Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-31 / 205. szám

VILÁG PROLET ÁB J AI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 205. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1961. augusztus 31. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Gyerekek a parkban Olvasóink írják (3. o.) (5. o.) Ötévi börtönre ítélte a Megyei Bíróság Szekeres Dezső katolikus káplánt (6. o.) k. i Pénzben díjazzák a munkát a siófoki Egyetértés Tsz-ben Több mint egymillió forintot fizettek ki előlegként A siófoki Egyetértés Terme­lőszövetkezet a jövedelemel­osztás új formáit alkalmazza az idén: pénzben díjazza a vég­zett munkát A Földművelés- ügyi Minisztériumtól kapott útmutató alapján átszámították munkanor­mára a munkaegységet A normák teljesítését mun­kaórával mérik. A terve­zett munkadíj 60 százalé­kát évközben havonta ki­fizetik. A szövetkezeit tagjai több mint egymillió forintot kaptak kéz­hez hét hónap alatt előlegként. A munkadíj további hányadát a zárszámadás után véhetik föL KÉPEK A TABI JÁRÁSBÓL Virágszőnyeg a bábonymegyeri határban. A Zöldmező Terme­lőszövetkezet 1600 négyszögölön termeszt sok színben pompá­zó virágok«*. A gondozók —? Bodri Józsefné és Dinnyés Jó­zsef né =■ megkezdték már a magok gyűjtését is* Kaprot szednek a Daránypusztai Állami Gazdaságban a gye­rekek. A nyári szünetet kihasználva 51 környező községbe^ li általános iskolás fiatal vállalt munkát. Wjtgf- -j)rwww* Kertészeti árukból például 157 ezer forint bevételt tervez­tek. Ha a kertészet ezt a ter­vét 100 százalékra teljesíti, ak­kor egy-agy hold évi munkái­ra kereken 6 ezer forint jár. Ebből előlegként mintegy 3600 forint fizethető ki. A havonta rendelkezésre álló összeget a munkában töltött órák száma arányában — a szakképzettsé­get, gyakorlottságot, a munka milyenségét is figyelembe vé­ve — osztják eL Júliusban pél­dául Teplán Lajos 24 nap alatt 303 órát dolgozott, s előlegként 1141 forintot kapott. Sós La- josné pedig, aki 5 napot, va­gyis 48 órát töltött a kertészeit munkáiban — 142 forint előle­get vehetett föL A szövetkezet a többi üzemágban is garantálja az évi munkadíj 60 száza­lékos előlegezését. Széli Zoltán 2416, Falusi György 2201, Kálmán József 2054 és Szabó István — akit tavaly hanyag munkája miatt csaknem (kizártak soraikból — 1550 forintot kapott júliusra. Az asszonyok közül Jencski Mátyásné vitte haza a legtöbb előleget: 2197 forintot. Szalai Imre sertésgondozó ugyancsak a múlt hónapra 2912 forintot kapott. Most, a kísérleti évben is kitűnik; módosítani kell az FM- útmutatóban megadott egyik-másik munkanormát. Ezt a siófokiak leginkább a csibenevelésnél tapasztalták. Volt -ugyanis olyan hónap, amikor egyik-egyik csibagon- dozónak 4750 forint előleg járt a narmakömyv szerint, a csir­kék súlygyarapodása alapján. Az eredményekben kétségtele­nül benne van Guzslován Fe­renc és Katona Bálint gondo­zók lelkiismeretes munkája, de benne van az is, hogy nem gazdasági abrakot, hanem cél- takarmányt evett az aprójó­szág. Éppen ezért a vezetőség a közérdeket és az egyéni ér­deket összeegyeztetve megvál­toztatta a csirkenevelés nor­máját. Tihanyi Sándor, a szövetke­zet főkönyvelője elmondta: a pénzdíjazás eredménye­ként tovább szilárdult a munkafegyelem, nőtt a munkakedv, s mind többen kérik fölvételü­ket a siófoki Egyetértés Tsz- be. A Szovjetunió sohasem fog elsőnek fegyvert használni Szovjet párt- és kormányhatározat a szolgálati idejüket ebben az évben kitöltő katonák tartalékos állományba helyezésének ideiglenes elhalasztásáról Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa határozatot hozott, amely megbízza a honvédelmi minisztert, rendelje el, hogy átmenetileg, a német béke- szerződés megkötéséig halasz- szák el a szükséges mennyiség­ben azoknak a katonáknak, tengerészeknek, őrmestereknek és tiszthelyetteseknek a tarta­lékos állományba helyezését, akiknek szolgálati idejük 1961- ben lejár. A Szovjetunió kénytelen megtenni ezt a lépést —mond­ja a határozat —, mert a je­lenlegi körülmények között a NATO-tagállamok mindenkép­pen élezik a nemzetközi fe­szültséget, közvetlen fenyege­téseket intéznek a Szovjetunió és a többi szocialista állam cí­mére, fokozzák a fegyverkezé­si hajszát,, szítják a háborús hisztériáit. Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a szovjet kormány kife­jezi azt a reményét, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a többi nyu­gati hatalom vezető köreiben felülkerekedik a józan belátás, és a nyugati hatalmak nem cselekszenek népeik akarata éllenére, márpedig népeiknek alapvető érdeke a béke fenn­tartása és megszilárdítása. Az SZKF Központi Bizottsá­ga és a Szovjet Miniiszterta" nács emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió békepoiitikát foly­tat, és ennek alapján ki jelenti: nincsen a Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi országának más ál­lamokkal szemben semmi­nemű olyan problémája, amelyeket fegyveres erő­vel akarnánk megoldani. Az SZKP Központi Bízott, sága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa hangsúlyozza, hogy a német békeszerződés kérdé­sét kölcsönös megegyezés alap­ján, az összes felek törvényes érdekeinek figyelembevételé­vel kell megoldani. Senkire se akarjuk rákény­szeríteni föltételeinket — mu­tat rá a határozat. — A nyu­gati hatalmak kormányai azon­ban a szovjet javaslatok érdé* mi megvitatása helyett fenye­getésekkel válaszolnak, és fo­kozzák katonai készülődésü­ket. A határozat hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió, amely te­vékenyen és következetesen (Folytatás a 2. oldalon.) Goulart alelnök hazaindult Brazíliába A brazíliai 3. hadsereg parancsnoka szembehelyezkedik a hadügyminiszter utasításaival Párizs (MTI). Goulart brazíliai alelnök szerdán repülőgépen hazain­dult Brazíliába. Az alelnök egy kedden este kiadott nyilat­kozatában kijelenti, vissza kell térnie hazájába, hogy ele­get tegyen az alkotmány értel­mében reá háruló kötelezettsé­geknek. Rio de Janeiro Lopes tábornok, a brazíliai 3. hadsereg parancsnoka — ez a hadsereg magában foglalja a brazíliai fegyveres erőknek több mint a felét — egy meg­bízottja útján közölte, hogy nem fogadja el Denys hadügy­miniszter utasításait. A Qorto Algegre városában működő rádióállomás, amely Goulart alelnök híveinek kezén van, közölte, hogy Lopes tábornok üzenetet intézett a brazíliai 1., 2. és 4. hadsereg parancsnokai­hoz, s ebben felhívta őket, hogy támogassák az alkotmány védelméért küzdők táborát. A 3. hadsereg véleménye szerint a válság csak úgy oldható meg, ha azonnal beiktatják hivatalába a köztársaság alkotmányos elnökét, Goulart alelnököt. A 3. hadsereg elítéli azokat 3 kísérleteket, amelyek ki akar­ják erőszakolni, hogy a kong­resszus határozatot hozzon Goulart elnöki beiktatása el­len. Denys hadügyminiszter kedd (Folytatás a 2. oldalon.) Nevelési ankét Marcaliban (Tudósítónktól.) A Marcali Járási Nőtanács és a járási székhely szülői munkaiközösségeinek rendezé­sében ankétot tartottak az 1961—62. tanév nevelési fel­adatairól Marcaliban. A járá­si tanács nagytermében össze­gyűlt mintegy másfél száz SZM-elnök, iskolaigazgató, ne­velő előtt ÜT. Grtutay Zsuzsa, az Országos Nőtanács titkára tartott vitaindító előadást. El­A lucerna harmadik kaszálását végzik a Tengődi Állami Gaz­daságban. Pijitér István, a gazdaság egyik legrégibb dolgozó­ja ebben az évben már 360 holdnyi területről vágta le a ta­karmányt. Naponta mintegy u hold kaszálásával végez. A vakáció utolsó napjaiban Kaposszentbenedeken jár­va feltűnik, hogy milyen sok az új ház. A házak előtt ren­dezett, szépen ápolt kertek keltenek jó benyomást, Su­gárzó augusztus végi nap­fényben fürdik az utca. Az egyik udvaron gyerekek játszadoznak: labdáznak, ho­mokvárat építenek. Még egy­két nap a szünidő, aztán könyvekkel, írószerekkel a táskában újra az iskolába veszik útjukat. Most még játszanak, han­gos zsivajuk összeolvad a labda nyomán félreugró ka­csák hápogásával. — Melyik lakik itt közü- letek, gyerekek? — Én — jelentkezik az egyik nyolc év körüli fiúcs­ka. Huszár Jóskának hív­ják. — Apukád itthon van? — Jövök már — hallom meglepődve a hátam mögött a házigazda hangját. Az is­tállóból tart befelé. — Kerüljünk beljebb — vezet az ízléses bútorokkal berendezett előszobába. Rend, tisztaság mindenütt. Az asztal fölé hajolva csi­nos nagylány olvas. — A lányom, Margit — mutatja be —, most megy negyedikbe a kaposvári leánygimnáziumban. — Mit olvas? — A tavalyi irodalomanya- got ismétlem át — feleli. Kis szünet után kedves mo­sollyal teszi hozzá: — Kezdődik az iskolaév, ismételgetem a vakáció utol­só napjaiban a tavaly tanul­taikat. — Mik a tervei az érettsé­gi után? Olyan határozottan mond­ja, mint aki nagyon régen meggondolta már: — Szeretnék tovább ta­nulni orvosi egyetemen. Huszárék másik gyerme­ke, Laci a Kaposvári Mező- gazdasági Technikumban ta­nul, még egy éve van hát­ra. Főleg az állattenyésztés érdekli. — Mit csinált itthon a szünidőben? A rokonszenves barna fiú szerényen válaszol: — Édesapámnak segítet­tem az állatokat gondozni, mivel őt nagyon lekötötte a közös munka. — No és a legkisebb, a Jóska? — Ö most megy az álta­lános iskola negyedik osztá­lyába. Jó fejű gyerek, tavaly négyes bizonyítványt kapott... — hangzik a válasz. — Annak idején én nem tanulhattam — mondja eltű­nődve a házigazda, aki ál­lattenyésztési brigádvezető a tsz-ben —, legalább a gyere­keim képezzék magukat, ha egyszer módjuk van rá... K. I. sősorban azokról az elvi kér­désekről és módszerekről szólt, amelyek az iskola és a csalá­di ház bizalmasabb, elmélyül­tebb kapcsolatának kiépítését kell hogy elősegítsék. Többek között hangsúlyozta: a neve­lést tanulni kell ahhoz, hogy a szülők és a pedagógusok: vállalhassák a felnövekvő nem­zedék irányításának felelőssé­gét. Mindehhez minél több al­kalmat kell teremteni a család és az iskola találkozásához. A továbbiakban a szülők aktivi­zálásának módjáról, az ifjúsá­gi szervezetek, osztályközössé­gek szerepéről, a kettős neve- . lés hátrányairól beszélt. A vitaindító előadást hozzá­szólások követték. Szántai Im- réné, a Marcali Általános Is­kola szülői munkaközösségé­nek elnöke tavalyi eredmé­nyeikről és terveikről, Kiss Zoltán nemesvidi iskolaigazga­tó a pályaválasztás gondjairól szólt. Paál László, a járási művelődésügyi osztály vezetője a szülők és a pedagógusok kö­zötti ellentétek okait elemezte. Petrekanics Andor, a társadal­mi összhang, az egységes neve­lői hatás szükségességét han­goztatta; Bíró Sándorné az apáknak a nevelésbe való fo­kozottabb bevonását sürgette. Bereczki Imre tanár nagyobb érdeklődést kért a politechni­kai oktatás iránt a társadalmi szervek részéről. Felszólalt a vitában Horváth Sándorné, a nőtanács megyei titkára is, s gyakorlati útmutatásokat adott a szülői munkaközösségek munkájához. A kérdésekre és hozzászólá­sokra dr. Ortutay Zsuzsa vála* szolt.

Next

/
Thumbnails
Contents