Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-09 / 213. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap I AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 ; XVIII. évfolyam, 213. szám. Ara 50 FILLER Szombat, 1961. szeptember 9. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; Tanulási igények és lehetőségek a Ruhaüiemben (3. o.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (5. o.) Feileg Kelemen súg (6. at ■is. Tovább épül a csökkent munkaképességűek üzeme, még ebben a hónapban elkészül a színház új díszletraktára A megyei tanács ipari osz­tálya 500 ezer forintot adott a városi tanácsnak a csökkent munkaképességűek üzeme épí­tésének befejezésére. Még eb­különösen a nyílászáró szerke­zetek átalakítása nehézséget okoz. Az anyagot az SZMT- székház, a Latinka-ház és az előtte levő tér légi épületeinek bontásából nyerték. mnimMi'Vft" i’TT 7 ' » m " '» "P ••A’ v v ca, a Heigyi utca és a Dimitrov utca találkozásánál épüL Ugyancsak itt megkezdődött a Csiky Gergely Színház új díszletraktárának építése. Mint ismeretes, a légi díszletraktárt Épülőfélben a csökkent munkaképességűek üzeme. ben az esztendeiem szeretnék tető alá hozni az épületet Négy műhely és szociális célokat szolgáló helyiségek épülnek fő­leg bontási anyagból. Emiatt Egyelőre bizonytalan, hogy mit gyárt az üzem. Valószínű, hogy műamyagkészítést vagy feldolgozást honosítanak meg benne. Az üzem az Arany ut~ a vásárcsarnok építése miatt ed kellett telepíteni. A 200 négyzetméter alapterületű új. raktár valószínűleg még eb­ben a hónapban elkészül. Ószi legeltetéssel enyhítik a takarmánygondot a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban (Tudósítónktól.) A takarmánynövények hoza­mát csökkentette az aszályos időjárás. Az áttelLeltetési gon­dokat enyhíti, a költségeket ki­sebbíti a jól megszervezett őszi legeltetés. A Balatannagybere- ki Állami Gazdaságban gon­dosan kidolgozták a szarvas- marhák legeltetési módját. Több mint 900 tehenet és csak­nem 600 tenyésziüszőt legeltet­nek. A legelő minősége szerint Az év végére napi 8300 köbméter vizet kap Kaposvár Megelégedéssel mondhatjuk, hogy az idén kevesebbet bosz- szankodtunk vízhiány miatt, mint az elmúlt években. Igaz, nemegyszer előfordult, heg' hiába nyitottuk ki a csapokat, mégis megállapíthatjuk, hogy javult á város vízellátása. A tervszerű munka most kezdi meghozni gyümölcsét. A tanács igen sokat áldozott és áldoz kutak fúrására. Három év alatt 12 millió forintot for­dítottak a vízellátás javításá­ra. Az idén 3 millió forintot használtak fel ebből az összeg­ből. Jelenleg napi 5600 köb­méter vizet adnak a Vízművek kútjai. A Hídépítő Vállalat dolgozói most több új kút bekötésén fá­radoznak. A fácánosi vízműnél négy, a toponárinál és a csá­szárrétinél egyegy kút vár bekötésre. A csövek lerakásá­nak és hálcKatba való beköté­sének határideje október 15-e, illetve november 30-a. A Víz­művek termelése ezzel jelen­tősen emelkedni fog, s napon­ta 3500 l-ölyp^+F!' vizét a-n- •* a városnak. Ezt a mennyiséget a nyári hónapokban is biztosí­tani tudják. a tehenek a szálastakarmány 60—30 százalékát veszik föl a legelőn. Az üszőállomány pe­dig teljesen a legalésből fedezi szálastakarmájny-sízükségletét Ezzel a módszerrel számottevő mennyiségű télire való szálas- takarmányt takarít meg a gaz­daság. A legelő szakszerű kihaszná­lását villanypásztar biztosítja. Megállapítják, hogy egy-egy területen mennyi a fű, ez irány állatnak fedezi a napi szükség­letét, s eszerint kerítik be a vil lanypásztorral a kellő nagy­ságú területet. Így a bekerített részen kívül nem tapossák le az állatok a füvet. A Csurgói Tejüzemben két brigád küzd a szocialista címért A Csurgói Tejüzemben so­káig nem tudtak egyéni vagy brigádversenyt szervezni. Kis létszámú munkacsoportok dol­goztak a sajtóüzemben, az ér­lelő pincében, s emiatt nehéz volt összefogni a versenyt. Augusztusban brigádokat szerveztek, s szeptember 1-ével két hattagú csoport indította meg a küzdelmet a szocialista címért. Mindkét brigád irányí­tója művezető. A brigádok tag­jai több munkaterületen dol­goznak: az üzemben, a sajtké­szítőben és a pincében. így vé­gigkísérhetik a sajt útját, s ez nagyban elősegítheti, hogy a felajánláshoz híven 90 száza­léknyi exportárut készíthesse­nek. A békéért folytatott aktív tevékenység szükségessége mind szélesebb megértésre talál Hruscsov beszédet mondott a szovjet—indiai barátsági gyűlésen Moszkva (MTI). Péntek délután a nagy Kreml palotában szovjet—in­diai barátsági nagygyűlésre jöttek össze a szovjet főváros üzemeinek legkiválóbb dolgo­zói, a kulturális és politikai élet kiválóságai. Nagy taps közepette emelke­dett szólásra Dzsavaharlal Neh­ru indiai miniszterelnök, majd Nyikita Hruscsov mondott be­szédet. Hruscsov szovjet kormányfő a nagygyűlésen mondott be­szédében rámutatott arra, hogy az indiai miniszterelnök szov­jetunióbeli látogatása igen fontos a két ország barátságá­nak további erősítése szem­pontjából. — Az ön jelenlegi látogatá­sára — folytatta Hruscsov Nehru félé fordulva — olyan időpontban került sor, amikor a nemzetközi helyzet lényege­sen bonyolultabbá vált és az emberek mindenütt aggódnak az új világháború veszélyének nyilvánvaló fokozódása miatt. Hruscsov hangsúlyozta hogy a legagresszívebb imperialista erők, amelyek hajlandók egy nukleáris háború szaikadékúba sodorni a világot, a helyzet ki­élezésének ürügyéül a német békeszerződés megkötésének kérdését választották. A szovjet kormányfő emlékez­tetett arra, hogy a Szovjetunió­nak a német kérdéssel kapcso­latos javaslatai arra irányul­nak, hogy a német békeszer­ződés megkötésével megszüntessék a második világháború után Európa szívében továbbra is meg­maradt gennyedő gócot, jogilag megerősítsék a je­lenlegi német határokat, gátat emeljenek a Nyu- gat-Németországban újra mozgolódó militaristák és revamsvágyók veszedelmes kalandjai elé. A béke szempontjából igen hasznos lenne, ha felvennék a Rendelkezés az általános iskolai gyakorlati foglalkozásokat vezető pedagógusok tanfolyami képzéséről és főiskolai levelező oktatásáról Az oktatási reform irányel­veinek megfelelően évről évre több lesz az olyan általános is­kolák száma, ahol gyakorlati foglalkozáson is részt vesznek a tanulók. Ebből adódóan a gyakorlati foglalkozások irá­nyításához mind több kellő képzettséggel rendelkező pe­dagógusra van szükség. E prob­léma megoldását segíti a mű­velődésügyi miniszter rendelke. zése, amely az általános isko­lai gyakorlati foglalkozásokat tanító pedagógusok tanfolyama képzéséről és főiskolai levelező oktatásáról intézkedik. A rendelkezés értelmében azok, akik a Központi Pedagó­gus Továbbképző Intézet és a Fővárosi Pedagógiai Szeminá­rium gyakorlati foglalkozások vezetésére előkészítő négyéves nyári, illetve hároméves évkö­zi tanfolyamait elvégezték, kö­telesek vizsgát tenni. Vizsgára bocsáthatók azok a hallgatók, akik négy, illetve három éven át rendszeresen részt -vettek a tanfolyami képzésben. Kivéte­lesen vizsgaengedélyt kaphat­nak azok a tanári vagy tanítói oklevéllel rendelkező pedagó­gusok és érettségizett szak­munkások is, akik valamely általános iskolában a gyakor­lati foglalkozást tanítják, tan­folyamot ugyan nem végeztek, de korábban szerzett üzemi vagy iskolai gyakorlati munká­juk, valamint elméleti ismere­teik alapján vizsgára bocsátha­tók. A sikeres vizsgával befeje­zett tanfolyam elvégzéséről a hallgatók bizonyítványt kap­nak, amely az általános isko­lai ipari, illetve mezőgazdasá­gi gyakorlati foglalkozások ta­nítására jogosít. A tanfolyami bizonyítvány birtokában a tanári, tanítói oklevéllel vagy érettségi és szak­munkás bizonyítvánnyal ren­delkező pedagógusok a peda­gógiai főiskolákon — állam­vizsga után — műszaki vagy mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok szakos tanári ok­levelet szerezhetnek. Állaim- vizsgára a működési helyhez legközelebbi pedagógiai főis­kolán lehet jelentkezni a tan­folyam elvégzéséről szóló bi­zonyítvány egyidejű felmuta­tásával. A pedagógiai főiskola igazgatója azokat a jelentke­zőket, akik legalább fél éves üzemi vagy mezőgazdasági gyakorlatot igazolnak, felment­heti az államvizsgát megelőző kéthetes üzemi gyakorlat alól. A pedagógiai főiskolákon műszaki vagy mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok sza­kom hároméves levelező okta­tás keretében egyszakos taná­ri képesítést szerezhetnek azok a pedagógusok, akik valame­lyik általános iskolában a gya­korlati foglalkozásokat veze­tik. A levelező oktatásra — az iskola igazgatójának javaslatá­val — a megyei művelődésügyi osztály útján kell jelentkezni. két német köztársaságot az Egyesült Nemzetek Szervezeté­be — mutatott rá Hruscsov. Kijelentette: mind a két né­met államot fel kell venni az ENSZ-be. Eljött ennek az ide­je. Hruscsov megállapította, hogy a nyugati hatalmak ve­zető köreiben még most sem óhajtják a józan ész szemszö­géből megközelíteni a német békekötés problémáját. A nyu­gati hatalmak a német béke- szerződés megkötésére vonat­kozó szovjet javaslatokra fo­kozott katonai előkészületek­kel és közvetlen fenyegetések­kel válaszolnak. Nyugaton sokat beszélnek arról, hogy szükség van a tár­gyalásokra. Ebben a szellem­ben nyilatkozott augusztus 30-i sajtóértekezletén Kennedy amerikai elnök is — mondotta Hruscsov. — Ha ez a nyugati hatalmak valódi szándékait tükrözi, ha ők hajlandók ér­demi tárgyalásokra, akkor a szovjet kormány ezt örömmel üdvözli. — Mi komoly, érdemi tár­gyalásokat kívánunk, ame­lyeknek eredménye a né­met békeszerződés megkö­tése lesz mindazon álla­mok részvételével, ame­lyek tagjai voltak a Hit­ler-ellenes koalíciónak. — Sajnálni fogjuk, ha a nyugati hatalmak nem írják alá velünk együtt a német bé­keszerződést — mondotta a továbbiakban a szovjet kor­mányfő. — Ebben az esetben a szerződést a Német Demokra­tikus Köztársasággal kötik meg azok az országok, amelyek er­re hajlandók. — A békeszerződés megköté­sét nem lehet tovább halogató ni, a népek nem bocsátanak meg nekünk az újabb haladé­kot — hangsúlyozta Hrus­csov. — A német békeszerződés megkötésével megoldódik Nyu- gat-Berlin kérdése is — mu­tatott rá a továbbiakban Hruscsov. — Magától értető­dik, hogy szó sincs Nyugal-Berlia blokád alá helyezéséről. — Nagyon sajnáljuk, hogy békés javaslatainkat, amelye­ket a német békeszerződés megkötésére és a nyugat-ber­lini helyzet rendezésére azzal a jószándékkal tettünk, hogy megszüntessük a második vi­lágháború maradványait, az imperialista körök megnemér- téssel, sőt dührohammal fo­gadták. Hruscsov rámutatott arra, hogy különösen széleskörű ka­tonai készülődések folynak az Egyesült Államokban, s ennek nyomén a Német Szövetségi Köztársaságban, Angliában, Franciaországban. Rákénysze­rítik erre az agresszív NATO- tömbhöz tartozó többi országot is. Számolva a kialakult hely­zettel, mi természetesen nem hagyhattuk figyelmen kívül hfzánk és az egész szocialista tábor védelmének érdekeit — mondotta Hruscsov. »■Mivel közvetlen veszély fe­nyegeti a Szovjetuniót, a nuk­leáris kísérletek felújításának szükségességével találtuk ma­gunkat szemben« — jelentette ki a szovjet kormányfő. Hruscsov az Egyesült Alla- mok és Anglia kormányának azt a javaslatét, hogy ne foly­tassanak nukleáris kísérleteket a légkörben, a közvélemény be­csapását szolgáló propaganda- fogásnak nevezte. Emlékezte­tett arra, hogy az Egyesült Ál­lamok elnöke meg sem várva a Szovjetunió válaszát erre a javaslatra, határozatot hozott a nukleáris fegyverkísérletek felújításáról. A szovjet miniszterelnök rá­világított, hogy az Egyesült ÁJUamok és Anglia javaslatá­nak lényege abban van, hogy egyoldalú katonai fölényre te­gyenek szert a Szovjetunióval szemben. Kijelentette, hogy Franciaország kezét semmiféle korlátozásokkal nem kötötték meg az atomrobbantásokkal kapcsolatiban, s ezek a robban­tások az egész NATO-tömb ér­dekeit szolgálják; Hruscsov újra hangsúlyozta: éppen a világbékéről, más országokról és más népek életéről való gondoskodás késztetett bennünket arra, hogy meghozzuk a szüksé­ges intézkedéseket, ame­lyek magukhoz térítik az agresszív erőket, megérte­tik velük, hogy háború út­ján nem érhetik el céljai­kat. A szovjet kormányfő hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió javasolja az általános és teljes leszerelés legszigorúbb ellen­őrzéssel történő végrehajtását. Rámutatott, hogyha a nyuga­ti hatalmak elfogadják az ál­talános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslatot, ha elfogadják a nemzetközi ellen­őrzés vétó-jog nélkül mindenre kiterjedő rendszerét, minden sarok és minden zug szabad ellenőrzésének biztosításával, hogy egyetlen ország se tudjon titokban fegyvereiket gyártani és erőt gyűjteni a támadáshoz — akikor az általános és tel­jes leszerelés problémája az összes népek érdekeinek meg­felelően megoldódik. Csakhogy a nyugati hatal­mak — mondotta Hruscsov — nem terjesztenek elő javasla­tokat az általános és teljes le­szerelés ellenőrzéséről, nem akarják a leszerelést, mint hogy tudják, az ilyen javasla­taikat mi elfogadjuk és akkor nem lesz hova visszalépniük. Az el nem kötelezett orszá­gok vezetőinek néhány nappal ezelőtt befejeződött belgrádi értekezlete megmutatta, hogy a békéért folytatott aktív tevékenység szükségessé­ge mind szélesebb megér­tésre talál — mondotta Hruscsov —, e konferencia légkörében érez­hető volt az emberiség jövő­jéért érzett jószándékú aggo­dalom, s az a törekvés, hogy megmaradjon a béke és örök­re vége legyen a gyarmati rendszernek. Hruscsov megállapította, hogy ha az Egyesült Államok és a Szovjetunió között barát­ságos kapcsolatok lennének, aligha sikerülne bárkinek is megrontani a nemzetközi hely­zetet. Meg kell tisztítani az utat a szovjet—amerikai ba­ráti kapcsolatok előtt — tett» (Folytatása a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents