Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-29 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANACS LAPJA XVIII. évfolyam, 230. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1961. szeptember 29. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; Fegyveres erőink köszöntése OTTHONUNK Az alkohol rabjai voltak.. (3. o.) (S. o.) (6. o.) A megye szocialista ipara 1,6 százalékkal túlteljesítette első félévi tervét Növelni kell a termelékenységet és a szakmunkások számát Ülést tartott a megyei tanács Az 1958-ban, illetve 1959- ben készített és a tanácsülés ál­tal elfogadott megyei iparfej­lesztési tervet, a megye szo­cialista iparának idei első fél­évi eredményeit, az iparosítási-, sál kapcsolatos feladatokat tár­gyalta meg csütörtöki ülésén a megyei tanács. Dr. László Istvánnak, a megyei tanács v. b.-elnökének külpolitikái és gazdasági ismertetője után megvitatták az előterjesztett beszámolót. Az iparfejlesztési terv reális alapokra épült — állapította meg a beszámoló. Megyénknek — mint ismeretes — a felsza­badulás előtt nem volt számot­tevő ipara, a néhány üzem mindössze 2500 munkást fog­lalkoztatott. Jelenleg 13 ezren dolgoznak az iparban. Bár je­lentős az iparban dolgozók számának emelkedése, orszá­gos viszonylatban mégis elma­radtunk, s ezért az iparilag fej­letlenebb megyék közé tarto­zunk. Az utóbbi húsz évben a A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnökének előter­jesztése alapján megvitatta és elfogadta a második ötéves népgazdasági fejlesztési terv javaslatát és úgy határozott, hogy az országgyűlés legköze­lebbi ülése elé terjeszti Losonczi Pál földművelés­ügyi miniszter beszámolt a ve­zetésével Dániában járt kül­döttség munkájáról és tapasz­talatairól. A kormány a be­számolót jóváhagyólag tudo­másul vette. természetes szaporulat csök­kent, mélyen az országos átlag alatt van megyénkben, ugyan­is a munkaképes emberek egy része iparilag fejlettebb me­gyékbe vándorolt. A tavalyi népszámlálás 84 ezer 55 éven felüli és 90 ezer 14 éven aluli lakosi talált Somogybán. Azért készült a megyei pártbizottság és a tanács javaslatára az ipar- fejlesztési terv, hogy a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésével felszabaduló munka­erőnek, s a korábban nem dol­gozó családtagoknak munkale­hetőséget teremtsen. A terv végrehajtása közben — a nép­gazdaság érdekeinek megfele­lően — bizonyos változások történtek, de már így is jelen­tős előrehaladás tapasztalható. A már megvalósult, illetve ez­után megvalósítandó ipartele­pítéseken kívül a megyei ta­nács és a megyei pártbizottság különböző minisztériumokkal tárgyal újabb üzemeknek me­gyénkbe telepítéséről. A ter­vek szerint Nagyatádra az 500 dolgozót foglalkoztató Buda­pesti Sodrony- és Kötélgyár, Barcsra pedig a 330 munkás elhelyezésére alkalmas Épület- és Gépkarbantartó Vállalat te­lepülne. Üzemeinket korszerűsítettük. 1959-ben és 1960-ban 204 mil­liót ruháztunk be megyénk iparába, felújításra pedig 113 millió forintot fordítottunk. Az iparban, a közlekedésben az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva az idén 1046 dolgo­zóval többet foglalkoztattak. A megye szocialista ipara első félévi tervét 1,6 százalékkal túlteljesítette. Az elmúlt év­hez viszonyítva az ipar terme­lése 11 százalékkal nőtt. Az egy főre eső termelési érték 14,5 százalékkal emelkedett. A termelés növekedése 80 száza­lékban a termelékenység emel­kedésének, 20 százalékban a létszámemelkedésnek köszön­hető. A tanácsülés határozatot ho­zott arról, hogy a megye ipa­rát tervszerűen tovább kell fejleszteni, fokozni kell a ter­melékenységet, és megfelelő terv alapján növelni kell a szakemberek számát. Exportra termel a Siófoki Dél-balatoni HTsz Az elmúlt években jelentős üzemmé fejlődött a Siófoki Dél-balatoni Háziipari Terme­lőszövetkezet, s ma már több mint 400 embert foglalkoztat. A szövetkezet főképpen kerti fonott bútorokat és egyéb fo­nott árukat készít. Ebben az évben például 40 ezer darab fonott kosarat gyártottak Ang­lia részére. Az év végéig újabb 10 ezer darabot juttatnak! el a szigetországba. Az alapításkor mindössze egy kosárfonó szakmunkása volt a szövetkezetnek, ma pe­dig már nagyüzemi módon, szalagrendszerben dolgoznak. Exportra termelő üzemrészüket egy csaknem 100 ezer forintos költséggel átalakított régi ro­mos péküzemben helyezték el. A szövetkezetnek van részlege Fonyódon, Balatonbogláron és Balatonlellén is. 8 millió forintos forgalom a Balaton-parti idényboitokban Még egy-két idény boltja ugyan nyitva van, de a So­mogy megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat már befe­jezte a Balaton-parti szezont. Negyven idénybőltjukban a ta­valyi 6 millió 670 ezer forintos forgalommal szemben az idén 8 millió forint értékű árut ad­tak el. — 500 ezer vevőt szolgáltunk ki Balaton-parti idénybolt­jainkban — tájékoztat Dob- szai Dezső, a vállalat árufor­galmi osztályának vezetője. — Eladtunk 1,5 millió képeslapot, 32 ezer tekercs filmet, 30 ezer léggömböt, 26 ezer üveg nap­olajat, 20 ezer gumilabdát, 14 ezer szalma-, illetve kulikala­pot, 16 ezer strandkendőt, 12 ezer pár vietnami sarut, hogy csak a nagyobb tételeket em­lítsem. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ezt az eredményt az­zal érte el, hogy jól felkészült a szezonra. 13 millió forint ér­tékű árut biztosítottak. Az idén megnyitott, 5 pnillió forint értékű áru tárolására alkalmas szárszói központi raktáruk je­lentősen megkönnyítette és meggyorsította munkájukat A tapasztalatok azonban azt is mutatják, hogy jövőre még alaposabban kell felkészülniük az üdülési idényre, még na­gyobb készletről kell gondos­kodniuk. A keresett vietnami saruk például már július köze­pén elfogytak. Kevés volt a gumilabda, a műanyag aján­dékaim, a gumiból készült ál­lat, úszóöv stb. is. Segítette az eredmények el érését a vállalat ötletes, a ki rakatokon keresztül folytatott árupropagandója is. Balaton- parti üzleteik kirakatai tetsze­tősei vonzóak voltak. Nem­hiába nyerték el a vállalat ki rakatrendezői a KPVDSZ ván­dorzászlaját. Kiss Elek gra­fikus és Mol- F| nár Rudolf kirakatrende­ző a fonyódl Balaton Áru­ház kirakatát készíti. Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány ismét felhívással fordult minden néphez, az ENSZ minden tag­államának kormányához, kö­vessenek el minden tőlük tel­hetőt, hogy haladéktalanul megoldást nyerjen a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés kérdése és ez­által biztosítani lehessen a tartós békét a földön. Ez a felhívás benne foglalta­tik a szovjet kormánynak az atomfegyver-kísérletek kérdé­sével kapcsolatos emlékiratá­ban, amelyet az ENSZiközgyű- lés elé terjesztett. Azt a javaslatot, amelyet az Egyesült Államok és Anglia kormánya »A nukleáris kísér­letek hathatós nemzetközi el­lenőrzés melletti megtiltásáról szóló szerződés megkötésének sürgős szükségessége« címmel terjesztett az ENSZ-közgyűlés 16. ülésszaka elé, úgy minősíti az emlékirat, mint e kormá­A fő feladat ma: az általános és teljes leszerelés A szovjet kormány emlékirata nyok kísérletét arra, hogy a közgyűlés szónoki emelvényét használják fel az atomfegyve­rek kérdésében folytatott ve­szélyes irányvonal igazolására, és lehetőséget kapjanak arra, hogy akadály nélkül folytat­hassák a termonukleáris há­ború kiro'bbantásának előké­szítését. A szovjet kormány hosszú évek során lehetővé tette az atomfegyver-kísérletek kérdé­sének elkülönített megoldását, függetlenül a leszerelés egész problémájának megoldásától — mutat rá az emlékirat. —- A továbbiakban azonban a szovjet kormány a gen­fi tárgyalásokon számos olyan körülménybe ütkö­zött, amely álláspontjának felülvizsgálására kénysze­rítette. »A nyugati hatalmak kettős játékot űztek« — hangzik az emiéíkirat. NATO-beli partne­rük — Franciaország — egy­másután robbantotta az atom­bombákat a Szaharában, Mint az emlékirat rámutat, a nyugati hatalmaknak a hábo­rú előkészítését célzó irányvo­nala, a fokozott háborús előké­születeik és az általános éa teljes leszerelési egyezmény elérésére vonatkozó ENSZ-ha- tározatok szaibotálása új meg­világításba helyezte az atom­fegyver-kísérletek eltiltásának egész problémáját. Világossá vált — hangzik az emlékirat —, hogy az atom­fegyver-kísérletek megszünte­téséről szóló külön szerződés megkötése, miközben a nyuga­ti hatalmak folytatják az esz­telen fegyverkezési versenyt* csak arra alkalmas, hogy olyan illúziókat támasszon a népek­ben, hogy -történik valami az atomháború elhárítása érdeké­ben, holott a valóságban a nyugati hatalmak éppen az atom­(Folytatás a 2. oldalon.) Évadnyitó társulati ülés a Csiky Gergely Színházban Csütörtököm, szeptember 28-án délután öt órakor tar­totta meg soron következő színházi évadjának nyitó tár­sulati ülését a Kaposvári Csi­ky Gergely Színházt Az ünnepélyes évadnyitó ülésen jelen voltak a színház művészeti és technikai dolgo­zói, a Művelődésügyi Miniszté­rium Színházi Főosztályának (ki küldött) munkatársa, valia- mint a megyei pártbizottság­nak és a megyei tanács művelődésügyi osztályának a képviselői. Elsőként Fil­lér István, a színház pártszer­vezetének titkára köszöntötte az ülés részvevőit, majd Sallós Gábor igazgató ismertette rö­viden a színház 1961—62-es évadjának terveit. Elmondotta, hogy a kívülről már megszé­pült színház korszerű öltözők­kel, próbateremmel és klubbal gazdagodva nézhet az új évad elé. Utalt arra is, hogy egy év múlva befejeződik a színház folyamatos felújításának mun­kája. A korszerűsített színház­ban a művészeti munka gazdag lehetőségei kínálják magukat. Ezt követően az igazgató is­mertette a színház műsonter­Száz munkást foglalkoztat már a Világítástechnikai Vállalat kaposvári gyára Mint már hírül adtuk, szep­tember első napjaiban meg­kezdte a termelést a Világítás­technikai Vállalat kaposvári gyára. Az induláskor 25—30 dolgozót vettek föl, és csak két­féle cikket készítettek. Azóta bővült a profil, és ez lehetővé tette, hogy újabb munkásokat, főként nőket vegyenek föl. Szeptember 27-ón a dolgozók száma elérte a százat. De a vá­rosi munkaerőtartalékok hiva­talától újabb húsz dolgozó köz­nyitja, hogy a tervezett ütem­ben növekszik a termelés, s szinte minden két hétiben újabb gyártmánnyal gazdagszik az üzem. Megvan tehát a remény arra, hogy az év végére — minit a fejlesztési program elő­írja •— kétszázra emelkedjék az üzem dolgozóinak száma. A munkások aránylag gyor­san elsajátították a teendő­ket, 'bár nagy részük nem dolgozott még üzemben. Akad­nak ugyan olyanok, akik még nem gyakorolták be annyira aprólékos munkájukat, hogy 100 százalékra tudnák teljesí­teni tervüket, azonban jó - mi­nőségű munkát végeznek. Az üzem külső képe is arról tanúskodik, hogy még nem»rá- zódott« helyére minden. A mű­hely egyik oldalán még asz­talosok dolgoznak, másik olda­lán pedig már kis szalagokban szerelik össze a körtekapcsoló- kat, a függő konnektorokat s az egyéb világítástechnikai cikkeket. Befejezéshez közeledik a korszerű ebédlő, fürdő és az egyéb szociális célokat szolgá­ló helyiségek, valamint a sze­reidé építése. vét, valamint azt is, hogy Mik­száth—Semsei—Sárközi Szelis- tyei asszonyok című nagyope­rettjével október közepe táján nyitó színház a következő évadban mindössze öt előadást tart hetenként a kőszínháziban Kaposvárott. Viszont az eddigi harminc helyett a megye negyven községét veszi fel táj- tervébe. Ismeretes, hogy a Csi­ky Gergely Színház eddig éven­te összesen 160 tájelőadást tar­tott Somogy falvaiban és a megye határain túl. Ez a szám az idén sem változik, így a táj- helyek számának tízzel való növekedése megkívánja, hogy a színház lemondjon a megyén kívüli vendégjátékokról. A tíz bemutatót ígérő mű­sortervben egyébként három ősbemutatót ad a színházláto­gatóknak a nyolcadik évad kü­szöbén átló Csiky Gergely Színház. Ősbemutató lesz a Brecht-darab, Zoltán Pál Gab­riel Pat című drámájának elő­adása. Hasonlóképpen ősbe­mutató lesz az a zenés vígjá­ték is, melynek szerződ Csorba István és Várkonyi Sándcm lesznek. Sallós Gábor végezetül ered­ményes jó munkát kívánt a színház valamennyi dolgozójá­nak az új évadban. Tanácskozást tartottak a megye népművelői (Tudósítónktól.) A megyei tanács művelődés- ügyi osztályának és a TIT megyei titkárságának rendezé­sében a járási népművelési fel­ügyelők, a művelődési házak igazgatói, a könyvtárak veze­tői, a KISZ-bizottságok mun­katársai és a tömegszervezetek megyei vezietői tegnap tanács­kozást tartottak. Kocsis László, a TIT me­gyei titkára megnyitójában hangsúlyozta, hogy az eddigi­nél sokkal szorosabb együtt­működésre van szükség a kü­lönböző szervezetek között, hogy a téli tervet végrehajt­hassuk. Honfi István, a művelődés- ügyi osztály helyettes vezetője tartott ezután előadást. Érté­kelte az elmúlt népművelési év munkáját, majd az új évad feladataitól szólott. Megállapí­totta, hoigy céltudatosabb* rendszeresebb és hatásosabb lett a népművelési tevékeny­ség. Növekedett a művészeti csoportok száma, javult műsor­politikájuk és hatásosabb lett a művészi színvonal. Majd a népművelési év tennivalóiról szólott. Hangoztatta a járási művelődési házak területi munkájának fontosságát, az is­meretterjesztő előadói munka- közösségek megnövekedett sze­repét. Kulturális intézmé­nyeinknek feladata — mondot­ta — korszerű műveltséget, nagyobb tudást nyújtani, ma­gasabb színvonalú és mennyi­ségben is több kulturális szol­gáltatást adni a tömegeknek.

Next

/
Thumbnails
Contents