Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-19 / 221. szám

80M0GTI NÉPLAP 6 Kedd, 1981. szeptember 191 A kölcsönös bizalom az alapja az orvos és a beteg közti jó kapcsolatnak Beszélgetés az Orvos Etikai Bizottság elnökével Harminc éve végzi gyógyító munkáját Somogy megyében dr. Horváth István, a Textil­művek főorvosa. 1958-ban, az Orvos Etikai Bizottság meg­alakulásakor őt kérték föl e bizottság megtisztelő, de nagy felelősséggel járó elnöki tiszt­ségének ellátására. — Hogyan látott munkához a bizottság? — kérdeztük dr. Horváth Istvántól. — Nyolc meglett korú, ko­moly, tapasztalt orvosból ala­kult meg az Etikai Bizottság. Valamennyien készséggel vál­lalkoztak e fontos munkára. Feladatainkat lényegében az orvosi rendtartás tartalmazza elősegíteni a betegellátás javí­tását; növelni a beteg és az or­vos közti bizalmat; harcolni az orvosok esetleges túlkapása el­len; nevelni őket, s megvédem a rágalmazással szemben; el érni, hogy ne csak az írott, ha­nem az íratlan, az emberi ér­zések diktálta kötelességükről se feledkezzenek el orvo­saink. — Milyen eseteket vizs>gált a bizottság? — Eddig mintegy 80 beje­lentést kaptunk. Valamennyit alaposan kivizsgáltuk. Nehezí­tették a munkát a névtelen be­jelentések. Tudomásunkra hoz­ták például, hogy egy fiatal körzeti orvosunk ideges, türel­metlen és goromba a betegek­kel szemben. Ez igaznak bizo­nyult, viszont megállapítottuk azt is, hogy különben jó mun­kát végez, csak gyakran meg­feledkezik magáról. Figyel­meztettük, azóta javulást ta­pasztalunk nála. Ha nem súlyos a hiba, akkor az orvost csak figyelmeztetjük, sokszor ugyanis ez is elég ah­hoz, hogy helytelen magatartá­sán változtasson. Néha azon­ban szigorúbb eszközökre is szükség van. Hat orvost mond­tunk ki etikai vétkesnek, s ügyüket áttettük a fegyelmi bi­zottsághoz. A fegyelmi tárgya­lásokon részt veszünk, s el­mondjuk véleményünket. Az egyik körzeti orvost pél­dául azért állítottuk fegyelmi bizottság elé, mert orvostársá­nak tekintélyét igyekezett le­járatni. Javasoltuk, hogy von­ják meg tőle a magánrendelés jogát. Gyakori az alaptalan rágal­mazás. Egyik siófoki orvosun­kat följelentették, mart — úgymond — csak pénzért haj­landó beteghez menni. Kide­rült, hogy ez nem igaz, sőt az illető orvos még a taxit is ma­ga fizette. Az orvos becsületé­nek védelmében a bírósághoz fordultunk. — Hogyan fogadják orvo­saink a túlterhelést? — A mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével igen meg" növekedett az orvosok felada­ta. Naponta 60—100 beteg is megjelenik némelyik rendelő­ben. Ezért részben érthető az idegességük, fáradtságuk. A legtöbben becsülettel végzik a többletmunkát, s csak kevesen elégedetlenkednek a túlterhe­lés miatt. — Történt-e felelősségre vo­nás elégtelen orvosi kezelés miatt? — Egyik községi orvosunkat följelentették, hogy csak pén­zért hajlandó szanatóriumi be­utalót adni. Kiderült, hogy a beteg már kétszer kapott be­utalót, s harmadszor már nem tudta az orvos a kérést telje­síteni. Mivel az illető súlyos beteg, csak figyelmeztettük, hogy ne vádaskodjék alaptala­nul — Hogyan neveli az Etikai Bizottság a fiatal orvosokat? — Arra törekszünk, hogy fiatal orvosainkban kialakít­suk azokat a jellemvonásokat, amelyekkel a szocialista tár­sadalomban mindenkinek ren­delkeznie kell. A kórháziban dolgozó gyakornokokat, a fia­tal orvosokat évenként össze­hívjuk, s előadást tartunk ne­kik. Ugyanezt tesszük a ren­delőintézetnél és a járási fő­orvosi értekezleteken is. Cé­lunk elősegíteni, hogy ne csak szakmailag, hanem politikailag is éretté váljanak orvosaink. *— Terveik, további céljaik? — Ügy érzem, hogy jó úton halad az Etikai Bizottság. Eb­ben az irányban kívánjuk munkánkat folytatni. Segíteni akarunk abban, hogy a beteg és az orvos között még jobbá váljon a kapcsolat. A közeljö­vőben munkás- és orvostalál­kozókat rendezünk, s azokon kölcsönösen 'kicseréljük ta­pasztalatainkat. Az Orvos Eti­kai Bizottság a jövőben is igen gondosain fogja kivizsgál­ni a bejelentéseket, hogy óvja a beteg és az orvos közötti jó kapcsolatot, nevelje az orvo­sokat, s megvédje, ha kell, becsületüket — fejezte be sza­vait dr. Horváth István. Sz. I.. Pálinkaüzérek a bíráság előtt Varga Imre és Csepregi István ötvöskónyi lakosok az ötvöskónyi tanács pálinkafőzdéjében dolgoz­tak. A bérfőzési dijakat is ők ke­zelték. A beszedett pénzből 21000 forintot elsikkasztottak. 3520 forint értékű pálinkát lakásukra vittek, és ismerőseik révén árusították. A bevételen megosztoztak. A főzdébe be-betérő ismerősökkel pedig rö­vid idő alatt 3000 forint értékű pá­linkát iszogattak ei. A megyei bíróság Varga Imrét és Csepregi Istvánt öt-öthónapi börtönre és 400 forint pénzbünte­tésre ítélte. Kötelezte őket az oko­zott kár és a bűnügyi költségek megtérítésére is. Az ítélet jogerős. Hasznot húztak az emberek fájdalmából Rádi Ferenc, a Temetkezési Vállalat igali lerakatának volt vezetője feleségével együtt azok közé az emberek közé tartozott, akik nem éreztek szánalmat, részvétet az eleset­tek iránt, becsapták, megkáro­sították még a kenyérkereső nélkül maradt családokat is. 1957 januárjától 1959 au­gusztusáig folytatták visszaélé­seiket. Rádi maga is készített koporsókat — összesen 111 darabot — 78 ezer forint, 114 db keresztet 5700 forint ér­tékben. Ismeretlenektől 83 db szemfedőt szerzett be, s azokat mint a vállalatét adta el, a pénzt pedig zsebre tette. A vállalattól kapott koszorúkból kiszedte a leveleket (100 db~ ból csak 50-et hagyott bennük), így a 218 koszorúból még egy­szer annyit készített. Maga is vásárolt koszorúhoz való anya­got, s a saját hasznára 361 da­rab koszorút adott el 31 700 fo­rintért Meghamisította a számlákat: egyet a rendes ár feltüntetésével a vállalatnak, egyet pedig — nagyobb ösz- szegről -— a temettetőnek adott. Rádiék 134 ezer forint­tal károsították meg a Temet­kezési Vállalatot Forgalmdadó- csalásukkal 30 ezer forint kárt akoztak az államnak. A rossz minőségű koszorúkkal, a te­metkezési cikkek drágábban való eladásával a temettetőket 34—45 ezer forinttal csapták be. Mintegy 180 ezer forint jogtalan hasznot szereztek. Ügyüket a napokban tárgyal­ta a Kaposvári Járásbíróság dr. Nagy Jenő-tanácsa. Rádi Ferencet bűnösnek mondták ki a társadalmi tulajdon sere!-, „ , mére ismételten elkövetett sík- ^Tervező Iroda munkatársa. kasztás, üzletszerűen elkövetett: ártúllépés és árdágítás, több TAB KA i&mk Utánaszámolt.». — Nem úgy vom az, kérem 5— hívta fel szerkesztőségünket $tegnap Kiss János, a Tanácsi — Nem úgy van, ahogy a vasárnapi Tarka sorokban tr­rendbeli csalás, magánokirat- ^ták.— Ha a Sirius mellékboly- hamisítás bűntettében, s 6 évi i--T- börtönre, 5 évi jogvesztésre, 15 ezer forint vagyonelkobzásra, ingójának anyaga 60 ezerszer ne­hezebb a víznél, s a Cassiopeia csillagrendszerbeli csillag anya­1000 forint pénzbüntetésre ítél- >£W még ennél is ötvenszer sü­tők. Feleségét 1 évi felfüggesz-^lyosabb, az csak 3 tonna köb­tett börtönnel sújtották, ezen- ^centiméterenként, nem pedig kívül 15 ezer forint vagyon el kobzásra és 1000 forint pénz- büntetésre ítélték. A bíróság-56. * Igaza volt a figyelmes olva­sónak, s ezúton köszönjük. Rádiék lefoglalt 100 ezer fo-^hogy leleplezte ezt a világon rint értékű vagyonából 20 ezer< forintot átutalt az Illetékhiva- < falnak. Kötelezték őket 18 ezer ^ forint forgalmi adó és 16 ezer; forint bűnügyi költség meg-^ fizetésére is. Az ítélet nem< jogerős. Automata meteorológusok minden bizonnyal egyedülállót 33 tonnányi súlycsonkítást. • * * Másodszor is elnyerték a 'szocialista brigád címet a nagy­atádi földmű vessző vetkezet L .számú ruházati boltjának dol­gozói. A bolt havonta körülbe­lül 1 millió forintos forgalmat 'bonyolít le. Az üzlet október ,1-től az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat kezeléséibe ké­zi szovjet tüdősök automata} meteorológiai áldomást tervez­tek. Az állomást a brüsszeli^™1’ s 1962 Januárjában önki- világkiállításon aranyé*emmel>választó rendszerűvé alakítják tüntették ki. Három ilyen au~- tomata meteorológiai állomás' most a Pamír-hegységben mű-, ködik több mint 4500 métert magasságban a tengerszmt fe-- lett. Az állomások naponta 8-' szar továbbítanak jelentést szá-, mos különböző megfigyelésről.-. Hársházl Jó­zsefné marcali nyúl tenyésztő nagy kedvvel és szakérte­lemmel gon­dozza a több mint 200 da­rabból álló nyúlállomá- nyát. m E l ¥ IIIIA rétében folyt le a többi étke- Kezdték pedig a következő- tök magukba fojtani. Ilyenkor zés is. Ha sajtot hoztak, trap- képpen, amikor éppen cukor- a szomszéd asztaloknál ülők is Pistát kívánt, ha az került az borsóleves volt csirkeaprólék- fölfigyeltek, és cinkos pillan- asztalra, miért ilyen száraz, fe- kai: ” tásokkal biztatták a férfiakat4 A sors különös szeszélye — gáltak fel, és választani lehe- léjük másként gyártják, a le- *—> Tessék parancsolni, ma- A húr a nyolcadik napon illetve fél napos késésem — tett a kávé és a citromos tea vesben sok a sárgarépa, a csir- radt egy kis levesünk. Ha El- pattant el. Már a süteménynél folytán úgy adódott, hogy az között. Ahogy e terítéket meg- kének csak a combját tudja virának esetleg nem lett vol- tartottunk, amikor halljuk a üdülőben három hölgy társasa- látta, egyelőre halk, de ható- megemészteni, a krumplit kizá- na elég az adag... szomszéd asztaltól: gát egészíthettem ki a négy- rázott méltatlankodásba tört rólag püré formájában ked- És nyújtják át a tálat. *— Érdekes, milyen színtelen személyes asztalnál. Nem ki: _ véli, a pörkölt túl zsíros, a no- Vagy: egyikük, megkapva a ez a víz ma. A maguk asztalá­mondhatom, hogy ujjongtam a —■A múlt héten is kénytelen kedli nem elég apró, a csőtész- második fogást, a vadast, így megtiszteltetéstől, de beletö- voltam egyszer téliszalámit tán nagy a lyuk, a vaj puha és ajánlja asztalunkhoz: rődtem a változtathatatlanba, vacsorázni, most itt is azzal nem elég sárga, a madártejbe ■— Nem bírom ezt az étéit, és azzal vigasztaltam magam: traktálnak. És ez a paprika is! miért tesznek vanttirudat, a a mácsikhoz vagyok szokva. nál is, Elvira? Asztaltársam elsápadt, majd égőpirosra váltott át arcszíne. Szája megremegett. Szerettem majd csak eltelik valahogy ez Nem tudom, ki hogy van vele, kompótot csak ötféle gyümölcs- Szívesen átengedem Elvirának, volna elbújni vagy hirtelen ki- a két hét, és különben is nem- de én egyenesen utálom a zöl- bői szereti sib. ö azonban megvető pillan- sietni, hogy ne halljam a vihar csak étkezésből áll az üdülés, elet. Csak a sárgát tudom jó- Egy darabig csak hallgat- lássál, legtöbbször szó nélkül kitörését. Ez volt az első gondolatom. Az ízűén megenni. tunk. A lányok is, én is a utasítja vissza, erre a követke- De minderre nem, volt szük­utolsó azonban... De vegyük Mindezek előrebocsátása után szomszéd asztaloknál ülök is. z° megjegyzéssel fognak hoz- ség. Elvira ugyanis felállt, és sorjában az eseményeket. kényesen megpiszkálta az ételt, Még azt is meghallgattuk hogy z“ az evéshez: szó nélkül, fejét fölvetve ki­Először is hadd mondjam el megitta a tea. felét; nem talál- tulajdonképpen nem is ‘akart — Hát hogy ne kerüljön ti kopogott az ebédlőből, róluk a legfontosabbat: foglal- ta elég savanyúnak — külön- idejönni, úgy sózták rá ezt a moslékba... Égy óra múlva megtudtuk, hozásukat, korukat, családi ál- ben is ő nem szokta a citro- jegyet, és már otthonról nrral Máskor ezzel kezdik: hoQV hazautazott, lapotukat. Tehát balról jobb- mot beleszelni, csak facsarni — indult él, hogy ha nem tetszik '— Olyan furcsa szaga van Szomorúan ültünk a vacso­ra: vállalati könyvelő, har- es elvonult. a hely, a környezet nem elé- ennek a fCieléknelc. Erzitek? fához. Az asztalok fölött gyá­mincöt éves, hajadon (egy per- Az ebéd hasonló hangulat- gítik ki a körülmények az Biztosan romlott volt a kon- szos- bűnbánattól terhes han­cig sem csodálkoztam); tanító- ban folyt le. Elvira csak egy üdülés lejárta előtt hazamegy zero. Vagy fókazsírral készült oulat lebegett, nő, huszonöt éves, ugyanaz (azt kis levét merített, a húst meg Különben is jövőre csak Lilla- — Jelzem, ezt már tegnap is mondta, nem akar férjhez teljes egészében meghagyta yüreden üdüI észrevettem — toldja meg a menni); hűtőházi munkaslany, mondván: a sült húst csak J eaen uaui, mert az meats - .. tizennyolc éves, szintén (még prézli nélkül panírozva tudja csa^ m®s- ráér). Helyes, kedves, szirnpa- fogyasztani. Aztán a torta Erre vérszemet kaptunk, és tikus lány volt a két fiatalabb, nem volt elég édes, és vékony megcsillant előttünk egy lehi­mégis, ne haragudjanak meg volt benn a krém. Vacsoránál tőség. Bár később megvállot­érte, hogy ez alkalommal nem a vagdalt húsban több vörös- tűk egymásnak hogy egy pilla­jut számukra főszerep ebben a hagymát vélt fölfedezni a kel- natig sem vettük komolyan, kis írásban. Majd talán legkö- léténél, az almát pedig azért Az egész hecc nem is nálunk, zelebb. hagyta érintetlenül, mert ő a hanem a szomszéd asztalnál Mert a címszerepre harma- gyümölcsök közül kizárólag az pattant ki, ahol — mindig is dik társuk, Elvira, a vállalati őszibarackot szereti, és nem is irigyeltem őket — négy férfiú a húshoz, fogpiszkálóvál kínál könyvelő pályázott. Amint lát- tudja megérteni, hogy még ült. Valamennyien ugyanis kéz- ía az egyik fiatalember: ni fogjuk, nem is sikertelenül, mindig nem szolgáltak fel. Re- dettől fogva élénken figyelték — Látom, a maguk asztalá- Első föllépése a reggelinél dig már a második napja tart az asztalunknál lejátszódó egy hoz elfelejtettek tenni. Elvirá­kezdődött. Vajat, felvágottat, az üdülésünk. szereplő, három statisztás je- nak bizonyára hiányozni fog. paprikát és paradicsomot szol- Hasonló megjegyzések kisé- lenetet. Persze a nevetést alig bir­kát. Ilics József, a bolt vezetője ^elmondotta: az üdét dolgozói 'ezután is részt kívánnak venni sa szocialista munbabrigád ci­fráért folyó versenyben, és te­rmelik, hogy harmadszor is j megszerzik majd e kitüntető ícímet ;. | | 'j * ** Félreértenék Nagyszerű figyelmességnek tvette a tanácstól a csurgói Sza­badság Vendéglő néhány törzs- tlátogatója, hogy a községben -egy összekötő útszakaszt ki­szélesítenek. A Somogyi Nép­lap vasárnapi hírei között ?ugyanis ezt olvasták: »Az út ’korszerűsítésével kényelme- sebb és biztonságosabb lesz a 'közlekedés a faüzem, a tégla­gyár és a Szabadság Vendéglő ^között.« — Látod, komám —■ rölelkeztek össze — mégiscsak rpártfogolják a borivókat! Ezen- ttül biztonságosabban mehetünk 'hazafelé ==? kiszélesítik az jutat! ... Az Állami Népi Együttes szep­tember végétöl előreláthatólag tíz héten át Nyugat-Európában ven- dégszerepeL Utjának egyik érde­kessége — s ez egyúttal az együt­tes külföldi népszerűségét is mu­tatja —, hogy Immár ötödször hív- ' ták meg Párizsba, s ott szeptem- bér 29-től október 30-ig több alka- f lommal lép dobogóra az ének-, ze­ne- és tánckar. A párizsi fellépé­seken kívül néhány francia vidéki 'városban, majd pedig csaknem egy 'hónapon át a nyugat-németországi Hamburgban mutatják be művé­szetüket. Az együttes előrelátható­lag december közepén érkezik ha­Egy autóra áEitozó véfcony- .pénzű ember mesélte irigység­tói sárgára vált arccal Tra- ■ bant-tulajdonos kollégájának. — Tudod, a műúton egy sTrabant találkozott egy sza­kmarral. Megálltak, s a szamár időre köszönt: > — Szervusz te autó. A Trabant morózusaa vála­szolt: — Szervusz, te szamár. Aztán még egyszer megis­»métlődött ez, s a szamár fel­gördült: — Hát hallod, igazán mond­hattad volna nekem, hogy '»szervusz, te ló«, ha én meg- ?tiszteltelek^ és autónak nevez­telek... ™ois- másik. Harmadik társuk ezzel kor­holja őket: ■— Mit fínnyáskodtok? Ve­gyetek példát Elviráról, és Hozták az ételt. A megillető- dött csendben valaki a szom­széd asztalnál megjegyezte: — Gyerekek, ez a pörkölt C „.Az mszmf Somogy megyei nem elég édes. Mi a vélemé- v és a Somogy megj nyetek? C Senki sem nevetett. Nem volt egyetek meg mindent szó nél- már értelme a viccelődésnek, kill! hiszen Elvirát már hazafelé ringatta a vonat. Nem váltot­tuk be, de éreztük: hiányzott. kül! Egy alkalommal pedig, ami­kor kedvencük hozzá sem nyúlt Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: K1SDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10. 15-11. Kijdja a Somogyi Néplap Lapkiadó vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka s. o. 6. ÍF. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postahivataloknál *. és posiásfcézbesitöknél. Somogyi Károly /■ Előfizetési díj egy hónapra 11 F| Egy asztáltárssal kevesebben, egy érdekes színfolttal szegé­nyebbek lettünk. Még a vacso­ra sem esett olyan jól, mint Elvira társaságában. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents