Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-21 / 223. szám

Csütörtök, 1961. szeptember 21. 3 SOMOGYI NÉPLAP Miért eredménytelen az újítsniozgalem a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalatnál? A pártoktatási év elé Tizenegy esztendős a Mér­tékutáni és Vegyesruházati Vállalat. Az elmúlt évtized­ben, különösen az utóbbi évek­ben szakadatlanul fejlődött. Ez a fejlődés azonban egyes terü­leteken megrekedt. Két év alatt ' hat újítás 1959. október 27-i keltezés­sel kezdődik az újítási napló. Az első bejegyzés óta hat ja­vaslatot nyújtottak be a dolgo­zók. Az újítások közül ötöt el­fogadtak, s eszmeileg díjaztak. Két újítás az irodai munkát könnyítette meg, műszaki prob­léma megoldásával mindösz- sze hárman kísérleteztek ered­ménnyel. A múlt esztendőben három, az idén meg csak egy újítást adtak be. Gazdasági eredménye azonban sehol sem mutatható ki. Vajon mi az oka az újítómozgalom gyen­geségének? Tétlen a vezetőség Nem elegendő, hogy van né­hány újításra felszólító felirat, s az sem, hogy néha egy-egy értekezleten megemlítik az újítások ügyét. Hatékonyan kellene foglalkozni ezzel, s ez hiányzik. Jó lenne körülnéz­ni a munkahelyeken, a részle­geknél, hogy hol és min kelle­ne és lehetne változtatni. Va­jon ha egyik-másik munka- módszert újjal cserélnék föl, segítene-e, vagy átszervezéssel nem lehetne-e könnyebbé ten­ni a munkát, megjavítani a minőséget? Ha ilyen lehetősé­gekre bukkannak, hívják fel rájuk a dolgozók figyelmét, ösztönözzék őket, hogy gon­dolkozzanak az észerűsítése- ken. A vezetőség azonban tétlen. Sőt engedték, hogy elharapóz­zon egy félelemféle, mely ab­ból a tévhitből fakad, hogy ha újítanak, változik a norma, csökken a kereset. Senki sem magyarázta meg, hogy ez a félelem mennyire alaptalan. Az újítási hónap sem hozott változást Kiváló dolgozók ankétjén, üzemi tanácskozáson, szak- szervezeti taggyűlésen készí­tették elő a júliusi újítási hó­napot. A hónap azonban el­telt anélkül, hogy a kiváló dol­gozók, a szocialista címért küz­dő brigádok tagjai vagy a töb­bi dolgozó közül csak egynek is akadt volna ötlete Néhá- nyan az új épületre várnak. Ügy gondolják, hogy ott majd lesz elegendő hely, és lesz ér­telme újításokon gondolkodni. Ám könnyű dologra vállalkoz­nak az ilyenek: ott újítani, ahol megvan minden! Mennyi' vei helyesebb lett volna a je­lenlegi szűkös helyviszonyok okozta nehézségekre megoldást találni. A feladatterv terv maradt Az újítási feladattervnek tükröznie kellett volna a vál­lalat sajátosságaiból adódó problémákat. De általános el­gondolásokon kívül alig tar­talmaz egyebet a nyolc pont­ból álló célkitűzés. íme egy példa: »Minden olyan javas­lat, amely a balesetek vagy a kiesett munkanapok számát csökkenti, cél jutalomban ré­szesül.« Helyesebb lett volna célul tűzni a legveszélyesebb munkahelyeken alkalmazandó védőfölszerelések megtervezé­sét megjelölve, hogy hol és milyen gépekről stb. van szó. Az említett feladattervből aligha érthették meg a dolgo­zók, hogy »hol szorít a cipő«, min kellene változtatni. Ez is oka annak, hogy a feladatterv terv maradt A nyolc pontból egyet sem valósítottak meg. Nem gondolják, hogy he­lyes lenne változtatni ezen a helyzeten? Ám ehhez az szük­séges, hogy a dolgozók és a vállalat vezetői kezükbe ve­gyék az újítómozgalom ügyét Vizsgálják meg a lehetősége­ket, és dolgozzanak ki a ne­gyedik negyedévre konkrét és megvalósítható feladattervet Roland Ferenc Pártunk mindig igyeke- száz Poütókal iskolán, illetve zett politikájáról tájékoztatni, helyességéről meggyőzni a párttagságot a lakosságot. A párt állandóan magyarázza céljait az elérésükhöz vezető utat, vitatkozik a kishitű gán- csoskodókkal, a türelmetlenke- dőkkel. A felvilágosító, nevelő propagandamunkának a jövő­ben egyre nagyobb jelentősé­ge lesz. »A szocialista világrendszer gyors fejlődése és a szocialista építés nagy sikerei hazánkban eddig nem tapasztalt mérték­ben növelték az érdeklődést a marxizmus—leninizmus esz­méi, a szocializmus és a kom­munizmus építésének kérdései iránt«, szögezi le a Politikai Bizottság április 10-i határo­zata. Ez a jellemző megyénkre is. A lehetőségek és az igények növekedésével az utóbbi idő­ben évről évre gyarapodott az iskolákon tanulók száma. So­mogybán az 1960—61. oktatási évben a pártpropaganda a la­kosság szélesebb köreire ter­jedt ki, mint korábban bármi­kor, és a részvevők száma csu­pán az ősztől tavaszig tartó pártoktatás keretében megha­ladta a 12 500-at Ezenkívül 7700 fiatal tanult a KISZ po­litikai iskolákon, és mintegy 2500-an a pedagógusok, bírák, ügyészek és egyéb beosztású dolgozók részére indított po­litikai iskolákon. Az ezeregy­tanulócsoportban a propagan distákkal együtt csaknem 24 ezren tanultak. A propagan­disták száma is majdnem el­érte az 1200-at. E számok ma­gukban elmagyarázzák: mily nagy felelősség hárul a propa­gandistákra A párt szavának, politikájának megértése, eljut­tatása a hallgatókhoz, s az ő révükön még szélesebb körök­höz — igen szép és felelősség- teljes megbízatás. De ez még nem minden. Kommunista propagandis­táinknak a tanítás mellett ne­velniük is kell. Nevelniük helytállásra, áldozatkészségre. Elvileg kell megmutatniuk a ma problémáit, s megvilágíta­ni a leghelyesebb utat Természetes, hogy a po­litikai iskolákra általában az üzem, a falu, a hivatal legaktí­vabb dolgozói jártak, hogy to­vább növeljék képzettségüket, tovább fejlesszék azt a művé­szetet, melynek birtokában meg tudják találni a helyes irányt, az életben fölvetődő milliónyi probléma megoldásá­nak lehetőségét. Politikai is­koláink ás propagandistáink többsége az elmúlt években, de különösen a legutóbbi ok­tatási évben fölismerve a nagy feladattal járó felelősséget, he­lyesen oldotta meg küldetését, 3000 négyzet kilométerre növekedett a Buiitarmini-tenger Kazahsztán legnagyobb édesvizű tavát, a Zajszan-tavat egyesítették a szovjet emberek által létrehozott Buht irmirn-tengerrel. A mestersé­ges tenger területe ennek révén már csaknem 3000 négyzetkilomé­terre növekedett. Viharok idején liárd köbmétert a B uh tarmini víztárolón olyan hul­lámok tombolnak, hogy a folyami hajók nem is mernek kifutni a ki­kötőből. Ha majd a Buhtarminl- tenger elér! a tervezett szintet, víz­mennyisége meghaladja az 50 mll­S z.edik a szil­vát az őrtilo- si Szorgalom Tsz határá­ban. 10—12 vagonnal szál­lítanak a MÉK-nek. eredményesen hajtotta végre szép és gyümölcsöző feladatát. Pártbizottságaink többsége kezdi megszüntetni a propa­gandamunka úgynevezett re­szort jellegét. Több járásban a pártbizottság nemcsak »elvi­leg«, a határozatok meghoza­talakor foglalkozik a propa­gandamunkával, hanem a gya­korlatban is segít. A siófoki, a kaposvári, a nagyatádi, a marcali járási bizottság e téren különösen hasznos eredményt ért el. Helyes az a törekvés, hogy több járásban — a me­gyéhez hasonlóan — o párt- és állami vezetőkre, vagyis lé­nyegében a legképzettebb, leg­tapasztaltabb elvtársakra bíz­zák a hallgatók nevelését, a propagandamunkát. A propagandamunkát sohasem lehet elég jól végez­ni. Pontosabban, ezen a mun­kán mindig lehet és kell javí­taná. Az eddigi eredmények is azt bizonyítják, hogy van erőnk még többet, még jobbat nyújtani. Van erőnk azoknak hiányosságoknak a kiküszö­bölésére is, amelyek kísérői voltak elmúlt évi oktatásunk­nak. Az 1961—62. évi pártpro­paganda eszmei, politikai fel­adatait pártunk VII. kongresz- szusának határozata, az 1960. novemberi Moszkvai Nyilatko­zat és az SZKP XXII. kong­resszusának programtervezete határozza meg. A munkásmoz­galom e nagy jelentőségű do­kumentumainak tanulmányo­zása erőpróba elé állítja a propagandistákat és a hallga­tókat. A megyei pártbizottság többek között ezért is fordult olyan javaslattal a pártbizott­ságokhoz és az alapszerveze­tekhez, hogy az elmúlt évektől eltérően az idén ne emeljék túlságosan a tanfolyamok és a hallgatók számát A jövő év fő feladata a politikai iskolák színvonalának emelése. Nem könnyű ez, de propagandis­táink eddig végzett lelkes mun­kája biztosítékul szolgál e cél elérésére. Pártbizottságainknak az ed­diginél is többet és jobban kell foglalkozniuk a propagan­damunka irányításával. Min­denekelőtt azt kell megértet­niük az alapszervezetekkel, de magukkal a propagandistákKal is, hogy a propagandamunká­nak fölmérhetetlen jelentősé­gű közvéleményformáló ereje van. Propagandistáink vegyék figyelembe, használják fel job­ban a megyei, sőt a helyi ta­pasztalatokat, igényeket El kell érni, hogy növekedjék a politikai iskolák mozgósító ha­tása. Pártunk VII. kongresszusa a szocializmus építésének gyor­sítását, illetve befejezését tűz­te célul. Propagandamunkán­kat is ennek kell alárendelni. Meg kell értetni a politikai iskolák hallgatóival, általuk pedig a lakossággal, hogy je­lenleg a nagyobb termelési eredményeik elérése, az építő-* a termelőmunka meggyorsítá­sa és a szocialista tudatformá­lás került előtérbe. Ügy kell tanítani, nevelni a néhány hét múlva induló politikai iskolák hallgatóit, hogy ezeknek a gondolatoknak, pártunk hatá­rozatainak harcos propagálói és megvalósítói legyenek. Mindehhez máris adva vannak az előfeltételek. Szük­séges azonban, hogy a hátrale­vő néhány hetet járási pártbi­zottságaink, az alapszerveze­tek, a propagandisták jól hasz­nálják ki. Vizsgálják felül az eddig végzett előkészítő mun­kát, s tegyenek meg mindent, hogy az ősztói tavaszig tartó szervezett oktatás valamennyi szinten és területen időben és rendiben megindulhasson. Rudics József kitípM liizelLafL — és egyéb iskolai történetek HM BB m Á füzetlap az utcán hevert, A harmat már-már elmosta a tintával írt szöveget. Egy mon­dat azonban még mindig ol­vasható volt: »Hol a feladat? l.K Fölvettem a papírdarabot, forgattam, nézegettem. Legfe­lül ott az írás: »Első óra.« És alatta mindjárt a tanári kér­dés: »Hol a feladat?« Aztán ott az újabb felirat: »Második óra« — és újabb elégtelen osz­tályzat. Ki lehet ez a kisgye­rek, ki kitépte füzetéből ezt a lapot? A SÁRQA JELZÉSŰ ÚTON Reggel hat óra. Éled az ict- Természetbarát Szövetségnek, ca. Friss a levegő, jó időre lehet és részvevője volt jó néhány számítani, körös-körül kéken turistaversenynek, könnyű- fénylik az égbolt. A fölkelő szerrel olvas a különböző je- nap a házak fölé ér, s arany- lekből. Enyhe fáradtságot ér­ló sugarai rávetődnek az utca zünk a lábunkban, pedig pi- eau-eau srnnlpfprp Ap nv?ho .... a legendás hirü helyhez tarta­nak, ahol márványszobor hir­deti: itt, e helyen gyilkolták meg hatinka Sándort és már­tírtársait. A szobor körül fel­sorakoznak a lányok — az ember1 javára. Eszembe jut, hogy a legutóbbi tanácsülés egyik felszólalója is azt fájlal­ta, mennyire hiányzik egy ki­Sz. József. Itt áll előttem. O a .»tettes«. Negyedik osztályos fiúcs­ka. Bullája tiszta, rendes. Látszik, hogy törődnek vele otthon. — Miért tépted ki a füzetlapot? í Lehajtja fejét, hallgat, i — Nem merted otthon bemutat­ni? í Csend. Aztán egy könnycsepp > pottyan a szőnyegre. : — Nagyon megvertek volna ... eQV-egy szögletére. Az őszbe henésre még nincs idő, ezután Egészségügyi Szakiskola hali­hajló természet kifelé húz .................~ b ennünket a városból, kinn a mezőn-erdőn alkarjuk eltölteni pihenőnapunkat. Mikorra vé­gigérünk a Gorkij utcán, s fel­kapaszkodunk a keskeny ös­vényen, úgy érezzük, mintha harmat érintette volna homlo­kunkat. A sárga jelzésű fák egyre följebb és beljebb visznek. tárja elénk titkait, szépségét az erdő. Az »égig érő«, nyíl­egyenes fák összenőtt lombjai alig engedik át a napfényt. Halk susogással dalol az erdő. gatói —, és lerójak kegyeletü­ket. Emlékbeszéd, szavalat hangzik el, éneküket messze, messze zengi az erdő. Az imént még mélységes fájdalom tükröződött az arcokról, most Hány nap kellene ahhoz, újra a fiatalság életöröme öm- hogy fölfedezzük rejtett szép- lik el lényükön; vidám ha"ng­rándulóhely a városnak, k.ülö-% — Máskor is megvertek, ha egyest nősen a fiatalságnak. Ütitar- samtól tudómé hogy egyik or­szágos idegenforgalmi intéz­ményünknek is megtetszett e táj, s képviselői kijelentették: szíves-örömest építenének ide szállodát, s hoznának gyö-:j . nyörködni vágyó külföldiekeA-^^^^ A kisfiú bólogat: — Igen .,. Azt már osztályfőnöke mondja el, hogy a gyereket bizony gyak­ran kékre-zöldre veri édesanyja, s hiába szólnak neki. nem hagyja jgabba a fiú ütlegelését. ségeit? Merre tartsunk? Szót fogadunk az egyik sárga jel­nek. Meredek vízmosáson jukat, felszabadult éneküket, kacajukat visszhangozzák a fák, a dombok. Visszatérnek a Csalogat a varázslatos szépsé- ereszkedünk alá. Enekfoszlá- tisztásra, s kezdődik a kirán gú Nádasdi erdő rengetege, nyokat hoz felénk szárnyain a Egy pillanatra visszatekintünk, szellő. Körülnézünk, csak s alattunk látjuk a várost. A nem hzllucinálunk? Hiszen se­völgyekben vékony ködhártya hol nem látunk egy teremtett lebeg. Csodálatos a panoráma, lelket sem. A hangok irányá­Keskeny dülöutak, mosolygó ba vesszük lépteinket. S mint szőlőfürtök között barango- a mesebeli erdőtisztásról mint lünk, hív, csalogat az erdő. megannyi tündér — csak nem Hol balra, hol jobbra kanya- fehérben — népes lánycsapat nincs városunknak itt egy ki­rodik az út, de eltévedni nem hosszú-hosszú láncként kapasz- rándulóhelye, hiszen a Nádas­dulás öröme: a gyerekes játék. Lehemperegnek a fűre, szelle­mi öttusába kezdenek, labdáznak, egy csoport pedig a fák közé vonul és énekel. Megejtő szépségű a völgy is. is, ha... Ha volna út. De hi­szen éppen az út hiánya tart- _ . ja vissza városunknak 1elüd.Ü-A™%“£\ £££** reket' lesre vágyó lakóit is a kiran-72••— dulástól. Gyalog messze van a várostól, a homokban elül a s kerékpár. De a táj így is vonz-” za csodálóit. Sokan így sem kor szóvá tesszük előtte a verést, kiténet-t füzetlapot. — Minket is jó, ha vésis- az­tán adj neki. Meg is tanulták a tisztességes viselkedést — véleke­dik. Sz.-né szerint az egyetlen helyes nevelési mód a verés. S íme az eredmény«: a gyerek inkább ha­mások sajnálják a fáradozást, hogy''/zudik, füzetlapot tépdes. fél, rét- időnként el-elzarándokoljanak^teg édesanyjától. Amikor erre mártírjaink emlékművéhez. £ “ asszony flgyelmet’ e1' Az egyik fába bevágva lát- A tűk szántódi, nagyberényi, Tca-y Arrp. gondolunk, hogy miért polyi fiatalemberek névjegyét. éj gondolkodik. Lehet, hogy igazuk van. Majd megpróbálom szép szóval... di erdő erre kiváló lehetősége­ket kínál. Milyen jó lenne, ha e táj kincseit, szépségeit, és kamatoztatnák azokat sok ezer Hív, vár másokat is ez a fes-í tő vásznára kínálkozó táj. Ta-A Ián mégsem lenne hiábavalói dolog eltűnődnünk: hogyan le-5 Egy pedagógus mondta el a enged bennünket. Ügyes veze- kodik fel a gyalogösvényen. tőnk van: a természetbarátok Sokan közülük a halkan csór- ................ ......_____________, ________„ _______________m______________________________________ _ á ltal a fákra festett sárga je- dogáló forráshoz guggolnak le, az erre hivatottak fölfedeznék hetne kirándulóhelyet létesítc-Í következő történetet. Rosszul lek, a turisták segítőtársai, hogy friss erdei vízzel oltsák ~ '~2------“ —~—■*—-• — - AT-J—1! —— ------ ------­Ü titársam, aki régóta tagja a szomjukat, mások mag ahhoz ni a Nádasdi erdőben. Varga Józsefi (felelt 5 szott, az egyik gyerek, hogy rendszeresen lát- nem i készül az órákra. Beírt hát az ellenőrző könyvébe, erre_ a szülő ugyancsak az ellenőrző könyvben válaszolt: »A ma­guk dolga, hogy megnevel­jék.« Szerencsére egyre ritkábban lehet találkozni ilyen szülői nemtörődömséggel. Már köz­helyszámba megy, hogy közö­sen kell nevelni a gyermeke­ket, az iskola és az otthon emberformáló erejének kell ki­alakítania a holnap felnőttjét. Mégis akadnak olyan szülők* akik úgy gondolják, hogy ele­gendő, ha reggel elküldik lá­nyukat, fiukat az iskolába, ott majd eligazítják a sorsát. Nem törődnek azzal, hogy nem kész a gyerek feladata, és az órák előtt kapkodva készíti el; nem járnak el szülői értekezletre, nem érdeklődnek a tanulók előmenetele iránt. Megyénkben a munkaközösségek inkább a mamák közösségei, ugyanis igen kevés apa jár el ezekre az összejövetelekre. Kapos­várott az utóbbi időben némileg javult a helyzet, hiszen sok he­lyen férfi az SZM osztályetaöke, sőt a Berzsenyi Dániel és a Petőfi utcai iskolában osztályelnök édes­apák is tartottak előadást nevelési kérdésekről a szülőknek. Járányl Gyuláné, a városi nűtanács titkára a munkaközösségekről szólva el­mondotta, hogy az Idén az SZM részleges újjá választásával igyekez­nek több férfit bevonni a munká­ba, a valamennyi általános és kö­zépiskolában meginduló szülők akadémiáján pedig külön előadást tartanak az édesapák részére. Já- rányiné megjegyezte: igen örvende­tes, hogy az első osztályos tanu­lók szülei részére rendezett mun­kaközösségi értekezleteken a szü­lök 98 százaléka megjelent. Ezek az adatok bizonyítják, hogy a szülök (úlnyomó többsége azért rendszeresen figyelenunel kiséri gyermeke tanulását. P- O*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents