Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-29 / 230. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1961. szeptember 2S. Nyolc éve dol­gozik a Nagyatá­di Konzervgyár­ban Nagy Lajos görgeteg! kádár­mester. Megbe­csült, köztiszte­letben álló szak­munkása az üzemnek. Szabad idejét faragással tölti. Pipákat, qí- ga re ttaszipká k at, dobozokat, boto­kat, képkereteket kétszít ilyenkor. Főiskolai konzultációs központ Kaposvárott majd január első felében vizs­gáznak Pécsett Körösi János tanulmányi felügyelő, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa elmondotta, hogy a konzultációs központtal a hallgatók folyamatos képzését A jobb tanulmányi ered­mény elérése végett a Pécsi Pedagógiai Főiskola azokon a helyeken, ahová megfelelő lét­számú levelező hallgató össze­vonható, s a tárgyi és szemé­lyi föltételek is biztosították, konzultációs csoportokat ala­kít. Kaposvárott az idén öt tárgyból — oroszból, énekből, rajzból, biológiából és mate­matikából — rendeznek kon­zultációs foglalkozásokat egy-, illetve kéthetenként. A foglal­kozások október elején kezdőd­nek, és december 20-ig tarta­nak. A téli szünetben a hallga­tók két-három napos előkészítő tanfolyamon vesznek részt, kívánják biztosítani. A leve­lező hallgatók útiköltségét a megyei szervek megtérítik, a foglalkozás napjára pedig az iskolák szabaddá teszik a ne­velőket A kaposvári konzultációs központba a somogyi pedagó­gusokon kívül Zala, Baranya és Tolna megyékből is érkez­nek hallgatók. AZ ALKOHOL RABJAI VOLTAK... Korunk egyik problémájáról, az alkoholizmusról beszélget­tünk a kaposvári kórház ideg­osztályának főorvosi szobájá­ban dr. Pálffy György ideg- gyógyász főorvossal. A többi között ezeket mondotta: — Nyirő professzor szerint az alkoholizmus veszélyes népbetegség. Gyökerei elsősorban a rossz társadalmi szokásokban kere­sendők. Borral ünnepük a ke­resztelőt az esküvőt, az érett­ségit, a hivatali kinevezést bor folyik a halotti toron, sőt borral ünnepük az egészség- ügyi intézetek felavatását is. Az alkoholisták legnagyobb része kezdetben csak szokásból iszik több-kevesebb szeszes italt és később emeü föl a na­pi adagot néha hihetetlennek tűnő nagy mennyiségre. Hogy az alkohol milyen romboló hatást fejthet ki, azt legjobban az elmeosztály be­tegein láthatjuk. A mértékte­len alkoholfogyasztástól agy­sorvadás és idegbénulás fej­lődhet ki súlyos elbutulással. Az alkohol hatására történik a legtöbb közlekedési és foglal­kozási baleset, ez az oka a leg­több, verekedésből származó erőszakos cselekedetnek (gyil­kosság, súlyos testi sértés, erőszakos nemi közösülés). Számos más baj forrásaként is megtaláljuk a szeszt. Az alko­Nagycsepelyen eltűntek a cigányputrik, helyükbe téglából építettek lakóházakat. Or­sós Lajos, Orsós János, Nagy János és László József a tanácstól kedvezményes áron kaptak bontásból származó anyagot, hogy olcsóbban építkezhessenek. hoüsta gyakran szerez nemi­bajt, és nem egy közülük vér­bajos eredetű paralízisbem pusztul el. Az alkohoüzmus elleni küz­delem egyik eszköze az elvonó kúra. Ennek kétféle módja van. Az egyiknél hánytatok és alkohol együttes adásával épí­tünk ki a betegben föltételes reflexet, hogy később már az alkohol szagára is hányinger és hányás váltódjék ki, és így képtelen legyen élvezni az al­koholt. Ez néha igen eredmé­nyes. Volt például egy bor­bély betegünk, akit olyan erős hányinger fogott el már a leg­csekélyebb borszagtól is, hogy községében az antialkohoüsta küzdelemnek egyik legaktívabb harcosa lett. Még az olyan vendégét sem tudta megborot­válni, aki előtte egy fröccsöt ivott. Így, aki hozzájár borot­válkozni, az — legalábbis olyankor — nem iszik. A másik, ma már kiterjed­tebben alkalmazott módszer az antaethyles kezelés. A kór­házban 1954 óta végeznek el­vonó kúrát. Előző munkahe­lyemen és más intézetekben azt tapasztaltam, hogy az ese­tek felében hatásos. Az elvonó kúrák azonban •csak úgy érnek valamit, ha a társadalmi szervezetek, intéz­mények, a beteg munkatársai is támogatnak minket az al kohoüzmus elleni küzdelem­ben, s főleg, ha minél többen megtanulják, hogy mennyire téves a szesz »vérképző, erősí­tő hatásáról« alkotott felfogás — mondotta dr. Pálffy György főorvos. Napi 4 — 5 liter Beszélgettem néhány elvonó kúrán levő beteggel. A látot­tak és hallottak igazolták mindazt, amit a főorvos az alkoholizmusról mondott. íme két példa: A zárt osztály vizsgálójában találkozom L. J. 49 éves föld­művessel. Azelőtt hentes és mészáros volt. Másodszor van itt. 1959-ben már kezelték, de nem sok eredménnyel. Most a felesége hozatta be, mert az utóbbi időben 4—5 Uter bort is megivott naponta. Ezt meg­3 ' whász néni a fotelban szundikált, amikor unokája, Sanyi meg­érkezett a motorral. Az új mo­torral. Tegnap vette ... tegnap megvette, huszonkétezerért. Sanyi autószerelő. Huszon­négy éves. Inkább kis terme­tű, mint magas. Széles homlo­Láng Etelka: Á MOTOR káról, bajuszáról, és megköny- nyebbült szívvel látta, hogy nem halt meg. Nem volt a közelükben sen­ki, aki segíthetett volna. Mesz- szebb, a földeken asszonyok a motornál is sebesebben szá- mennyi kell még hagy a lo- kajZonpixi kapáltak, de csak. gáldott. Visszafelé, mert az vat megvehessél Közben egv^' piros foltként virított öreg már hátranéz. Előrefelé hányszor mondta az urának- a szo^nVéjuk a távolból, vagy ka sima. Fényes, barna hajét hiába meresztgeti a szervát, — Ne törd magad ennyire! e0V-é9V. vászoning fehérlett hátrafésüli. Szemében van va- számára alig van látnivaló. Elfogysz már, mint az égő raltu'c­lami határozott fény. Valami — Hány éve is annak?!... különös nyílt láng, ezzel nézi Harmive!... Nem... Har­gyertya! Egy reggel is lapos ego János a füvön ült, és moso tarisz- Ivóé™ próbált. Hagyta, hogy a vadonatúj motort is, mintha gosan. semmi sem lenne természete­sebb annál, mint hogy ez is az övé. Megvette hát, mert kisgyer szítt, na egyven éves volt, har­mincöt évvel ezelőtt. S már akkor munka­sovány, csupa csöiit. mekkora óta ez volt a vágya, Most is é™>en ilyen_ Csak az e n t-tn , * . .. a világot, az életet. Most ezt mincöt., . számolgatta félhan- nyávaj. indultak napszámba És törölgesse, mosogassa Aztán ott, a kis pataknál, ahöl elka- hazavanszorogtak. nyarog az út a mező felé, ott Másnap nem bírt fölkelni, megtárvtorodott János, mint a Jött az orvos. Tüdőbaj — részeg ember. mondta.. — Miért hagyták a — Semmi, semmi — mond- bajt igy elharapózni? ta —, egy kicsit megszédül- _ Miért?... Hát miért?... tem Menjünk csak tovább. . . ,, Hanem alig vitték a lábai. ...£* orvos gyakrabban- - - jött, es a paitikaba is egyre A san Hirtelen elf°Oy°^< mintha csak kivág- rLe tatait volna, mint egy megva­dult csikó. Jánost azon az őszön a domboldali kis temetőbe vit­kívánsága. Mikor együtt volt a huszon­arca olyan, mint a gyűrt pa­pír, száz ránc és fakó. A gon­kéiezer, táskájába gyömöszölte ^Lillár^a ka’^'é? á ré- ™t ^őpés «tón kellett, áll- fÍkbZn\m elaz út™ a tomentelen bankot... és gikdppergett_ előtte, amint £ ««-tud- ™Tl?áraoiyZ£or> KeSZ. )/inr»o wt 7 n aiono\nl Imi *■-*/> JCL CLZt CL képét. J CL“ - - ... - _ . ....... ... .. ... Jánossal, az urával — hej.sze­Most a verandán beszélget gény, már harmincöt éve nem nos falfehér lett. az apjaval. Boldogan meséli: él —, de úgy emlékszik, mint- m®ly, sötét árok futott a sze­— Mikor kiértem a Balaton bd csak tegnap történt volna. 'rne alá, a szája széle elfehére- felé vezető útra, ott megeresz- Napszámba jártak mini a det.t, ®s a földre zuhant. Hosz- tettem egy kicsit a gépre ketten. Kora reggeltől késő es- szá nagy ember Volt, és aho­sandított ragyogó szemekkel.— és még azon felül is. Lo- Byan arcra esett széttárt ka- te,c----­A ztán abban gyönyörködtem, x:at akartak venni. A ló az rokkal, olyan volt, mintha a öhfotorberregésre ocsu­hogyan menekülnek visszafelé ember helyett dolgozik — vi\ágot akarná megölelni, a Ifi dott. Felállt, és az a fáki, a. rétek. Ha pedig egy- mondta mindig az ura. Köny- severe szántani. ablakhoz igyekezett, egy lovaskocsit pillantottam nyiteni kell már az életen, Lerohant a patakhoz, a kö- hogy lássa Sanyit, az unokáját, meg, a vanszorgo csigák jutót- mindenképpen könnyíteni. Ki ténye madzagját oldotta meg Csakhogy fájós térdekkel nem tak eszembe. tudja, hányszor csomagolták a kapkodva, és a kötényt vizez- lehet fürgén ugrani; amíg az Később széket tologattak, tarisznyába ezt a reményt a te be, azzal rohant Jánoshoz, ablakig biceg, Sanyi három edény csörömpölt, beszélgetés kenyér mellé — szalonna he- aki már próbált viaszsárgán utcasarkon is túl repül az új is hallatszott, de Juhász népi lyett! föltápászkodni a földről. A vi- motorral, amit tegnap vett, bi­mindezt mellékesen vet te csak Minden este számolgatták a zes köténnyel megmosta az zony tegnap megvette húszon tudomásul. Az ő gondolata pénzt, hogy mermyi van, ét arcát, letörölgette a vért az aj- kétezerért. : toldotta 3—4 deci pálinkával. Garázdaságért egy ízben 6 hónapra elítélték, de nem okult belőle. Munkahelyét — a tsz-t — otthagyta, és amikor a családja a szemére vetette, hogy miből élnek majd meg, ha nem dolgozik, ezt válaszol­ta: »Egyétek meg a falevelet!« Ha berúgott, feleségét piszkos szajhának nevezte, többször összevissza verte. A bor volt a mindene. Hogy italhoz jusson, ruháit eladogatta. Ha nem tu­dott borhoz jutni, őrjöngött, földhöz vágta magát. Kritikai^, érzékét teljesen elvesztette, ^ semmiért sem hibáztatja sa-' ját magát. Szerinte mindennek a felesége és az anyósa az oka. Azt, hogy nem dolgozik, ha­nem lebzsel, nem találja elíté­lendőnek, ez szerinte termé­szetes. Már nagyfokú toltság és elbutulás vehető észre rajta. Arra a kérdésre például, hogy ki volt II. Rá­kóczi Ferenc, ezt mondja: — Rákóczi Ferenc... az... Rákóczi Ferenc volt. — Réve- teg, semmibe néző tekintettel ül a vizsgálóban, s érdeklődé­semre, hogy mit csinál, ha új­ból kikerül, csak ennyit mond: — Nem tudom, uram, talán meg tudok javulni. Nehéz, igen nehéz eset az övé. 1 TAB KA sörök Udvariasság? A Május 1. utcai zöldségbolt­ban áz egyik napon terhes asz- szomy állt a sorban. Jó régen várhatott már, mert az arcán verejtékcseppek gyöngyöztek. Az asszonyka türelmes volt, nem tolakodott. Legalább né­gyen vásároltak előtte, akik később jöttek. Egypárszor ugyan tett megjegyzést, hogy ő hamarabb jött, és nehéz áll­ma, de sajnos nem hallgattak rá. Az asszonyka erre kilépett a sorból, és elhagyta az üzle­tet... \ • * * Romeo és Júlia Szicília szigetén Car meló Ma rótta és Mária Anna Timpanelli épp olyan forrón sze­rették egymást, mint amilyen gyű­lölettel viseltettek apáik egymás - iránt. Sok évtizedes gyűlölködés korla- > választotta el a két szicíliai csalá­dot, és az apák azzal fenyegetőz­tek, hogy vérfürdőt rendeznek, ha a két fiatal ismét találkozik. Carmelo nem tudott távolmarad­ni szerelmese otthonától, és Maria Anna apja beváltotta fenyegetését. Egyik este rálótt a fiatalemberre. Amikor Maria Anna meghallotta a lövést, és ablakából megpillantot­ta szerelmese véres testét, kiro­hant az utcára, és a földön fekvő pisztollyal szívenlótte. magát. Carmelo Marotta meggyógyult ’»sebesüléséből, de nem tudta elvi­selni szerelmese elvesztését. Né­hány héttel később holtan talál­ták a mezőn. Megmérgezte magát. Az akarat fél siker Biztatóbb a helyzete P. F. 45 éves földművesnek- Már gyer­mekkorában rákapott az ivás- ra. Ha józan, akkor rendesen dolgozik, nincs vele semmi baj. De ha egyszer megfogja a po­harat, akkor nem ereszti el egyhamar. 10 korsó sör és 3—4 deci pálinka meg se kottyan neki. Saját elhatározásából jött a kórházba, mert resteilte magát a közösben, szégyellte, hogy képtelen magának pa­rancsolni. Nem tudta elvisel­ni, hogy családja annak örült, ha nem volt otthon, ugyanis csak ilyenkor volt nyugtuk, ígéri, hogy megváltozik, s eb­ben bízik is. Hozzásegíti ehhez a gyógyszeres kezelés is. Az elvonó kúrán levők gyógyszert is szednek. Az utol­só kezelési napon 3 deci bort — Miért eszik villával? — támadt az egyik vendégre az Erzsébet vendéglőben Vörös György többszörösen büntetett kaposvári lakos. Az kikérte magának a hangot, erre Vörös nekiesett a szerencsétlennek, majd később saját magának, -v Addig verte fejét a vendéglő 1 if falához, amíg a rendőr járőr oda nem ment. Mivel megaka­dályozták, hogy tovább dön­gesse fejéved a falat, vereke­dést kezdeményezett. A bíróság előtt arra hivatkozott, hogy szórakozott ember. Indokát nem vették figyelembe, s egy­évi börtönre ítélték. Felépítik a bibliai „Bábel tornyát“ Bagdadban Irak fővárosában idegenforgalmi attrakcióként föl akarják építeni . .. ... bibliai Bábel tornyát, amely a Keli meginni uk. A gyógyszeres c hagyományok szerint annak ide­kezelés után az ital hatására JÍSmWL*1,. erős szívdobogás lép föl, a be-^?le* A tornyot most igyekeznek ere- + * . . , . , ’ .. .. Cdeti méreteiben és lehetőleg az ere­teg Kipirul, szinte rakvoros ^deti építészeti sajátosságok fi gye- lesz. Ezt fejfájás, hányinger >lembevételével megépíteni. Persze , y ° ’ V rögtön felmerült az az ötlet is* hányas, ájulás előtti félelem- C hogy minden esztendőben megren­érzés, sőt néha ájulás is kísé->Jáe£ék a "Bábel torony ,esztiváI' 113 kilométernyire 479-ben rombolták rí. Ezért ezt a kezelést csak v * • * intézetben lehet sikeresen al-> Az a tulajdonság megvan a kalmazni. > fiatal nagymamákban, hogy Ha P. F. otthon is megtartja ^csak addig örülnek, amíg az az orvos utasításait, akkor nem ^unokát dicsérik Amikor azon- lesz többé falurossza. Az aka- > bari a nagymamasággal járó rat fél siker. >kor kerül szóba, megvan a baj, Í legszívesebben édesgyermekük­nek neveznék az unokát. Csendes kis szobácskábán > Egy fiatalnak látszó nagy ma­beszélgetek I. S. 28 éves kapós >ma is tetsZelgett 32 üdülőben, vári lakossal, ö már túl van£eS sikerült a közérdeklődést az elvonó kúrán. A kúra előr.t >fölkelteni- Nem is volt semmi 10-12 korsó sör volt a napi >pK>bIéma a nagymama korá- »fpjadagja«. Feleségét többször £val’ egyik nap ebéd­megtaposta, gyermekeit ütötte-j: n<^ meg nem 32 uno" verte, munkahelyén sokat >ka' hiányzott. Egészségi állapota> ~ Nagymama! Mutasd a fo- egyre rosszabbá vált. Szédült, ? gaci! fej- és lábgörcsök kínozták.^, A nagymama szépen meg- Feleségének kérésére cihául-1 mutatüi, s mindenki láthatta rozta, hogy elvonó kúrára }e egészséges, üde fogsorát, megy. A kúra után is rendsze-^ — Ne úgy, nagymama! Vedd résén szedte az Antaethyl-tab- v ki a szádból — követelőzött a lettát. Ez és az erős akarat > kicsi. meghozta a várt eredményt. X —-----------------------­H álatelt szívvel beszél dr. ^ Pálffy, dr. Hosszú és dr. Kluge y. ideggyógyászokról és társaik- y ról, akik visszaadták őt a csa- ^ Iádnak, munkájának, a társa-^ > > dalomnak. Szívósan, dolgoznak Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja, Felelős szerkesztői K1SDEAK JÓZSEF. - Szerkesztőség: Kaposvár, fáraőhata1iariul>Sztálin u' 14* relef°n l5’10* I5*11 laiaanatauanui^- a somogyt Néplap orvosaink az alko-if Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, holisták emberré tételéért Se i La‘inl<3 S' " ä' l'elet"'1 15'16- noustak cmnene teteieert. se ^ FeieiöS kiadó: wikth lajos. gítsük mi is munkájukat, > Készült a Somogy megyei Nyomda* mert az csak akkor lehet iga-> 'Par. vállalat kaposvári üzemében, ° v. Kaposvár. Latmka S. fi. CL zán eredményes, ha társadal-C <f. v.; László Tibor) műnk egésze összefog az al-vTerjeszti: a Magyar Posta. Elő- , , C fizethető a ftelvi postahivataloknál kohouzmus ellen. > poaiásUézbesitőknéL Fouai Lászlói'Előfizetési díj egy nőnapra U t|

Next

/
Thumbnails
Contents