Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-26 / 201. szám
Szombat, 1961. augusztus 26. 3 SOMOGYI NÉPLAP 7 H í Ssúsholdanként SS hízó g v.SÁ't, , ._ í < '•'í 'L V x • i y' jí ' & IP wfi*Ä\ ■ B ^ Wkémif-^^ ^ Wmm ■UL **> áMmmJWm |i. <x Készül a szöllőskislaki művelődési ház előcsarnokának főbejárati része. A községi tanács 65 ezer forintot fordít a klubszoba, a vetítőfülke, a szolgálati lakás és a mellékhelyiségek rendbehozására. Életszükséglet vagy fia ne? Egy beszélgetést hallgattam végig akaratlanul az autóbuszon. — Ügyes fickó ez a Kovács Jani, mindenből pénzt csinál — jegyezte meg az egyik. — Itt egy kis összeköttetés, ott egy kis ravaszság, és összekapart magának annyit, hogy saját autójával furikázik. — Az ilyen csibészeket én becsukatnám. Akinek olyan jól megy, hogy autót vesz, az nekem gyanús — mondta a másik, és még hozzátette: — Csak azt tudnám, miért kell nekünk devizát kiadni az ilyen késpolgári flancra. Máshol nem lenne helye a pénznek? Melyiküknek van igaza? Azt hiszem, egyiküknek sem. Kispolgári flanc volna nálunk az autó? Én nem merném ezt állítani. Ma már nemcsak orvosaknak, mémökaksiek, művészeknek van kocsijuk, hanem egyre több bányásznak, üzemi munkásnak, termelőszövetkezeti tagnak is. Régen a munkás örült, ha munkája akadt, és a lakbér kifizetése után kigürcölhette magának és családjának a betevő falatot. Ma viszont a munkások nemcsak jobban étkeznek és ruházkodnak, hanem mind többen vásárolnák világvevő rádiót, televíziót, motorkerékpárt, s egyre többen spórolnak autóra is. Sajnos olyan is előfordul, hogy egyesek kocsira takarékoskodnak, lakást viszont az államtól várnak. Az igény a szebb, gazdagabb életre egyáltalán nem kispolgári csökevény, hanem társadalmunk természetes velejárója. Persze megint más dolog, ha valaki túlzott igényeket támaszt, hiszen a társadalomra is érvényes, ami az egyes családra: csak addig nyújtózkodjunk, ameddig takarónk ér. Persze nem mondanám, hogy életszükséglet az autó, de akinek úgy megy sora, hogy a tisztességes keresetből, az összespórolt pénzből telik rá, ám vegyen autót. Az pedig valamennyiünk közös feladata, hogy a harácsölókat, azokat, akik méltatlanul szerzett pénzből akarnak jobban élni, más kedvtelésre szoktassuk. Csonka István párttitkár. !ÍSSSSSSXXSSXSSSSSSXSXSSSSte$SSSS»\i Eredményekről, elgondolásokról beszélgettünk a barcsi Vörös Csillagban. L osonczi Mihály elnök és Mezei Ferenc üzemegységvezető szép sorjában elmondta: a kenyérgabona vetésterületét az idei kereken 1000 holdról 800 holdra csökkentik. A dohányt, a kendert, a tarlórépát — és még néhány növényt — kihagyják a vetéstervből, a felszabaduló területen takarmányféléket termelnek, főként szemes abrakot. Kell a sok árpa, kukorica, mert az idei 1300 darabbal szemben jövőre 2600, két év múlva pedig legalább 3000 sertést akarnak hizlalni köz- fogyasztás^. Építik a hizlaldát, aztán újabb fiaztatóról, süldőszállásról is kell gondoskodniuk, a mostani 2800 darabos állományt ugyanis egy esztendő alatt 4800 darabra kívánják növelni. Nemcsak Barcson, hanem más községekben is születtek hasonló elképzelések. Megyénk 33 közös gazdasága jelentette be, hogy a sertéstenyésztést legfőbb üzemágává szándékozik fejleszteni. A helyi javaslatokat felülvizsgálták az irányító szervek szakemberei; a megyei párt-végrehajtó bizottság összegyűjtötte, megvitatta a szakosítás előkészítésének tapasztalatait. A 33 szövetkezetnek a megvalósulás útján éppen hogy elindult programja — a kiütközött túlzásokat leszámítva is — nagy reményekre jogosít. Ügy számítják, hogy a közös szántó- terület minden 100 holdja után jövőre 41,1 db, 1963-ban pedig 58,2 db hízót adnak el az államnak. összehasonlításul álljanak itt az idei adatok: a megye összes közös gazdaságától — amelyek együttesen 366 ezer hold szántót művelnek ebben az évben 72 ezer hízott sertést, tehát százholdanként húszat vár az ország. Mélyrehatóbb közgazdasági elemzés nélkül is belátható, hogy a szakosítási terv végrehajtása — hogy csak a legfőbb tényezőket említsük — takarmány, férőhely és állatlétszám függvénye. A szükséges mennyiségű takarmányt maguknak a szakosodé tsz-eknek kell megtermelniük; a gyarapodó állat- állomány elhelyezésére szolgáló épületeket elsősorban saját erőből kell emelniük (ezen túlmenően állami hitelt is kaphatnak); a hizlalási alapanyagot nem vehetik piacon, hanem saját jószáguk szaporulatából — kocaállományuk fokozatos növelésével — teremthetik elő. Amelyik szövetkezet e föltételeknek vagy ezek valamelyikének teljesítését nem vállalhatja, az úgy gazdálkodik, ahogyan eddig: nem szakosítotton. Az említett 33 közös gazdaság már az ennél jóval több jelentkező közül választódott ki, így hát rájuk, terveikre csaknem teljes biztonsággal alapozhatunk. Ám a teljes bizonyosságig tisztázni kell még egyet s mást, néhány el nem hanyagolható részkérdést. A megyei pártbizottságot a szakosítás programjának meghirdetésekor az a cél vezette, hogy az arra legalkalmasabb, legnagyobb szövetkezetek kezébe tegye le a megye sertésértékesítési tervének számottevő részét. Eddig szinte minden tsz hizlalt sertést. Hizlalt az is, amelyik sikeresen csinálta ezt, de foglalkozott hizlalással az a szövetkezet is, amelyik a kívánatos tartási, takarmányozási, gondozási körülmények hiányában vagy más okból nem tudott kellő eredményt fölmutatni. Márpedig Somogynak nem kis feladatai vannak az ország húsellátásában. Ha viszont akár a hozzá nem értés, akár a gondatlanság, akár valami más dolog esztendőről esztendőre megtizedeli a közös hízóállományt, akkor mindig csak adóssággal zárjuk gazdasági éveinket. De meddig mehet ez így? Tovább már nem. Mert nem állhatunk oda újból, meg újból az ország színe elé azzal, hogy mi törekedtünk, akartunk, intézkedtünk, csupán hízót, azt nem tudunk kellő mennyiségben adni. Adnunk kell — s ez több, mint elhatározás dolga, ez határozott tetteket követel. Olyan tetteket is, hogy javítsák meg mindenütt a sertéshizlalás megjavítható körülményeit. És olyanokat is, hogy amely tsz- ek képesek, vagy képesek lesznek rá, adjanak az eddiginél nagyobb mennyiségű húst köz- fogyasztásra. Ha a 33 legjobb, a sertéshizlalással legeredményesebben foglalkozó közös gazdaságunk vállalni tudja, hogy a megye jövő évi 110 ezer darabos előirányzatának csaknem egyharmadát biztosítja, — azután pedig még nagyobb arányban hizlal sertést —, akkor az előirányzat további kétharmadát minden körülmények között teljesíthetik a másik termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok. Ezért is van nagy jelentősége a szakosodó tsz-ek kezdeményezésének. Ha mindezt és az ezzel összefüggő valamennyi kérdést megértik, akkor nem mondanak ?e — nem mondhatnak le — elképzeléseik valóra váltásáról. A sertéshizlalásra való szakosodáshoz több etetnivaló kell. Több takarmányt termeszteni mind a hozamok, mind a vetésterület növelésével lehet. Űjabb és újabb terület kell hát a kukoricának, az árpának. Minek a rovására növelhető ezek vetésterülete? Más növények, főként a kenyérgabona rovására. Igen ám, de búzát, rozsot is többet kell vetnünk az ősszel, mint amennyit tavaly vetettünk. Az országos tervek a megye 115 ezer holdjára, a szántóterület 32 százalékára irányoznak elő kenyérgabonát. A járási szervek dolga, hogy a megye előirányzatából rájuk eső részt hiánytalanul teljesítsék. Van rá mód, hogy a munkaerőgonddal küszködő tsz-ek ennél nagyobb arányban — szántójuk 35—40 százalékán — termesszenek búzát és rozsot. Ez is segít abban, hogy a sertéshizlalásra szakosodó tsz-ek megtermelhessék a kellő mennyiségű takarmányt. Emellett helyesen teszik a szakosodó szövetkezetek, ha nagyobb területen vetnek intenzív búzafajtákat. A barcsi Vörös Csillag például 550 holdon — vetésterülete nagyobb hányadán — termeszt külföldi búzát. így jóllehet csökkentik a kenyérgabona vetésterületét, mégis az idei kereken 70 vagonnál 20 vagonnal többet adhatnak át jövőre a Terményforgalmi Vállalatnak. Most még nem késő, de várakozni már nem lehet: itt az ideje, hogy mindenütt felülvizsgálják a vetésszerkezet átalakítására készített tervezetet. Növelni kellene a kenyérgabona vetésterületének 16,7 százalékos előirányzatát Nágocson, a 20,4 százalékot Somogyvámoson, a 21,9 százalékot Ordacsehiben és a 21,3 százalékos arányt Karódon. Úgy, hogy azért legyen kellő nagyságú terület a nagy tápértékű takarmánynövények számára. Helyes és indokolt, hogy a kalászos takarmánynövények területét 14,7 százalékról 20 százalékra tervezik növelni a szakosodó tsz-ek — állapította meg a megyei párt-vb. A bol- hói Határőr viszont — mivel van elegendő munkaereje, szántóföldje — 30 százalékára irányzott elő kukoricát. Ma 29753 db sertése van a szóban forgó 33 tsz-nek, a tervek szerint a jövő év elején 36 261, 1962 végén pedig 49 316 db sertést tartanak. Még az idén tenyésztésbe állítanak 766 kocát. Ennek megfelelően készítették el építkezési programjukat is. 1962 végén 3541 kocát, 19 220 süldőt és 27 430 hízót tudnak egyszerre elhelyezni. Ezeket a célkitűzéseket valóra kell váltaniuk ahhoz, hogy két év múlva — 1963-ban —• minden 100 hold szántó után 58,2 db hízott sertést adhassanak az országnak. Kutas József Orosz nyelvtanfolyamokat indít a Magyar—Szovjet Baráti Társaság TÚRI ANDRÁS: (21) — Kinek van szándékában az ilyesmi? Nekem se volt és mire magamhoz tértem, már el is szedték a fizetésemet. Hogy állunk azzal a tűzesettel? — Magam sem tudom. — Kezdje csak el. Nem árt olykor-olykor röviden összefoglalni az eseményeket, mindig fölfedez az ember egy- egy addig rejtve maradt momentumot. A főhadnagy sóhajt. — Kezdjük el hát. Adva van egy nagy vegyigyár, amely szombaton délben váratlanul kigyullad. Véletlen vagy előre elkészített gyújtogatás — nem tudni. Az alezredes csúfolódva pillant rá. — Micsoda költői kérdései vannak? A mi dolgunk, hogy megtudjuk. Folytassa! — A hivatalos tűzrendészet! vizsgálat gondatlanságot állapít meg. Oxigén ér egy jókora fémalkilt tartalmazó üveget, a hallatlan gyorsasággal égő vegyianyag azonnal lángbaborít mindent s percek alatt ég az egész műhely, majd a laboratórium is s mire a tűzoltók kiérnek, két épületrész is lángEG A Az MSZBT megyei elnöksége ebben az évben is megindítja ta orosz nyelvtanfolyamokat. A napokban kezdődött meg szervezésük. Kiss József- né, az MSZBT megyei titkára a tavalyi tapasztalatokról és az idei tanfolyamok előkészületeiről a következőket mondotta: — Tavaly különösen Kaposvárott és a járási székhelyeken haladtak jól a tanfolyamok. De némelyik község is igen szép eredményt mutatott fel, mint például Kadarkút. Itt húszán végezték el a tanfolyamot. Kaposvárott két haladó, egy társalgási és egy kezdő tanfolyam működött a megyei elnökség szervezésében. A helyőrségi klubban három, a nőtanácsnál egy kezdő tanfolyamot indítottak. Elsősorban azok érdeklődnek az orosz ’nyelv iránt, akiknek foglalko- .^zásával együtt jár a műszaki, ..af7k°7 Uef?77e!?~ í^tornai vagy egyéb szakiroda- lom és folyóiratok tanulmásét közli velem, huligánok leütik a Napsugár előtt, ahol valószínűleg ugyanazzal a nővel volt, akinek a tűzeset idején telefonált. — Ezt honnan veszi? ban áll. A laboratóriumvezetőt felfüggesztik. A kár körülbelül egymillió forint összegű. A tűzben elpusztul egy újfajta műanyag valamennyi kísérleti eredménye, egy másik jelentős anyag terveit is csak életveszélyes vállalkozással sikerült kimentenie a tervosztály egyik tisztviselőjének. — Keresztesi Ottónak. — Igen. — Azt hiszem, végül is hozzá akart eljutni, nem? — De igen. — Hát nézzük csak. Miért éppen hozzá? — Nem tudom. — Mert a legkülönösebb figura az egész ügyben. Agglegény, bogaras, magábazárkó- zott ember, bolondja a virágoknak, szenvedélye gúny és nevetség tárgya egyeseknél, másoknál elnéző mosolyt vált ki. Virágai elborítják hivatali szobájának ablakait, többek közt azt az ablakot is, amely a laboratórium közvetlen közelében van. Ez az ablak egyébként a tűzvész után csodálatosképpen az egyetlen volt, amelynek nemcsak az ablak- párkánya, de az egész alsó fala megsérült. Különös, nem? Sárosa elismerően néz a csufondáros arcra, a humortól csillogó apró szemekre. — Folytathatja főhadnagy elvtárs! — Kérem, megengedi, hegy tovább menjek? Hozzájárul mindehhez, hogy az eset időpontjában a terv- és kereskedelmi osztály dolgozói mind egyszerre mentek ebédelni. Egyedül Lajoska maradt visz- sza. Lajoska?! hyozása. Sajnos többen elvesztették kedvüket a 'tanulástól, meirt a kezdő csoportokba különböző képzettségű emberek , Jkerültek. Egy részük könnyen Kramer hadnagy ott volt ^megértette a nvelvtant, mások lv«7inor> o «óla« , ,, , . , ^elmaradtak, ezek végül ott- ► hagyták a tanfolyamot. Az Jidén megbeszéljük a tan-ároka helyszínen, a galeri vezérét be is hozta. Azonnal értesített az esetről — Kitűnő! Folytassa csak! — A támadást Keresztesi János pincér béreli és fedezi.; Megtudtam, hogy Keresztesi; János, Keresztesi Ottó öccse. Lajos eszméletlen, a nő eltűnt, mint a kámfor. S ha mindeh-f Icai, hogy az orosz nyelvtan tanításává! egyidejűleg tartsanak konzultációt és alapos ismétlést a magyar nyelvtanból is. Ebben az éviben nyolchónapos alsó, közép- és felsőfokú, valamint társalgási tanfolyamat indítunk heti két órában. A foglalkozások szeptember 18-án kezdődnek. A tandíj 100 forint. A beiratkozások szeptember közepéig tartanak. A tanuláshoz korszerű segédeszközök áülnak rendelkezésre. Ma már minden járási művelődési otthonnak vannak a helyes kiejtést elősegítő, egy-egy tanfolyam teljes anyagát tartalmazó hanglemezei. A tanfolyamokat az MSZBT aktívái szervezik, de számítunk a KISZ-re és a nőtanácsra is. Sokat segíthetnek a szülői munkaközösségek azzal, hogy az értekezleteken felhívják a szülők figyelmét tanfolyamainkra. Sok szülő tavaly azért jelentkezett a tanfolyamokra, hogy jobban segíthesse és ellenőrizhesse gyermeke tanulását. A jelentkezőket a községekben és járási székhelyeken a művelődési otthon igazgatója írja össze, Kaposvárott az Ifjúsági Házban lehet beiratkozni — mondotta MSZBT megyei titkára. az Építkeznek a kötcseiek Méghozzá közösen, közös elhatározásra. A féhg már elro- mosodotit művelődési otthont ... -(építik újjá. Érezték a kötcseiez hozzáveszem, hogy Szent-tjek^ hogy falujuk fejlődéséből — Csiszár Lajos. Húszon- imreyné, a Napsugár presszós-^valósággal kilóg a düledező négy éves fiatalember, öltöz- nője volt az első látogató, aki&ntűvelődésd otthon: látniuk ködösében szabályos huligán, a sebesült Keresztesit a laká fellett, hogyan romlik szinte ff V* telmunek latszik az eset. gólyán nehéz összehívni a falu A huncut főnöki szemekjnépét, amikor a községi tamegvillarmak. ^nács, a tömegszervezetek és a — Hát még ha azt is tudná,^művelődési otthon bizottsága hoev ez a Keresztesi már „.^elhatározták, hogy korszerűsí- nogy ez a Keresztesi mar azgUk & művelődési házait. üzem nemet tulajdonosa alatt; magatartásában nem kevésbé. És mégis... Megtudtam, hogy esti egyetemen végzi a mérnöki szakot, ő tartja el özvegy édesanyját s ő volt az első, aki beállott a tüzet oltók sorába. Azt mondja, telefonálni ment vissza az osztályával szomszédos szobába, de hogy kinek telefonálni, nem volt hajlandó elárulni. Mialatt ott állott, fülén a hallgatóval, robbanást hallott, méghozzá egy közeli szobából. Valószínűleg épp abból, ahol a tervesek dolgoznak. Robbanás a tűzvész előtt! Ugyanezt a Lajoskát ugyanazis ott dolgozott a gyárban! Sár ősi főhadnagy már nem] is lepődik meg. — Tud még valamit, alezredes elvtárs, amit én nem tu-5 dók? — jegyzi meg kesemyé-í sen, de nem minden elismerés^ nélküL Az első megbeszélésen a falu vezetői az összegyűltek elé terjesztették szándékukat. Ismertették, hogy mennyi pénz van a korszerűsítésre a község- ífejlesztési alapban, mennyi állami támogatásra számíthat a •falu. De mennyi társadalmi :lámoga':ásra számíthatnak a :falu lakói részéről? Erre a kérdésre nem sokkal e megbeszélés után szép feleletet adtak a kötcseiek. Alig hallották meg, hogy társadalmi munkára van szükség, máris 110 napi munkára jelentkeztek. Többen nem is egy, hanem három-négy napi munkát vállaltak. A sok jó példa, minit Horváth István körzeti villanyszerelő, Horváth Pál tanító, Dombori Imre ísz- tag, Trimmel Henrik tsz-tag, Böjté László iskolaigazgató, Várhegyi Imre kisiparos és mások példája bizonyára azokat is munkába állítja majd, akik még csak szemlélői a közösség igyekezetének. Fölemelő érzés látni a művelődési otthon korszerűsítésén fáradozók munkáját. A közösen vállalt munka végén azok lépnek be majd igazi gazdákként a művelődésnek e saját erőből megszépített hajlékába, akik a legtöbb áldozatot hozták érte. Horváth József levelezi (Folytatjuk.)
