Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-12 / 189. szám

Szombat, 1961. augusztus 12. s SOMOGYI NÉPLAP BARCSI MÁKSZEDŐK Mintha csak szél táncoltatná őket, megzördülnek az érett mákszárak: szorgos kezek tör­delik a fejeket a vasúti töltés mentén elterülő 80 holdas táb­lán, a barcsi Vörös Csillag Tsz-ben. Jókedvvel halad a munka: a tábla szélén asszo­nyok trécselinek, távolabb fia­tal lányok kacagása eleveníti a hangulatot. A csipkelődések záporából megér kikászálódni Nagy Gyula hrigádvezető is. — Tavaly aratógéppel vág­tuk le a mákot — mondja a brigád vezető. — Most inkább kézzel szedjük, mert így a gu­báját is értékesíthetjük. Eljöttek segíteni a családta­gok is: öregek, fiatalabbak egy­aránt. Úgyhogy a brigádban kettő híjján százan dolgoznak. Ki a hib ■V<-: v n’ Hl ■ll Ilii . Jól fizet az illóolaj növény Daránypusztán (Tudósítónktól.) A Kompozíció Illóolaj- és Vegyigyár daránypusztai gazda­ságában vége felé közeledik csaknem harmincféle illóolaj- növény betakarítása és lepár­lása. Először a 290 holdnyi fran­cia levendula aratását fejezték be. A szép, tengerkék színű vi­rágtól dlszlő növény holdan­ként 40 mázsán felüli termést adott, amelyből mintegy 50 mázsa olajat tudnak kivonni A muskotály, a zsálya és az angol levendula szintén jobban fizet a vártnál: 700 ezer fo­rinttal több jövedelmet hoz a gazdaságnak a tervezettnél A legértékesebb olajat adó ange- likagyökérből holdanként majdnem 50 mázsát takarítot­tak be. Egy mázsa gyökérből 15 dekagramm olajat tudnak kisajtolni, ennek» értéke kilo­grammonként 15 ezer forint. A 15 holdnyi terület körülbe­lül 70 ezer forint jövedelemhez juttatja a gazdaságot. Jól fizet a római kamilla, és a menta is megadja a tervezett mennyisé­get Pénteken kezdték meg az öt hold komló szüretelését. Bősé­gesen fizet: 40 ezer forint ér­téket ad egy-egy hold föld. Beromfitőrzs-szaporitó telepei létesítenek kilenc tsz-ben (Tudósítónktól.) A baromfitenyésztés fellendíté­sére megyénk kilenc termelőszö­vetkezetében, köztük a nagyberki Kaposvölgyében, a mernyei Már­cius 15.-ben, a somogyszili Petőfi­ben baromfitörzs-szaporító telepet létesítenek. A telepeken 15 ezer darabból álló fajtiszta, törzsköny- vileg ellenőrzött kiváló egyedeket helyeznek el, s ezek szaporulatá­ból látják el majd a megye vala­mennyi közös gazdaságát megfe­lelő törzsállománnyal. A keltetőállomások számát is növelik. Még ebben az évben Csurgón 10, Karádon 12 gépes kel­tetőállomást építenek, a csokonya- visontai víziszárnyas keltetőállo­mást pedig 8 géppel bővítik. Így az idei 1 millió 700 ezer naposcsi­bével szemben jövőre már több mint 3 milliót szállíthatnak a te­nyésztőknek. | i í .d Ki hibáztatható egy-egy épít­kezésnél felmerülő hiányossá­gok miatt? A legkönnyebb a vállalatot a vádlottak padjá­ra ültetni, és fejére olvasni, hogy rosszul szervezi a mun­kát, hogy nem teremt megfele­lő körülményeket dolgozói számára. Félreértés ne essék: nem akarjuk fölmenteni a_ So­mogy megyei Építőipari Vál­lalatot a szervezésbeli fogya­tékosságokkal, a határidő-elto­lódásokkal, az esetleges vitás intézkedésekkel járó idő- és anyagpazarlás következményei alól. Szükséges azonban egy­szer már arról is beszélni, ami elég ritkán kétől szóba: a munkások felelősségéről. Legutóbb a marcali építke­zéseken győződhettünk meg arról, hogy milyen káros kö­vetkezményekkel jár a mun­kások hanyagsága. Első láto­gatásunkkor a vállalatot hi­báztatták a rossz szállás- és étkezési körülmények miatt. Azt bizonyítgatták, hogy anya­gilag károsodnak, mert, úgy­mond, a vállalat rosszul szer­vezi meg a munkát. Emiatt — mondották — gyakran kell egy- egy munkafolyamatot megis­mételniük. Ha állításaik' iga­zak lettek volna, a vállalat ve­zetőit méltatlannak kellett volna ítélni az építkezések irányítására, hozzáértésüket kétségbe vonhattuk volna. De mi történt második látogatá­sunkkor, amikor a munkások­nak bizonyítaniuk kellet vol­na, hogy valóban a vállalat a hibás? Az, hogy a korábbi ál­lításoknak éppen az ellenkező­je bizonyosodott be: a vállalat a legmesszebbmenőkig gondos­kodott megfelelő szállásról, ét­kezési lehetőségről. Kiderült, hogy az ismétlődő, tehát a fö­löslegesen végzett munka miatt se a vállalatot terheli a felelősség. Ezt a munkások szemébe is megmondták. Előkerültek azok a bizony­latok, amelyek tanúsítják, hogy a dolgozók átvették a matracokat, a lepedőket, a ta­karókat, tehát nem igaz, hogy kénytelenek szalmán, nem emberi körülmények között átvészelni az éjszakákat. Ko­rábban az állították, hogy azért kényszerültek az általuk épített lakások szobáiban meghúzódni, mert nem gon­doskodtak számukra szállásról. Most elismerték, hogy volt szállás, csak nem vették igény­be. Arra hivatkoztak néhá- nyan, hogy azért nem laknak a szálláson, mert az 1500 mé­terre — szerintük messze — van a munkahelytől. Ez lett volna az igazi ok? A raktárban levő leromditott lepedők és matracok arról árulkodnak, hogy egyeseknek a szállás rendje volt kényelmetlen. Az erre-arra — így többek között az épülő lakások szobáiba — leszórt matracokra könnyebb volt éjjel ittas állapotban ru­hástul lefeküdni. Itt nem kel­lett attól tartaniuk, hogy meg­botránkoztatják azokat a tár­saikat, akik józanul élnek, s éjszaka pihenni akarnak. Igen, második találkozásunk­kor őszintén beszéltek a marcali építőmunkások. Érezték, be kell vallani a szo­morú igazságot, hogy nem be­csülik kellően se egymást, se egymás munkáját. Miért kel­lett újra felgyalulni a par­kettát, háromszor kitakarítani egy helyiséget, ötször a lép­csőházat? Vagy kifúrni a ké­mények oldalát? Kétszer át­vakolni az egyik födémet, és átszerelni az ajtókat? Egyetlen szóval se hibáztatták most a vállalatot. Egymásnak mond­ták: a parkettát azért kellett újra felgyalulni, mert a festők nem vigyáztak rá A kéménye­ket azért kellet kifúrni, mert — mint később kiderült — te- leszórték tégladarabokkal. A lópcsőházat gyakran bemocs­kolták. Az ajtókat azért nem tudták rendszeresen felrakni az asztalosok, mert az ajtóhe­lyeket rosszul készítették el a kőművesek. A födémet azért kellett újra átvakoltatni, mert az egyik brigád először rosz- szul csinálta meg. Hogy miért esik orra az ember a felfordu­lásban? Azért, mert egyik cso­port se gondoskodott arról, hogy összetakarítsa munkahe­lyét, miután elvégzett. Mindezt maguk a munká­sok mondták el. De miért csak most, noha — saját bevallásuk sze­rint — ezekről eddig is tud­tak. Miért nem figyelmeztet­ték a hanyagokat, a rendbon­tókat mindjárt? Miért? Mert ez ugyebár nem valami nép­szerű dolog. Sokkal egysze­rűbb, könnyebb másokat, a vál­lalatot okolni? De vájom egye­nes út ez? Méltó egy öntuda­tos munkáshoz? Nem méltój Saját magának okoz kellemet­lenséget az, aki elnézi, hogy társa felelőtlen munkát végez­zen. A sok javítás, a dupla munka nemcsak az építők jó hírét rontja, mindez nyilván a soványabb borítékon is meg­látszik. A vállalat ugyanis nem fizetheti meg háromszor ugyanazt a munkát, amit elő­ször rosszul végeztek el. Mi a kivezető út? Semmi­képpen sem az, amit az egyik munkás tanácsolt, hogy tud­niillik az építésvezető szidja, büntesse meg a kevésbé szor­galmasakat. Kétségtelenül kell az erély is. Ám a kiabálás, a sorozatos fegyelmi, a hajcsár­kodás nem követendő vezetési módszer. Sokkal célravezetőbb, ha mindenki önmagában te­remt rendet, és saját lelkiis­meretét állítja sarkába. Hall­gatni kell a lelkiismeret sza­vára. Hogy akadnak még olya­nok, akiknek nem számí.t a becsület? Ne féljenek ettől. Mert vajon megélhet-e a becs­telenség ott, ahol a becsületért sokan szállnak síkra? Szegedi Nándor Nagyarányú gyümölcstelepítés kezdődik a- megye állami gazdaságaiban (Tudósítónktól.) A megye állami gazdaságai­ban a következő esztendőkben nagyarányú gyümölcstelepítés A balatonújhelyi gazdaság­ban őszibarackkal növelik a gyümölcsterületet. 1965-ig több mint 200 holdat telepíte­nek be e zamatos gyümölcsöt adó fákkal. A gazdaság bagó­hegyi telepén 400 holdat diófá­val ültetnek be. A főleg nyári gyümölcsöt adó területen a munka elvégzése nem okoz gondot, mert az önkéntes ifjú­sági építőtáborok diákjai sok segítséget tudnak nyújtani. A legnagyobb telepítés — több mint 1500 hold — a régi ha­gyományokkal rendelkező Bár­dibükki Állami Gazdaságban lesz. Három hatalmas tömböt alakítanak ki a bárdibükki, a cseberki és a szentimrei ré­szen. Főleg alma-, körtefákat ültetnek. A Lábodi Állami Gazdaság vadasi üzemegységében öt SNSjeXNSXJÍNJÍXXXSNNSÍNXNNSSNSJKNXJöiJtNJíXSeXNJÖöeSÍJöeJttCJÍNJÍXJ« .holdnyi területen őszibarack­/ termesztési kísérletet állítanak TÚRI ANDRÁS EG A GyAR — Minden virágom odave­szett a tűzben. — Hallatlan. Igazán sajná­lom. Érdekes, hogy itthon nem tart virágot. — Oly keveset vagyok itt­hon. Nem tudnám úgy gondoz­ni őket, ahogy kellene. — Persze — mosolyog. — És nem hiányoznak, amikor ha­za jön? — Van egy kis telkem Buda­örsön. Az az én igazi kertésze- lát. tem. Tavasztól késő őszig min­— ön sohasem volt nős? gedett redőny alatt egy mé- i— Nem kérem. Fiatalkorom- hecske kering zümmögve, majd han a szegénység, most meg... az éjjeli szekrényen álló vi- Elszálltak az évek, az ember rágra száll. Keresztesi élhesse-; egyre önzőbbé válik. geti, aztán kortyol az ódáké-; A fiatal nyomozó cigarettát szított hideg teából. Maga feléi vesz elő. , húzza a cigarettás dobozt, rá-; — Ne gyújtson rá! Tessék az gyújt. Egy rövidke Mátrára enyémből. V. Lojzika — Nagyon kedves, de én csak Kossuthot szívok, ön úgy Keserű Ernő nyomozó alez-: né- nulatian ember, de szigorúan látom a gyengébbet kedveli. redes, bűnügyi alosztályvezetői adott a családi élet tisztaságé" - Igen. A leggyengébbet, ingujjban, nyitott gallérral ülj Keresztesi arca elsötétedik. — Ne izgassa föl magát. Nehezen válaszol: — Az apánk, kérem, aszta­— Igen. kismester volt. Egyszerű, ta­— Be szokott oda nézni ha? ?be különböző alanyokkal és ^fajtákkal, hogy a somogyi sa- tvanyú homokot tűrő őszibarac- íkot megtalálják. A legjobban ?bevált fajtákkal a többi ha­llsonló területen is nagyarányú j telepítésekbe kezdenek majd. Megyénk hat állami gazda­gságában a gyümölcsösök nagy- rsága a második ötéves terv ^végére meghaladja az 5300 »holdat. A szétszórt kis terüle­teket megszüntetik, és mintegy í 15 helyen 3—500 holdas töm­den szabad időmet ott töltöm, látok. — Értem. Nos, nem zavarom — De igen. Mi ugyanis, az sokáig. A tűzesetről nem sokat öcsém meg én, nem vagyunk tud. jóban. Ő kérem pincér a bár­— Fogalmam sincsen, her bam gyan történhetett. — Tisztességes foglalkozás. _ ra, a jóerkölcsre. Az öcsém fe— Mátrát. Keveset dohányzóm. íróasztala előtt. Rettentően/bőket létesítenek. — Mit keresett itt a nő? leségével haláláig nem beszélt. A nyomozó most már végér, szenved a hőségtől. Nagy, kö-g----------------------­A beteg hallgat egy ideig. _ Nem értem meg, de elfő- fényesen készülődik vér ember a nyomozó alezre-j^- Nézze, nehéz erről be- gadom. Ez egyébként magán- ~Pfy eraam’ több monda- des, szel^arcu es mosolygós, *üni a* a^Ämtni Wivf* ffZ,, s mvalomík nemigen akad. Egy- váratlanul beköszöntött afrikai/ szóval semmi rendkívülit nem melegben azonban semmi ked-J észlelt a laboratóriumban. ve a vidámsághoz. Az egyetlen'-^ — Semmit. dolog, amit ki nem állhat, a — Nem volt ott a tűzeset kánikula. Hát még, ha úgy előtti napokban, vagy napon? köszönt be a kánikula, mint ez Keresztesi mosolyog. szólni.;. Az öcsémtől hozott ügy. üzenetet. _ _ —fin erről még soha senki­A nyemozo megvonja a vál- nejj nem beszéltem, ön az el­ső. Szeretném, ha köztünk ma_ Ebben semmi rosszat nem radna. Új korszak kezdődik a világhírű balatoni haltermelésben ? — Természetesen. — Köszönöm. És látja, most Annyi év után. Hallotta, (Tudósítónktól.) A Balaton vízében élő süllő- a mostani, dermesztőén hideg jj ivadékok nagy része egyéves Ne nevessen ki, de még éjszakák és szokatlanul hűvös /koráig táplálékhiánnyal küzd.- - .....................£Ezt a problémát oldja meg a / balatoni halászat történetében sem kell, hogy visszaüzentem: semmiféle értelme sincs a do­lognak. ■— Kár volt — Kérem, én csendben, nyu­godtan élek. A munkámat sze­Nem vett észre semmi Keresztesi hangja rendkívülit: az irodaablakok válik. egészen közel vannak a labora- _ ön azt hiszi? Nekem más tóriumhoz s ön meglehetősen a véleményem. Ha látná, mi­sokat tartózkodott ^ a virágai- társasággal jár, lokálnők­nál. Az üvegfalon át talán ész- |,:ei. artistáikkal, ötödrangú ze­revett valami rendelleneset. nészekkel. Csupa megrögzött — Semmit. Tulajdonképpen alkoholistával. Aztán megnő- retem, a virágaim, a kis tel­nem sokat értek a vegyészet- sült. Elvett egy nőt, egy égé- kém az örömöm. Nincs _ szük­hez, a műanyag is csak terve- szén erkölcstelen lányt. Akkor rá, hogy fölkavarják az zés szempontjából érdekel. A megszakítottuk vele az értint- életemet. számok embere vagyok. kezest. — ön nagyon puritán em­— Gondoltam. — A nyomo- — Szakítottuk?! Kik? '3er­zó fölemelkedik, mintha indul- — Én, meg a család többi — Ne mondja ezt ilyen meg­ni készülne, aztán egyszerre tagja. Mi vidékiek vagyunk, vetően. A puritánság a leg­visszafordul. — önnél járt a kérőim és mindig nagyon tisz- erősebb fegyver a nyugalmunk Napsugár bár presszósnője? tességesen éltünk. védelmében. . __ezt a nőt. Talán mondanom 011 nincs mit keresnem ott. tokra keni az egészet — mo' K eseruve __ . ,___ .___„__.___ _ 4»™. _______________ so ha nem jártam a labora tó- nappalok után, váratlanul és hogy megsebesültem, szeretne riumban. Fedig ott van, alig agresszíven. s ........ . meglátogatni. Ezért küldte el egy-két méternyire. Egyszerű- _ A meteorológia a napfol-^f^“1^0^^n^^épí ‘ £ köztársaság gdyniai halászati ?szervei a Gdyniai-öböl keleti részében úgynevezett Neomy- sis Vulgáris rákfajtát fogtak ki, s elküldték a Siófoki Halá­szati Vállalatnak. A két cen-, timéter hosszúságú rákocská- kat nagyméretű akváriumok­ban szaporítják, majd a ta­vasszal kihelyezik őket a Ba­latonba. Az új rákfajta meghonoso­dásával új korszak kezdődhet a balaton hal termelésben: a szakemberek véleménye sze­rint a jó táplálkozási lehetőség 'megteremtése legaláhb tíz szá* zalékkal növeli a hozamot — Akkor hát... — a fiatal- rogja rosszkedvűen, mialatt ha- / ember kezeit nyújt. — A vi- talmas zsebkendőjével a nya- szontiátásra. És jobbulásit. kát törölgeti. — Persze, ez a. — Köszönöm. legegyszerűbb dolog. Nem tud­— Mikor megy be megint a nak magyarázatot adni, há' gyárba? jöjjenek a napfoltok. Évek óta — Azt hiszem, már holnap, képtelenek egyetlen rendes Elképzelheti, hogy na.gyon-na- embernek való időjárást jósol- gyon izgat, mi van odabent. — Gondolom. Tehát minden jót — Kérem, csapja be maga után az előszobaajtót. Kis csend után hallja az aj­tó csukódását. Ledobja magá­ról a paplant, irtózatos melege van a szobában. A félig leen­Klárika, a gépírónő nevet. — Jósolni tudnak, csak te' remteni nem. Az alezredes bánatosan eme li rá tekintetét. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents