Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-15 / 218. szám

Péntek, 1961. szeptember 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP Tenyészállatot ne vágjunk le higgye — VÉTEK, VÉTEK VOLT meghizlalmi 21 kocasüldőnket; elvillette volna a TEGI ezeket is olyan tsz-be, ahol gyengébb állományt tar­tanak tenyésztésben. De nem lehetett, mert most sok hízó kell a népgazdaságnak; mi 211 hízott sertést adtunk közfo­gyasztásra — mondta a minap Varga János, a porrogszéntki- rályi Aranymező Termel őszö­vetkezet elnöke. — Valóban értékes sertésál­lománya van ennek a közös gazdaságnak — vélekedik Ga­lambos János, a TEGI megyei kirendeltségének vezetője is. — Az idén 25 kocasüldőt vettünk meg tőlük szerződésre. A szövetkezet azt akarta, hogy adhasson tenyészkocának valót szerződésen felül is. Töb­bek között a bevezetőben em­lített 21 fiatal jószág is jó lett volna tenyésztési célra. Am ezt a fa-lkát is lekötötték hizlalásra. Galambos elvtárs mondta: — A szentkirályiak 27 kocájának szaporulata úgy­szólván teljes egészében kivá­ló tenyészanyag. A hizlalási szerződést azonban nem lehe­tett és nem is lett volna he­lyes felbontani. KÉT AZONOS VÉLEMÉNYT ismertettünk e sorokban. A te­nyésztés és hizlalás érdekeinek megfelelő összeegyeztetéséről, az ezzel összefüggő kérdésekről azonban szükséges még egyet s másít elmondanunk. Kétségtele­nül fontosabbnak tekinthető napjainkban a húsellátást biz­tosító szerződéses sartésihízla- lás, mert ebben számottevőbb a lemaradás. Ha lett volna mi­ből pótolni a pcnrogszentkirá- lyi Aranymező Tsz hizlalásra szerződött, de tenyésztésre al­kalmas sertéseit — vagy úgy, hogy a szövetkezet vásárol sül­dőket, vagy úgy, hogy az Ál- latforgalmi Vállalat ad neki hizlalási alapanyagot —, ak­kor megvehetne volna a TEGI az összes tenyészegyedet. Ám ebben az esetben előbukkan egy újabb probléma: A TEGI- nek adott kocasüldő nem szá mtt bele a szövetkezet áruér- téhesítési tervébe. Ez olyan rendelkezés, amelyet nem hagyhatnának figyelmen kívül a' parrogszentkirályiak sem, hiszen közvetlen anyagi érde­kük fűződik ahhoz, hogy tel­jesítsék áruértékesítési —ezen belül hízóértékesítési —• elő­irányzatukat. AZ EMLÍTETT RENDEL­KEZÉS arra ösztönöz tehát, hogy vágóba adják tenyészál­lataikat is. Ugyanakkor az ÁI- latfongalmi Vállalat mér több mint másfél esztendeje bonyo­lítja a kocahitelezési akciót. Ennek keretében a hizlalásra EL, j szerződött egyedek körül to- ' vábbtartásra alkalmas kocasül­dőket adnak magánosoknak. Az így tenyésztésbe fogott állatok viszont úgy szerepelnek, mint­ha a szervetkezet vágóba adta volna el azokat. A szentkirá­lyiak tapasztalatból tudják ezt, hiszen 26 kocasüldőt kihelyez­tek a háztáji gazdaságokba, 25 tenyészegyedet pedig — mint már említettük — a TEGImek adtak át. Nem tudják mire vél­ni ezt a hátrányos megkiVön- böztetést. Ha államunknak megéri — mert megéri — az, hogy ko­cát ad a háztájiba a hízóba fo­gott egyedek közül, és azt az Állatforgalmi Vállalat hízóként könyvelheti el, akkor miért nem teremtenek módot arra, hogy a porrogszentkirályi Aranymező Tsz 20—25 szerző­dött hízott sertés helyett Ugyan­ennyi egyedet számláló te- nyésztörzset adjon át valame­lyik közös gazdaságnak úgy, hogy ezek ára is beszámítson áruértékes i1 ési tervébe? HÍZÓT, MINÉL TÖBB HÍ­ZÓT a népgazdaságnak — ért­hető ez a követelmény. Ám ne feledjük: ma tenyésztenünk kell, hogy holnap többet hiz­lalhassunk. Más szóval: ne vágjuk le az idén azt a te­nyészállatot, amely jövőre utó­dokat adhat tenyésztésre is, hizlalásra is. — Kár ezzel a problémával most foglalkozni, hiszen sok kocát kaptak ta­valy is, az idén is mind a kö­zös, mind a háztáji gazdaságok — vethetné ellen valaki. Nem indokolt a tenyésztés további fejlesztésének ilyen lebecsülé­se. Ellenkezőleg: nagy szerep vár ezután is a sertéstenyésze tekre. Még nincs minden kö­zös gazdaságnak — sem So­mogybán, sem az ország más részein — megfelelő kocaállo­mánya. Hány meg hány szö­vetkezeti vezető tanúsíthatja, hogy selejtezendő tenyészkocá- jukat meg kell tartaniuk az állományban — csupán a sta­tisztika kedvéért! Ezek helyett a kimustrálandó, be nem vált egyedek helyett nagy tenyész- értékű kocákat kellene beállí­tani, vagi' a saját állomány szaporulatából, vagy vásárlás­sal. S amint telik-múlik az idő, a tavaly és az idén te­nyésztésbe fogott kocák közül is újabbakat és újabbakat kell majd jobbakkal pótolni. Me­gyénkből az idén az Alföldre is, sőt Borsodba is szállított a TEGI kocasüldőket A tenyész- süldő felvásárlásának jövő évi országos előirányzata — Ga­lambos elvtárs állítása szerint — nem lesz kisebb az idei tényszámnól. NE VÁGJUK HAT LE a tenyésztésre alkalmas koca- süldőket, hanem legjobb egye- deiket neveljük föl — ezekből várhatunk folyamatosan és biztosan nagyobb számú, egészségesebb, gyorsabban fej­lődő és a takarmányt jobban értékesítő, tehát több húst ko­rábban adó kész hízókat Kutas József Előnyös a központosított vámőrlés Miről tanúskodnak a számok? — Rögtönzött gyűlés a mikei malom udvarán Kadarkútra tartunk. Az itte­ni malom ugyanis egyike lesz azoknak, amelyeket nem fog­nak. leállítani, azaz körzeti központtá válik. Ütünk innen Ladra vezet, ahol már műkö­dik a malmot pótló lisztcsere­telep. Majd Mikére utazunk, ahol hamarosan leállítják a malmot s megvizsgáljuk a köz­ség lakóinak ezzel kapcsolatos panaszát. Csak egy kocsi: VótáróL Miért állítanak le 19 malmot a megyében, miért csak 22 ma­rad üzemben? — kérdik sokan. Azért, hogy a malomipari há­lózat is lépést tarthasson a fej­lődéssel, korszerűbbé, termelé­kenyebbé váljon az őrlés. Le kell állítani azokat a malmo­kat, melyeknek berendezése elavult, s üzemeltetésük nem gazdaságos. Csak a megmara­dókat érdemes korszerűsíteni. Megyénkben a felszabadulás­kor 216 malom volt. Közülük sok csupán 10—15 mázsa ga­bonát őrölt. Az emberek sok­szor napokig ácsorogtak, míg megkapták lisztjüket Az ilyen őrlés ma már idejét múlta. A nagyüzemi gazdálkodásra ked­vezőtlenül hat, ha az őrlés miatt százak kiesnek a munká­ból. Az elpazarolt idő káros az egyénre is, hisz ha a malom udvarán napol, kevesebb mun­kaegységet tud szerezni, s ke­vesebb ideje jut szórakozásra, tanulásra, pihenésre. Időszerű tehát változtatni ezen a hely­zeten. A kadarkúti malom máris igyekszik beleilleszkedni az új körülményekbe. Ha a mikei malmot leállítják, megnő a ka­darkúti malom körzete. Ezért az idén korszerűbb gépekkel 70-ről 150 mázsára növelik ka­pacitását De »korszerűsíteni" kell az őrletők és a malmok kapcsolatát is. Az lenne az ész­szerű, ha a termelőapö vetkezet egyszerre küldené be a tagok őrletni valóját, s megbeszélnék, mikor küldhetnek a lisztért. A kadarkúti malom például tele­fonon állapodik meg a körze­tébe tartozó tsz-vezetőkkel, hogy mikor küldhetik úgy a gabonát, hogy mindjárt lisztet is kapjanak érte cserébe. A kadarkútí malom előtt csupán egy kocsi várakozott: VótáróL Az is azért, mert gaz­dája nem tartotta magát a ma­lom által megjelölt időponthoz. Szekérkar aváa délelőtt 10-kor Bezzeg más a helyzet Mikén! A malom udvarán 15 kocsi vá­rakozik több mint 30 kísérővel. Csakhamar szóvá teszik pana­szukat Az a kérésük, hogy ne állítsák le a malmukat, mert... Nos, az indoklás bizony eléggé sántít, nem megalapozott. Azt mondják, hogy a kadarkúti malom nem tudja majd ellát­ni liszttel Mikét és környékét. A Malomipari Egyesülés igazgatója elmondja nekik, mi tette szükségessé a központosí­tott vámőrlést s rávilágít, hogy a kadarkúti malom ele­gendő lisztet tud őrölni, jut belőle bőven Mikének is. Ami­kor kijelölték a körzeteket, nagyon alaposan megvizsgál­ták a malmok kapacitását, ki­használtságát, s ügyeltek arra, hogy egyetlen környék se ma­radjon ellátatlan. A mikei ma­lom jelenleg egy műszakban dolgozik, teljesítő képessége 30 mázsa. Ha két műszakban men­ne, nem is lenne munkája. Ez így nem gazdaságos. Ha a két műszakra eső 60 mázsa kapa­citást a kadarkúti malom 70 mázsa kapacitásához adjuk, az1 azt jelenti, hogy Kakarkúíon 130 mázsa gabonát tudnának megőrölni. Nos. a kadarkúti malom teljesítő képességét en­nél többre, 150 mázsára növe­lik, De ha — mint a mikeiek állítják — mégis sok dolga akadna, akkor is még tartalék­ban marad a harmadik mű­szak, azt szükség esetén bármi­kor megindíthatják. A legtöb­ben egyetértenek az érvelés­sel. Néhány öreg, nagybajuszú bácsi azonban továbbra is azt hajtogatja, hogy az ő malmu­kat azért meg kellene hagyni. Azt, hogy a megmaradó 22 malom kapacitását is mind­össze 64 százalékban tudják kihasználni, s hogy a kadarkú­ti malom vezetője máris attól tart, hogy nem őrölhet a jövő hónapban, mert mindenki eb­ben a hónapban őrleti meg gabonáját — sokan elengedik a fülük mellett. Nem szabad megállni Lehet, hogy a mikeieknek egy kicsit nehéz lesz hozzá­szokniuk a tervszerű őrletés- hez, s megválniuk a pipázgató- helytől, a falu öreg malmától. A haladás azonban nem lehet tekintettel néhány ember el­gondolására. Az eddig leállí­tott négy malom körzetét jól ellátják liszttel a központi malmok és a cseretelepek. A ladiak — akiket korábban a malmukat elpusztító tűzvész kényszerített arra, hogy csere­telepet létesítsenek — ma már gondolni sem akarnak malom­építésre. Inkább korszerűsítik a cseretelepet Az a vélemé­nyük, hogy olcsó és jól bevált ez, még akkor is, ha telepüket Szigetvárról látják el liszttel. Csak hozzá kell szokni az új­hoz, s arra kell törekedni, hogy tsz-ek vezetői megbeszéljék a malmok vezetőivel, mikor vigyék a gabonát, és tervsze­rűen szervezzék meg a szállí­tást. Ésszerű tehát, ha a sok el­avult malmot leállítják. Még csak négy malmot szüntettek meg eddig, de máris több mint millió forintot takarítottak meg, s a korszerű lisztcserével időpazarlástól, sok fáradságtól mentesültek a falvak lakói. Szegedi Nándor A siófoki MÉK üzemében az idén tfz vagon paprikát és uborkát fognak savanyítani. Képünkön: Bálint Margit és Vékási Józsefné páclevet készít. _______________________ r w T ÚRI ANDRÁS: (37) — Igen. Amikor kigyulladt a gyár, már mindennel tisztá­ban voltam. S amikor meg­kaptam az idézést, tudtam, hogy lebuktam. Elrohantam hozzá, kértem, segítsen. Azt tanácsolta, tűnjek el egy idő­re, majd jelentkezik és biztos helyre visz. A pénzt odaadta. Ma este nemcsak a Dodó hí­vására mentem oda, hanem azért is, mert szerettem vol­na újra beszélni vele. — Keresztesi már nem dol­gozik a Napsugárban. Megszö­kött. Ritter, ha lehet, még fehé­rebbé válik. — Az nem lehet — hebegi. A főhadnagy hangja száraz. — A maga atyai jóbarátja közönséges csirkefogó. Remé­lem, hamarosan összehozhatom kettőjüket. Ebben a percben megszólal a telefon. Sárosi az asztalhoz lép. — Itt Sárosi főhadnagy. Krá- mer elvtárs? Értem. Elkapták őket? Igen, igen, értem. Per­sze, itt maradok. Viszontlátás­ra. Visszahelyezi a hallgatót s mialatt cigarettára gyújt azt mondja: — Óhajom teljesült. Nemso­kára szemben állnak egymás­sal. Barátját és még néhány torsát sikerült kézre keríteni. EG A G^AR Uj alapokra helyezik a középiskolai KISZ-munkát •— Valőbaii így van. 5? m^áfkoJÜgfőL eTSZí MS?Ék a uiüán- ús az Ifjú kommunista-próba, következményekkel járhat.^ helyébe az Ifjúság a szocializmusert-proba kerül Értjük egymást, ugye? & Osztály-alapszervezeteket alakítanak Ismét fölemeli a hallgatót. — Alezredes elvtárs? Sáro­si főhadnagy jelentkezem. Azt hiszem, az ügy befejezése felé haladunk. Igen. Ha megenge­di, tíz perc múlva bejönnék. XV. Búcsúztatás Az üzemben Hevesi főmér­nököt búcsúztatják az osztály dolgozói. A főmérnök három hónapos külföldi tanulmányút­ra indul Nyugatra. A német, a belga műanyagtechnika új eredményeit akarja megismer­ni s a későbbiek során itthon hasznosítani. Aligha akad ná­la alkalmasabb ember erre a szakmában. Tény, hogy a mű­anyagipar sokat köszönhet ne­ki, s noha egy idő óta a terve­zés köti le, köztudott dolog, hogy éveken át a gyártásban te­vékenykedett jelentős sikerreL Utjának Lajos örül a leg­jobban. Szégyenkezik miatta, de a bensejében boldog, hogy három hónapon át zavartala­nul együtt lehet az asszonnyal és ez az idő talán elégséges lesz, hogy Ilona véglegesen dűlőre jusson a kettőjük dol­gában, döntsön az életükről. Hevesi feketét hozat, utoljá­ra még egy-egy tanácsot ad a beosztottaknak. Kardos is ott van, a helyettese, aki a követ­kező hónapokban vezeti majd az osztályt. Csendes fiatalem­ber, alig hallatja a szavát, csak bólogat és mosolyog, mintha örökösen bocsánatot kéme. — És kérem magukat, ne fe­ledkezzenek meg rólam — mondja Hevesi tréfásan. — Ha néha idegesebb voltam a kelle­ténél, vagy egyenesen igazság­talan, tudják be annak, hogy a munka érdekében történt. Ezúttal is bocsánatot kérek mindenkitől, akit esetleg meg­bántottam. — Most egyenesein Keresztesihez intézi szavait. — Elsősorban önhöz szólnak a szavaim, Keresztesi kartárs. Remélem, elfelejti a minapi összeszólalkozás unkát. — Máris elfelejtettem. — Köszönöm. És ön, Csiszár kartárs? A fiú összerezzen, mintha tetten érték volna. — Parancsoljon. — Hogy áll a vizsgáival? — Decemberben kellene vé­geznem. — Kellene? — Az utóbbi időben vala­hogy nehezen megy a tanulás. — Talán valami más köti le? Lehet, hogy csak a fiúnak tűnik úgy, de a főmérnök ku­tató tekintetében a gyanakvás fényét látja megvillanni. Me­rően szembenéz vele, pillantá­suk összecsap, mint két penge 9 a fiú azt mondja keményen: — Amit megtanult, az a ma­gáé. S ezt nem mindenről mondhatja eL — Gondolja?! Lajos hangja túl élesnek tét-: szik. Keresztesi felkapja a fe-* . _ jét s merően nézi a fiút De*munkat> s 32 alapszervezetek A KISZ Központi Bizottsá­gának egyetemi és középiskolai ;osztálya felülvizsgálta a közép­iskoláikban folyó mozgalmi Hevesi elmosolyodik. — Remélem, nem veszi zo­kon ezt a kis kioktatást egy idősebb kolléga részéről? Aki­nek csaknem a fia lehetne — Kérem, erről szó sincs, tevékenységének megjavításá­ra kidolgozta az Ifjúság a szo- cializmusért-próba tervezetét. A módszertani útmutató ki­mondja, hogy a 14—18 éves Hiszen tudja, hogy nem-^fiataloknak az Ifjúság a szocia- csak én, hanem a feleségem ^]j3lmuséetJmo2ealom követel- igen kedveli maga! / . . , A Lajos olyan fehér, mint a f&l,j£rnenyei:n€fk: teljesítésére a leg- érzi, hogy egész teste remeg ^megfelelőbb forma a próbán az izgalomtól. Legszívesebben ívaló részvétel. Megkérdeztük felugrana és belekiáltaná a ké-S a s6ndar^ a KISZ m€gyei. pebe: »Hat igen, szeretem a fe-rj 6 ... leségét! Szeretem és elveszem «bizottsága középiskolai oszta- magától!« glyának vezetőjét, milyen vál­Kardos pedig mosolyog ésítozások történnek az új tanév­bólogat s mindenki meghatott^ a középiskolás alapszerv<- egy kissé, es irigykedve gon- Té dőljék, micsoda szerencsés munkájában. bér ez a Hevesi, megint kül­földre utazik, világot lát. A szerencsés ember lehörpinti fe­ketéjét. — Akkor hát búcsúzom, kar­társak. További jó mundannyiuknak. Először Keresztesivel kezel.: amikor megszólal a telefon. Aj titkárság jelentkezik. A főmér­Varga elvtárs elmondotta, hogy a középiskolákban meg­szűnik a Kilián- és az Ifjú kommunista-próba. Helyükbe munkát}*:az Ifjúság a szocializmusért I—IV. próba lép. Ennek célja, hogy minél szilárdabb osztály- közösségeket alakítsanak ki, nők kartársat hívják az igaz-^hatékonyabba tegyék a világ- gatói szobába. Szíveskedjék gnézeti nevelést. Az iskolákban fölmenni. (Folytatjuk.) Josztály-alapszervezeteket ala- •kítanak. így áttekinthetőbbé válik a munka, több fiatalnak adhatnak megbízatást. (Gyűj­temények, falitáblák készítése, faliújság szerkesztése, Kér­dezz—felelek-láda kezelése, külföldi és Belföldi levelezés, úttörő rajvezetés stb.) Az Ifjúság a szocializmusért- próbára csoportosan készülnek föl, ezek a csoportok az osztá­lyokban működnek. A rövide­sen megjelenő próbakönyv részletesen ismerteti a fölké­szülés tematikáját, a kétheten­kénti foglalkozások tervezetét. Amint a fiatalok feldolgozzák a próba anyagát, megkezdik a próbázást, számot adnak a kö­telezettségek teljesítéséről. A próbázás formája lehet járőr­verseny, akadályverseny, csil­lagtúra. A próbázásnak nem szabad vizsgaszerűnek lenni, ne hasonlítson se az érettségi, se az évvégi összefoglaló vizs­gákra. Ügyelni kell arra, hogy ne okozzon idegeskedést, káros izgalmat, hanem élményszerű­ségével jókedvet, kötetlen han­gulatot keltsen. Noha a próbára való jelent­kezés határideje november 15., megyénk középiskolásainak 7® százaléka már jelentkezett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents