Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-29 / 203. szám
Kedd, 1961. augusztus 29. 3 SOMOGYI NÉPLAK Paradicsomszüret Az öreglaki Kertimagtenneiő Gazdaságban 3 holdon 27 ezer 500 paradicsomtövet ültettek el és termékenyítettek meg mesterségesen. Hetenként 30 mázsa paradicsomot szednek le, majd passzírozzák, és magot gyűjtenek belőle. Egy mázsa paradicsomból 30 deka magot nyernek. A paradicsom levét a konzervgyárba szállítják. 1. kép: Szépen fizet a paradicsom. 2. kép: Szedik a paradicsomot. 3. kép: A leszedett paradicsomot 3 napig utó érlelik. Tárják fel, szün meg a rendellenességeke KAPOLYI TAPASZTALATOK Jelzéseket kaptunk Kapoly- ról: nem úgy mennek a dolgok az Űj Élet Tsz-ben, ahogy kellene. Hanyagság, fegyelmezetlenség, nemtörődömség és a közérdek megsértése — ezeket jelölték meg a hibák forrásaként. Vegyük sorra helyszíni tapasztalatainkat. Alkalmunk nyüt a munkaelosztás rendjével megismerkedni. Mindennap délután 1 órakor ösz- szeülnek a brigádvezetők, s beszámolnak az előző napi teljesítményekről, megbeszélik a másnapi tennivalókat. Látogatásunkkor a beszámoltatás elmaradt, mert be nem fejezett munkákról volt szó. A feladatok számbavételekor — minden kérdezősködés nélkül is — megismerhettünk néhány problémát, bepillanthattunk a brigádvezetök mindennapos küzdelmeibe. Feltűnt, hogy az időjárás mellett gyakran, szinte minden munkanemnél meg kellett említeniük: »Csináljuk, ha lesz rá emberünk.« Így például a maglucema lekaszálását attól tették függővé, hogy vállalja-e a munkát a három éjjeliőr. A megbeszélés napján érkezett aprómagcsóplő akkor dolgozhat, ha vállalkozik a fogatosok helyett az állatgondozók közül két ember arra, hogy hordja a szarvaske- repet, a többi pedig odaáll a gép mellé. Persze ezek olyan dolgok, amelyek nem tartoznak az éjjeliőrök, állatgondozók munkakörébe. Helyes, ha ilyen nagy munkák idején ők is segítenek napközben. Amint Széplaki Sebestyén brigádvezető mondta is: meggyőzéssel sikerül őket bevonni a növénytermesztés halaszthatatlan munkáiba. Bárcsak ilyen megértő lenne a többi gyalogmunkás is! Neki — Széplaki elvtársnak — tegnap zsákolnia kellett a cséplőgépnél. A másik brigádvezető, Gelencsér Lajos pedig délelőtt kévét dobált. Nem baj az, ha segítenek ők is a fizikai munkában, de segítsenek, és ne mást kelljen helyettesíteniük. Vannak Kapolyon annyian, ahányan kellenek ahhoz, hogy idejében végezhessenek minden tennivalóval, ha vezetőik jól megszervezték és megfelelően irányítják a munkát. Más föltétele is van ennek: az, hogy mindenki dolgozzék erejéhez mérten. S aki nem ezt teszi? Semmi, de semmi bán- tódása nem esik. Szabály ugyan van rá, hogy rendszeres munkára szoktassák a hanyagokat, és felelősségre vonjak a fegye- lemsértőket — a baj csupán az, hogy nem élnek ezzel a jogukkal. Fegyelmi bizottsága van is, nincs is a szövetkezetnek. Van fegyelmi bizottság, mert nyilvántartják létezését. Akiket beválasztottak ebbe a testületbe, nem vállalták az általuk népszerűtlennek tartott tisztséget: helyükbe a brigádvezetők álltak mindván: »Majd rendre szoktatjuk a lustákat, hiszen mi ismerjük őket a legjobban.-« Tettek is kezdő lépéseket a fegyelmezésben, de bátorítás, támogatás helyett tiltó szót kaptak egyes vezetőktől. így hát nincs fegyelmi bizottság, mert nem működik. Pedig szükség volna rá. Áz viszont az ellenőrző bizottság hatáskörébe tartoznék, ami a szilvaszedésnél e napokban tapasztalható. Betagosított terület a Bötcsei-domboldal. Kaszálónak használják, de szórványosan gyümölcsfák is vannak rajta. Most, hogy érik a sárgaszilva, szedik a termést azok, akiké egyéni paraszt korukban volt a szilvás. Leszedik és saját zsebükre eladják a földművesszövetkezetnek. Joggal sérelmezik ezt a szövetkezetnek azok a tagjai, akiknek nem volt földjük a böt- csei részen. De szabályellenes a szilva egyéni értékesítése azért is, mert ennek a területnek az állami terheit nem a régi gazdáik viselik. A pénzadót is az Űj Élet Tsz fizeti, az adógabonát Is a szövetkezet — tehát az egész tagság — adja be az államnak. Ezért szükséges, hogy a Bötcsei-domboldál minden hasznát is a közösség élvezze. Ezt követeli a tagság egészének igazságérzete, így rendeli a szövetkezeti törvény. Nem dönthet másként sem a közgyűlés, sem a vezetőség, és nem támogathat más elgondolást Kluk Béla elnök sem. Szóvá tették a kapolyiai:, hogy saját traktoraik gyakran elromlanák. íme a sors iróniája: látogatásunk napján három erőgépük közül egy sem dolgozott. A következő napra is csak föltételesen osztottak be egyet: a Zefort. Szervizre vitték a Tabi Gépállomásra, s ha nem találnak baját, akkor számítanak rá a szem szállításában; három fogatot helyettesítene, ha hordhatná a gabonát a cséplőktől a magtárba. Nagyon elkelne ez a gépi segítség, hiszen fogato- sokra is szükség van a cséplő- csapatokban. A másik traktor, a Szuper- Zetor két napja jött vissza a gépállomásról, s azóta ismét elromlott. Harmadik erőgépüket szintén a gépállomási szerelők javították — jó hosszú ideig: a tavasz végétől augusztus közepéig. Alkatrészhiányra hivatkoztak a szerelők. A szövetkezet elnöke Budapesten megvásárolta ezeket a kellékeket. Hogyan, hogyan nem, mire visszaérkezett, a gépállomás is előteremtette a szükséges alkatrészeket. Kapolyon nem titkolják: úgy vélik, hogy a tatnak nem tartották sürgősnek a javítást, mert közben kénytelen volt a szövetkezet munkát adni a gépállomás traktorának. Akár így volt, akár nem, a dologban mégis 'az a legbosszantóbb, hogy egy gép hosszú ideig a műhelyben állt. Megjavítása, bejáratása után — ugyancsak látogatásunk napján — újra fölmondta a szolgálatot. Hívták is azonnal a tabi szerelőket. Mert — bizonyítékuk van rá — elrendeződnek gyorsan a dolgok* amint valaki kezébe veszi azok intézését. A kertészetben is ezt kellett volna tenni, öntözésre rendezkedtek be drága költséggel. A paprika mégis szinte megégett a nagy nyári forróságban, mert nem kapott sem természetes* sem mesterséges csapadékot. A villanymotor megvan, csak be kellene kapcsolni a hálózatba. — Miért nem került sor erre? — kérdeztük Bóka Károly kertész szavaival. — Mert nem akadt ember a vezetőségben, aki fölismerte volna az öntözés jelentőségét* és elintézte volna a villamosítást. Most itt a szomorú valóság: gyenge, a tervezettnél kevesebb bevételünk származik a kertészetből — mondta Horváth Gyula, a tsz főáUatte" nyésztője. Hyen gondokkal küszködnek ma a kapolyiak. Rajtuk, elsősorban rajtuk áll, hogy kilábaljanak a bajokból. Helyesen teszik, ha késedelem nélkül feltárják a szövetkezetükben előforduló rendellenességeket, és levonják belőlük a következtetést. Kutas József Az idén már gyártanak kárpitozott bútort a Kaposvári Faipari Vállalatnál Elkészültek az első heverők A Kaposvári Faipari Vállalat vezetőit már régóta foglalkoztatja az a gondolat, hogy a festett és fényezett hálókon kívül kárpitozott bútort is készítsenek. Az idén valóra válik elképzelésük. A vállalat eredeti tervét ugyanis módosítják, és anyagi fedezetet teremtenek a kárpitozott bútorok előállítására. A vállalat vezetői már megkezdték a sorozatgyártás előkészületeit. Kijelölték a műhelyt, és ellátták a szükséges felszerelésekkel. Gondoskodtak kárpitosokról is. A szakember-utánpótlás biztosítására 5 ipari tanulót szerződtettek. Nemrég elkészültek az első kárpitozott bútordarabok, a 14/B típusú heverők. Az igen kényelmes, Epeda-rugós heverők ágyneműtartóval is el vannak látva. Áruk 1700 forint. Kis szobákba igen alkalmasak. A Bútorértékesítö Vállalat szakemberei a legnagyobb elismeréssel szóltak róluk. TÚRI ANDRÁS: (23) GyÁR — Sejti kérem, hogy hívattam be? Az asszony furcsa félmosoly- lyal néz föl a nyomozó tiszt re. — Sejtem? Tudom. — Nos? — Keresztesi Ottóról akar velem beszélni. Ezúttal a főhadnagy mosolyog. — Téved. Keresztesi Jánosról. Látja az asszony arcán a meghökkenést, s mintha elsötétednének a zöldesszürke szemek. — Keresztesi Jánosról? miért — Érdekes. Akkor hát én is solyodik s ez a mosoly megszétudok valami magának. — Hogy érti ezt? — Nem akartam megbántani. Amit meg szeretnék tudni öntől, az olyasvalami, ami a személyére nem sértő. Ügy tudom, tegnapelőtt éjszaka ön volt a soros kávéfőző. — Igen, én. — Látta azt a botrányos jelenetet, aminek során az egyik újat mondani piti a száját. Rágyújt, majd a főhadnagy felé nyújtja a dobozt. Az tagadóan rázza a fejét, s nézi, amint a nő visszasüllyeszti a csomagot a táskájába. időben persze nem volt kelle-; mes. Akkor találkoztam Ke-; resztesivel. Teljesen egyedül; élt, testvéreivel sem érintkezett Felajánlotta kispesti laká-j sát búvóhelyül. Különálló, földszintes házban lakott, ki-; mentem. Fáradt voltam és nyo-; morult. Otthont adott és vé-i delmet. És tisztességes volt,: becsületes. Amikor az én szá-i momra megoldódott az élet, azj ő számára vált nehézzé. Egy; ideig munka nélkül volt. Akkor álltam mellé. Ketten vol-| Szeptember 3-án neovpvakorlefot tartanok a kaposvári légoitalmisták — Nem is titkoltam senki tunk, senkink a világon. Gon-; előtt Független ember vagyok, nem tartozom senkinek sem számadással a magánügyeimről. — Azt hiszem, félreértett vendég kópenvágta a hölgyével Engem nem a kapcsolatuk érdekel, csak az, hogy miként kerültek össze — Elmondom. Volt férjem és Keresztesi valamikor hivatali kollégák voltak. Férjemet a háború utolsó évében elvitték s mint később megtudtam, megölték. Azután rám is sor került. Bujkálnom kellett Egyik helyről a másikra mepimaszkodó huligánt? — Láttam. — Nem tudna ezzel kapcso— Igen. Keresztesi Jánosról, latban valami közelebbit mona Napsugár pincéréről. de ni? — Kérem, én erről az ember- A nő arca merev és hűvös, röl semmit sem tudok. Szeme hidegen mélyed a fő— Valamit talán mégis. Azt hadnagy szemébe, mindenesetre, hogy bátyjával , — öntsünk tiszta vizet a po- évek óta nem beszél, az idő- hárba. Milyen kapcsolat van sebb fivér nem akar tudni ró- Keresztesi Ottó és ön között? nekültem, de egy idő után már la, ő azonban időnként jelent- A nő pillája sem rebben. Re- nem akadt biztonságos hely kezdk a bátyjánál, van úgy, tiküljéből cigarettásdobozt vesz számomra. Az utcán csatangol- hogy éppen az ön közvetítésé- elő, egy rudacskát megvereget tam egész nap, éjszaka a pá- vel. Gondolom, azt is tudja ró- a körmével. Aztán fölnéz és lyaudvarok előcsarnokában nagyon nyugodtan azt mondja: aludtam, a Hűvösvölgy bokrai — A barátnője^ vágyók. között húzódtam meg. — KeA főhadnagy bólint servesen mosolyog. — Nyár — Sejtettem. volt nem kellett attól tarta- Az asszony váratlanul elmo- nőm, hogy megfázom. Esős la, hogy néhány esztendje fe- ketézésért és idegen valuta illegális értékesítéséért egy évet kapott. —- Ezt nem tudtam! dolorn, a többi nem szorul magyarázatra. — Nem. Tökéletesen értem és megértem, amit elmondott. — Köszönöm. És higgyen el még valamit, én Keresztesit nagyon jól ismerem: ő jó ember. Az a fajta, akire ez a jelző mindenkinél inkább illik. 5 Nem követhetett el semmi £ olyat, amivel gyanúsítják. A főhadnagy megmerevedik. § — Miből gondolja, hogy mi Keresztesit bármivel is gya núsitjuk? A nő vállat von. Cigarettáját: elnyomja, kesztyűjét kisdmít- ja— Különben miért hívatott: volna ma ide? Szeptember 3-án rendezik meg a kaposvári légoltaimis- ták őszi nagygyakorlatát. Miért van erre szükség? Azért, mert minden állampolgárnak kötelessége ismerni az atom-, a hidrogén- és az egyéb modem fegyverek elleni védekezés módszereit. A béke erői nagyok, a háború elkerülhető. Ma (még azonban számolni kell az "imperialisták mesterkedéseivel. Forrófejű kalandorok bajba sodorhatják a világot. Esetleges háborúban a hátországot is közvetlen veszély fenyegeti. Tehát személyes és társadalmi kötelessége mindenkinek ismernie a védekezés módjait. Valamennyi légoltalmi alakulat be akarja bizonyítani Szeptember 3-án, hogy jól dolgozott az elmúlt évben. A műszaki, az egészségügyi és a többi alakulat tagjai lelkiismeretesen eljártak tavaly az előadásokra, és remélik, hogy a gyakorlati bemutatón nem vallanak szégyent. A reggeli órákban kezdődő föltételezett riadó első pillanatától fogva a gyakorlat utol^épozzanatáig minden egység helyt akar állni. A gyakorlat befejezése után sem szünetel a tanulás. Az ősszel Ismét megindítják a légoltalmi előadássorozatokat. A Légoltalmi Parancsnokság a lakosság tájékoztatására a városi tanács épülete és a Jókai liget előtt, valamint a színház közelében légoltalmi híradót állított fel. Emelkedett megyénk idegenforgalma (Folytatjuk.) Az elmúlt évihez viszonyítva jelentősen növekedett megyénk idegenforgalma az idén. A Balaton-part látogatottsága 30—40 százalékkal emelkedett. A balatonföldvári, az alsóbéla- :telepi és a baiatonboglári sátortáborokat mintegy 30 ezer üdülő vette igénybe. A külföl- :di sátorozók száma július végéig meghaladta az 5500-at. 53 iezer üdülő vette igénybe megyénk szállodáit 168 252 vendégnapra. A Balaton déli partján 36 881, Kaposvárott 13 485, Barcson, Marcaliban, Csurgón es Nagyatádon 5670 vendég fordult meg a nyári hónapokban. Kaposvárott 324, a Bala- ton-parton pedig 16 136 külföldi vendég 80 ezer napot töltött, A külföldi vendégek tavaly átlag 1—2, az idén pedig 5—6 napot töltöttek megyénkben.
