik a szocialista elosztás elveivel. Sőt éppen ezeknek az elveknek alapján kell a gyakorlatban úgy intéznünk a dolgot, hogy aki többet adott o. társadalomnak, az többet kapjon is. A mai erős szövetkezetek is keresték a módját annak, hogy anyagilag érdekeltté tegyék a tagokat a termelés növelésében. Barcson ma már senki sem állna a részes művelés mellé, mert jobb módszer alapján részesedik a többlettermékből. De ahol más módon nem tudják jobb munkára — a kukorica megkapálásá- ra, a széna betakarítására — ösztönözni a tagokat, ott bátran alkalmazzák a részes művelést. Egyes járási vezetők ezzel kapcsolatban téves nézeteket vallanak. Ha megkérdezzük tőlük, miért maradt kapá- latlan ennyi vagy annyi kukorica, így felelnek: »Az igaz, hogy ennyi és ennyi kukoricát itt és itt nem kapáltok meg, de a lényeg az, hogy nincs nálunk részes művelés.« Nem ez a lényeg, hanem az, hogy többet teremjen a föld, erre kell ösztönözni anyagiakkal is — szükség esetén a termés bizonyos hányadának kiadásával is — a tsz-tagokat. Amelyik termelőszövetkezetvan már a gyár területén, hogy nem győzik feldolgozni. Hát akkor miért készítettek ütemezést? Javasolta a felszólaló, hogy a tenyésztésre alkalmatlan, kiöregedett tehenek szükség szerinti selejtezését az illetékes szervek ne akadályozhassák meg. Torma István, a Nagyatádi Járási Pártbizottság titkára néhány javaslatot tett a megyei pártbizottság határozati javaslatának kiegészítésére, módosítására. Sárosdi József, a ná- gocsi Űj Hajnal Tsz pérttit- kára ugyancsak a szakosítással járó nehézségekről beszélt. Szövetkezetük szintén sertés- hizialással akar döntő mértékben foglalkozni. Ám a tabi járás illetékesei annyiféle növényt irányoztak elő számukra, hogy a szükséges mennyiségű takarmány megtermelésére nincs módjuk. ben gyengébb a részesedés a tervezettnél, ott a termeléssel van baj, s a terméskiesés rendszerint az anyagi ösztönzés hiányából fakad. Meg kell értetnünk a vezetőkkel és a szövetkezeti gazdákkal is, hogy a tsz-tagok jövedelmük kiegészítését ne az államtól várják, hanem termeljenek többet, abból több jut részesedésre is. — Mezőgazadságunkra nagy feladatok várnak a második ötéves tervben. A felvásárlást, ennek alapjaként az árutermelést gyorsabb ütemben kell rfö- velnünk. Szükségessé teszi ezt az, hogy megnövekedtek a belső fogyasztási igényiek, és a mezőgazdasági termények, termékek exportlehetőségei. Éppen ezért arra kérjük a parasztok munkájának szervezőit, hogy nagyob gonddal segítsék a tsz-eket a mezőgazdaság célkitűzéseinek megvalósításában. Nem szabad olyannak előfordulni, mint amit itt a tapsonyi Balogh elvtárs és a nágocsi Sárosdi elvtárs is szóvá tett: a járás előírta szövetkezetüknek, hogy a föld melyik holdjába mit vessenek. Az ilyenfajta utosítgatásokból csak az következhet, aminek a veszélye máris fenyeget ezekben a tsz-ekben: el kell adniuk szépen fejlődő sertésállományuk szaporulatát, mert nincs, nem lesz mivel meghizlalni a süldőket. — Néhány időszerű kérdésről is szeretnék szólni — mondotta. — A jelentésekből az tűnik ki, hogy Somogy megye elvet annyi kenyérgabonát, amennyinek a terméséből megadhatja az országnak az előirányzott mennyiséget. A megye tsz-einek vetéstervei ezt mutatják. Azt kérem, hogy ezeket a terveket valósítsák meg. Azért viszont el kell marasztalni Somogyot, mert a lehetőségekhez mérten lemaradt az őszi mélyszántásban. Az eső után most már beveszi a föld az ekét. Az a fontos, hogy éjjel-nappal szántsanak a traktorok. Az állatállomány átte- leltetése nagy gondot okoz, és nagy körültekintést igényel. Nem árt rámutatni arra, hogy itt nagyon fontos dologról van szó. A második ötéves terv mezőgazdasági feladatának megoldása függ attól, hogy tartani tudjuk-e a mostani állatlétszámot, avagy a télen csökken-e az állomány. Ha a tavaszra az állomány számszerűleg visszaesne, akkor nehezen és hosszabb idő alatt emelhetnénk a mai színvonalra. Ezért a termelők ragadjanak meg minden alkalmat az átte- leltetéshez szükséges takarmányalap megteremtésére. Befejezésül Losonczi elvtárs a zár-számadás előkészítésére hívta föl a figyelmet. Növeljük földjeink termőerejét Hegedűs Lajos, az öreglaki Kertészeti Tsz elnöke, ország- gyűlési képviselő a többi között ezeket mondotta: — A második ötéves terv a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztését írja elő. Ennek alapvető föltétele a talajerő utánpótlása. Mi nagy gondot fordítunk az istálló-trágya helyes kezelésére. Egy embert ezzel a feladattal bíztunk meg, neki más dolga nincs. Zöldt.rá- gyával is növeljük földjeink termöerejét. Évente 70—80— 100 holdra vetünk zöldtrágya- növónyeket. A tavasszal például 50—60 centiméter magasra nőtt bíborherét szántottunk alá, s kukoricát vetettünk bele. Ezen a földön a kukorica az idei szárazság ellenére is kielégítő termést ad. A zöld- trágyázást azért tartjuk fontosnak, mert istállótrágyával belátható időn belül nem tudnánk ellátni földjeinket. Ha községünk határában egyéni gazdálkodás folyna, akkor a parasztoknak legalább 100 holdat parlagon kellene hagyniuk, mert ezeknek a földeknek a termőereje annyira leromlott, hogy nem lenne érdemes és kifizetődő semmiféle növényt sem vetni beléjük. Szövetkezetünk talajjavítást is végeztet. — A mélyművelés hasznosságáról Nádudvaron győződtem meg. A tavasszal jártam ott, s azt tapasztaltom, hogy nagy az eltérés a 40 és a 20 cm mélyen szántott földbe vetett búza fejlődésében. Az öntözéses gazdálkodást az idén próbáltuk ki kertészetünkben. Vettünk a tavasszal 92 ezer forintért egy berendezést. A többlethozamból kétszeresen megtérült ennek az ára. Végezetül kérte, hogy létesítsenek takarmánykeverő üzemet a fonyódi járásban. Enyhítsünk a* áttelelteíési gondokon Kiss László, a Marcali Általános Iskola igazgatója javasolta: a megyei szervek mérjék föl, hogy hány termelőszövetkezetnek van takarmányfölöslege, s vagy a takarmány, vagy az állatok átcsoportosításával enyhíthető lenne a megye átteleltetési gondja. Szólt a parasztság szakmai tudásának és általános műveltsége növelésének feladatairól. Megemlítette, hogy az általános iskolák felső tagozataiban a politechnikai oktatást úgy kellene megszervezni, hogy legalább a hetedik-nyolcadik osztályos diákok a község termelőszövetkezetében vagy állami gazdaságában szerezzenek mező- gazdasági gyakorlati ismereteket. Lakatos András, a Balaton- boglári Állami Gazdaság főkertésze a megye gyümölcstelepítési programjáról, dr. László István, a megyei tanács vb-elnöke az élelmiszeripar fejlesztésének lehetőségeiről, az ipari szakmunkásképzésről, a helyi tanácsok és végrehajtó bizottságok működéséről, továbbá a búzatermesztés egyes kérdéseiről beszélt. Lovrencsics Lajos, a berzencei Jobb Élet Tsz elnöke szövetkezetük gazdálkodásának nehézségeit tárta a megyei pártbizottság ülése elé. Ezután Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze a vita tanulságait. A termelőszövetkezetek ösztönözzék tagjaikat a többtermelésre Szirmai Jenő elvtárs összefoglalója * A felszólalók többsége a beszámolónak és a határozati javaslatnak a mezőgazdaságra vonatkozó kérdéseit boncolgatta. Az iparra vonatkozó határozati javaslathoz módosító indítványt a pártbizottság tagjai nem terjesztettek elő. Kérem a pártbizottságot, hogy bízza meg a végrehajtó bizottságot azzal, hogy a vitában elhangzott helyes észrevételeket építse be a határozati javas* latba a mezőgazdaságot illetően. ” -szefoglalásként néhány főbb kérdésről szeretnék szól(Folytatás a 4. oldalon^