Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-08 / 185. szám

SOMOGYI NflPLAP 2 Kedd, IMI. augusztus *. Hruscsov elvtárs rádió- és televíziós beszéde Moszkva (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, a szovjet miniszter- tanács elnöke, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára augusztus 7-én a szovjet rádióban és televízióban be­szédet mondott. Mindenekelőtt szeren csekí- vánatait fejezte ki minden szovjet dolgozónak az új, nagy győzelem alkalmából, abból az alkalomból, hogy a Vosztok 2. űrhajó-szputnyik sikeresen be­fejezte űrrepülését. German Sztyepanovics Tyi- tov őrnagy az űrhajó-szputnyi- kon példátlan űrutazást haj­tott végre, amely több mint huszonöt órán át tartott. Az űrhajós hiánytalanul teljesítet­te a kitűzött programot, majd leszállt a Szovjetunió előre ki­jelölt térségében. Ez a repülés önmagáért be­szél. Ennek alapján az embe­riség újabb nagy lépést tett a bolygóközi közlekedés megva­lósításának útján. A Föld minden népe lelke­sedéssel üdvözli a szovjet tu­dománynak és technikának az űr meghódításában aratott ki­emelkedő győzelmeit. Ma közzétették pártunk köz­ponti bizottságának, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének és a szovjet kormány­nak a szovjet nép e világtör­ténelmi győzelmével kapcsola- latos felhívását. Hazánk ünne­pélyesen megemlékezik majd az űrhajós hőstettéről, mihelyt az űrhajós pilóta Moszkvába érkezik. Az SZKP Központi Bizottsá­gának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a nevében újból forró, szívélyes jó­kívánságaimat fejezem ki . a szovjet nép, a kommu­nista párt bátor fiának, German ' Sztyepanovics Tyitovnak. Gratulálok ki­váló tudósainknak, terve­zőinknek, mérnökeinknek és munkásainknak, mind­azoknak, akik munkájuk­kal előkészítették és meg­valósították ezt a szovjet hazánknak nagy dicsőséget szerző újabb, kiváló hős­tettet. N. Sz. Hruscsov ezután a ■ Szovjetunió hatalma» gazdasá­gi sikeredről szólott, hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunióban jelentősen túlteljesítették a ■ hétéves terv első kétéves rész­letét, és sikeresen teljesítették az 1961-es év első félévi ter­vét is. N. Sz. Hruscsov itt számadatokkal illusztrálta a szovjet népgazdaság példátlan sikereit. A többi között elmon­dotta, hogy a hétéves terv első két és fél. éve alatt 15 milliárd rubellel nagyobb értékben ter­-meltek iparcikkeket, mint amennyit a hétéves terv erre az időszakra előirt. A hétéves terv két és fél esztendeje alatt ugyanannyi iparcikket állítot­tak elő, mint amennyit az egész, 1951-től 1955-ig terjedő ötéves terv alatt. A termelési tervek túl­szárnyalása és a termelési ön­költség csökkentése alapján növekedtek a felhalmozások és lehetővé vált, hogy körülbelül újabb 3 milliárd rubelt fordít­sanak a Szovjetunióban köny- : nyűipari beruházásokra. — A hétéves terv a nép jó­létének újabb emelkedését is előirányozza. Ezt a feladatot is sikeresen teljesítjük. Növek­szik a munkabéralap. emelke­dik a különféle árucikkek fo­gyasztása, sohasem látott ará­nyú lakásépítkezés folyik — • jelentette ká a szovjet minisz­terelnök. Hruscsov a továbbiakban a mezőgazdaság helyzetét ismer­tette. A mezőgazdasági termé­nyek vetésterülete , összesen meghaladja a 204 millió hek­tárt. Ez több, mint bármikor . ezelőtt. A termés betakarítása gyors ütemben halad. Ami az állattenyésztést illeti, az or­szágban az év elején 75,8 mil- , .lió szarvasmarha, 58,7 millió 1 sertés, 133 millió darab juh volt. Megvan a jó alap az ál­lattenyésztés újabb fellendíté­sére. — Egész népgazdaságunk fej­lesztésének távlatai grandiózu­sak — jelentette ki Hruscsov. — E távlatokat a Szovjetunió Kommunista Pártjának új programtervezete tárja fel. Aránylag kevés idő telt el azóta, hogy közzétettük ezt a tervezetet és ezért nem futha­tunk előre, nem vonhatunk le már most általános következ­tetéseket a programtervezet bel- és külföldi értékeléséből. Az emberek milliói figyelem­mel, nagy érdeklődéssel tanul­mányozzák e tervezetet, amely megmozgatta az egész világot. Pártunk a történelem so­rán elsőnek tűzi ki a kö­zeljövő közvetlen, gyakor­lati feladatául a kommu­nista társadalom felépíté­sét. A programnak az a következ­tetése, hogy a szovjet emberek ma élő nemzedéke már a kom­munizmusban fog élni, örömet kelt és újabb erőt ad. Már most teljes bizonyosság­gal elmondhatjuk, hogy az egész szovjet nép egyhangúlag helyesli pártunk programterve­zetét. A gyűléseken, a sajtó­ban, a rádióban és a televízió­ban a szovjet dolgozók kifeje­zésre juttatják, hogy büszkék lenini pártjukra, nagy szocia­lista hazájukra. Gazdasági, tudományos és kulturális eredményeink, kö­vetkezetes békepolitikánk mér­hetetlenül megnövelték a szov­jet állam nemzetközi tekinté­lyét, a világ eseményeinek ala­kulására gyakorolt hatását. A Szovjetunió népeinek si­kerei és győzelmei annak ered­ményeképpen születtek meg, hogy a párt'megvalósította Le­nin bölcs útmutatásait. Az új programtervezetet át­hatja a kommunsta alkotó­munka, békeszeretet és in­ternacionalizmus szelleme. Minden országban megtalál­ható barátaink, s a szocialista és a kapitalista országok test­véri marxista-leninista párt­jai helyeslik ezt a tervezetet és hangsúlyozzák, hogy törté­nelmi jelentősége van a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom szempontjából. Ügy ítélik meg a Szovjetunió Kommunista Pártja program­ját, hogy ez korunk kimagas­lóan fontos dokumentuma, amely nagymértékben hozzá­járul a marxista-—leninista el­mélet fejlesztéséhez. De nemcsak barátaink, ha­nem a kommunizmus ellensé­gei is tanulmányozzák és mér­legelik ezt az okmányt, pár­tunk új programját. Nincs módjukban, hogy elhallgas­sák. Nem titkolhatják el, hogy milyen óriási hatást gyakorolt világszerte. Jellemző, hogy az amerikai szenátus egyes tagjai szerint ez a programtervezet »komoly kihívása az Egyesült Államok­nak«. Ezek a szenátorok nem kétlik, hogy a Szovjetunió ké­pes elérni a programtervezet­ben kitűzött célokat. »Nem szabad lebecsülni a program- tervezet vonzóerejét« — han­goztatják figyelmeztetően. Nem, ettől félnek legjobban az imperialista urak! Mi biztosra vesszük, hogy »az ú j program eszméi megtűr lélják az utat szerte a világon minden ember agyához és szí­véhez. Élénk visszhangot kel­tenek a program ihletett sza­vai, amelyek szerint a kom­munizmusnak az a történelmi küldetése, hogy minden em­bert megszabadítson a társa­dalmi egyenlőtlenségtől, az el­nyomás és a kizsákmányolás valamennyi formájától, a há­ború borzalmaitól. Aki biztosra veszi a társa­dalmi rendszerének gazdasági győzelmét — mutatott rá a to­vábbiakban N. Sz. Hruscsov — az nem tartja szükségednek, hogy fegyveres erővel erősza­kolja rá a maga rendszerét más népekre. Mi ezért ezt mondjuk a kapitalista orszá­gok vezetőinek: tegyük meg döntőbíróknak a népeket, a történelmet, döntsék el ők, me­lyik rendszer életképesebb és haladóbb, a szocialista-e, vagy a kapitalista. A népek majd szabadon választanak, s az a rend­szer győz, amelyik job­ban kielégíti majd az em­berek anyagi és szellemi szükségleteit. A Szovjetuniónak, más szo­cialista országokhoz hason­lóan, nem érdeke a háború, sőt mindent elkövet, hogy át­hághatatlan akadályokat gör­dítsen az imperialisták elé lakik háborúkat akarnak ki­robbantani. A kommunisták Imindenkor elsődleges felada­tuknak tekintették a békehar­cot. Közös nézeteinket, követe- Péseáoket és akcióprogramun­kat a kommunista és munkás­pártok tavalyi moszkvai tanács­kozásán elfogadott nyilatkozat tartalmazza. Az imperializmus ideológu­sai kiforgatják a nyilatkozat értelmét, rágalmazzák a kom­munistákat, rájuk fogják, hogy háború útján akarják megolda­ni a vitás nemzetközi kérdé­seket. Ez azonban szemensze- dett hazugság. Aki vesz magá­nak annyi fáradságot, hogy el­mélyedjen a moszkvai tanács­kozás dokumentumainak tar­talmában, az meggyőződhet róla, hogy a szocialista országok és a kommunista testvérpár­tok mindnyájan határo­zott és meggyőződéses el­lenzői az államok közti háborúnak. Mi a békés együtt élés, nem pedig a háború külpolitikáját folytatjuk. Éppen a kommunisták akar­ják kiküszöbölni az emberi társadalom életéből az álla­mok közti háborút. Ez a szov­jet általános és teljes leszere­lési javaslatok értelme. Ha si­kerülne megegyeznünk a nyu­gati hatalmakkal a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel meg­valósítandó általános és teljes leszerelésben, más kérdések is megoldódnának. Megvalósulna például a nukleáris fegyverek kipróbálásának és gyártásá­nak betiltása, 9 a felhalmozott atom- és hidrogénfegyver-kész- letek teljes megsemmisítése. Ám telnek-múlnak az évek, mindenféle leszerelési bizottsá­gok alakultak, de egy tapod­tat sem jutottunk előre. A le­szerelési szakértők beleragad­tak a tárgyalásokba, mint le­gyek a mézbe. Mi az oka en­nek? Miért ütköznek a Szov­jetuniónak és más békeszerető országoknak a leszerelési meg­egyezés elérésére tett erőfeszí­tései a tőkés államok ellenállá­sának merev falába? Azért, mert az imperialisták nem mondtak le arról a tervről, hogy fegyveres harchoz folyamodnak a szocializmussal és a bc- keszerető népekkel szem­ben. A profithajsza, a gyűlöletes nyereségvágy és kizsákmányo­lásra törékvés szüli az impe­rialisták agresszív háborúit. A kapitalista monopóliumok a második világháború befejezé­se után országaik gazdasági fejlesztésének elválaszthatatlan részévé tették a háborús ké­szülődést, a fegyverkezési haj­szát Az imperialistákat egyre nagyobb félelem fogja el a szo­cializmus országainak sikerei láttán, gyűlölettel fordulnak a kommunizmus ellen. Gyűlölik a szocialista világrendszer nagyszerű sikereit, gyűlöletes előttük, hogy a szocialista rendszer vonzóerőt gyakorol a sza­badságukért és független­ségükért harcoló népekre. Az imperializmus ideológu­sainak szeme láttára omlanak össze azok a fogalmak, ame­lyekben a kapitalista világ ed­dig élt Évről évre csökken a távolság a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok ipari és mezőgazdasági terme­lésének színvonala között, és már nincs messze az a nap, amikor egyvonalba kerülünk Amerikával és kezdjük majd megelőzni. (Hruscsov elvtárs rádió- és televíziós beszéde folytatását lapunk holnapi számában kö- zöljüikj A Vosztok 2. űrhajó pilótájának nyilatkozata elindulás előtt Moszkva, augusztus 6. (TASZSZ) German Sztyepanovics Tyi- tov őrnagy űrhajós pilóta au­gusztus 6-án, elindulása előtt az alábbi nyilatkozatot tette: — Kedves elvtársak és bará­taim! — Nekem jutott az a nagy megtiszteltetés, hogy újabb űr­repülést hajtsak végre a Vész­tők 2. szovjet űrhajón. Nehéz szavakkal kifejezni, milyen boldogság és büszkeség tölt ed. Megtisztelő és felelősségteljes feladatot bíztak rám. — Ml, szovjet dolgozók büsz­kék vagyunk arra, hogy ha­zánk nyitotta meg a világűr meghódításának új korszakát. Nagy barátom, Jurij Gagarin elsőnek tört utat a világűrbe. Ütja a szovjet ember pompás hőstette volt. — Az elindulásom előtti per­cekben szeretnék szívélyes kö­szönetét mondani azoknak a szovjet tudósoknak, mérnökök­nek, technikusoknak és mun­kásoknak, akik létrehozták a nagyszerű Vosztok 2. űrhajót és előkészítették ennek repü­lését. — Az új űrrepülésre szere­tett kommunista párt-önje XXII. kongresszusának jegyé­ben indulok el. Ezekben a per­cekben ismét forró köszönetét mondok szeretett lenini pán­tunk központi bizottságánaik, a szovjet kormánynak, a drága Nyikita Szergejevics Hruscsov- nak az irántam tanúsított bi­zalomért és kijelentem, hogy minden erőmmel és tudásom­mal azon leszek, hogy teljesít­sem a megtisztelő és felelősség- teljes feladatot. — Mélyen hiszek utam sike­rében. — Mielőbbi viszontlátásra* kedves elvtársak és barátaim. A moszkvaiak lelkesen nézegetik Tyitov arcképét. Tyitov őrnagy távirata Hruscsovhoz és Hruscsov válasza Moszkva, augusztus 6. (TASZSZ) Moszkva, Kreml. Magyar idő szerint 8 óra 38 perckor, elrepülve a Szovjet­unió területe fölött, Tyitov őr­nagy űrhajós pilóta az alábbi üdvözletét küldte az SZKP A Vosztok 2. sikeres felbocsátásának világvisszhangjáből Párizs (TASZSZ). Az AFP a szovjet tudomány és techni­ka új világraszóló sikeréhez fűzött hírmagyarázatában megállapította, hogy jóllehet az űrrepülési korszak megnyi­tásának dicsősége Jurij Gaga- rint illeti, German Tyitov űrrepülése mégis óriási ér­deklődést keltett világszerte. A francia hírügynökség ki­emeli az újabb űrrepülés hu- zamosságát, és azt, hogy a Vosztok 2. űrhajót pilótája irányítja. Befejezésül hangsú­lyozza az AFP hírmagyarázó­ja, hogy a világűr meghódítá­sáért az amerikaiakkal foly­tatott versenyben a Szovjet­unió »még egy pontot szer­zett«. Gagarin visszaérkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ). Jurij Gagarin őrnagy, a világ első űrhajósa augusztus 7-én, hét­főn Kanadából visszaérkezett Moszkvába, Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak és ~N. Sz. Hrusesovnak: — Jelentem a Vosztok 2. szovjet űrhajó fedélzetéről az SZKP Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak és N. Sz. Hrusesovnak: a Vosztok 2. repülése sikeresen folyik. Az űrhajó minden berendezése normálisan működik. Jól ér­zem magam. Kérem, tolmá­csolják szívélyes üdvözletemet az egész szovjet népnek. Tyitov űrhajós pilóta. A táviratra Hruscsov az alábbi választ küldte: G. Sz. Tyitov elvtársnak, a Vosztok 2. űrhajó-szputnyik fedélzetén. — Kedves German Sztyepa­novics! — Az imént kaptam meg táviratát, amelyet a Vosztok 2. űrhajó-szputnyik fedélzetéről küldött. — Minden szovjet ember ha­tártalanul örül az ön sikeres repülésének és büszke önre. Szívélyes jókívánságaimat kül­döm önnek, hazánk, a dicső kommunista párt hű Diának. Várjuk visszatérését a Földre. — ölelem N. Hruscsov. German Sztyepanovics Tyitov rövid életrajza German Sztyepanovics Tyitov 1935-ben született az áltáji terület Koszihini járásában, Felső Zsilino falu­ban. Apja tanár, nemzetisége orosz. Középiskolai tanulmányait az altáji terület ugyan­ezen járásának iskolájában végezte. 1955-től 1957-ig a sztálingrádi katonai repülőiskola növendéke volt, tanulmányait kiváló eredménnyel végezte. Utána szol­gálattételre a lenlngrádi katonai körzetbe vezényelték. Tyitov az SZKP tagjelölt je. Nős. Felesége — Tamara Vasziljevna — 1937-ben született. Az űrhajós pilóta apja Sztyepan Pavlovics Tyitov 1910-ben született. Orosz nyelvet és irodalmat, majd német nyelvet taní­tott az altáji hétosztályos iskolában. 1961 óta nyugdíj­ban van. Felesége, Alek&zandra Mihajlovna 1914-ben született. (MTI) v __________________________________)

Next

/
Thumbnails
Contents