Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-20 / 248. szám
Péntek, 1961. október 20. s SOMOGYI NÉPLAP AMIRŐL A TÖRTÉNELMI! EMLÉKEK BESZÉLNEK y^r!i%'2 ***** "*> ' * ; V?:i «lf?ÍÍÍi i .»-íúteteV.:;: > V > s ? ' í '.■'?/#» 'iw!. I ftííssftS ,£í , $ ‘s'U M-s l#t& iÖÉ^Ét väf'^CM ' $■ #* 0 '' //^' ''%/% ' WzM i V'.r'/* Kr ; r‘ :4SÍ ív *■*» ’' í ,1lS M - ,-\ v ^Av| Malbork. Mária-vár, a Német Lovagrend fellegvára. Ma történelmi múzeum. Nagy igények, törpe lehetőségek Böhönyén EGY 14 NAPOS külföldi utazás alatt nehéz minden mozzanatot, minden emlékei megörökíteni. Különösen nehéz ez, ha Lengyelországról van szó, amelynek ezeréves történelme eseményeikben nagyon gazdag. S éppen ezért lengyelországi jegyzeteim első részében csupán az ország nyugati területeinek mai helyzettel összefüggő egyes kérdéseivel foglalkozom. A lengyel—német, Odera— Neisse határ sérthetetlensége elsőrendű föltétellé Európa biztonságának és a világbékének. Ez a megállapítás a történelmi események gondos és helyes mérlegelésén alapszik, e kétségtelenül így igaz. Az elmúlt évszázadok alatt a germán hódítók sok háborút robbantottak ki azzal a céllal, hogy elrabolják Lengyelország nyugati területeit, és germanizálják lakosságát. Ez utóbbi céljuk sohasem valósult meg. A len gye1 nép hősiesen ellenállt a hódítóknak, és az elnyomás alatt is híven megőrizte kultúráját, anyanyelvét, szokásait. Ennek számtalan történelmi emlékét őrzik Lengyelországban. Gondosan ápolják a hagyományokat, és sok energiát fordítanak a múzeumokban, történelmi épületekben és templomokban található kincsek megőrzésére, illetve restaurálására Maliborkban a Német Lovagrend volt fellegvárát, a Mária- várat múzeummá alakították át, amely sok történelmi emlékkel bizonyítja a német keresztes lovagok agresszív kísérleteit és azt a ragyogó győzelmet, amelyet lengyel, litván és orosz seregek arattak Grunwald mellett 1410-ben a betolakodott, további hódításokra törő Német Lovagrend fölött. A Wroclaw melletti kisváros Trzebnice Hedwig-temp- lomában is sokiéle emlékét találjuk a lengyel nép ezeréves történelmének. A legenda szerint a mocsárban eltévedt Nagy Ludvig alapította a templomot azon a helyen, ahol A dn} eprcmetrovszki me/.ögazda- sági gépgyárban elkészült a munkagépkezelő nélkül működő »SZKEM- 3R« gyártmányú répakombájnok első sorozata. A munkagépkezelőt a kombájnra szerelt automata berendezés helyettesíti. Az új konstrukciójú kombájn a cukorrépa folyamatos betakarítására szolgál. Három sorból ássa ki a répát, s vágja le a szárat. A Már több éve látogatom a Kaposvári Gőzfürdő pedi- kürrészlegél. Amikor a pénztárnál jegyet váltok, kifizetem a 2,15 forint egységárban megállapított lábápolási díjat.. Ezenfelül ki kell fizetnem a 4.05 forintos fürdőjegyet is. Hiaba hangoztatom, hogy ■ nem óhajtom igénybe venni, és nem is veszem igénybe, mert van otthon fürdőszobánk. Nem érdekes. Fürdők, nem fürdők, ki kell fizetnem. De vajon miért? Több alkalommal megkérdeztem a fürdő alkalmazó ta t: mi a véleményük erről? A válaszok eltérőek voltak, de azért egybe- hangz'’an helyeselték, a 4,05 forint kifizetését. — Hja, kérem, mi lenne, ha nem fze't-tnénk meg, mindenki idejönne... így is túlzsúfolt a fürdő. ■— Hja. kérem, háznál (!) is belekerül hat forintba egy lábápolás^... — ön :s kap egy lavór vizet a. 'á' ó-tat 'sho-. rátaláltál?, s amelyet felesége, a magyar származású királynő, Hedwig kolostorrá alakított át. Gdanskban, a lengyelek egyik legnagyobb kikötővárosában is számtalan emléket találunk a német hódításokról. 1308-ban a lengyel lakosság borzalmas lemészárlása után foglalják el a németek Gdanskot Poznan, Bydgoszcz, Bytom, Opde és sok-sok ősi lengyel város múzeumaiban, templomaiban találjuk meg azokat a történelmi emlékeket, amelyek e területek lengyelségét igazolják. S dacára a sok évszázados brutális németesítő törekvésnek, a lakosság nagy részse lélekben, szokásaiban és nyélkombájn külön gyűjti össze a szárat, a megtisztított répát pedig gépkocsira rakja. Teljesítő képessége napi 5 hektár. Nyolcvan munkás nehéz fizikai munkáját helyettesíti. Az év elejétől kezdve a dnyep- ropetrovszki gépgyárban 5 új típusi) répakombájn gyártását szervezték meg. Sajnos, úgy látszik, mindenki komolyan gondolja, mert ebben az ügyben évek óta nincs változás. Pedig nem én vagyok egyedül ilyen »különc«. A lábá,polómestar szerint mindig akad nyolc- tiz olyan vendég, aki csak lábápolás céljából keresi föl városunk egyetlen ilyen mii- intézetét. Néhány hónappal ezelőtt arra vetemedtem, hogy megkérdeztem a Vízművek igazgatóját. — Kérem, ilyen reklamációval még senki sem fordult hozzánk! — Ennél bővebb választ nem kaptam, csak egy ígéretet, hogy majd intézkednek. Legutóbb azonban ugyanúgy, mint eddig, szépen leszámoltam a 4,05 forintot is. Szeretnék végre választ kapni az illetékesektől: milyen címen kell kifizetni a felhasználatlanul maradó fiirdőjegy árát, illetve ki ludas abban, hogy a városi fürdő ily módon évek óta jogtalan többletjövedelemre tesz szert? vében megmaradt lengyelnek. Az 1910-es német népszámlálási statisztika szerint, noha Közép- és Alsó-Szilézia a legjobban elnémetesített terület volt, mégis pl. Wroclaw lakosságának 60 százaléka lengyel eredetű nevet viselt. Pedig e népszámlálási statisztika hamisságáról is több bizonyíték található. A TÖRTÉNELMI EMLÉKEKNÉL jelentősebb azonban a mostani helyzet. A potsdami szerződés értelmében a nyugati területek visszakerültek az anyaországhoz, s e területeken hatalmas fejlődés következett be az elmúlt 16 esztendőben. Ez a terület teljesen fölperzselt, kifosztott volt. \ városok, az ipari létesítmények, a vasúthálózat, a hidak nagy része elpusztult, a földek parlagon hevertek, az állatállomány megsemmisült. Ma már azonban mindez a múlté. A városokban ugyan még láthatók a hitleri háború okozta sebek, azonban az új, virágzó városrészek, a hatalmas, fejlődő ipari létesítmények a szocialista élet, nagyarányú fejlődését mutatják. A lengyelek nagy büszkeséggel beszelnek arról, hogy ma mór a hajógyártásban az ötödik helyet foglalják el a világon; Nowa Hutáról, amely 1965-ben több acélt termel majd, mint a lengyel acélipar eddig együttvéve. Az ősi nyugati területek njost már teljesen egybeforrtak az anyaországgal, és ezt nem szakíthatja szét semmiféle mesterkedés. A nyugatnémet reakciós, agresszív törekvések nemcsak a történelmi tényekkel, hanem a jelenlegi5 helyzettel is szemben találják magukat. ,A nyugati területek sérthetetlenségéről, az Odera—Neisse határról nem lehet vitázni. S ezit a tényt a lengyel kormány számtalan esetben leszögezte, és ezt az álláspontot képviseli a 30 mlliós lengyel nép, amelyet támogat az egész szocialista tabor. A nyugatnémet agresszív erők számára a rpnigati hatalmak kitérő magatartása a határ elismerésében illúziókat táplál, és ezek veszélyeztetik e békét. A tapasztalatok azonban azt igazolják, hogy Lengyelország szilárdan őrköd’k területének sérthetetlensége fölött, és együtt a nagy szocialista táborral képes lesújtani mindazokra, akik népének békéjét veszélyeztetik. Kerkaj László A vizsgálódónak, ki föltett szándéka szerint számot akar adni megyénk e majd négyezer lakosú községének kulturális életéről, nem sok örömben lehet részié. Mint a cím is jelenti, Böhönyén szintúgy megnőttek az önművelés, a kulturált szórakozás igényei, mint bárhol a megye falvaiban. Viszont a cím egyúttal azt,is fölveti, hegy míg az igények kulturális forradalmunk velejárójaként megnövekedtek, Böhönyén nem' vagy csak alig gyarapodtak a népművelés lehetőségei. Az eddig elhangzottak talán szigorúan hatnak, és kételkedést is támasztanak egyesekben. Nos, vizsgáljuk meg újra és közösen az. állítás igazát. Vegyük szemügyre Böhönye 1945 előtti, igen szűk lehetőségek között mozgó kulturális életét, majd nézzük meg együtt a népművelés jelenét. Nem szépítve a körkép színein, hiszen ha szerzett tapasztalatainkat az öncsaló szépítgetés felé hajlítjuk, marad minden a régiben. Jóllehet éppen időszerű lenne változtatni Böhönye kulturális helyzetén. Iparosok, telkes gazdák, proletárok 1945 előtt így rétegeződött a falu lakossága. Valahány réteg élte a maga életét, elszigeteltségének gondját, baját, unalmát szervezett testületi életben kívánva feloldani. Az iparosság székházzal és könyvtárral rendelkezett, a kisgazdák gazdakörrel, jórészt klasz- szikusokat tartalmazó könyvtárral, melyet a húszas évek elején alapítottak. Ez a két réteg jelentette gazdasági erejénél fogva a nagybirtokkal körülvett Böhönye vezető rétegét. Festetich gróf cselédei javarészt kint laktak az ide tartozó pusztákon és az uradalom központjában, Illésmajorban. Elszakítva nemcsak a falu társadalmi életétől, hanem elszakítva az önművelés viszonylag gyéren csurrano, cseppenő lehetőségeitől is. Ismeretes, hogy 1945 előtt a falu kulturális élete kocsmákban zajlott le. Így volt ez Böhönyén is. Valahány szervezet — ide számítva a tűzoltóságot is — rendezett évente legalább egyszer-kétszer műkedvelő előadásokat, táncmulatságokat, a kebelbéliek részére tanfolyamokat, mint például a gazdakör, mely a község kisgazdáinak évente indított ezüstkalászos tanfolyamokat. A rendezők hol ezt, hol azt a vendéglőt vették igénybe rendezvényeik céljaira. A film is eljutott a falura, hiszen a vállalkozóknak nem kellett sok szemlélődés ahhoz, hogy fölfedeztek, hogy a népszó rakoz- tatá.snak milyen'busás haszonnal járó eszköze a film. Mint a visszaemlékezők tanúsítják, évente ellátogattak Böhönyére különböző vándor- színtársulatak is, melyek közül nem egy néhány hétre bérelte a községi kocsmát. Az elmondottak híven bizonyíthatják, hogy Böhönye — a lakosság egészét tekintve — nem valami sokat vehetett az önművelés kosarából, hiszen amit vett, saját erőfeszítéseiből vehette. Sem ösztönzést, sem támogatást nem élvezett az emberfők művelésében. Ami támogatást pedig kapott az egyházon keresztül — mely az ellenforradalom ideológiáját volt hivatva elhinteni városon és falun egyaránt a Tanács- köztársaság bukása után létrejött szervezeteiben —, abban nem volt sok köszönet! A KÁLÓT, a KALÁSZ és társai, melyeket mindenütt az ellenforradalmat lelkesen támogató katolikus egyház képviselőt vezettek. ideológiai funkciójuknál fogva nem jelenthettek biztosítékot a mai értelemben vett népművelés sikerességére. Ez akkoriban nem is volt fontos a fennálló rend szamára; lerföliebb réhánv. réotamtöi hivatását «z^ntnek tekintő pedagógusnak jelentett feladatot, mégpedig komolyan vett feladatot a nép kulturális felemelése. Az első forradalmi változást Böhönye köznapi munkán túli életében az államosítás jelentette, majd pedig az, hogy az egykori községi kocsmát átalakították. Ez lett a község művelődési háza, ahova immár nemcsak azok voltak hivatalosak, akiket erre pénztárcájuk feljogosított — Böhönye egész lakossága vette birtokába ezt a hivatását tekintve új vívmányt. A birtokbavétel mámoros és forradalmi csodája azonban lassan elapadt. A kulturális forradalom minél ölesebb léptekkel haladt előre, annál kisebb lett a művelődés számára kijelölt hajlék népszerűsége, közszer etettsége. Nem valami üldözendően ellenséges jelenség ez! Csupán az igények jelentkezésével és felnövekedésével magyarázható. Egyúttal ezzel is menthető. A kultúra mindenkié! forradalmi jelszó megtette a* maga' hatását, megtermetté gyümölcseit. Böhönyén csakúgy elszaporodtak a rádiók, az újságelőfizetések, a motorok, egyebek, mint bárhol «az országban. Népkönyvtár kínálta a könyvet, amihez eddig a község lakosságának csak igen kis százaléka férhetett hozzá. Bebocsátást kért és kapott a művészet immár nem vándorszíntársulatok gyanút keltő képében, hanem az államilag támogatott színházak képében. S amilyen mértékben a kultúra mindenki számára megköze- líthetőbbé vált, olyan mértékben soványodott a közös tulajdon, a művelődési ház varázsa, népszerűsége is. Az igények már más külső és belső megjelenésű művelődési otthon képét kezdték kialakítani, dédelgetni. Böhönye kinőtte művelődési otthonát, s ehhez hozzásegített az is, hogy a népművelés a szocialista országépítés munkájában nem éppen elsőrangú feladatot jelentett 1956 előtt. A községi tanács, Böhönye gazdája sem sok gondot fordított a művelődési ház ügyeire. Közigazgatási teendőinek ellátása közben nem volt ideje arra gondolni, hogy a valamikori kocsma korszerűsítést? kíván, hogy napjainkban már nem elegendő egy négyezer lelket számláló község számára, ha van egy színházterme és még két használható helyisége, mely berendezetten, elhanyagolt külsőt mutat. Ahova az a falusi ember, aki rádiót hallgat, színi előadást, film-előadásokat lát, olvas, tájékozott a szűkebb világ, az ország és a tágabb világ eseményeiről, a tudomány és technika fejlődéséről, nos az az ember nem szívesen tér be szabad idejét olyan helyen eltölteni, mely nem kulturáltságot sugároz, nem kulturáltságával hat vonzóan. Igaz. a községi tanácsnak számtalan megoldandó gondot hagyott örökül a múlt, amelynek nem Volt fontos — egyebek között — a szellemi lámpagyújtás mellett a falu villamosítása sem vagy a járdaépítés, vagy például a múltból itt maradt szűkös lehetőségek bővítésé: az iskola alkalmassá tétele arra. hogy megfelelő körülmények között tanulhassanak gyermekeink Üj iskola épült; 1 millió '300 ezer forintba került. Gépesítették a téglagyárát és a szeszfőzdét; felújították a hidakat; járdát kapott a falu. Nem vették észre, hogy fontos teendőik mellett megoldást követel a falu kulturális élete is? De igen, észrevették, csakhogy ... Mint mondják, korszerű óvoda is kellene meg egészségház; tovább, kívánják építeni a járdát egészen a vasútállomásig; pártszékházat is akarnak emelni. Természetesein művelődési házat is... de hát ez egyelőre távlati terv. Éppen ezért tataroztatta a községi tanács az idén a művelődési otthont kívülről, és építtetett veti tőfülkét, helyezte máshová a színpadot. Külsőleg most úgy fest a böhönyeiek művelődési otthona, mint — mondjuk — rendes körülményei?) között egy 800—1000 lakossal rendelkező kis falucska művelődési intézménye. Belül? Súlyos gondokkal küzdenek Böhönye kulturális életének vezetői. Nincs hely a szakköri élet számára, nincs hely a klubélet számára. A művelődési otthon rideg, semmiképpen sem szolgál rá az otthon elnevezésre, hiszen ki fogad el ilyen otthont, ki tér ide be esténként szívesen? Elkészült á község népművelési terve. Furcsa, mondhatni jellemző körülmények . között! Kevesen működtek közre a tervkészítésben az illetékesek közül. S tán az a legszembetűnőbb, hogy a községi KISZ- szervezet képviselői- sem vettek részt a népművelési terv megbeszélésében. De tán vol tartották magukat tőle más fontos szervezetek is. Jóllehet mind. a KISZ-nek, mind a nőtanácsnak, sőt a Hazafias Népfrontnak is ott lett volna a helye, és ott van a helye immár a nélkülük kidolgozott és elfogadott népművelési tervek teljesítésében, a megvalósítás nagyon is nehéz munkájában. Böhönye kulturális életéért nem egy-két ember a felelős, s nem azok a pedagógusok felelősek kizárólag, akik áldozatosan munkát vállaltak a soron levő népművelési feladatokból! Felelősek a falu állami és gazdasági vezetői, a tömegszervezetek vezetői is! Milliókat, százezer forintokat nem tud a szögről leakasztani a község arra, hogy egykettőre korszerű hajlékot emeljen a művelődés számára, olyat, amelyben klubok, szakkörök, a könyvtár, tanfolyamok, előadások, egyszóval minden és mindenki otthonra talál. Böhönye vezetői egy kicsit elhamarkodtak az iskolaépítést; erősen vitatható, hogy helyes lépés volt-e hat tantermes iskolát építeni ott, ahol ez idő szerint (ide számítva a régi katolikus iskolát nyolcra bővített tantermeivel és a régi református iskolát egy tantermével) a tizenhat tanterem is szűkösnek bizonyul, mivel ide járnak a körzethez tartozó települések felső tagozatos tanulói is. Meg nem történtté tenni ezt a korai lépést, ami adósságba kergette a falut, és kizárta az újabb hiteligénylést, már nem lehet. Viszont, itt ( hívjuk fel a figyelmet... egyelőre ne használja fel a község azt az építőanyagot, amit a meglevő művelődési otthon toldozására vásárolt! Kár lenne kidobni a pénzt a továbbiakban, mivel Böhönyé- nek az egyéb kellendő létesítmények között (egészségház, óvoda stb.) az igényeknek megfelelő művelődési házra van szüksége. Mindenekelőtt pedig arra, hogy egységesebb felelősségvállalással oldják meg a ■falu vezetői Böhönye kulturális életének irányítását! László Ibolya Szovjet hőerőművek A Szovjetunióban jelenleg több mint 30 nagy hőerőművet építenek^ és 60-at rekonstruálnak, A szovjet energetikusok 1 200-* Z 400 000 kilowatt teljesítő képességű villany te lej) ekei hoznak léír©* amelyekbe 150—200—300 000 kilowatt kapacitású turbinákat állítat nak be. A közeljövőben 500 000 ki- lowa+tos turbinák alkalmazására is sor kerül. Az eddiginél nagyobb teljesítő képességű turbinák tervezésekor a konstruktőrök tökéletesítik a be? rendezést. így például a 200 000 Td® iowattos agregát méreteit tekintve alig különbözik a 100 000 küowafe» tostóL — ... És ez négy forintba kerül?! Ézt önök sem gondolhatják komolyan...! ____________ Automata répakombájn taváé viaéxi (níqty foeintot ? ...
