Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-12 / 189. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1961. augusztus 13. + 36 FOK ÁRNYÉKBAN Igazán meleg napok köszöntöttek ránk. Szellő alig rezdül, bent a szobában is 30 fok fölé emelkedik a hőmérő higanyszála. A Meteorológia további emelkedést jelent. Hőguta kerülget bennünket, ülőhelyünkben is verejtékezünk. A hőség zavarja éjszakai pihenésünket. Az élet azért nem áll meg, dolgozni kell, még ha nehezebb, kimerítőbb is a munka ezekben a napokban, mint máskor. Riportereink azokat keresték föl munka közben, akik plusz 36 fok mellett is keményen, becsülettel helytállnak. Folyékony vastól izzik a levegő Forró falakon... Nehéz az építőknek is. A csupasz falak hiába emelked" nek, a dolgozóknak nem nyújtanak árnyékot, hisz a kőművesek is esyre magasabb állványra lépnek. Konokul süti őket a nap, s amint hajladoznak, rakják a téglát egymásra, egymás mellé, le-lecsöppen az arcon gyöngyöző verejtékük. A kórháznál új gyermek- osztály épül, s két ács- és tizenkilenc kőművestanuló dolgozik itt oktatók felügyeletével. Fiatalok, s rájuk különösen vigyázni kell. És vigyáznak is. Nagy részük az alagsorban építi a válaszfalat. Itt szinte hűvös van, s a munka kellemesebb. Fent a falazásnál csak néhányan dolgoznak, de a nehéz munkáiban rendre felváltják őket Az ember akaratlanul is abban reménykedik a TRANSZ- VILI, öntőcsarnokának szélesre tárt ajtajában, hogy belül tán hűvösebb lesz. Reménykedik, mert belül sötétebb van, és erről az elsötétített hűvös szobák jutnak az izzadó ember eszébe. De a csarnokot nem a leeresztett függönv, hanem az öntödei por varázsolta szürkére, s a hűvösség gondolata is csupán csalfa ábránd. 40—50 fok itt szinte természetes. Emberek sürögnek a szürke öntőformák között, kettesével viszik a rúdra akasztott öntőkannát, tele izzó vassal. Némelyikben 100—120 kg fém lötyög, és az 1300—1350 fokos folyékony vas vörösre festi az emberek hátát, arcát Csapolnak. Nincs megállás. Sietve hordják el a kannákban a vasat, a formákba öntve az megd.sr- med, és hője elillan az öntő- csarnok falai között. Ám még sincs semmi baj. Akik itt dolgoznak, vaflameny- nyien erős fizikumú emberek. És még egy: Végh József művezető mondta: — Öntők vagyunk, kérem. öntők.És ezzel mindent megmondtam .; . ; 70 fok az autóbusz 5 vezetőfülkéjében • Az. autóbusz-menetrend nem Jigmer februári fagyot vagy au- J gusztusa kánikulát, s most, {amikor a hőmérő higanyszála 'árnyékban 36 fokot mutat, a ^menetrend szerint közlekedő autóbuszok ugyanúgy percnyi ■ pontossággal járnak, mint máskor. A MÁVAUT autóbuszok vezetői jól megjegyzik maguknak a pénteki napot. Kaposvárott a 23. sz AKÖV-mél arról panaszkodnak, hogy a 601-es Ikaruszok vezetőfülkéjében csaknem elviselhetetlen a hőség. A keszthelyi járat vezetőfülkéjében például 70 fokot mértek. A melegtől sokat szenvedő gépkocsivezetők azonban nemcsak pontosan, hanem baleset- mentesein is közlekednek autóbuszaikkal. Izzó boltívek alatt A nyersgyártásnál is nagy a forróság, csupán a száradó tégla párája hűti az embereket, de a kemencében elviselhetetlen a hőség. Mondanak 60—79 fokot is az itt dolgozó emberek. Any- nyi bizonyos: pusztán fokokban nem lehet meghatározni a forróságot, hisz nem csupán a meleg teszi próbára az embereket. A levegő itt maróan száraz, reszeli az orrot, a torkot, és az ember tüdeje leg-' szívesebben be se fogadná a kínzóan forró poros levegőt. — Megszoktuk már — mondja Hosszú Ferenc meg Bors Ferenc, a két rakodó, és ezt Fehér Jó- kihordótármondja zsef is saival. Mert hiszen máskor is meleg van, csai. persze most sokkal rosszabb. Nem jár a levegő, s ha néha megmozdul, akkor sem hoz be enyhülést, hisz kint is meleg minden. Csak az álforrósodott falak s a mindenhonnan meleget sugárzó boltívek veszik körül a kemencemunkásokat az Arany utcai téglagyárban. Fenn az égetőben Zaccomer János dolgozik. Az ő birodalmában legalább jár egy kis levegő, de a forróság itt sem kisebb, mint mű suit. A bejáratnál »csak« 40 fok lehet, de beljebb, a tüzelő szájnyílásoknál a 80 fokot is eléri; az átizzadt ing néhány másodperc alatt megszárad az ember testén. Az egyik szájnyílás fölött fazék, benne zubogó víz. Zaccomer János is megszokta már — mint mondja —, hisz 37 esztendeje égető. Vibrál a levegő, a kemence sejtelmesen imbolyog, mintha repülni indulna valami hűvösebb vidékre. De itt marad, s itt maradnak a dolgozók is. Szódavízzel és citrommal hűsítik magukat, közben rakják, hordják a téglát a tűző falak alatt. R. F. Ahol mindenütt meleg van — A legmelegebb üzemrészt keresi? Akkor végigsétálunk az egész üzemben — válaszolja érdeklődésemre Németh La- josné technikus. Délelőtt kilenc órakor »még« 33 fok meleg volt. egy órával később pedig 34 és fél fok a gyűrűsfonó I.-ben, a Ttxtilmű- vek legfelső emeletén levő üzemrészben. Miczinger József művezető arról tájékoztat, hogy ez a nagy hőség csak egészen minimális visszaesést okozott a termelésben — jobban szakad a fonál —, a tervet 99 százalékra teljesítik a dolgozók. — Remélem, ennél melegebb már nem lesz — mondja Bojtár Lajosné az eevik gép mel lett. — Eddig savanyúcukrot kaptunk délelőttönként »védőételnek«; azt hiszem, mégis jöbb lesz a ma először kiosztandó citromos tea. A klímaház teljes erővel dolgozik. Három hatalmas ventillátor nyomja a vízpárával dúsított levegőt — egy perc alatt 570 köbmétert — az üzemrészekbe. Sajnos itt is 30 fokon felül van a hőmérséklet, nem jelent túlságosain sokat ez a légmozgatás sem. A gépek, a faiak mindenütt a meleget árasztják. Most már mindenki úgy segít magán, ahogy tud. A fiatal lányok például shortra vetkőzve dolgoznak. Az üzemrész dolgozóinak csak egy reményük van: — Délután kimegyünk a strand" ra, ott keresünk felüdülést... P. Gy. A Kossuth téren A Kossuth tér§n fehér zubbonyában ott áll reggel 6 órától délután 2 óráig Somogyi József rendőrőrmester. — A szolgálat ideköt, és bárbármilyen meleg van is, nem mehetek el innen. Ilyenkor még jobban kell vigyázni, hiszen a nagy melegben köny- nyebben történik baleset. — S még ezt mondja, máris egy gyalogost kell figyelmeztetnie, aki a járművek között, pont a tér közepén akar átszaladni. Somogyi elvtárs is szenved a melegtől, de azért határozottan figyelmezteti a gépjárművezetőket, gyalogosokat, és szolgálatkészen adja meg az érdeklődésre a felvilágosítást. Nekik hűvös a 36 fok Néhány percre abbahagyják a munkát, kijönnek levegőzni, enyhülést keresni a szárítóhelyiségben, vagy kilépnek a napfénytől ragyogó udvarra. Nem mintha a szárító vagy az udvar 36 fokos melege nagyon kellemes volna, de a kemencék 60—70 fokos melegéhez képest hűvösnek számít. Sáfrány György, Újlaki József, az Agyagiparosok Háziipari Szövetkezetének égetőmesterei 10—12 órát töltenek a 60— 70 fokos meleg kemencében, amíg az égetésre szánt tárgyak berakásával elkészülnek. Néha letusolják magukat, elfogyasztják a védőitalt, szódát, aztán folytatódik a munka a forróságban. A tűzhely mellett Az Ady Endre utcai Kapos Étterem étkezdéjében aránylag hűs levegő fogadja az ebédre érkezőket. Azonban az étkezde tőszomszédságában, a konyhán, ahol a pénteki menü vagy az a’ la carte« etelek készülnek, a levegő is majd oly forró, mint az üstökbe gőzölgő csontleves. Szarka Istvánná, a menürészleg főszakácsa bizony törölgeti verítékező homlokát. Nem csoda, négy óriási üst ontja magából a meleget. Pár lépéssel odább egy óriási asztalitűzhelyen sorakoznak a párolgó edények, s Herényi Elemér főszakácsot odaparancsolják a tűzhely mellé. Kilenc üres szódásüveg sorakozik a hűtőszekrény mellett. Mindegyikből kifogyott a védőital, pedig még csak most készült el az ebéd. Akkor lesz igazán meleg, amikor megkezdődik a tálalás. Kerényi bácsi úgy vélekedik, hogy a kohóknál, a martinkemencéknél sokkal többet szenvednek a hőségtől a dolgozók, mint ők, ezért nem is panaszkodnak. Persze az az igazság, hogy az étterem kilenc főnyi konyhaszemélyzetétől a kánikula megfeszített munkát, sok-sok verejtéket követel. De zokszó nélkül helyt állnak. K. S. P f I fi ...Es az újságírói Természetesen melegük lett az újságíróknak is, amikor pénteken reggel megkapták a feladatot: menjenek ki az üzemekbe, és írjanak a melegről. Nyakunkba szedtük a várost, ki kerékpáron, ki más alkalmatossággal, de a legtöbben gyalog indultunk el a riport színhelyére. És nem csalódtunk. Ahol csak megfordultunk, mindenütt a legnagyobb rendben, a megszokott ütemben haladt a munka, az élet. A verejtékező kemencemunlcás, a tűző napon álló rendőr, a szakácsnő, az autóbuszvezető mind-mind természetes és nemes egyszerűséggel válaszolt a kérdésre: »Megszoktuk«, »Nehéz; dg tenni kell.« Hát panaszkodhatunk-e ezek után a melegre mi, újságírók?... Akik most is vattaruhában dolgoznak Tegnap sokat irigyelt emberek között jártam. A melegtől kóvályogva néhány percre becsöppentem a Hűtőipari Vállalat rakodói közé. Vajon nekik mi a véleményük erről a kutyának se való melegről? Kísérőm, Varga Árpád raktáros törölgeti a homlokát, és szidja a hőséget. A Közel a strand, mégis messze A strand felé özönlenek az emberek. Sokan összetorlódnak a pénztár előtt, de csak pillanatokig kell várni, mert az édesanyját helyettesitő Földest Júlia ügyesen, gyorsan dolgozik. Naponta 1500—2000 ember is megfordul a pénztárablaknál. Alig húsz-harminc méterre van innen a fürdőmedence. A pénztáros azonban nem füröd- het, bármilyen nagy is a meleg, bármennyire vágyakozik is a hűsítő víz után. A medencétől néhány méterre van a Vendéglátóipari Vállalat büféje. Erdei Kálmánná büfévezető és Subicz Éva irigykedve nézi a fürdőző, napozó embereket. Délelőtt 10- től este 8 óráig nincs megállás. A sok türelmetlen, szomjas embert sörrel, bambival, cukrászsüteménnyel szolgálják ki. Néha, amikor csökken a forgalom, felváltva letusolják magukat, aztán kezdődik minden elölről. fagyasztó alagúthoz megyünk, ahol egy rakodó csoport tagjai — Kasza Kálmán, Lippai Lajos és Keszi János — ládába csomagolt baromfit raknak kocsira. A fagyasztóban 35 fokos a hideg. Itt, ahol állunk, az előtérben mindössze —8—10 fok van. — Pokoli a hőség ott kint, itt szívesebben dolgo* zunk. most — mondják a rakodók. Hétórás a munkaidejük, s jó meleg vattaruhát húztak fel. így elviselhető a fagyasztóban levő hideg. — Nem érzi meg egészségük ezt a nagy ingadozást, ha kimennek? — Hát bizony, amióta ez a kánikula tart, a fogunk és a szemünk érzi egy kicsit, amikor hirtelen kiérünk a hőségre. A —350-os fagyasztó alagúthoz érve hirtelen magam is úgy érzem, ízelítőnek ennyi is elég. Kutya hideg van itt, s ha már választani lehet, inkább gyerünk ki, arra a kutya melegre... W. E. VÁRAKOZÁS. Föl Debrecenbe!. Száll a dal. A nyitott ablakon kihallik az utcára. A járókelők kíváncsian kapják fel fejüket, megtorpannak az ablak alatt, és mosolyogva hallgat ják az énekszót... Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul ez elő Kaposvárott. Kedden megnyitják a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt, az idő sürgeti a Debrecenbe készülő énekkarokat. »Teljes gőzzel« folynak a próbák kora reggeltől... A Tóth Lajos iskola énekkara már hét órakor munkához lát. Július 24-e óta minden áldott nap próbálnak a gyerekek. A szólampróbák húsz fiatallal kezdődtek el, majd egyre emelkedett a létszám. Csütörtökön egyetlen fiú hiányzott. A gyerekeket fűti a versenyláz (szeretnék megállni helyüket az országos versenyen), szíwel-lélekkel dalolnak. Zákányi Zsolt megadja a hangot a szólamoknak. Intésére fölcsendül Rezessy Az ősz című dala. »A nap leszállóit. ..« — szárnyal a dal. Jakab Lászlóné igazgatóhelyettes árgus szemmel figyeli a gyerekek kiállását. A legtöbb már fölvette az egyenruhát; azt is ellenőrzi; hogy fest rajtuk. Most álltak föl először a dobogóra, eddig ülve próbáltak. Jakabné arra is ügyel, hogy jól mutassanak a lányok és a fiúk. A nagy melegben elég fárasztó az álldogálás. A gyerekek izzadnak. Az egyik lány elfehéredik, a kórusvezető azonnal friss levegőre küldi. Marenzió Alkony, Bartók Béla Játék, Jószágigéző, Farkas Négy magyar népdal, Kodály Zoltán Villő, Rameau, Beethoven Himnusz az éjhez, Raics Tartsd híven a zászlót című Tetőfedési munkát palával és cseréppel, anyag hozzáadásával minden mennyiségben vállal a lakosságnak a Kaposvári Építőipari KTsz, Ady Endre utca 23. (40755) köszönetnyilvánítás Köszönetét mondok mindazoknak, akik szeretett férjem, HERNER JANOS temetésén részt vettek, és részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. özv. Hemer Jánosné. (1905) művét tanulja az iskola énekkara. — Nagyon sokat köszönhetünk a szülőknek és a gyerekeknek — mondja a kórus vezetője. — Egytől egyig lelkesen támogatták a debreceni szereplést. Csak azt sajnálom, hogy nem lehet ott minden énekkari tag a versenyen. Öt- venen mehetünk a százból. A kórus hétfőn utazik el, szerdán pedig már szerepel is. Vasárnap este »díszhangversenyt« ad az énekkar. A bemutatón a kórusban szereplő gyerekek szülei lesznek ott. A Megyei Pedagóguskórus »búvóhelye« a Bartók terem. Három napja próbál itt az énekkar. A negyvenöt nevelő a fiúkollégiumban szállt meg az összpróba idejére. A próbahelyiséget besötétítették, ne tűzzön be a nap, az ing csaknem valamennyi pedagógusról lekerült. Merényi György a jövő heti próbákról, az utazásról tájékoztatja társait. A megbeszélés után folytatódik a próba. »Dobban a lábunk, harcra kiállunk. Dobban a szívünk, szép lányt ha látunk...« Liszt Katonaéneke betölti a termet. A kórus vezetője elégedetlen, többször közbe szól, ismételtet. Kodály Huszt, Fölszállott a páva. című műve után a Karádi nóták csendülnek fel. »Kocsmárosné, szép violám, köszöntsön egy pohár bort rám...« — énekli a kórus. A szünetben Papp Éva, a Munkácsy Mihály Leánygimnázium kórusának vezetője elmondja, hogy szombaton, vasárnap és hétfőn próbálnak a lányok. — A tanév befejezése után két hétig gyakoroltunk. A lányok saját költségükön jártak be a próbákra. Aztán szünetet adtam nékik, most újra munkához látunk. Az augusztus 19-i bemutatón veszünk részt a Pedagógus Kórussal együtt. Aztán közösen szereplünk Hajdúszoboszlón. A lányok Palestrina-, Bár- doss-, Kodály-művekkel készülnek többek között Debrecenbe. Mind a három kórus rengetegeit dolgozott ebben az esztendőben: az elődöntő és most a verseny előtt is. Hogy a sok próba milyen eredményt hoz, majd Debrecenben válik eL , L. G. Somogy! Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10. 15-11« Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: VVIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. V.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helvi postnhivató oknál és postáskézbesitőknél Előfizetési díj egy hónapra U í|
