Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-12 / 215. szám

Kedd, 1961. szeptember 12. 3 SOMOGYI NÉPLAP Hruscsov beszélgetése Sulzbergerrel (Folytatás a 2. oldalról.) megvalósulni, ez pedig csa­pást mér az Egyesült Álla­mok presztízsére.« Sulzberger következő kér­dése a kozmikus térség nem­zetközivé nyilvánítását fe­szegette. Hruscsov válaszában rámu­tatott, hogy a világűr-kutatá­sára már régen nemzetközi szervet kellett volna alakítani, de erre csak a leszerelés után kerülhet sor, hiszen a rakéta­titkok, az interkontinentális A támasz régi Az amerikai újságíró kö­vetkező kérdése így szólt: ».Malinovszkij marsall tavaly említette, hogy a Szovjetunió kész válaszcsapást mérni azokra a támaszpontokra, amelyekről katonai repülő­gépek indulnak a Szovjetunió és más kommunista orszá­gok fölé. Vajon ebbe a ka­tegóriába olyan országok is beletartoznak-e, amelyek szocialistának nevezik ma­gukat, noha nem fűzik őket szövetségi kötelékek a Szov­jetunióhoz? Mi az ön véle­ménye például Jugoszláviá­ról?« Hruscsov: — Mi azt szeret­nénk, hogy sohase kerüljön sor katonai repülésekre, és ne le­gyen . szükség visszacsapásja sem. ön konkrétan Jugoszlá­viára utal. Ez az ország nem tagja a varsói szerződésnek. Amikor Jugoszlávia fölött bár­ki repülőgépei szálldosnak, mi nem tudjuk, megsértik-e szu­verenitását. Lehetséges ugyan­is, hogy a jugoszláv kormány­nyal kötött megegyezés alap­ján röpködnek. Következés­képpen Malinovszkij marsall kijelentése nem terjed ki Ju­goszláviára. Mi azonban ter­mészetesen szocialista ország­nak tartjuk Jugoszláviát, s ha az imperialista államok meg­támadnák, és Jugoszlávia hoz­zánk fordulna segítségért, azt hiszem, nem tagadnánk ezt meg, és segítségére sietnénk. Ha bármely szocialista or­szágot támadás ér, és ez az ország hozzánk fordul, természetesen megsegitjük. Sulzberger: — És Kubát szocialista országnak tartja? Castro ugyanis szocialistának mondja magát. Hruscsov: — Egyelőre úgy tudjuk hogy Castro nem tag­ja a kommunista pártnak, ö forradalmár, hazafi. Ha belép­ne a kommunista pártba, üdvö­zölném, mert ez jó gyarapo­dást jelentene a kommunisták soraiban. De ez csak tőle ma­gától függ. — Mi elismerjük, hogy Ku­ba független állam, s ezért jo­ga van olyan belső berendez­kedésre, amilyent népe akar. Ha Kubát támadás éri, joggal számit majd minden békesze­rető, az agresszió ellen harcra kész ország segítségére. Nincs semmiféle szerződésünk Kubá­val, de ha agresszió esetén se­gítségért fordul hozzánk, ter­mészetesen nem hagyjuk kéré­sét válasz nélkül. Ezután Hruscsov hangoztat­ta, hogy a nagyhatalmaknak nem szabad beleavatkozniuk a nekik nem tetsző kis országok belügyeibe, s itt is türelemre van szükség. Példaként Irán­ra utalt, amelynek gazdasági élete és hadserege az ameri­kaiak kezében van. "Mi erő­sek vagyunk, és megtámadhat­nánk Iránt — mondotta. — Ez nem lenne nehéz dolog, hi­szen a mi erőnk összehasonlít­hatatlanul nagyobb... De ha az az elv vezetne minket, hogy az erősnek ütnie kell a gyengét, akkor az erőszak, nem pedig a békés együttélés hívei volnánk a nemzetközi kapcso­latokban.« — Nézze csak ezenkívül, mi történik Törökországban. Ez az ország szomszédunk, de önök ezt is teletűzdelték támasz­pontjaikkal, és e támaszpon­tokról bennünket fenyegetnek. Támaszpontjaikat elhelyezték Görögországban is, onnan pe­dig szintén minket és szövet­ségesünket, Bulgáriát fenyege­tik. De mi ezek iránt az orszá­gok iránt is türelmet és hideg­vért tanúsítunk. Ésszerű lenne, ha az Amerikai Egyesült Ál- Biokat is ilyen elvek vezetnék rakétákkal kapcsolatos állam­titkok szorosan összefüggenek a békés űrkutatással. Sulzberger ezután megkér­dezte, miért van szükség a »békés együttélés« kifejezés­re, amikor van egy ilyen szó is: béke. Hruscsov megmagyarázta, hogy a békés együttélés vala­mivel többet jelent, mint a béke, tehát nemcsak a háború hiányát, hanem a különböző rendszerű államok sokoldalú együttműködését, a belügyek- be való be nem avatkozást, a szuverenitás tiszteletét is. A legésszerűbb a támaszpon­tok felszámolása lenne, mert ezek már elvesztették régi je­lentőségüket. Ha German Tyilov 24 óra alatt 17-szer körülrepül­hette a Földet, ha a tu­domány ma olyan nukleá­ris bombákat adott ke­zünkbe, amelyeknek ereje százmillió tonna trotillal egyenlő, s olyan rakétáink vannak, amelyek ezeket a bombákat föl is emelik, és a földgömb bármely ré­szére eljuttatják, akkor egyáltalán milyen jelentő­sége lehet az amerikai tá­maszpontoknak? Hiszen rakétával bármely tá­maszpontjukat azonnal elér­hetjük, ha az Egyesült Álla­mok háborút robbantana ki el­lenünk — mondotta. — Ezért a legésszerűbb az általános leszerelés és az idegen terüle­ten levő támaszpontok felszá­molása. Ne fenyegessük egy­mást, hanem biztosítsuk a bé­két, a békés együttélést. 5 ontok elvesztették eleis tőségüket a más országokkal fenntartott kapcsolataiban. Hruscsov ezután rámutatott, hogy az amerikaiak már olyan sok katonai támaszpontot lé­tesítettek más országok terüle­tén, hogy már maguk sem is­merik ki magukat ezek között. A szovjet emberek a földön szeretnék megteremteni a paradicsomot Sulzberger ezután egy "fi­lozófiai" kérdést tett föl: »Nem gondolja-e ön, hogy a kommunisták, akik istenta­gadók, és nem hisznek a túlvilági életben, jobban fél­nek a háborútól, mint a hi­vő emberek, akik hisznek a túlvilágban? Hruscsov így válaszolt: — Nagyon érdekes kérdés! Öröm­mel válaszolok önnek. Már so­kat éltem, és sokat láttam. Láttam a háborút, láttam a halált, de sohasem láttam olyasmit, hogy a papok, akik magukat az Istenhez közel ál­lóknak tartják, és ennélfogva másoknál jobban ismerik a túlvilági életet, siettek volna a túlvilágba jutni. Az imperia­listák, a monopolisták, a gyar­mattartók, akik azt állítják, hogy hisznek Istenben, bár va­lójában inkább az ördög szö­vetségesei, szintén nem sietnek a túlvilágba jutni, hanem szí­vesebben küldik hadakozni katonáikat, mennyországot ígérnek ne­kik haláluk esetére, ők maguk pedig minél tovább akarnak a földön élni, mégpedig páncélszekré­nyeik, arannyal és dollár­ral tömött ládáik mellett. A szovjet emberek többsége nem hisz Istenben, bár akad­nak hívők is. A szovjet embe­rek szeretik a földi életet, és szintén nem sietnek a menny­országba. A földön szeretnék megteremteni a paradicsomot. Élni, dolgozni, munkáik gyü­mölcsét élvezni akarják — — folytatta Hruscsov. Ezután nevetve a következőket mon­dotta: — Ami pedig az égi menny­országot illeti, a papoktól hal­lottunk erről. De magunk is meg akartuk vizsgálni, hogyan áll ez a dolog, s Jurij Gaga- rint földerítőként felküldtük. Gagarin körülrepülte az egész földkerekséget, és semmit sem talált a világűrben. Azt mond­ja, hogy csak vaksötétség van, sehol sem látott semmiféle édenkertet vagy valami mennyországszerűt. Mi akkor úgy döntöttünk, hogy még egy földerítést kell csinálni. Felküldtük German Tyitovot. Azt mondtuk neki: te most jó sokat repülj a Föld körül, mert Gagarin mindösz- sze másfél órát volt fent, és talán nem vette észre a mennyországot. Ezért te nézz körül alaposabban. Tyitov fel­szállt, visszarepült, és igazolta Gagarin tapasztalatait, ő is azt mondta, hogy semmi sincs oda­fent. Ne háborúval döntsük el, hogy kinek van igaza De mindez természetesen nem jelenti — folytatta Hrus­csov —, hogy embereink nem fognak harcolni. Hitler, aki háborút robbantott ki elle­nünk, arra számított, hogy a szovjet emberek nem fognak küzdeni szocialista rendszerü­kért. És mi lett az eredmény? Az egész világ látja, hogy mi élünk, virágzunk, és elfogad­juk a kommunista építőmunka programját. Hitler pedig nincs már a földön, régen elrohadt, társait pedig vagy felakasztot­ták, vagy öngyilkosok lettek. Még gyalázatosabb pusztu­lás vár azokra, akik Hit­ler útjára akarnak lépni — mondotta. Befejezésül Hruscsov han­goztatta: — Kennedy elnök igen jól mondta Bécsben, ami­kor tárgyaltunk, hogy erőnk egyenlő, és mi képesek va­gyunk. megsemmisíteni egymás Én egyetértettem vele, b. valójában úgy gondolom, hog mi vagyunk az erősebbek. De ne háborúval döntsük el, hogy kinek van igaza. Ez vad eljárás lenne, hiszen mi is, az ameriakiak is élő emberek va­gyunk, élni akarunk, és máso­kat is élni hagyunk. Éljünk hát ésszerűen, és harcoljunk azért, hogy senki se robbant­son ki háborút. Használjuk fel erőnket a világ béke biztosítá­sára. Versengjünk a gazdasági élet fejlesztésében, a javak megteremtésében népeink szá­mára. Az a rendszer fog győz­ni, amely több anyagi és szel­lemi javat biztosit népének, és a történelem döntse el vitán­kat háború nélkül. Kétéves műszaki iskola indul Pécsett A Helyiipari Dolgozók Szak­szervezete országos elnökségé­nek kezdeményezésére az épí­tő-, a faipari és a kommunális szakmában kétéves műszaki is­kola indul Pécsett. Ezen az is­kolán a termelést közvetlen irányító műszakiak aránylag rövid idő alatt elsajátíthatják a legfontosabb irányító, üzem­szervezési tudnivalókat. 'Első­sorban olyanoknak a jelentke­zését fogadják el, akik a tech­nikum elvégzéséhez egy kissé már idősek. A hallgatók kéthetenként egyszer előadáson vesznek részt Pécsett. Jegyzetfüzetüket ott­hagyják, s a következő előadás­ra a tanárok: kijavítják azokat. A tanultakról félévenként szá­molnak be a hallgatók. A kétéves műszaki iskolára Baranyából, Tolnából és So­mogyitól vesznek föl műszaki dolgozókat. A szakszervezet Somogy megyei bizottsága már hozzáfogott az előreláthatólag októberben induló műszaki is­kola hallgatóinak kiválasztásá­hoz. A Csurgó és Iharosberény közötti útszakaszon dolgozik Zsiborás János és Kiss Mihály. Az útgyaluval naponta 6000 méter hosszú padkát gyalulnak le. A pórtélét eseményei ötvenhat — politikai mun­kában és vezetésben jártas párt-, állami, tömegszervezeti vezető funkcióban levő — elv­társat küldött a termelőszövet­kezetek erősítésére a Somogy megyei Pártbizottság. A poli­tikai munkával megbízott elv- társak hosszabb időn át havon­ta több napot töltenek ugyan­abban a községben, és taná­csot adnak, segítséget nyújta­nak a vezetőknek a gazdasági és a politikai munka szervezé­sében, javításában. A patroná­lok között van a többi között Szirmai Jenő elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára és dr. László István elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke is. * * * Nagy érdeklődés kísérte a balatonőszödd pártnapot. A ter­melőszövetkezeti tagak előtt Szabó Gábor elvtárs, a megyei pártbizottság agit.-prop. osztá­lyának munkatársa ismertette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A részvevők nagy fi­gyelemmel nyugtázták a Né­met Demokratikus Köztársaság kormányának augusztus 13-i intézkedéseit, amelyekkel a bé­ke erői gátat emeltek a nyu­gatnémet háborús uszítok re- vansista törekvései elé. A gyű­lés hangulatán érződött, hogy á balatonőszödieket nagy nyu­galommal tölti el a szocialista tábor ereje, magabiztossága. * * * Űj pártszervezetek alakultak Kaposvárott. Az egyik a Bu­dapesti Világítástechnikai Vál­lalat kaposvári telepén, ahol nemrég kezdődött el gz üzem­szerű termelés. A tíztagú alap­szervezet alakuló taggyűlésén három személyből álló ideigle­(Tudósitónktól.) A Szövetkezetek Siófoki Já­rási Központja az év elején társadalmi bizottságot alakí­tott a vagyonvédelem segítésé­re. Legutóbb tíz szövetkezeti értékkezelőt számoltattak be a hiányok okairól. A többi között kérdőre von­ták Tóth Ferencet, a balaton- szamesi fensz 2. sz. boltjának vezetőjét, mert többször ki- sebb-nagyobb hiánnyal számolt el. Pohl Lajost, a kőröshegyi fmsz 7. sz. boltjának vezető­jét 1492 forint hiánya miatt idézték meg. Koseluk József, a kőroshegyi fmsz TÜZÉP-te- lepének vezetője 2520 forint értékű anyagról nem tudott számot adni. Öka ennek az is, hogy nincs bekerítve a telep. nes vezetőséget választottak. Ä párttitkári teendőikkel Bábodi József karbantartó lakatost bizták meg. A másik pártszervezetet a Kaposvári Mesterséges Termé­kenyítő Állomás nyolc kommu­nistája hozta létre Itt Nagy Zoltán gépkocsivezetőt válasz­tották meg titkárnak. Magyar János kereki boltveze­tő nem tudta megindokolni 2500 forintos leltárhiányát. Harmath János, a siófoki fmsz felvásárlója a szeszfőzdét is kezeli. Előfordult, hogy amikor? a Baromfifeldolgozó Vállalat éruátvevői tojásért és barom­fiért jöttek, 14 éves fia helyet­tesítette őt. A tapasztalatlan gyermeket egy átvevő becsap­ta. A BARNEVÁLL fölfedte a csalást, s leváltotta a tettest. Adandón Kocsis József takar­mányfelvásárló 150 ezer forint hiánnyal számolt el. Ellene bűnvádi eljárás indult. A vagyonvédelmi bizottság javaslatait is figyelembe véve az idén 12 értékkezelőt váltot­tak le a siófoki járásban. Társadalmi bizottság segíti a föidmüvesszövetkezeti vagyonvédelmet a siófoki járásban „A Ml PISTÁNK“ FIATAL VASUTAS áll Takács István íróasztala előtt. — A segítségedet kérem. Minden indok nélkül alacso­nyabb fizetési kategóriába he­lyeztek át. És nemcsak engem, hanem több munkatársamat is. Próbáld meg kideríteni, i hogy miért tették ezt velünk. És a Barcsi Járási KISZ-bi- zottság titkárának füzetében sokasodnak a jegyzetek: pana­szok és kívánságok, egyszerű, hétköznapi tennivalók, a hol­napi, holnaputáni feladatok. Így van ez napról napra. Ha megjön vidékről, és leül az íróasztalhoz, már megszólal a telefon: »Nem akarják meg­venni a bélyegeket, beszélj a fejükkel«; kopognak az ajtón, s idén érettségizett lányok tűn­nek fel: »Takács elvtárs, egy jó állásra lenne szükségünk.« A jegyzetek sokasodnak, az emberek segítségre várnak. Ta­kács István járási KISZ-titkár pedig segít, ahol tud. Az ifjúság, a jövő nemzedé­kének szeretete cseng ki min­den szavából. Komoly, meg­fontolt. Mondják munkatársai és azok, akik hosszú évek óta ismerik, hogy még sohasem lát­ták idegesnék, nagy nyugalma közismert az alapszervezetek­ben. Pedig őt is fiatalos tűz hevíti. Ez akkor derül csak ki igazán, amikor a tervekről be­szélgetünk, a továbblépés le­hetőségeiről. Itt van például az Ifjúság a szocializmusért mozgalom. Né­hány helyen azt hiszik, hogy mivel teljesítették az eLtó év követelményeit, hát leállhat a munka. — Azt kell megértetni a gyerekekkel, hogy nem kam­pányszerű a mi dolgunk. A mozgalom nevében van, hogy hazánk szocialista építését kell meggyorsítanunk; az ifjúság­nak mindenütt ott kell len­nie, ahol a legnagyobb szük­ség van rá. A földeken, az üze­mekben. Sok faluból elmentele a fiatalok, "jobb« állás után néztek. Otthon meg apjuk és anyjuk, a nagyszülők dolgoz­nak helyettük. Beszél a vízvári példáról, hogy ott mindössze egy fiatal tagja van a tsz-nek, s milyen nehezen megy így a munka. — Azt tervezzük — mondja —, hogy a község vezetőivel nagyon alaposan és őszintén beszélgettünk a helyzetről, az­után meg az elment fiatalok szüleivel tárgyalunk, végül ma­gukkal a másfelé dolgozó lá­nyokkal és fiúkkal. Megpróbá­lunk szót érteni velük őszin­tén, emberien. ŐSZINTÉN, EMBERIEN. Ez a két szó gyakran visszatér be­szélgetésünkkor. Súlya van en­nek a két szónak. Csakis ilyen módon lehet az emberek szí­véhez és tudatához közel fér­kőzni. Homokszentgyörgyön még a vezetőségválasztások idején azt mondta egy leányka a taggyű­lésre érkező járási KlSZ-fit- kánról: — Megjött a mi Pistánk. Milyen szépen hangák ez a mondat! Egy családtag jött meg, akire már vártak. így várják Takács Istvánt a Barcsi Fűrészüzemben, ahol az oktatási év előkészítéséről ta­nácskozik; várja őt a ferencte-* lepi kiszes is, és tanácsot kér­nek tóle: mit csinálhat ilyen kevés ember, hogy látszata legyen munkájának. Várják Komlósdon, szeretnének az or­szágos versenybe benevezett ifjúsági brigádok eldicsekedni szép eredményeikkel; várják a lakócsaiak, ahol a magyar és délszláv fiatalok gyümölcsöző együttműködése szép példája a népek közötti barátságnak. — Hetenként három napot vagyok az alapszervezetekben, de olyan kevés ez az idő. Az lenne jó, ha egy egész hétre kimehetnék valahová, hogy jobban megismerjem az embe­reket, gondjaikat, terveiket Talán most sikerül ezt megva­lósítani, ugyanis kaptunk egy új munkatársat Beszélgetünk a járás apró- cseprő ügyeiről, a határőrökkel való együttműködésről. Nem kell Takács elvtársinak jegyzet, fejből tudja, hogy hol lesz ha­tárőr propagandistája a KISZ- oktatásnak; tudja, hogy mikor indul meg Középrigócoh az Er. dészeti Szakmunkásképző Isko­la. NEM MÉLTATLANUL kap­ta meg Takács István az ifjú­sági mozgalomban végzett tíz­éves munkájának elismeréséül a Szocialista Munkáért Érdem­érmet. P. GJ.

Next

/
Thumbnails
Contents