Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-03 / 233. szám
Kedd, 1961. október 3. 5 SOMOGYI NÉPLAP Korábban tervesünk Termelőszövetkezeteink ez évi gazdálkodási tervüket januárban, februárban készítették el. Esztendőről esztendőre ez a sorrend járta: előbb csináljuk meg a zárszámadást, aztán összeállítjuk majd a tervet. Ennek milyensége attól függően alakult, hogy mennyi idő jutott kimunkálására. Rendszerint sietni kellett vele, s ez nem vált előnyére. Az 1962-es terv már nem ebben az ütemezésben, nem a naptári év elején, hanem 1961 második felében — tehát most — készül. — Előbbre került, ezzel meghosszabbodott a mezőgazdasági tervezés időszaka, úí- gondoltabb, elemzőbb, pontosabb számszaki, termelésszervezési munkára ad ez módot. A jövő évi tervezés jó ütemben halad megyénkben. Az előkészületek megtörténtek, a tervismertető értekezletek lezajlottak. Egy-egy járás vagy körzet termelőszövetkezeteinek vezetői a közelmúltban együttes tanácskozáson megvitatták járásuk áruértékesítési irányszámait, a nép- gazdasági igényeket egybe vették szövetkezetük adottságaival, lehetőségeivel, s ezek alapján határozzák meg a vetésszerkezet és az állatállomány alakulásának tervét. Készítettek a termelőszövetkezetek előzetes tervjavaslatot, most a járási irányszámok ismeretében a szükség szerint módosítanak rajta. Senki sem adhat kötelező tervfeladatot egyetlen közös gazdaságnak sem, megegyezés alapján kell biztosítani, hogy minden szövetkezet minden áruféleségből előállítsa a járási előirányzatból rájutó mennyiséget. Valljuk meg, a január—februári tervtárgyalásokon a járási mezőgazdasági osztályok azért is vétettek esetenként ez ellen az elv ellen, mert körmükre égett a dolog. A köny- nyebb megoldást választatták helyenként mondván: »Itt a terv, tessék tudomásul venni és végrehajtani, kifutottunk az időből, nem érünk rá alkudozni.-« Hibás volt ez a módszer, nincs más mentcég; sértette a szövetkezetek önállóságát. Most nem keletkezhetnek ilyen sérelmek már csak azért sem, mert volt és van időnk arra, hogy mindenkivel szót értsünk a jövő évi terv minden részletének dolgában. A kenyérgabona-termesztés növelésére minden járás ráirányította a közös gazdaságok figyelmét. Néhány százalékkal több búzát és rozsot vetnek ezen az őszön szövetkezeteink. Akad rá példa — mindenekelőtt a marcali járásban —, hogy a tsz-ek együttesen nagyobb vetésterületre irányoznak elő kenyérgabonát, mint amekkorát a járási irányszámok meghatároznak. A nép- gazdasági követelmény és a szövetkezetek elgondolása szerencsésen találkozott más növényféleségek kívánt területi arányainak kialakításában is. Takarmánykeverő üzemeink ebben az évben létesültek. Készítményeik iránt mind nagyobb a kereslet. Növényi eredetű fehérjét a céltakarmányokhoz a közös gazdaságoknak kell előállítaniuk. Ezért emelik az ilyen növények — kivált a hüvelyesek — termő- területét 8370 holdról 13 500 holdra. Cukorrépát 920, mákot 1300, gyógynövényt 750 holdra irányoztak elő a termeltető vállalatok. A tsz-ek — használatos kifejezéssel élve — visszahozták ezeket a számokat. Szerződésre máskor is termeltek különféle növényeket. Ám akkor az volt a gyakorlat, hogy ősszel megkötötték a szerződést, s annak adatait tavasszal átmásolták éves termelési tervükbe. Most megfordítva lesz. A termeltető vállalatok előirányzatainak ismeretében a tsz-ek elkészítik előabban meghatározott termel- vényekre kötnek utólagosan szerződést. Vagy pl.: tervezett a tsz az idén sertéshizlalást úgy is, hogy süldőt kap hozzá az Állatforgalmi Vállalattól. Árusüldő azonban kellő számban nem állt rendelkezésre, így meghiúsult a hizlalási terv. Ilyen gyenge pontjai nem lehetnek a jövő évi tervnek, mert abban csak annyi árusüldő meghlzlalását irányozza elő a tsz, ahánynak a szállítására az Állatforgalmi Vállalat előzetesen megkötött szerződésben kötelezte magát. Az előrelátás, a kellő előkészítés, a megalapozottság biztosításának nagyobb lehetősége — ez jellemzi a mostani tervezést. Mindemellett hangsúlyoznunk kell: ne a tsz-vezetőségé, hanem a szövetkezet tagságáé legyen a terv. Az elnök, a mezőgazdász, a könyvelő összeállíthatja ugyan jól a jövő év gazdálkodásának programját — beleértve a terv később készítendő költségvetési részét is —, de ennek megvalósításáért akkor fáradozik majd nagyobb odaadással a tagság, ha az ö elképzelései, javaslatai is benne szerepelnek, ha már most tud róla, hogy közös gazdaságuk a jövőre nézve milyen célokat tűz maga elé. A járási mezőgazda- sági osztályok szakemberei nem hagyhatják magukra a tsz-vezetőket, a tsz-ek tervbizottságait ebben a munkában, a tervezésnek ebben a szakaszában sem. A csurgói járás 22 tsz-e közül tízben nincs mezőgazdász, ezekben a szövetkezetekben a mezőgazdasági osztály munkatársai a helyszínen segítik a tervkészítést. így várhatják, hogy október 10-e után megalapozott termelési tervek kerülnek a felülvizsgáló bizottságok elé. A zárszámadó közgyűlések egyben tervismertető közgyűlések is lesznek. A jövő év gazdálkodását már végleges, jóváhagyott terv birtokában, annak szellemében kezdhetik a termelőszövetkezetek. Bizonyosak vagyunk abban, hogy minden eddiginél megalapozottabb tervük lesz most közös gazdaságainknak. Kutas József Mi veszélyezteti az üzemi demokráciát a Nagyatádi Fonalgyárban? Üzemi demokrácia. Vagy mádképp: a dolgozóknak is van sfca- vuta ott, ahol nem szokás a «-szólj igazat, betörik a fejed« elve és gyakorlata. Nálunk érvényesülnie kell 2 dolgozók véleményének, óhajának, azt meg kell hallgatni, s ha ésszerű vélemény, megvalósítható kívánság akad, helyt kell adni neki. De mivel a felelősség az igazgatókat, az üzemvezetőket terheli, következésképp gyakran a dolgozók bevonása, egyetértésé nélkül intézkednek. Ám ilyenkor áz intézkedést kiváltó körülményeket ismertetni kell, mert különben helytelen föltételezések születhetnek, s némelyek szemében torz kép alakulhat ki egy-egy intézkedés után. A Nagyatádi Fonalgyár sem kivétel ez alóL Morzsolják a tavalyi kukoricát a tikosi Hajnal Termelőszövetkezetben. Nem csupán magánügy Pusztai Józsefet, a kisbár- apátá Kossuth Tsz tagját egy évvel ezelőtt szövetkezete 200 forintra megbírságolta, és munkaegységéből is vontak le, mert betegségre hivatkozva nem ment el aratni, de ugyanaznap háztáji kukoricáját eke- kapázta a szövetkezet lovaival. Ugyancsak tavaly ősszel a lánya kukoricát lopott a közösből. Azt, aki jelentette az esetet, Pusztai megverte. De emiatt nem vonták felelősségre, az ügy ellaposodott. Legutóbbi látogatásunkkor megkérdeztük Sovák István elnököt, mi van Pusztai Józseffel, hogyan illeszkedik bele a közösségbe, okult-e a történtekből. — Nem sok jót mondhatunk róla. Ebben az évben is sorozatosan megszegte a fegyelmet. A fegyelmi bizottság jegyzőkönyvéből ez derül ki: »Június 1-én a szénakazal-rakásban nem vettek részt Pusztai József, Beke Pál és Csábráki József fogatosok. Elmaradásukat kellő időben és módon nem igazolták.« Megbüntették őket. Továbbá: »Június 12-én Apáti György és Pusztai József foga- tosokat kukoricaszállitásra osztották be. Munkahelyükön nem jelentek meg, az elmaradást nem igazolták.« Büntetésben részesültek emiatt is. ■'Június 17-én Pusztai József engedély nélkül otthagyta munkahelyét, és a tsz-fogatát engedély nélkül saját céljaira használta.« És újabb esetek, amik nemrégen történtek. Például szeptember 18-án Pusztai József előzetes bejelentés nélkül Bonnyára ment a közös fogattal, hogy sertését eladja. — Próbálták-e meggyőzni őt magatartásának helytelenségéről? — Eleinte szép szóval igyekeztünk hatni rá — mondja Büttl József agronómus —, később már keményebben, de tervüket, majd tervüket, s az GYÁSZJELENTÉS köszönetnyilvánítás Fájdalmas szívvel tudatjuk, Mindazoknak az ismerősökhogy a legjobb testvér, nagynek, rokonoknak, akik felejthetctlen édesapánk, HETFALUSI TERÉZ POLGAR ISTVÁN ny. óvónő temetésén részt vettek, s fájszeptember 30-án elhunyt halmunkat enykíteni igyeTemetése október 3-án du. 4 3 keztek, ezúton mondunk háórakor lesz a Keleti temető- % lás köszönetét. ben. Gyermekei. Henczer család. (590891 (2555) semmire sem mentünk vele. Mindenre talál kifogást, igyekszik kibújni a törvényes rendelkezések alól. Nagyon »nehéz« ember. Papp József brigádvezető így vélekedik: — Szomszédok vagyunk, de rossz a viszony köztünk. Üjab- ban nem is beszélünk. Amikor hibáira figyelmeztettem, durván nekem jött: hogy merek én neki dirigálni. Ha kirendelem valahova, csak azért sem oda megy. Így aztán sokakban fölvetődik a kérdés: hát Pusztainak mindent lehet? Hallgassuk meg társait: — Első közöttünk a munkában — mondja Németh Vendel. — Ma reggel is, mire kijöttünk kaszálni, ő már egy rendet levágott. Ott van mindenhol, első emberünk, az bizonyos. Másik társa, Bertán István így válaszol: — Mi csak azt látjuk, hogy mindennap itt van velünk, itt dolgozik. Hogy a vezetőkkel hogyan áll, az nem tartozik ránk. Ez az ő dolguk. Mi a véleménye a legérde- keltebbnek, Pusztai Józsefnek? — Én azt tartom: személyi okokból, önkényesen vonnak le munkaegységemből. Azt bizonygatja, hogy ő hétfőtől szombatig becsülettel dolgozik. Társai ,is tudják, hogy júniusig 300 munkaegységet szerzett. S hogy mernek levonni az ő munkaegységéből, ha egyszer dolgozik? Brigádvezetőjéről így beszél: — Az? Egy tehetetlen ember, nem érti a dolgát, és nem is értek vele egyet soha! — emeli föl hangját. — Én jobban tudom, mit kell dolgozni, mint ő, nekem ne dirigáljon. Amikor vétségeire terelődik a szó, igy érvel: — Hogyan volt június 12-én? Megmondtam a brigádvezetőnek, hogy nem megyek el kukoricát szállítani, mert a háztájiban akarok dolgozni. Küldött is helyettem mást, hát akkor miért büntettek meg? Elismeri, hogy június 17-én valóban nem oda ment, ahova küldték, de dolgozott: a napraforgót húzatta meg, mégis megbüntették. Erre egyébként még visszatér a közgyűlés. Hol van hát az igazság, kinek az oldalán? A tények mindenesetre Pusztai József ellen szólnak. Hogy jól dőlgo- Izö, törekvő ember, azt senki sem vitatja, de fegyelem is van a világon. Mi történne, ha a szövetkezetben mindenki oda menne dolgozni, ahova akar? Hiába dolgozik jól valaki, ha nem azt teszi, amivel megbízzák csak azért, mert a brigádvezető rossz szomszédja. Személyi ellentéteknek nincs helyük a munkában. Nincs igazuk társainak abban, hogy Pusztainak a brigádvezetőhöz és a vezetőkhöz való viszonya rájuk nem tartozik. Igenis, rájuk is tartozik, mert Pusztai József esete nem magánügy. Fegyelmezetlen magatartása rontja a többiek munkakedvét, öt a közösségnek kell felelősségre vonnia. Igazságtalannak érzi magával szemben a vezetőséget? Hát hogyan várja el Pusztai József, hogy ezek után bizalommal viseltessenek iránta? Egyáltalán miért makacsko- dik? Nem igaz, hogy nem tud szakítani a fegyelmezetlenkedéssel. Ha megembereli magát, vége szakad a büntetéssorozatnak is. Akarnia keli, hogy így legyen. Kerék Imre „Ne szólj szám, nem fáj fejem“ mondták többen az üzemfenntartási dolgozók közül. — Miért? Tán előfordult már, hogy szólt valaki, és emiatt baja lett? Csend. Elhúzott mosoly. — így gondoljuk. De vajon meggyőződtek-e arról, hogy helyesen gondolják? Azt mondják, hogy igen. A festékraktáros esetét említik. Szólni mert, s máris udvari munkás lett. Hogy azonban mit szólt, azt pontosan senki sem tudja. A tény az tény, s úgy vélik, ez elegendő. Pedig nem árt megnézni közelebbről a dolgot Az említett raktáros tudniillik nem is annyira beszélt, mint inkább írt. Mégpedig rágalmakat írt különböző helyekre az üzem vezetői ellen. Figyelmeztették: ne tegye ezt Újabb levelek születtek, újabb figyelmeztetések, de hiába. Dohányzott a raktárban, noha ez szigorúan tilos. Először csak figyelmeztetésben részesítették, s amikor ez nem használt, VvJcics József elvtárs, az üzemvezető más munkakörbe helyezte. Ekkor röppent föl a mendemonda, mert biztosat senki sem tudott, s példaként került a »szólj igazat, betörik a fejed« közmondás mellé az eset. De hát ez nem veszélyezteti az üzemi demokráciát — mondhatná valaki. Beszélgetve tájékoztatni De veszélyezteti! Mégpedig azért, mert a dolgozókat senki sem győzte meg az intézkedés helyességéről, senki sem tájékoztatta őket arról, hogy mit, miért tettek a vezetők. Megfelelő tájékoztatással sok helytelen elképzelés elterjedését előzhetnék meg. A dolgozók így jobban belelátnának a vezetők munkájába. Az üzemfenntartás munkásai például szeretnének többször beszélgetni a gyár vezetőivel. Másutt is hangoztatták, hogy amikor Vukics elvtárs végigmegy az üzemben, jó volna, ha beszélgetne a dolgozókkal. Akkor mint embert is megismernék, s nagyobb lenne iránta a bizalom. Persze a többi vezetőtől is elvárják ezt. Valaki egyszer egy rossz pléhhordót kért. A kérést elutasították, noha azelőtt fillérekért adott el ilyen hordókat az üzem a dolgozóknak. Érthető, hogy elkedvetlenedett a munkás, s igaza volt. Miért éppen tőle tagadták meg? De ha tájékoztatják arról a rendeletről, mely szerint ezután csak a MÉH-nek adhatják el a hasznavehetetlen hordókat, bizonyára nem sértődik meg. Hasznosítsák a termelési tanácskozásokat Az üzemi demokrácia elve megkívánja, hogy a dolgozók bekapcsolódjanak a vállalat vezetésébe, vagy legalábbis betekintsenek abba. A szakszervezeti bizottság révén ez megvalósulhatna, ha élnének a lehetőségekkel. Ha például a termelési tanácskozáson teljes létszámmal megjelennének a legérdekel teb bek: a dolgozók. A jelenlevők száma azonban kicsi — átlagosan 50—70 százalék —, s a részvevők sem tanúsítanak valami nagy érdeklődést. Sokan inkább az órát, az ajtót nézik, mintsem a beszámolót hallgatnák, pedig saját munkájukról esik szó. Az üzem vezetői közül alig- alig jelennek meg a termelési értekezleteken. A tanácskozást jobbára a művezető tartja, azt meg »látjuk és halljuk eleget" — mondják. Pedig néhány kérdésre csak az üzemvezetőség adhatna választ. A július 27-i termelési tanácskozás jegyzőkönyve (egy sebtében megírt följegyzés) szerint megígérték az asztalosoknak, hogy egy hónapon belül kimeszelik a nyolc éve me- szeletlen műhelyt. Október eleje, s még mindig nem intézkedtek. És itt megint visszaütött a tájékoztatás hiánya. A meszelés a karbantartó részleg sürgős teendői miatt maradt el. De ezt senkinek sem mondták meg. Így természetes, hogy ezt tartják a dolgozók: »Hiába szólunk, nem hallgatnak meg bennünket.« Régi örökség A kiszerelő részleg termelési tanácskozásán a fölvetett kérdésekre megadták a választ, a hibákat megszüntették azóta. Itt és a kikészítőben már többen szóltak hozzá a beszámolóhoz, s nemigen fordul elő, hogy valakit ne hallgatnának meg. Ám mégis tapasztalható a bizonytalanság: »Vajon mi lesz, ha szólok?« És sokan inkább hallgatnak. S ha megkérdezzük, hogy miért, »csak«, meg »miért pont én mondjam el« — ez a válasz. Vagyis a dolgozók nem mindig hallatják szavukat, mert még mindig félnek attól, hogy »találnak helyettem mást«. Idejétmúlt ez a felfogás, hiszen azért, hogy valaki megmondja véleményét, nem távolíthatják el. Régi örökség ez a félelem a fonalgyárban. A legfőbb ideje bebizonyítani alaptalanságát, értelmetlenségét. Roland Ferenc APRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként 1,— Ft, vasár- és ünnepnap 2,- Ft. Az első szó két szónak számít. Legkisebb hirdetés 10 - Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán is feladhatják és telefonon is bemondhatják hirdetéseiket. Ül ADÁS-VÉTEL lillll Kiváló minőségű sportöltönyök 450,— Ft-tól, sportzakók 350,— Ft-tól vásárolhatók a földművesszövetkezetek ruházati boltjaiban. (3920) Sürgősen eladó 250-es, új kiadású Pannónia motorkerékpár. Ara 17 500 Ft. Érdeklődni: Marcali, Petőfi U. 11. (2553) Családi ház eladó, azonnal beköltözhető, tanácsház mellett. Érdeklődni lehet: Velencei, Kaposfő. (2083) Keveset használt fehér zománcos, nikkelezett, vízmelegítős asztaltűzhely eladó. Cím a kiadóban. (2084) 2 szoba, konyha, fürdőszoba, speiz mellékhelyiségekkel 1400 n-öl területen olcsón eladó. Felsőmocsoládi posta. (3925) Iparvágány eladó, 56 m hosszú, alátétekkel együtt a Kadarkút! KTsz-nél, telefon 11. (3927) Eladó 2 egyszoba-konyhából, speizból és nyárikonyhából álló családi ház beköltözhetőséggel. Cím: Kaposvár, Losonc u. 3. Érdeklődni: délelőtt S—12-ig. (2086) Kaposvárott Lövölde u. 5. számú családi ház beköltözhetőséggel eladó. (2085) Fonyódon eladó 200 n-öles közműves telek. Fő u. 35. (2554) Gamás központjában két családnak alkalmas ház (téglaépülét, vaskerítés belsőséggel) 16Ö 000-ért eladó, beköltözhető. MAVAUT a ház előtt. Érdeklődni a helyszínen, levélben, Bp., XI., Mohai u. 103. Szabónál. (7911) Budapesten garzon öröklakás beköltözhetően eladó. V., Kossuth Lajos u. 3., III. 2. _______________(7917) K étszoba-konyhából, kamrából, mellékhelyiségekből álló családi ház 400 n-öl telekkel, beköltözhetően eladó Kaposvár, János u. 13. alatt. (59069) Belvárosi parkírozott udvarban levő háromszobás összkomfortos ház olcsón eladó. Telefon 25-36. (59078) ÁLLÁS Ipari kalkulációban jártas férfi munkaerőt műszaki adminisztrátori piunkakörbe fölveszünk. Mezőgazdasági KTsz, Kaposvár* Achim András u. 2. sz. (59087) A nagyatádi fmsz szakképzett cukrász üzemveztőt keres. Jelentkezés: Nagyatád, Petőfi u. 2., fmsz központ. (2552) l!H HÁZASSÁG smiiim CSERE Kaposvári, belvárosi 2 szobás Összkomfortos lakásomat elcserélném egri hasonlóra vagy Budapesten egyszobás összkomfortosra is. Cím: Állami Biztosító, Eger. (3637) Megismerkednék hazavág céljából komoly, egyszerű lánnyal. 165 cm magas, IS—24 évig. Fényképes leveleket kérek az S/59088-as számra a Magyar Hirdetőbe. Fényképet visszaküldöm. (59088) Somogyi fiépkrp Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy inegyeS Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11| K>adja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16# Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda* ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár. Latinka S. u# 6# (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő» fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetés) di) egy hónapra U
