Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-17 / 220. szám

Vasárnap, 1961. szeptember IT. 3 SOMOGYI NÉPLAP 6300 literes 2 agyatádi Kon­zervgyár legna­gyobb hordója, melyben az ízle­tes meggybort tá­jolják. A bort ál­landóan figyelik, és ellenőrzik mi­nőségét. Képün­kön: Szabó János és Páva Vendel pincemunkások mintát vesznek. m APRÓ ÜGYEK? Elindult Hollandiába a laposvári flgyagipari Hisz első nagyobb szállítmánya A Kaposvári Agyagipari Há­ziipari Szövetkezet udvarán a napokban hosszú órákat töltött el a vámőr, s figyelte, amint a Hollandiába induló árut hatal­mas préselt papírládákba cso­magolják. 2000 db népművé­szeti cikket, 1000 sárközi és 1000 habán vázát küldött a szö­vetkezet ebbe az országba. 1955 óta ez az első szállít­mány, amelyet a htsz közvetle­nül maga ad fel. Ugyanis 1955 és 1961 között csak közvetve vettek részt az exportban. Fö- löttes hatóságuk válogatta ki a külföldre küldendő terméke­ket. Nemrég azonban az ÁR- TEX külkereskedelmi vállalat­tól 3000 db népművészeti cikk exportálására kaptak megbí­zást. Jövőre a népművészeti tárgyakat előállító üzem min­den készítményét külföldre szállítják. AZ ELSŐ ŰJÍTÓ A büszke »első« dm azért illeti meg Filotár Bélát, viert a Finommechanikai Vállalat marcali telepén ö nyújtott be először újításokat. Ö jött rá elsőnek, hogy néhány, eddig kézzel végzett munkát vala­milyen szerkezettel meg lehet könnyíteni és gyorsítani. Mert bizony megizzad az ember, mi­re menetet vág a gyermekke­rékpár kerekébe. Megesett, hogy eltört a menetvágó is. Meg aztán kézzel nem olyan biztonságos a munka. Látta, hogy a kerékpárpedálok gu­mijának kiszabása milyen ne­hézkes, ha kézzel végzik. Rá­adásul egyenetlen a vágás Tie-' lye, és a tengelyre is oly ne­héz ráhúzni a gumit, hogy né­ha csak kalapáccsal lehet he­lyére ütni. És esténként, amikor kisé­tált kertjébe Béla bácsi, egy­két dgaretta elszívása közben kigondolt valamit. S ha akadt szabad idő, fúmi-faragni kez­dett néhány hasznavehetetlen vasdarabot; rudakat, kereke­ket, rugókat keresett, s meg­született a menetvágó szerke­zet. Azóta pontosan és gyorsául végzi ezt a munkát csakúgy,■ mint a gumivágást meg a ten-i gelyre húzást, mert ezekhez isi készült egy kis gép. A legelső három újítás volt ez a marcali telepen. Mindhármat Béla bácsi ké­szítette ötletes elgondolások alapján. Ezért jutott neki »az első újító« cím. R. F. FOB 3 ninan fllVSShSttük ainely®k®t egyik-másik szar- nyok;a mosókanyhában ipjj u iniiiuji uuuoiiuiiun vagy annak némelyik beosztottja idéz elő lelkiisme­retlen munkájával, hányaveti magatartásával. Nyilván jog­gal bosszankodik az a család­anya, aki csak vasárnap ér rá vásárolni, s az élelmiszer­boltban egyhetes kenyeret tesz­nek elébe, de kénytelen meg­venni, mert nincs másik, ugyanis a bolt nem számolt az igényekkel. Apróságnak tűnik — mert nem ez a jellemző —, mégis rendkívül bánt bennün­ket, ha a hivatalban az udva­riatlan, gőgös tisztviselő nem fogadja köszönésünket, elfelejt leültetni, s ráadásul még a bo­londját is járatja velünk. S bosszankodunk, mert a bolt­ban az eladó keresztülnéz raj­tunk, ímmel-ámmal szolgál ki bennünket. Mérgelődünk, mert észrevettük, hogy a ke­nyérboltban nekünk nem ad­taik kenyeret, viszont pár perc múlva az eladó ismerősének hirtelen előkerül egy a pult alól. Sérti önérzetünket az Ut­óit előbukkanó kivételezés, protekciózás, vagy ahogy so­kan mondják, a »szocialista összeköttetés«. Bántja igazság­érzetünket, és azt kérdjük, »hogyan lehet ma ilyet csi­nálni«, amikor anról hallunk, hogy az Ingatlankezelő Válla­lat némelyik beosztottja jogai' val visszaélve, protekciós ala­pon, borbarátságból szabály­talanul javításokat végeztet el a nép pénzéből, míg mások jo­gos kérését hónapokig, évekig hagyják orvosola tlanul. Az embert joggal tölti el harag, amikor látja, hogy az egyik, nemrég épült új házban nap­ról napra süllyed a pince, mert az IKV hónapokon át nem képes megjavítani vagy kicserélni a meghibásodott szennyvizlevezető csövet. Mit az újságban egy magyaregresi lakos panaszos levelét, amely­ben arról ír, hogy élesítésre beküldött ollóját a Finomme­chanikánál elcserélték — ez még hagyj án, hiszen emberrel történik a hiba —, s ami bosz- szantó és érthetetlen: reklamá­cióját jóformán meg sem hall­gatták. Nem nehéz kitalálni, mit gondol ezek után erről az állami szolgáltató vállalatról a panaszos. Valószínűleg a jövő­ben kétszer is meggondolja, mielőtt még egyszer ehhez a vállalathoz vinne valamit ja­víttatni. Ugyan kérem, miért kell ek­kora port; verni egy ilyen je­lentéktelen dologból, hiszen csekély értékről van szó, s kü­lönben is: hát nem mindegy: olló helyett ollót kapott az il­lető — mondhatná erre valaki. Akkor talán hunyjuk be sze­münket a hasonló apró-cseprő bosszúságok láttán? De ezzel nem mentettük meg a mérge- lődéstöl azt, akinek van mér­gelődni valója. Az emberek jól megértik egymást a párttal, vezetőikkel az ország nagy kérdéseiben, közös dolgaikban. Megvan a kölcsönös bizalom a párt és a tömegek között. Ez az alapja annak és ez a legfontosabb ga­rancia arra, hogy magabizto­san, egyenesen haladunk előre jövőnk építésében. Ámde ez korántsem jelenti, hogy gond nélkül élnek az emberek. Egy- egy ember életét, hétköznap­jait éppen azok az úgynevezett apró dolgok keserítik meg, Jóváhagyta az Úttörőház 1961 — 62, évi munkatervét a városi úttörő-elnökség A községfejlesztési munkát vizsgálta meg a népi ellenőrzés a nagyatádi járásban A Nagyatádi Járási Népi El­lenőrzési Bizottság a napokban fejezte be a községfej iesztési munkák vizsgálatát a járás húsz községében. Megállapítot­ták, hogy a fejleszési terveket mindenütt a községrendezési irányelvek alapján állították össze, és szinte kivétel nélkül teljesítették őket. Több községben, így Somogy- szobon, Mikében, Segesden, Ötvöskónyiban, Belegen, Kis­bajomban, Csökölyben és Nagykorpádon a tanács nem készített nyilvántartást a tár­sadalmi munkáról. Mikében még a községfejlesztési alapból vásárolt anyagokat sem tar­tották nyilván. Segesden és Öt­vöskónyiban hiányosnak talál­ták a bizonylatolást. Jó munkát végzett a szabási, a taranyi és a lábodi tanács. Lábodon pl. 1 millió 52 ezer forintos munkát végeztek a múlt évben, s mindent a leg­nagyobb rendben talált a bi­zottság. — Tartalmasabbá válik a kaposvári Úttörőház munkája — állapították meg a városi úttörő-elnökség tagjai legutób­bi ülésükön. Az úttörők mate­rialista szellemű nevelését és a fizikai munka megszerette­tését nagymértékben elősegítő Üttörőház október 9-ig ismét megnyitja kapuit a város úttö­rői előtt. A pajtások tízféle szakkör között választhatnak. 375 tagja lesz ezeknek a szak­köröknek. Újdonság, hogy öt szakosztállyal sportszakkör is indul ebben az évben. Október közepéig megalakít­ják az Üttörőház bábcsoport­ját, s minden második vasár­nap előadást tartanak a kis­dobosoknak. A műsort később falusi csapatok előtt is bemu­tatják. A kisdobosok részére minden vasárnap délelőtt film­vetítés lesz az Üttöirőházban. A felső tagozatos úttörők is válogathatnak a programok kö­zött. Klubdélutánokon, Kér- dezz-felelek-esteken szórakoz­hatnak, gazdag választékkal rendelkezésükre áll a könyv­tár is. Szilveszterkor megren­dezik a kaposvári úttörők nagy karneválját, a jövő évben pedig az úttörő bélyeggyűjtők kiállítását. Folytatódnak a különpróbá- zások. A kisgazdasszóny- és szakácspróbán a konyhai tud­nivalókról, a nótafa-próbán a dalok tudásáról, a könyvbarát- próhán pedig az irodalmi is­meretekről kell számot adniuk a pajtásoknak. Fontos helyet kapott az Űt- torőház programjában a veze­tőképzés. Külön gondot fordí­tanak az őrsvezető-képzésre, ezenkívül a kiszes ifivezetők részére havonta tartanak to­vábbképzést. gondoljon az ember arról a fe­lelőtlen tisztviselőről, aki a házfelügyelőnek azt a választ adta: »Miattunk akár el is süllyedhet az egész ház.« Mél­tó az ilyen ember arra, hogy mások ügyeivel foglalkozzék? Aligha! Hogyne bosszankodna az az ember, aki népi államunk gon­doskodásából modern, egészsé­ges, új lakásba költözhet, de már az első napon fölösleges kiadásba kell magát vernie, mert szobájának parkettját tönkretették a felelőtlen épí­tőmunkások. Micsoda figyel­metlenségre. micsoda szívte­lenségre vall,_ hogy a drága parkettán festették az ajtókat, ablakokat, nem gondolva arra, hogy munkatársuknak, aki ezt a lakást megkapja, mekkora fájdalmat s mennyi mérget okoznak ezzel. S ha már a festőmunkásokban nem volt annyi józan belátás, hogy ezt nem szabad csinálni, vajon miért nem tiltotta meg a szo­bábán való festést a munká­TURI ANDRÁS: m) EG A GTyAR, 2sok közvetlen fölöttese? Mert Jót is hidegen hagyta, valószí- jnűleg ekként gondolkozott: -Mit számít, ha a 24 lakásból jegyet bemocskolnak és elron- ítanak?" Akkor is el kell ítélni 3 az effajta szemléletet, ha csak jegyszer fordult volna elő. De ja marcali építkezéseken nem- * régi ben hasonlókról hallot- i tunk. A parkettát föl kellett ua&7 bJ _____________________________ ___„____________ _____. ________________^gyalulni, mert a festők nem k áig tart, míg a vibráló ru- sem gondolta, hogy kint ma- magunkra hagyott. Szabad egy kaphatnak. Nem jelentős infor-5v-igyáztek rá. A kéményeket dacska megtalálja a lángot, radok, én magam sem. A ne- pohár vizet. mációkat, ugyan mit is tudnéklpstt Hevesi mélyen leszívja a füs- vemet ismerték, s néhány hét- — Tessek. Igyek. közölni velük olyat, ami való­tak. Istenem, annyi jogtalan- ■. ság történik a világon. Vagy * nálunk, ott a másik oldalon J talán nem? Tudtam, hogy nincs í mentség. Miről lenne szó? —\ kérdeztem rekedtem. — Óh, \ semmiség az egész. Talán nemf is lesz szükség rám, hisz síiigi Keserű alezredes megkínálja lattal végigsimít a haján, las- 17-én hivattak a vezengazga- lehetek valamit. De ha mégis... a saját tárcájából. A főmér- san, szinte tagoltan beszelt. tóhoz. Három mosolygós férfit Mindenesetre dolgozzam csak nők gyufa után kutat a zsebé- — 1956 decembereben disszi- találtam nála, három jókedvű, nyugodtan, ne emésszem ma­ben, de reszkető ujjai nem ta- dáltam. Tulajdonképpen sza- kellemes urat A vezengazgato gam> mindez csak biztosíték, lálják a dobozt. Sárosi főhad- bályos útlevéllel mentem ki, közölte, hogy az urak beszelni hogy tudják, van valakijük, nagy gyújtót tart eléje, so- jelentős megbízatással. Senki kívánnak velem ^es ^udvariasan bizonyos információkat ki kellett fúrni, mert a kőmű­vesek teleszórták tégladara­— Tessék. Igyék. „ töt s orrán engedi ki. Bal ke- tel azután, hogy kiutaztam, fé- Hevesi megnedvesíti ajkát, ban lényeges. És ha odaát, zének hosszú, fehér ujjai ide- nyes ajánlattal leptek meg. majd folytatja. , magam országában, a saját 2 bókkal. A födémet újra kellett gesen vibrálnak a szék karfá- Fölkínálták a Bermünchenben A három ur otthonomban megtagadom az S'vakolni, mert az egyik brigád ján. épült, ragyogóan modern új egyike közölte, hogy megoizatas cngedelrhességet? Ki kénysze-^ , -sbiálta mp» Ar aító­Az alezredes kiszól a má- műanyaggyár vezető mérnöki vár rám, vissza kell temem rfthet az ellenkezőjére? Újabb* sik szobába: állását. Autóval, lakással, Magyarországra. Döbbenten ßnom mosoly volt a válasz.nem tudtak rendesen fel­— Most egy ideig ne zavar- nagyszerű kilátással, havi ti- néztem rájuk. Az amnesztia- valamit reszkírozni is kell, janak. Klárika, jöjjön be, ve- zenötezer forintnak megfelelő rendelet alapján — úgymond nemde? gye jegyzőkönyvbe az egész fizetéssel. Azt hittem, a sze- — jelentkezem hazatérésre, s vallomást! mélyemnek, szakismeretemnek minthogy kiváló szakeml A lány bejön, arca közönyös, szól az elismerés. Tévedtem, vagyok, bizonyára sikerül majd — Karácsony előtt érkeztemésza™° dolog egyhelyűt... Ti» Viadd szediem össze a son- visszakapnom régi állásomat, haza r.motioi, ha némelyeknek, valósáéin szinte meg sem nézi az előtte ülő férfit Hányszor hallott már efféle vallomást! — Kezdhetjük? — Hogyne, én készen va­gyok »rakni az asztalosok, mert az .»»»»><-. J ajtóhelyeket rosszul építették a sze--------jeientKezem nazaxeresre, s Megint szájához emeli a po-*be a kőművesek Mennvi bősz­s zakismeretemnek minthogy kiváló szakember harat 5 Kőművese*. Mennyi bosz­.................. .......... J-’— -— w. Mint­D e hadd szedjem össze a gon- visszakapnom régi állásomat, haza. Egyetlen bőrönddel. Se^lta némelyeknek valóságnál örö- dolataimat. _ ahol majd húsz évet töltöttem jakásom, se állásom, semmim A met szerezne mások bosszan­Klárika keze megáll az író- egyfolytában. Egy szempilian- Anyám meghalt, a barátaimhoz* tása! gép felett. tás alatt átláttam, miről van nem mehettem. Végül is az — Az állást elfoglaltam, a szó. Nem, ilyen szerepet nem egyik unokafivérem fogadott*. snnőolták munkát megkezdtem. Kedvem vállalok. Az urak mosolyogtak. be. Néhány nap múlva azzalgí^P^ff” ™i+ hr.—6 pm^reriám So- fev is ió. De vaion tudom-e. egyetlen intézkedésükkel Lehet, hogy a MÁV Pécsi Az alezredes leül az íroasz- is volt hozzá, energiám is. So- Így is jó. De vajon tudom-e, fogadott a felesége, egy térni , tál túloldalán, szemben Heve- ha ilyen jól felszerelt üzemben milyen sors vár rám idekünn, keresett és nagyobb borítékotg ?”®, , . íi1 sível. nem dolgoztam addig. Ponto- ha jelenlegi állásomat fel- hagyott ott a nevemre. Az át-SAí“.a u^ai vasutashoz otven — ----- — _21akojat. Látszólag aprosag, ami ’ Startént, »csupán« az automatát Sszerelték át, de ezzel lehetet- * lenné tették, hogy az as&zo­— Tessék, menjünk sorjá- san 1957 októberéig. Akkor mondják, szerződésemet sem- vételt aláírásával kellett ban! Mondja el, hogy kezdő- járt le ugyanis az útlevelem, misnek nyilvánítják? Hiszen zdni. dött az egész. A tartózkodási engedélyem ez jogtalanság, ez közönséges A főmérnök tétova mozdu- már jóval előbb. És október zsarolás! Finoman mosolyog- (Folytatjuk.) iga­hasz­nálhassák a mosógépet. Apró dolog? Kívülről annak látszik. De akiket érint, azoknak na­gyon is húsba vágó ez. a prob' lénia. Vakolt és süketek volnánk, ha nem vennénk észre, hogy az emberek gondolkozására, politikai állasfoglalására, han­gulatára, mindennapi munká­jára igenis mélyen hatnak az efféle apró bosszúságok. Igaz, hogy az emberek többsége kü­lönbséget tud tenni hiba és, hi­ba között, s nem varrja a né­pi demokráciára, a szocializ­mus nyakába, ha valahol bü­rokratikusán intézik el ügyét, vagy — mondjuk — becsapták valamelyik boltban. Viszont vannak politikailag képzetlen vagy sérelmeik miatt elfogult emberek is, akiki csak a hibát, a bajit látják, azt is sok diop- triás szemüveggel szemlélik, s nem keresik az okozóját, ha­nem azt mondják: »Ilyen a né_ pi demokrácia.« Jól meglova­golhatja, kihasználhatja a ma­ga céljaira ezeket a baklövése­ket az osztályellenség. .Hiszen akadnak még nálunk, akik va­lósággal örülnek mindenféle hibának. Politikai jelentősége van tehát annak, hogy minden intézményünk, hatóságunk, hi­vatalunk s minden embert amelyre és akire emberek dol­gaival való törődést, foglalko­zást bíztak, igyekezzék, elmé- lyülten, gondosan, lehetőleg a legcsekélyebb felületesség nél­kül dolgozni. Végtére is ná­lunk minden az emberért, az ember nevében és érdekében történik, tehát a különböző szálak összekapcsolódnak, és egy célt szolgálnak; Mindenki tudja magáról: mennyire rosszul esik neki, ha ridegen bánnak vele, ha meg­sértik, vagy nem úgy intézik dolgát, ahogy joggal elvárná. Nem is olyan régen egy hala- tomberényi olvasónk 25 társa nevében panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. Olvasónk és társai Balatonfenyvesre és Fonyódra járnak naponta dol­gozni. Mivel náluk a gyorsvo­nat nem áll meg, s hogy ne kelljen reggel öt órakor el­menniük hazulról, az az érthe­tő ötletük támadt, hogy el­utaznak Balatonszentgyörgyre* és ott felszállnak a gyorsvo­natra. Megjegyzendő, hogy anyagilag nem érte kár a MÁV-ot. Csakhogy jött egy vasúti főellenőr — írják —- kisütötte, hogy »súlyos sza­bálytalanságot követtek . el, s még a herényi vasutasokat is meggyanúsította, hogy össze­játszanak velünk.« Nem von­juk kétségbe, hogy ez a fael­lenőr kifogástalanul ismeri a szabályokat — ez szükséges is beosztásához, s kell is, hogy érvényt szerezzen nekik »—-, ta­lán csak azt felejtette el, hogy nálunk a szabályzatok n tm mondhatnak ellent az emberek érdekeinek. (A MÁV Pécsi Igazgatósága válaszolt is: tel­jesíthető a herényiek kérése.) Kis források, csörgedező pa­takok összeolvadáséból hatal­mas folyam keletkezhet. Vala­hogy így, apró örömök, gon­dok, tevékeny hétköznapok al­kotják az életet is. Szocialista társadalmunk, alapjaival meg­teremtettük a lehetőséget, hogy minél teljesebb, raegelégedel­tebb, boldogabb legyen a dol­gozó emberek élete. Hogy azzá tegyük, az a mi dolgunk, em­bereké. Nem hunyhatjuk be szemünket az apró bosszúságok láttán. Föl kell lépni, harcolni kell mindenütt és mindenki­nek — de kiváltképp az embe­ri boldogságért vívott küzde­lem élharcosainak, a tamil- nistáknak — o bosszantó je­lenségek, az apró hibák c.Ven. Nem utolsósorban ezen dől el, milyen kapcsolat van. illetve Vesz a párt és a tömegek kö­zött. Varga József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents