Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
Vasárnap, 1981. szeptember 10. s SOMOGYI NÉPLAP A TÓTH BRIGÁD Zúgott a kombájn, fogyott a búza. Kővári Elemér úgy tervezte, hogy még délelőtt végez a táblával, aztán gyorsan átmegy egy másik területre, hogy minél gyorsabban befejezzék az aratást. És akkor valami recs- csent, leállt a gép— Még csak ez hiányzott! Alig jött le a vezetői ülésről, m ár ketten álltak mellette: Garat János meg Torró Sándor. Együtt kezdték keresni a hibát. Rövid idő múlva Zsinics Béla, a brigád szerelője is megérkezett. Aztán csák a vezényszavak hangzottak. — A franciakulcsot... csavarhúzót, kalapácsot... Fél óra sem telt el a leállás óta, máris indult a motor. Ha nem fognak össze négyen, akkor talán fél napig is állt volna a gép. — Hát így dolgozunk mi — summázza véleményét a történet elmondása után Tóth József, a Marcali Gépállomás fiatal brigádvezetóje. Nagyszerű ez a társaság, mindig megállják helyüket. — Nem új ez a kollektíva. Már 1959 őszétől együtt van. A tizenkilenctagú brigád tavaly 119 ezer forint értékű üzemanyagot és 37 ezer forintnyi alkatrészt takarított meg. Ez az eredmény adta az Ziif' A harmadik legjobb: Laki József. »■Hát így dolgozunk mi...« — magyarázza Tóth József brigádvezető, ötletet, hogy az idén benevezzenek az ifjú traktorosok országos versenyébe. — Tavaszinyári együttes tervüket 130 százalékra teljesítették a fiatalok — tájékoztatnak a gépállomás központjában. Ez elég szép eredmény. Az egyéni eredmények is kiemelkedők. Sebdenics István például 900 holdnyi gabonát vágott rendre, s tervét 160 százalékra teljesítette. Papp Karóig kombájnos 648 hóidat vágott le, tervét 150 százalékra teljesítette, a cséplésben pedig Laki József végzett jó munkát: 27 vagon gabonát csépelt él. A kollektíva eddig mintegy 50 ezer forint értékű alkatrészt és üzemanyagot takarított meg. Nemcsak a jó munka jellemzi a Tóth brigádot, hanem a tanulás is. Ható Dezső, Marton József és Szabó János nemrégen tért vissza Pápáról, a hathónapos gépészképző szakiskoláról, a többiek meg itthon igyekeztek tanulni, művelődni. ziba, s nincs olyan brigádtag, aki havonta legalább egy kötettel ne gyarapítaná házi könyvtárát. Az ősszel meg a télen majd politikai oktatásra jár valamennyi brigádtag. Mindany- nyian beneveztek az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba, és szeretnék, ha márciusban együtt kapnák meg a mozgalom jelvényét — Pillanatnyilag élég sok a munkánk — magyarázza Tóth József. —• A brigád 12 tagja állandóan szánt. A körülmények nem a legjobbak: igen kötött a talaj, gyorsan romlik a giép. — S a brigádvezető? — Nyolc-tízezer holdnyi területet kell bejárnom, négy község határában dolgozunk. Bizony sokszor éjfélfelé vetődöm haza, s reggiel féd 6-kor már megint talpon vagyok... Cseng a telefon. Elromlik egy gép, segítségre van szükség. Tóth Jóska szabadkozik, búcsúzik. — Mennem kell... A teafc- tor egy percig sem állhat P. Gy. Papp Károly kombájnos most éppen lóherét csépel a marcali határban. Felfújható repülőgép Az amerikai haditengerészet »Wagmigiit»- néven szabadalmaztatta a felfújható repülőgépet, amely aJdcumulátoros sűrített levegő elvével működik^ Ez az elv lehetővé teszi, hogy a textilrendszerű anyagiból készült felfújható repülőgépek merőlegesen szállhassanak fel a földről, és bármilyen hajón »összehajtogatott állapotban« lehessen szállítani őket. A felfedező Cooper B. Bright százados szerint az admirálisok ellenzik az új repülőgéptípus gyártását, mert féltik tőle a nagy repülőgép- Együtt jártak a színházba, mo- anyahajók szerepét. Mindenre választ TÚRI ANDRÁS (34) — Figyelmeztetem, hogy komolyan beszéltem. Értesítem azt a főhadnagyot, aki a tűzeset ügyében itt járt. Sárosinak hívják, tudom. — Jó, azért nem kell lenyelnie. Csak tréfáltam, na. — Azért. Keresztesi komolykodva megfenyegeti, s nézi a fiú villogó fogsorát. Ám azért nem hagyja békén a gondolat, és munkaidő végeztével mégegy- szer odaszól Lojzinak: — Aztán semmi bolondság! Megegyeztünk! — Ugyan, Ottó bácsi. A Napsugárban kevesen vannak ezen az estén. Fedig a zenekar most sem játszik rosz- szabbul, a dizóz éppoly szenvedélyes és odaadó, a fények éppen olyan sejtelmesek. — Két dupla, három fél rum! Szentimreyné egyforma be- idegzett mozdulatokkal kezeli a presszógépet, szenvtelen arccal rakia tálcára a kávét, a cukrot, a kanalat. — Magdi, rumot! Sárkány is régi pincér, biz* tos hullámmozgással cikázik az asztalok között. EG A GyAR a Levélben érkezett a panasz: az öreglaki termelőszövetkezetben nem hallgatják meg az embereket; a legutóbbi közgyűlésen is, mikor fölvetettek egy problémát, Bognár Vendel párttitkár egykettőre bezárta a gyűlést. A »kényes kérdésre« nem kaptak választ, a szóbeszéd és találgatás azóta is folyik róla. Figyelmet keltő a panasz. öreglakon az emberek nagy többsége szépen dolgozik, kézzelfogható eredmények mutatkoznak, de munka közben vagy után szüntelenül feszültség vibrál köztük, mivel egy sor dologról hallottak, tudnak valamit, de nem kaptak rá megnyugtató választ. Mi kavarta fel így az öreglaki Kertészeti Tsz tagjait? Keressük az igazságot, kutatjuk a baj gyökerét. Zsírói József, a szövetkezet főkönyvelője szerződéses alapon dolgozik itt. A múlt évben 15 mázsa kukorica járt neki. Ha ezt a kukoricát idejében hazaszállítják, akkor elejét vették volna a mostani zűrzavarnak. Nem elég világos, nem elég érthető, hogy miért késtek a jogosan megjáró termény elszállításával — némelyek szerint a raktáros hanyagságán, mások szerint szállító eszköz hiányán múlott ez. Később meg azért maradt el a szállítás, mert a szövetkezet vezetősége úgy látta, hogy a takarmányozáshoz szüksége lesz erre a terményre is. Akkor határozták el, hogy a megjáró javakat majd a cséplés után árpában kapja meg Zsi- rai József. így is történt. Csakhogy nem 15, hanem 23 mázsa árpát szállítottak a főkönyvelő lakására, Fonyódra. Később újabb 10 mázsát vittek el 50 kg-os és mázsás tételekben, címkézett zsákokban. Az elszállított 33 mázsából 15 a főkönyvelőé lett, a többit pedig eladta a szövetkezet, mivel kukoricára van szükségük. Az első tétel szállításakor 23 mázsát vittek, hogy a vontatót kihasználják. Zsirai József az eladott 8 mázsáról pontos pénztári bizonylatokat készített. Tehát semmiféle visszaélés nem történt. Mégsem helyeselhető ez az eljárás. Már akkor hibázott a szövetkezet vezetősége, amikor nem tájékoztatta a tagságot arról, hogy a főkönyvelő árpában fogja megkapni részesedését. A tagok nem tudtak egyebet, csak gzt, hogy a vontató terményt vitt Fonyódra. Ezt a hibát a vezetőség csak tetézte azzal, hogy a kukorica- és az árpa cseréjét elsősorban nem a termelőszövetkezetben bonyolították le. Sok tag kételkedik abban, hogy az árpát pénzért adták el, s azt mondják: »Miért vittek el máshova, én is adtam volna árpáért kukoricát.« íl közgyűlésen méltán kérdezték meg a tagok, hogy hova lett az árpa. A vezetőség ekkor újabb, igen súlyos hibát követett el: a történtek pontos ismertetése nélkül bocsátotta útra a közgyűlés részvevőit, a tiltakozások ellenére bezárta a gyűlést. Érthető, hogy nincs rá se mód, se lehetőség, hogy minden egyes tsz-tag végigböngéssze a pénztárkönyveket, és így győződjék meg arról, hogy nem károsította meg őket senki. De minden szövetkezetben van ellenőrző bizottság, amelynek az a feladata, hogy szigorúan őrködjék a közös vagyon felett. Őrködjék akkor is, amikor minden a legnagyobb rendben van, s még inkább ügyeljen akkor, amikor bárkiben a tagok közül gyanú merül 'fel. Csakhogy öreglakon van és még sincs ellenőrző bizottság. Van, mert hiszen annak idején megválasztották, és nincs, mert semmilyen munkát nem végez. Sürgős és rendkívül fontos teendő, hogy újjászervezzék az ellenőrző bizottságot, olyan embereket bízzanak meg, akik szívügyüknek tekintik a közös vagyon védelmét. Ez azonban magában véve kevés. Mint a most zajló esetből kiderült, súlyos hiba az is öreglakon, hogy az emberek meglehetősen tájékozatlanok a szövetkezet dolgairól. Pedig a szövetkezet az övék. A tagságot érdekelné is minden, csakhogy kevés alkalmuk van árra, hogy tájékozódjanak. Többet, sokkal többet kell a vezetőknek a tagok között tartózkodniuk, mint eddig tették. A szövetkezeti gazdákkal való beszélgetés, a problémák megvitatása nemcsak az elnök feladata. Hegedűs Lajos egymaga ezt nem is győzné ellátni. Végezetül még valami, amire öreglakon éppúgy kell ügyelni, mint bármely más közös gazdaságban: mindennap fölvetődhet valami probléma, gond, kérdés, amire választ vár a tagság. Megesik az is, hogy ezek a problémák nélkülöznek minden alapot — csupán a rosszindulat vagy a szóbeszéd szülöttei —, de akkor sem szabad szó nélkül hagyni őket. Ne maradjon válasz nélkül egyetlen kérdés sem! Ha az öreglaki termelő- szövetkezetben nemcsak az elnök, hanem a vezetőség minden tagja eszerint végzi munkáját, akkor nem bolygathatja fel többé a falut ennyire egy vélt méltánytalanság. Vörös Márta Néhány szó a KISZ-helyiségehről Furcsa adatra bukkantunk egy most készült statisztikát böngészve. Kiderült, hogy a barcsi járás 43 KISZ alapszervezetéből mindössze 15-nek van önálló helyisége, két KISZ- terem most készül, a többi 26 viszont alkalmilag megtűrt »vendég« művelődési otthonok nagytermében, párthelyisé- gekben. Néhány kirívó esetre is fény derült. A csokonyavisontai Zöldmező Termelőszövetkezet bővíteni akarta az agronómus kétszobás lakását. Mi sem természetesebb — gondolták —, mint hogy elvegyék a fiatalok termét. Szerencsére a járási pártbizottság megakadályozta a törvénytelen cselekedetet. Vízváron a pártklubba nem engedik be a fiatalokat, mert — úgymond — »bepiszkítják a szőnyeget«; a darányi termelőszövetkezetben hol adnak helyet a fiataloknak, hol nem. Somogyaracs és Patosfa kiszesei pedig csak alkalomszerűen gyűlhetnek össze. Ügy látszik, hogy e községeik vezetőinek nem szívügyük az ifjúság nevelése. Csak helyeselni lehet azt a megegyezést, mely a közelmúltban jött létre a járási párt- és KISZ-bizottság között. A legrövidebb időn belül megvizsgálják a helyiségek ügyét, és intézkednek a visszás állapotok megszüntetésére. A jövő nemzedékének neveléséről van szó, ez elöl pedig nem térhet ki egyetlen községi vezető sem. Jóváhagyták a nagyatádi járás téli tervét — Bízd csak rám. Mérget^ vehetsz rá, hogy ma még jól' élünk. — Öreg fiú, mi van a piánkkal? Dodó és társasága szokott helyén ül, a tánckor melletti asztalnál. Ezúttal lányok nincsenek köztük. — Azonnal hozom, kérem. — Csak siessen, papa, mert bedilizünk. Dodó úgy ül közöttük, mint valami fejedelem. Most, hogy kiengedték a rendőrségről, tán még nagyobb a hangja, mint azelőtt. A többiek bizonyos tisztelettel figyelik. — Mégis, hogy tudtál kikerülni? — Megfőztem őket, apus- kám. Csupa süket hé, nem volt nehéz átdumálni a palikat. Nem kell bemajrézni, ez a trükkje az egésznek. Meg aztán bizonyítékuk sem volt. — Fejed az van, Dodó! — Nem a lottón nyertem. Agárral mi van? — Bújkál. Az üzemből kivágták valami balhé miatt, a rendőrségire is beidézték, de nem ment el. Azóta lapul. Valami komolyabb seftje lehetett, mert tele van pénzzel. — Pénzzel? — Van vagy öt kilója. Degeszre állnak a százasok a pifkójában. — Két napig nálam lakott — böki oda egy ragyásaroú, — most Bulliknál dekkol. Dodó szeme csillog a pénz hallatára. — Hívjátok ide! — Nem jön. Nyilvános helyre nem jár. Azt mondja, addig nem mutatkozik sehol, irág a hullámok el nem ülnek. — Beszélni akarok vele. Van telefonja Bulliknak? — Van — mondja a ragyás. — Menj, hívd fel. Mondd meg néki, hogy jöjjön a lokállal szemben levő kapu alá. De lépjen ki, mert baj lesz. — Mit akarsz tőle? — kérdi amaz kelletlenül. — Egy kicsit lekopaszrtani Nem járja, hogy ennyi dohánya legyen, amikor nekünk semmi sincs. Az arcok felderülnek, a ragyás is vigyorog. — Na, dobd ki magad, és kezeld azt a telefont! A ragyás éhnegy, a többiek megelégedetten néznek a »vezérre«. — Mit mondasz neki? — kérdezi egyikük. (Tudósítónktól.) A közelmúltban hagyta jóvá Ja Nagyatádi Járási Pártbizott- jság és a járási tanács végrehaj- A bejáratnál Császár alakja*^ bizottsága a járás 1961/62. tűnik fel. Megáll, kutatva méz*évi művelődési tervét. Esze- köriil a teremben, fölfedezifirint a járás minden községé- Dodőékat. Megindul a fal ímen,*^61? lesz ismeretterjesztő elő- tén, majd leül egy kétszemé-fia<^assoroza^* előadás hang- lyes asztalhoz, meglehetősen*2^ ,el majd a járásban. Az elő- messze a huligánoktól. Fékété! fiiiclói munkaközösség már most beszerzi a szemléltetéshez ^szükséges eszközöket, filmeket. Az első előadásokat novemberben a német kérdésiről tartják. A járás tíz községében inMegjelent az ismeretterjesztési „kézikönyv' rendel, szemét le nem veszi a: galeriról. i Néhány perc múlva a ragyás: visszatér. — Mi van — támadt rá társaság izgatottan. — Húsz perc múlva ott lesz- a kapu alatt. — Jól van. Dodó királyian nyugtázza a sikert. — Lássátok, kivel van dolgotok, máris rendelhettek mégj Hasznos kiadványt juttatott egy konyakot. Különben majd*el a falvakba a megyei tanács egyedül megyek ki Agárhoz,^ művelődésügyi osztálya. Az is- nincs szükségem kíséretre, öt* meretterjesztő előadások és a perc alatt elintézem vele a dol-fi Termelőszövetkezeti Akadémia got, aztán átmegyünk valami* téma tervét magában foglaló jobb lebujba. fi könyvecske megkönnyíti a műSzentimreyné a gépet nézi.* veiődési otthonok vezetőinek A gép és a tálca, aközött ármunkáját. kettő között mozog a pillantó-* A kiadvány az általános és sa. Valaki megáll előtte. A nőfia szakmai műveltség emelését fnost se néz fel, csak akkor,*és a tudományos világnézet kiamikor egy hang azt mondja !*alakítását legjobban segítő té— Csak asztalnál szolgálnak*makat ajánlja. 114 irodalmi, ki, ugyebár? /művészeti, filozófiai, pedagóOttó! Maga itt? figiai, közgazdasági, történelmi, — Egyszer már meg kellettfi^ű, egészségügyi, biológiai, néznem a munkahelyét. Meg* ° ^ra-Jzé kémiai, fizikai, martán ^tematikai es mezogazdasagi /előadás közül választhatják ki (Folytatjuk) fi az érdeklődésnek leginkább dúl egyhetes mezőgazdasági ismer etter j esz» tanfolyam. Három faluban hároméves szakmunkásképző tanfolyam kezdődik. Kutason növénytermesztési, Lábodon és Segesden állattenyésztési szakon tanulnak a termelőszövetkezet tagjai. Nagyatádon és Somogyszobon megszervezik a szülők akasié- miáját. A járási könyvtár an- kétokat, író-olvasó találkozókat rendez, a művelődési otthonok gondoskodnak a gyermekek foglalkoztatásáróL megfelelőket. Nagy előnye a kiadványnak, hogy a szemléltetéshez szükséges könyvek, dia- és keskenyfilmek címét is felsorolja. 230 könyvet ajánl a művelődésügyi osztály és a TIT az ismeretterjesztő előadásokhoz. A Termelőszövetkezeti Akadémia tematikájánál is megtalálható a szemléltető eszközök ajánló névsora. A füzet arról is tájékoztat, hogy hol és hogyan szerezhetik be a filmeket. E kiadványban jelent meg először nyomtatásban a megyei filmtár 251 különböző tárgyú filmt/v-oV iegyzéke. Az 55 oldalas k ecskét nagy haszonnal forgathatja minden község tervkészítő bizottsága.
