Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-20 / 248. szám

Péntek, 1961. október 20. s SOMOGYI NÉPLAP AMIRŐL A TÖRTÉNELMI! EMLÉKEK BESZÉLNEK y^r!i%'2 ***** ­"*> ' * ; V?:i «lf?ÍÍÍi i .»-íúteteV.:;: > V > s ? ' í '.■'?/#» 'iw!. I ftííssftS ,£í , $ ‘s'U M-s l#t& iÖÉ^Ét väf'^CM ' $■ #* 0 '' //^' ''%/% ' WzM i V'.r'/* Kr ; r‘ :4SÍ ív *■*» ’' í ,1lS M - ,-\ v ^Av| Malbork. Mária-vár, a Német Lovagrend fellegvára. Ma történelmi múzeum. Nagy igények, törpe lehetőségek Böhönyén EGY 14 NAPOS külföldi utazás alatt nehéz minden mozzanatot, minden emlékei megörökíteni. Különösen ne­héz ez, ha Lengyelországról van szó, amelynek ezeréves történelme eseményeikben na­gyon gazdag. S éppen ezért lengyelországi jegyzeteim első részében csupán az ország nyu­gati területeinek mai helyzet­tel összefüggő egyes kérdései­vel foglalkozom. A lengyel—német, Odera— Neisse határ sérthetetlensége elsőrendű föltétellé Európa biz­tonságának és a világbékének. Ez a megállapítás a történelmi események gondos és helyes mérlegelésén alapszik, e két­ségtelenül így igaz. Az elmúlt évszázadok alatt a germán hó­dítók sok háborút robbantottak ki azzal a céllal, hogy elrabol­ják Lengyelország nyugati te­rületeit, és germanizálják la­kosságát. Ez utóbbi céljuk so­hasem valósult meg. A len gye1 nép hősiesen ellenállt a hódí­tóknak, és az elnyomás alatt is híven megőrizte kultúráját, anyanyelvét, szokásait. Ennek számtalan történelmi emlékét őrzik Lengyelország­ban. Gondosan ápolják a ha­gyományokat, és sok energiát fordítanak a múzeumokban, történelmi épületekben és templomokban található kin­csek megőrzésére, illetve res­taurálására Maliborkban a Német Lovag­rend volt fellegvárát, a Mária- várat múzeummá alakították át, amely sok történelmi em­lékkel bizonyítja a német ke­resztes lovagok agresszív kí­sérleteit és azt a ragyogó győ­zelmet, amelyet lengyel, lit­ván és orosz seregek arattak Grunwald mellett 1410-ben a betolakodott, további hódítá­sokra törő Német Lovagrend fölött. A Wroclaw melletti kisvá­ros Trzebnice Hedwig-temp- lomában is sokiéle emlékét találjuk a lengyel nép ezer­éves történelmének. A legen­da szerint a mocsárban elté­vedt Nagy Ludvig alapította a templomot azon a helyen, ahol A dn} eprcmetrovszki me/.ögazda- sági gépgyárban elkészült a mun­kagépkezelő nélkül működő »SZKEM- 3R« gyártmányú répa­kombájnok első sorozata. A mun­kagépkezelőt a kombájnra szerelt automata berendezés helyettesíti. Az új konstrukciójú kombájn a cukorrépa folyamatos betakarítá­sára szolgál. Három sorból ássa ki a répát, s vágja le a szárat. A Már több éve látogatom a Kaposvári Gőzfürdő pedi- kürrészlegél. Amikor a pénztárnál jegyet váltok, ki­fizetem a 2,15 forint egység­árban megállapított lábápo­lási díjat.. Ezenfelül ki kell fizetnem a 4.05 forintos für­dőjegyet is. Hiaba hangozta­tom, hogy ■ nem óhajtom igénybe venni, és nem is ve­szem igénybe, mert van ott­hon fürdőszobánk. Nem érdekes. Fürdők, nem fürdők, ki kell fizetnem. De vajon miért? Több alkalom­mal megkérdeztem a fürdő alkalmazó ta t: mi a vélemé­nyük erről? A válaszok elté­rőek voltak, de azért egybe- hangz'’an helyeselték, a 4,05 forint kifizetését. — Hja, kérem, mi lenne, ha nem fze't-tnénk meg, mindenki idejönne... így is túlzsúfolt a fürdő. ■— Hja. kérem, háznál (!) is belekerül hat forintba egy lábápolás^... — ön :s kap egy lavór vi­zet a. 'á' ó-tat 'sho-. rátaláltál?, s amelyet felesége, a magyar származású királynő, Hedwig kolostorrá alakított át. Gdanskban, a lengyelek egyik legnagyobb kikötővárosá­ban is számtalan emléket ta­lálunk a német hódításokról. 1308-ban a lengyel lakosság borzalmas lemészárlása után foglalják el a németek Gdans­kot Poznan, Bydgoszcz, Bytom, Opde és sok-sok ősi lengyel város múzeumaiban, templo­maiban találjuk meg azokat a történelmi emlékeket, amelyek e területek lengyelségét iga­zolják. S dacára a sok évszáza­dos brutális németesítő törek­vésnek, a lakosság nagy részse lélekben, szokásaiban és nyél­kombájn külön gyűjti össze a szárat, a megtisztított répát pedig gépkocsira rakja. Teljesítő képes­sége napi 5 hektár. Nyolcvan mun­kás nehéz fizikai munkáját helyet­tesíti. Az év elejétől kezdve a dnyep- ropetrovszki gépgyárban 5 új tí­pusi) répakombájn gyártását szer­vezték meg. Sajnos, úgy látszik, min­denki komolyan gondolja, mert ebben az ügyben évek óta nincs változás. Pedig nem én vagyok egyedül ilyen »különc«. A lábá,polómestar szerint mindig akad nyolc- tiz olyan vendég, aki csak lábápolás céljából keresi föl városunk egyetlen ilyen mii- intézetét. Néhány hónappal ezelőtt arra vetemedtem, hogy meg­kérdeztem a Vízművek igaz­gatóját. — Kérem, ilyen reklamá­cióval még senki sem for­dult hozzánk! — Ennél bő­vebb választ nem kaptam, csak egy ígéretet, hogy majd intézkednek. Legutóbb azon­ban ugyanúgy, mint eddig, szépen leszámoltam a 4,05 forintot is. Szeretnék végre választ kapni az illetékesektől: mi­lyen címen kell kifizetni a felhasználatlanul maradó fiirdőjegy árát, illetve ki lu­das abban, hogy a városi fürdő ily módon évek óta jogtalan többletjövedelemre tesz szert? vében megmaradt lengyelnek. Az 1910-es német népszámlálá­si statisztika szerint, noha Közép- és Alsó-Szilézia a leg­jobban elnémetesített terület volt, mégis pl. Wroclaw lakos­ságának 60 százaléka lengyel eredetű nevet viselt. Pedig e népszámlálási statisztika ha­misságáról is több bizonyíték található. A TÖRTÉNELMI EMLÉ­KEKNÉL jelentősebb azonban a mostani helyzet. A potsdami szerződés értelmében a nyu­gati területek visszakerültek az anyaországhoz, s e területe­ken hatalmas fejlődés követke­zett be az elmúlt 16 esztendő­ben. Ez a terület teljesen föl­perzselt, kifosztott volt. \ vá­rosok, az ipari létesítmények, a vasúthálózat, a hidak nagy része elpusztult, a földek par­lagon hevertek, az állatállo­mány megsemmisült. Ma már azonban mindez a múlté. A városokban ugyan még látha­tók a hitleri háború okozta se­bek, azonban az új, virágzó városrészek, a hatalmas, fej­lődő ipari létesítmények a szo­cialista élet, nagyarányú fejlő­dését mutatják. A lengyelek nagy büszkeséggel beszelnek arról, hogy ma mór a hajó­gyártásban az ötödik helyet foglalják el a világon; Nowa Hutáról, amely 1965-ben több acélt termel majd, mint a len­gyel acélipar eddig együttvé­ve. Az ősi nyugati területek njost már teljesen egybeforrtak az anyaországgal, és ezt nem szakíthatja szét semmiféle mesterkedés. A nyugatnémet reakciós, ag­resszív törekvések nemcsak a történelmi tényekkel, hanem a jelenlegi5 helyzettel is szemben találják magukat. ,A nyugati területek sérthetetlenségéről, az Odera—Neisse határról nem lehet vitázni. S ezit a tényt a lengyel kormány szám­talan esetben leszögezte, és ezt az álláspontot képviseli a 30 mlliós lengyel nép, amelyet támogat az egész szocialista tabor. A nyugatnémet agresszív erők számára a rpnigati hatal­mak kitérő magatartása a ha­tár elismerésében illúziókat táplál, és ezek veszélyeztetik e békét. A tapasztalatok azon­ban azt igazolják, hogy Len­gyelország szilárdan őrköd’k területének sérthetetlensége fö­lött, és együtt a nagy szocia­lista táborral képes lesújtani mindazokra, akik népének bé­kéjét veszélyeztetik. Kerkaj László A vizsgálódónak, ki föltett szándéka szerint számot akar adni megyénk e majd négyezer lakosú községének kulturális életéről, nem sok örömben le­het részié. Mint a cím is je­lenti, Böhönyén szintúgy meg­nőttek az önművelés, a kultu­rált szórakozás igényei, mint bárhol a megye falvaiban. Vi­szont a cím egyúttal azt,is föl­veti, hegy míg az igények kul­turális forradalmunk velejá­rójaként megnövekedtek, Bö­hönyén nem' vagy csak alig gyarapodtak a népművelés le­hetőségei. Az eddig elhangzottak talán szigorúan hatnak, és kételke­dést is támasztanak egyesek­ben. Nos, vizsgáljuk meg újra és közösen az. állítás igazát. Vegyük szemügyre Böhönye 1945 előtti, igen szűk lehetősé­gek között mozgó kulturális életét, majd nézzük meg együtt a népművelés jelenét. Nem szépítve a körkép színein, hi­szen ha szerzett tapasztalatain­kat az öncsaló szépítgetés felé hajlítjuk, marad minden a ré­giben. Jóllehet éppen időszerű lenne változtatni Böhönye kul­turális helyzetén. Iparosok, telkes gazdák, proletárok 1945 előtt így rétegeződött a falu lakossága. Valahány ré­teg élte a maga életét, elszige­teltségének gondját, baját, unalmát szervezett testületi életben kívánva feloldani. Az iparosság székházzal és könyv­tárral rendelkezett, a kisgaz­dák gazdakörrel, jórészt klasz- szikusokat tartalmazó könyv­tárral, melyet a húszas évek elején alapítottak. Ez a két ré­teg jelentette gazdasági erejé­nél fogva a nagybirtokkal kö­rülvett Böhönye vezető réte­gét. Festetich gróf cselédei ja­varészt kint laktak az ide tar­tozó pusztákon és az uradalom központjában, Illésmajorban. Elszakítva nemcsak a falu tár­sadalmi életétől, hanem elsza­kítva az önművelés viszony­lag gyéren csurrano, cseppenő lehetőségeitől is. Ismeretes, hogy 1945 előtt a falu kulturális élete kocsmák­ban zajlott le. Így volt ez Bö­hönyén is. Valahány szervezet — ide számítva a tűzoltóságot is — rendezett évente legalább egyszer-kétszer műkedvelő előadásokat, táncmulatságokat, a kebelbéliek részére tanfolya­mokat, mint például a gazda­kör, mely a község kisgazdái­nak évente indított ezüstkalá­szos tanfolyamokat. A rende­zők hol ezt, hol azt a vendég­lőt vették igénybe rendezvé­nyeik céljaira. A film is elju­tott a falura, hiszen a vállal­kozóknak nem kellett sok szemlélődés ahhoz, hogy fölfe­deztek, hogy a népszó rakoz- tatá.snak milyen'busás haszon­nal járó eszköze a film. Mint a visszaemlékezők ta­núsítják, évente ellátogattak Böhönyére különböző vándor- színtársulatak is, melyek kö­zül nem egy néhány hétre bé­relte a községi kocsmát. Az elmondottak híven bizo­nyíthatják, hogy Böhönye — a lakosság egészét tekintve — nem valami sokat vehetett az önművelés kosarából, hiszen amit vett, saját erőfeszítései­ből vehette. Sem ösztönzést, sem támogatást nem élvezett az emberfők művelésében. Ami támogatást pedig kapott az egyházon keresztül — mely az ellenforradalom ideológiáját volt hivatva elhinteni városon és falun egyaránt a Tanács- köztársaság bukása után létre­jött szervezeteiben —, abban nem volt sok köszönet! A KÁ­LÓT, a KALÁSZ és társai, melyeket mindenütt az ellen­forradalmat lelkesen támoga­tó katolikus egyház képviselőt vezettek. ideológiai funkció­juknál fogva nem jelenthettek biztosítékot a mai értelemben vett népművelés sikerességére. Ez akkoriban nem is volt fon­tos a fennálló rend szamára; lerföliebb réhánv. réotamtöi hivatását «z^ntnek tekintő pe­dagógusnak jelentett feladatot, mégpedig komolyan vett fel­adatot a nép kulturális feleme­lése. Az első forradalmi változást Böhönye köznapi munkán túli életében az államosítás je­lentette, majd pedig az, hogy az egykori községi kocsmát átalakították. Ez lett a község művelődési háza, ahova im­már nemcsak azok voltak hi­vatalosak, akiket erre pénz­tárcájuk feljogosított — Böhö­nye egész lakossága vette bir­tokába ezt a hivatását tekint­ve új vívmányt. A birtokbavétel mámoros és forradalmi csodája azonban lassan elapadt. A kulturális forradalom minél ölesebb lép­tekkel haladt előre, annál ki­sebb lett a művelődés számá­ra kijelölt hajlék népszerűsé­ge, közszer etettsége. Nem valami üldözendően ellenséges jelenség ez! Csupán az igé­nyek jelentkezésével és felnö­vekedésével magyarázható. Egyúttal ezzel is menthető. A kultúra mindenkié! forra­dalmi jelszó megtette a* maga' hatását, megtermetté gyümöl­cseit. Böhönyén csakúgy elsza­porodtak a rádiók, az újság­előfizetések, a motorok, egye­bek, mint bárhol «az országban. Népkönyvtár kínálta a köny­vet, amihez eddig a község la­kosságának csak igen kis szá­zaléka férhetett hozzá. Bebo­csátást kért és kapott a mű­vészet immár nem vándor­színtársulatok gyanút keltő képében, hanem az államilag támogatott színházak képében. S amilyen mértékben a kultú­ra mindenki számára megköze- líthetőbbé vált, olyan mérték­ben soványodott a közös tu­lajdon, a művelődési ház va­rázsa, népszerűsége is. Az igé­nyek már más külső és belső megjelenésű művelődési ott­hon képét kezdték kialakítani, dédelgetni. Böhönye kinőtte művelődési otthonát, s ehhez hozzásegített az is, hogy a népművelés a szocialista or­szágépítés munkájában nem éppen elsőrangú feladatot je­lentett 1956 előtt. A községi tanács, Böhönye gazdája sem sok gondot fordított a művelődési ház ügyeire. Közigazgatási teendőinek ellátása közben nem volt ideje arra gondolni, hogy a valamikori kocsma korszerűsítést? kíván, hogy napjainkban már nem elegen­dő egy négyezer lelket szám­láló község számára, ha van egy színházterme és még két használható helyisége, mely berendezetten, elhanyagolt kül­sőt mutat. Ahova az a falusi ember, aki rádiót hallgat, színi előadást, film-előadásokat lát, olvas, tájékozott a szűkebb vi­lág, az ország és a tágabb vi­lág eseményeiről, a tudomány és technika fejlődéséről, nos az az ember nem szívesen tér be szabad idejét olyan helyen eltölteni, mely nem kulturált­ságot sugároz, nem kulturált­ságával hat vonzóan. Igaz. a községi tanácsnak számtalan megoldandó gon­dot hagyott örökül a múlt, amelynek nem Volt fontos — egyebek között — a szellemi lámpagyújtás mellett a falu villamosítása sem vagy a jár­daépítés, vagy például a múlt­ból itt maradt szűkös lehető­ségek bővítésé: az iskola al­kalmassá tétele arra. hogy megfelelő körülmények között tanulhassanak gyermekeink Üj iskola épült; 1 millió '300 ezer forintba került. Gépesí­tették a téglagyárát és a szesz­főzdét; felújították a hidakat; járdát kapott a falu. Nem vet­ték észre, hogy fontos teendőik mellett megoldást követel a falu kulturális élete is? De igen, észrevették, csakhogy ... Mint mondják, korszerű óvoda is kellene meg egészségház; to­vább, kívánják építeni a jár­dát egészen a vasútállomásig; pártszékházat is akarnak emelni. Természetesein műve­lődési házat is... de hát ez egyelőre távlati terv. Éppen ezért tataroztatta a községi ta­nács az idén a művelődési ott­hont kívülről, és építtetett ve­ti tőfülkét, helyezte máshová a színpadot. Külsőleg most úgy fest a böhönyeiek művelődési otthona, mint — mondjuk — rendes körülményei?) között egy 800—1000 lakossal rendel­kező kis falucska művelődési intézménye. Belül? Súlyos gondokkal küzdenek Böhönye kulturális életének vezetői. Nincs hely a szakköri élet számára, nincs hely a klubélet számára. A művelődési otthon rideg, sem­miképpen sem szolgál rá az otthon elnevezésre, hiszen ki fogad el ilyen otthont, ki tér ide be esténként szívesen? El­készült á község népművelési terve. Furcsa, mondhatni jel­lemző körülmények . között! Kevesen működtek közre a tervkészítésben az illetékesek közül. S tán az a legszembe­tűnőbb, hogy a községi KISZ- szervezet képviselői- sem vettek részt a népművelési terv megbeszélésében. De tán vol tartották magukat tőle más fontos szervezetek is. Jóllehet mind. a KISZ-nek, mind a nő­tanácsnak, sőt a Hazafias Nép­frontnak is ott lett volna a helye, és ott van a helye im­már a nélkülük kidolgozott és elfogadott népművelési tervek teljesítésében, a megvalósítás nagyon is nehéz munkájában. Böhönye kulturális életéért nem egy-két ember a felelős, s nem azok a pedagógusok fe­lelősek kizárólag, akik áldoza­tosan munkát vállaltak a so­ron levő népművelési felada­tokból! Felelősek a falu álla­mi és gazdasági vezetői, a tö­megszervezetek vezetői is! Milliókat, százezer forintokat nem tud a szögről leakasztani a község arra, hogy egykettőre korszerű hajlékot emeljen a művelődés számára, olyat, amelyben klubok, szakkörök, a könyvtár, tanfolyamok, elő­adások, egyszóval minden és mindenki otthonra talál. Bö­hönye vezetői egy kicsit elha­markodtak az iskolaépítést; erősen vitatható, hogy helyes lépés volt-e hat tantermes is­kolát építeni ott, ahol ez idő szerint (ide számítva a régi katolikus iskolát nyolcra bő­vített tantermeivel és a régi református iskolát egy tanter­mével) a tizenhat tanterem is szűkösnek bizonyul, mivel ide járnak a körzethez tartozó te­lepülések felső tagozatos tanu­lói is. Meg nem történtté ten­ni ezt a korai lépést, ami adós­ságba kergette a falut, és ki­zárta az újabb hiteligénylést, már nem lehet. Viszont, itt ( hívjuk fel a figyelmet... egyelőre ne használja fel a község azt az építőanyagot, amit a meglevő művelődési ott­hon toldozására vásárolt! Kár lenne kidobni a pénzt a to­vábbiakban, mivel Böhönyé- nek az egyéb kellendő létesít­mények között (egészségház, óvoda stb.) az igényeknek meg­felelő művelődési házra van szüksége. Mindenekelőtt pedig arra, hogy egységesebb felelős­ségvállalással oldják meg a ■falu vezetői Böhönye kulturá­lis életének irányítását! László Ibolya Szovjet hőerőművek A Szovjetunióban jelenleg több mint 30 nagy hőerőművet építenek^ és 60-at rekonstruálnak, A szovjet energetikusok 1 200-* Z 400 000 kilowatt teljesítő képessé­gű villany te lej) ekei hoznak léír©* amelyekbe 150—200—300 000 kilo­watt kapacitású turbinákat állítat nak be. A közeljövőben 500 000 ki- lowa+tos turbinák alkalmazására is sor kerül. Az eddiginél nagyobb teljesítő képességű turbinák tervezésekor a konstruktőrök tökéletesítik a be? rendezést. így például a 200 000 Td® iowattos agregát méreteit tekintve alig különbözik a 100 000 küowafe» tostóL — ... És ez négy forintba kerül?! Ézt önök sem gon­dolhatják komolyan...! ____________ Automata répakombájn taváé viaéxi (níqty foeintot ? ...

Next

/
Thumbnails
Contents