Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-06 / 210. szám

SOMOGYI NfiPLAP 2 NAGYGYŰLÉS A KIS STADIONÉ AN Szerda, 1961. szeptember l (Folyt, az 1. oldalról.) zók életszínvonala további emelkedésének biztos alap­jait teremti meg, De a munka korunkban kü­lönösen a szocialista társada­lomban már nemcsak, sőt, el­sősorban nem fizikai erőkifej­tést, hanem 'szakismeretet és tudást követel meg. Úgy tervezzük, hogy a most szeptember végén összeülő országgyűlés elé terjesztjük oktatási ' re­formjavaslatainkat is. A törvénytervezet messzeme­nően figyelembe veszi a szü­lők, a pedagógusok javaslatait, a tudományágak fejlődését, a szocializmus építéséből faka­dó követelményeket, és a kö­vetkező években megvalósítjuk az ezeknek megfelelő oktatási rendet. Büszkék vagyunk arra, hogy az idén ősszel már-közel 240 000 középiskolásunk lesz — ami négyr és félszerese az 1938-as tanulói létszámnak. Az a szép, szocialista gon­dolat, ami hangsúlyt kap a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja programterveze­tében: »mindent az em­berért« — a mi terveink­nek is az alapja, s kifeje­ződik közoktatásunk, né­pünk műveltségének ma­gasabb színvonalra emelé­sében is. Népünk gondolatvilága a bé­kés, szocialista építés terveivel s mindkét keze munkával van tele. Egész erőnkkel azon va­gyunk, hogy lehetőségeinket kihasználva mindent megte­gyünk a jobb életért, a boldo­gulásért. Terveink megvalósí­tásához békére van szüksé­günk. A szocialista építőmunka maga is része a békéért foly­tatott harcnak. Amennyivel egységesebb, öntudatosabb tár­sadalmunk, amennyivel erő­sebb népi-nemzeti egységünk, amennyivel nagyobbak építési eredményeink, annyival töb­bet nyom a magyar nép béke­vágya és akarata a nemzetkö­zi helyzet mérlegén. A béke le fogja győzni a háborút! Kedves elvtársak, barátaink! A nemzetközi helyzet legve­szélyesebb tűzfészke ma Euró­pában van, s ez a nyugatné­met revansizmus és militariz- mus. Ezt támogatja a nemzet­közi reakció vezetője, az Egye­sült Államok kormánya, az amerikai milliárdosok képvise­lője. Nem a mi országaink, ha­nem a nyugati hatalmak azok, amelyek a második világháborút követően so­rozatosan megszegték ün­nepélyesen vállalt nemzet­közi kötelezettségeiket. A második világháború alatt és végén nemcsak a Szovjet­unió, hanem Amerika, Ang­lia és Franciaország kormá­nyai is kötelezettséget vállal­tak a fasizmus, a militarizmus felszámoláséra, és mégis 1946 óta nyíltan segítik a német re- vans istákat abban, hogy újjá­szervezzék hadseregüket a hit­lerista Wehrmacht tábornokai­nak 'és főtisztjeinek vezetése alatt. * A népeknek tudniuk kell, Nyugat-Németország hatalmas összegeket fordít fegyverkezés­re. A NATO-államok között ma már. Nyugat-Németország- nak van Európában a legtöbb fel fegyverzett hadosztálya. Ma Nyugat-Németországban a kommunizmus elleni keresz­tes hadjáratról szónokolnak, de a frázisok mögött a lényeg az, hogy ott ma is az első és a második világháborúból is- mertv korlátolt, veszedelmes szoldateszka, rablásra és más népek leigázására vágyó nagy­tőke uralkodik. A népek nem tűrhetik, hogy a háborús provoká­torok és kalandorok a sze­mük láttára élesítsék a kést, játszanak a háború tűzével. A béke minden hívének, minden becsüle­tes embernek az a köte­lessége, hogy megakadá­lyozza a gyújtogatókat gaz­tetteik elkövetésében, hogy lefogja a kalandorok ke­zét. A Magyar Népköztársaság kormánya a varsó szerződés­ben részt vevő többi állammal teljes egységben, fenntartás nélkül támogatja a testvéri Német Demokratikus Köztár­saság kormányát állami szu­verenitásának és biztonságának védelmezésében. Támogatja mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a Német Demokra­tikus Köztársaság kormánya a hidegháborús nyugat-berlini góc elszigetelése érdekében fo­ganatosított. A fasizmus ellen nagy ál­dozatokat hozott népek elidegeníthetetlen joga, hogy megkössék a német békeszerződést, és bizto­sítsák az új német mun­kás-paraszt állam, a Né­met Demokratikus Köztár­saság szuverenitását és saját biztonságukat. A két világháború közvetlen előidézője a német imperializ­mus volt. A magyar népet is kétszer sodorta háborúba és nemzeti katasztrófába a német imperializmus. A felszabadult és a történelemből okult ma­gyar nép sohasem engedheti meg, hogy elhatalmasodhasson a népünket, Európát és az egész emberiség békéjét ismét súlyosan fenyegető veszedelem. A magyar népnek és kor­mányának az az álláspontja, hogy a német békeszerződés megkötését, a nyugat-berlini helyzet rendezését éppen úgy, mint más nemzetközi kérdést, békés eszközökkel, tárgyalások útján kell megoldani. Éppen ezért támogatja a Szovjetuniót, és a Német Demokratikus Köztársaság kormányainak azt a javaslatát, hogy az összes érdekelt országok bevonásával hívjanak össze széleskörű bé­kekonferenciát. a német béke- szerződés megkötésének kidol­gozására. Támogatja a Szov­jetuniónak és a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányának azt a javaslatát, hogy a kialakult helyzetben Nyugat-Berlint tegyek demili- tarizált szabad várossá nem­zetközi biztosítékokkal. Ameny- nyiben a nyugati hatalmak ezt elutasítanák, úgy o Magyar Népköztársaság kormánya szö­vetségeseinek és más békesze­rető államok kormányaival együtt alá fogja írni a béke- szerződést a Német Demokra­tikus Köztársasággal. Mindezt megtenni népünkért, hazánk biztonságáért és az emberiség békéjéért vállalt szent kötelességünk. A békés egymás mellett élés biztosítá­sához az emberiségnek a leg­magasabb fokú éberséget és határozottságot kell tanúsítania az imperializmus mesterkedé­seivel, a reakciós katonai kö­rök kísérletezéseivel szemben. A béke erőinek — élükön a hatalmas, a világ fejlő­dését meghatározó szo­cialista világrendszerrel — megvan mindenük ahhoz, hogy megakadályozzák, és ha kell, csapásaikkal meg­hiúsítsák a reakciós kö­rök háborús kalandorko­dásait. A szocialista országok, élükön a kommunizmust építő Szov­jetunióval, nap mint nap tanú- bizonyságát adják társadalmi, gazdasági, kulturális, tudo­mányos és katonai fölényük­nek. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának grandiózus programja az emberiség előtt soha nem látott távlatokat nyit meg, s hatalmas fegyvert ad a haladó emberek kezébe. önök tudják, hogy a mi nagy szövetségesünk, a Szov­jetunió a maga erkölcsi, poli­tikai és katonai erőfölényét soha sem használta fel fenye­getésre. Ellenkezőleg: a legyőz­hetetlen erő Kirtokában éveken át szinte hétről hétre ostro­molta az imperialista hatal­makat a leszerelésre vonatkozó javaslatokkal. Hirdeti a szocia­lista tábor országaival töret­len egységben a békés egymás mellett élésl szükségességét, vezeti a harcot a béke fenntar­tásáért. Így volt ez éveken keresz­tül az atomkísérletek kérdésé­ben is. Mindenki tudja, hogy a Szovjetunió egyoldalúan fel­függesztette a kísérleteket, és immár évek óta törekszik megegyezésre! Jutni. Azonban lehet-e, szabad-e tűrni, hogy az amerikaiak miközben tár­gyalnak, titokban föld alatti atomrobbantásokat készítsenek elő? Szabad-e tétlenül tudomá­sul venni, hogy a NATO egyik tagja, Franciaország évek óta sorozatosan kísérleti robbantá­sokat folytasson? Nem! A további türelem már a háború erőit bátorítaná, és nem szolgálná a békét. Mi teljes mértékben helye­seljük és ésszerűnek tartjuk a Szovjetunió kormányának azit a döntését, hogy az atom­fegyver-kísérletet felújítja a Szovjetunió, az egész szocia­lista tábor biztonságáért, az agresszorok féken tartásáért. A Szovjetunió, mikor megmutat­ja barátnak és ellenségnek a háborús kalandorok megsem­misítéséhez elegendő katonai erejét, szolgálatot tesz az egész emberiségnek — mert ezzel visszariasztja a rekaciót, a há­ború eszelős megszállottáit — a békét védi. A Szovjetunió tiszta szándé­kát megmutatta, hiszen az atomkísérleti robbantások fel­újításának kényszerű, de szük­séges újrakezdésének bejelen­tése pillanatában is hangoztat­ta, bármely napon kész az el­lenőrzött, teljes leszerelési egyezmény aláírására' és végrehajtására. Ha a népek olyan világban akarnak élni, amelyben nem lesz atomfegyver és nem lesz semmiféle más fegyver, akkor kényszeríteniük kell a nagy kapitalista országok kormá­nyait is arra, hogy fogadják el az általános és teljes leszere­lésre vonatkozó egyezményt. Nem kétséges, hogy el fog jön­ni az a nap, amikor a népek ezt meg fogják tenni, s akkor teljes és végleges győzelmet arat a béke ügye. A béke le fogja győzni a háborút! Népünk a jövőbe vetett bizonyossággal, szilárd hittel élhet és dolgozhat Politikánk sérthetetlen alap­elve: békében akarunk élni minden néppel, a testvéri szo­cialista országokhoz fűződő egységünket tovább szilárdít­juk], a népeink javát szolgá­ló együttműködést még szoro­sabbá tesszük. A magyar nép a békés fej­lődésben bízik. Eltökélten, éberen vigyáz függetlensé­gére, rendjére; megvaló­sítja terveit Itthon, és folytatja megingathatat­lan harcát még szorosabb egységben a szocialista tá­borral a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításáért — a szo­cializmus győzelméért. íme ezek pár tünk; kormá­nyunk bel- és külpolitikájá­nak megingathatatlan alapjai. Mérhetetlen erőt ad népünk­nek annak tudata, hogy törek­véseinkkel nem állunk egye­dül. Velünk van a nagy Szov­jetunió, az egész hatalmas szo­cialista tábor. Velünk van a testvéri román nép, az erősö­dő, fejlődő Román Népköztár­saság, melynek vezetői ma itt vannak közöttünk. A szocia­lizmus, a kommunizmus fel­építésére, a béke megőrzésére irányuló harcunkban egyik támaszunk a magyar—román barátság. Ezért üdvözöljük oly forrón a testvéri román nép párt- és kormányküldöttségé­nek látogatását. E látogatás, a tárgyalásainkon megmutatkozó, eszmei alapokon nyugvó egy­ségünk és nézetazonosságunk tovább erősíti kapcsolatainkat, szélesíti együttműködésünket. A kommunizmus eszméi, a szocialista tábor összeforrott erői legyözhetetlenek. Szocializmust építő magyar népünk, amely maga Is része e legyőzhetetlen erőnek, a jövőbe vetett bizonyossággal, szilárd hittel élhet és dolgozhat: a szocialista meggyőződés, a szocialista szellemben végzett munka és szilárd helytállás minden nap új, nagyszerű ered­ményeket hoz, és a végső győ­zelem is a miénk lesz. Kádár János beszédét a szo­cializmus, a béke, a szocialis­ta. országok egybeforrott közös­sége, a munkaszerető, hős ro­mán nép, a Román Munkás­párt, annak Központi Bizott­sága, Gheorghiu-Dej, a magyar és a román nép megbonthatat­lan barátsága, a marxista-le­ninista pártjának testvéri egy­sége éltetésével fejezte be. A viharos, hosszan fartó tapssal fogadott beszéd után Gheorghe Gheorghiu-Dej szó­lott a gyűlés részvevőihez. deorghin-Dej elvtárs beszéde Gheorghiu-Dej elvtárs be­széde elején hangsúlyozta, mi­lyen mély, felejthetetlen be­nyomást gyakorolt a román küldöttségre az a szívélyes fo­gadtatás, amelyben Magyaror­szág földjére érkezésük óta mindenütt részesültek, majd a továbbiakban rámutatott: — A néphatalom megterem­tése országainkban mindörök­re lerakta a román és magyar nép közötti megbonthatatlan barátság tartós alapjait. Kizá­rólag a végsőkig következete­sen forradalmi munkásosztály volt képes arra, hogy a ki­zsákmányoláson és elnyomáson alapuló burzsoá-földesúiri rend szer felszámolásával egyidejű­leg megsemmisítő csapást mér­jen a burzsoá nacionalizmusra, és a proletár internacionaliz­mus zászlaja alatt új alapokra helyezze a román-magyar ba­rátságot. A továbbiakban méltatta a felszabadulás óta elért ered­ményeinket, majd így folytat­ta: amelyek a dolgozó tömegek reáljövedelmének emelkedésé­hez vezettek. Az a cél, hogy 1965-ig a reálbér 45 százalék­kal, a parasztság reáljövedel­me pedig körülbelül negyven százalékkal emelkedjék 1959- hez viszonyítva. Az állam évről évre mind nagyabb összegeket fordít la­kásépítésre, egészségvédelem­re; az oktatásügy, a tudomány, a művészet és a kultúra fej­lesztésére is. Az ország szocialista építésé­ben elért eredmények a dol­gozó tömegek alkotó erőfeszí­téseinek a gyümölcse. Eléré­sükhöz jelentősen hozzájárult az a sokoldalú támogatás, ame­lyet — más szocialista orszá­gokhoz hasonlóan — a Szov­jetuniótól kapunk, valamint hozzájárult a szocialista orszá­gok között kialakult testvéri és kölcsönös segítségnyújtás — jelentette ki Gheorghiu-Dej elvtárs. Ennek kapcsán részletesen beszólt a Román Népköztársa­ság és a Magyar Népköztársa­ság közötti politikai, gazdasági, kulturális és tudományos kap­csolatokról. Ez az az út, amelyen biztos léptekkel haladnak népeink és a többi szocializmust építő or­szág népei — mondotta. Majd áttért a nemzetközi helyzet néhány kérdésére. — Korunk egyik nagy kér­dése — amely a jelen pillan.it- ban a legnagyobb mértékben foglalkoztatja a világ közvéle­ményét, a második világhá­ború maradványainak felsztí­molása és a békeszerződés meg­kötése Németországgal. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság ja­vaslatai e kérdés megoldására azt a nagy felelősséget tükrö­zik, amelyről a szocialista or­szágok tesznek tanúságot a bé­ke védelméért és megszilárdí­tásáért folytatott harcban. — A béke és a népek bizton­ságának érdekei — mondotta — megkövetelik a nemzetközi helyzet világos értékelését és a határozott intézkedéseket an­nak érdekében, hogy az ag­resszió bármilyen kedvelőit észhez térítsék, és megelőzzék egy nukleáris katasztrófa ki- robbantását. Az atomfegyver- kísérletek felújításával kapcso­latban nemrég közzétett szov­jet határozatnak éppen ez a lé­nyege és jelentősége, Az im­perialista hatalmak által te­remtett helyzetben a Szovjet­unió kötelességének tartotta megtenni ezt a lépést. A szovjet kormány ünnepé­lyesen kijelentette, hogy a Szov­jetunió fegyveres erői soha­sem fogják elsőként használni a fegyvereket, még egyszer hangsúlyozva, hogy a népek bízhatnak a Szovjetunióban, amelynek teljes anyagi és er­kölcsi ereje a békét szolgálja. A szocialista tábor országai­nak katonai ereje nem jelent semmilyen veszélyt a békére, el­lenkezőleg ez a katonai erő a béke megőrzésének és a hábo­rús kalandorok tervei meghiú­sításának fontos1 tényezője. A Román Népköztársaság Államtanácsa és kormánya, valamint a román nép nevében kijelentem — mondotta —, hogy Románia teljes egészé­ben helyesli és támogatja a Szovjetuniónak a védelmi ké­pessége fenntartásán és továb­bi erősítésére vonatkozó ha­tározatait, amelyeket az egész emberiség békés jövője iránti felelősségérzet hat át. — Népeink összpontosítva erőfeszítéseiket a békés építés magasztos céljainak eléréséért, nemzetgazdaságunk állandó felvirágoztatásáért, a dolgozók anyagi és kulturális életszín­vonalának emeléséért, vala­mennyi szocialista ország test­véri népeivel együtt követke­zetesen harcolnak továbbra is a béke ügyének győzelméért, s mindenkor éberen leleplezik a háború híveinek mesterkedé­seit — jelentette ki Gheorg­hiu-Dej, elvtárs, majd további sikereket kívánva a szocialista Magyarország fejlődéséért és felvirágoztatásáért folytatott harcunkban, beszédét a ro­mán és a magyar nép örök ba­rátsága, a szocialista tábor megbonthatatlan egysége _ és összeforottsága, és a világbéke éltetésével fejezte be. A lelkes tapssal fogadott be­széd után a nagygyűlés az In- ternacionálé hangjaival ért véget. (MTI) — A román nép úgy örül minden sikerüknek, mint sa­ját sikereineh: szívünk mélyé­ből kívánunk újabb és újabb győzelmeket a magyar mun­kásosztálynak, parasztságnak és értelmiségnek a jólétért, a szocialista Magyarország to­vábbi felvirágoztatásáért folyó harcban. Ezt követően vázolta a ro­mán nép elért eredményeit. A Román Munkáspárt III. kong­resszusa feladatul tűzte ki, hogy az ipari termelést a hat­éves terv idején 1960—65 kö­zött megkétszerezzük. E fel­adat végrehajtása sikeresen halad. Nagyvonalakban befe­jeződött a mezőgazdaság szö- vetkezetésítése. A mezőgazda­ság műszaki anyagi alapjának állandó fejlesztése érdekében a párt és kormány számos in­tézkedést tesz — mondotta. A népgazdaság fejlesztésé­ben, a munka termelékenysé­gének emelésében és a terme­lési költségek csökkentésében elért eredmények alapján az utóbbi években fizetésemelé­sekre, a nyugdíjak növelésére, a jövedelemadó csökkentésére és árleszállításokra került sor, Tanácskozások, nyilatkozatok a német kérdésről és a nukleáris kísérletek felújítását bejelentő szovjet döntésről BONN Brentano nyugatnémet kül­ügyminiszter hétfőn este rádió­beszédében sürgette a nyugat­német »erőpolitika« folytatását és a nyugati hatalmak katonai erejének növelését. Megismé­telte azokat a korábbi kijelen­téseit, amelyek szerint a Nyu­gatnak csak »erőhelyzetből« szabad tárgyalnia a Szovjet­unióval. Ennek a törekvésnek a jegyében a bonni kormány a jövőben fokozott támogatást kíván adni a NATO-nak. A bonni külügyminiszter kö­vetelte azt is, hogy a szeptem­ber 17—i választások után sze­reljék fél a nyugatnémet had­erőt atomfegyverekkel. (ADN) Bertrand Russel, a neves an­gol filozófus hétfőn ismét nyi­latkozott a nemzetközi hely­zetről. Követelte, hogy a nyu­gati hatalmak ismerjék él a Német Demokratikus Köztár­saságot, és fogadják el Német­ország végleges keleti határául az Odera-Neisse vonalat. Kö­vetelte olyan egyezmény meg­kötését is, amelynek értelmé­ben Nyugat-Németország nem rendelkezhet atomfegyverek­kel. Russel sürgette, hogy a nagyhatalmak kezdjenek tár­gyalásokat a német kérdésről és az általános leszerelésről. WASHINGTON Nyugati hírügynökségek köz­lése szerint Kennedy elnök hétfőn visszatért vidéki birto­káról Washingtonba, és azon­nal megkezdte tárgyalásait az amerikai atomszakértőkkel. Fogadta Mcnamara hadügymi­nisztert és dr. Glenn Seabor- got, az amerikai atomerőbi- zottság elnökét. Mint közölték, az elnök a nukleáris kísérletek folytatásáról szóló szovjet nyi­latkozatot, valamint annak fej­leményeit vitatja meg tanács­adóival. Kedden este Kennedy Stevenson ENSZ delegátussal is tárgyalt. (MTI) LONDON Mint az AFP jelenti, Mac­millan miniszterelnök vezeté­sével kedden ülést tartott az angol kormány. A miniszterek a berlini helyzetet és az atom­ikísérletek felújításáról szóló szovjet döntést vitatták meg. Tyitov őrnagy visszautazott hazájába Berlin (ADN). German Sztyepanovics Tyi­tov őrnagy, a világ második űrhajósa a Német Demokrati­kus Köztársaságban tett ötna­pos után kedden dél­után repülőgépen visszatér) Moszkvába. Tyitov őrnagyot és feleségét a Schönefeldi re­pülőtéren Waller Ulbricht ét felesége búcsúztatta. (MTIj

Next

/
Thumbnails
Contents