Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-23 / 198. szám

\ SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1961. augusztus 23. Forró szeretettel búcsúzott a főváros népe Jurij a. Gagarintól (Folytatás az 1. oldalról.) vies- Gagarin és felesége, Va- leaityina Ivanovna karján Gá- locskával, Ny. P. Kamanyin altábornagy, a Szovjeunió hő­se, s társaságukban Kállai Gyula és Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. Az ünneplés még csak fokozódott, amikor a Ga­garin család fellépett a dísz­emelvényre, s a hős űrhajós a mikrofon elé lépett Gagarin búcsúszavai — Drága barátaim! Öröm- j mel fogadtuk az önök meghí­vását, s néhány nagyszerű na­pot töltöttünk gyönyörű ha­zájukban. Jártunk Budapes­ten, Sztálinvárosban, Pécsett, Komlón — innen visszatérő­ben Sárbogárdon és Dombóvá- rott is megálltunk —, a ma­gyar dolgozók százezreivel ta­lálkoztunk, s e találkozások mindenütt forró hangulatúak, szívélyesek, testvériesek vol­tak. — Hazánkba visszatérve beszámolunk majd a szov­jet dolgozóknak, hogy mi­lyen őszinte, nyílt lélek­kel, milyen szeretettel fo­gadtak bennünket, a szov- , jet nép képviselőit Ma­gyarországon. j — Még egyszer teljes szí­vemből köszönöm a szívélyes meghívást, a meleg fogadta­tást, mind a magam, mind a velem együtt utazó elvtársak nevében; népüknek, központi bizottságuknak, kormányuknak s külön is köszönöm a derűs, ragyogó arcokat, a nyílt szíve­ket, a forró szeretet ezernyi megnyilvánulását, amellyel bennünket, szovjet embereket körülvettek. Köszönet mind­azért, amit értünk tettek. — Éljen a magyar—szovjet barátság! Éljen a világ dolgo­zóinak megbonthatatlan ba_ rátsága! A viszontlátásra, drá­ga barátaim! — búcsúzok i hosszan tartó, viharos nagy taps közben Jurij Alekszeje- I vies Gagarin. Kállai Gyula búcsúztató beszéde Ezután Kállai Gyula, a Mi­nisztertanács ■ első elnökhelyet­tese, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja lépett a mik-, rofomhoz. Drága barátunk!^ •Kedves Jurij Alekszejevics! Kedves Valemtyina Ivanov­na! ... Drága kis Gálocsika! Kedves elvtársak! — Sajnos elérkeztünk a bú­csú pillanatához. Amikor a forradalmi munkás-paraszt kormány az egész nép nevé­ben meghívta Juirij Gagaiint, a: hős űrrepülőt, azt kívántuk: jöjjön mihamarabb, és legyen a' vendégünk minél hosszabb ideig. Ezért sajnálkozunk amiatt, hogy eltelt az idő, s most búcsúzni kell tőle. — E rövid három nap alatt is százezrek és százezrek is­merkedhettek meg a szovjet nép e nagyszerű fiával, örül­ték mosolyának, feszült figye­lemmel hallgatták szavait. A budapestiek, sztálinvárosiak, pécsiek és komlóiak büszkék arra, hogy fogadhatták a világ első űrhajósát. Az egész ma­gyar nép büszke arra, hogy hazája földjén járt Gagarin elvtárs. . Bárhol jelent is meg kedves vendégünk — a nagygyűlésen, az utcán vagy a Népstadion­ban — mindenütt tízezrek és százezrek üdvözölték forróiéi" kesedéssel, mindenki szeretett volna kezet rázni vele, meg­ölelni és megcsókolni őt. — Ez a forró fogadtatás az űrhajós nagyszerű tettének, bátorságának, hősiességének, de emellett szerénységének, kedvességének s vonzó emberi tulajdonságainak tulajdonítha­tó. Jurij Alekszejevics Ga­garin személyén keresztül népünk forrón üdvözölte és köszöntötte barátunkat és testvérünket, a hatal­mas szovjet népet, amelyről a világ minden hala­dó embere tudja, hogy ery ét 'nem kímélve dolgozik és har­col az egész világ békéjéért s az emberiség boldogulásáért: élen jár a leghaladóbb társa­dalmi rendszer, a kommuniz­mus megteremtésében. Gagarin személyében népünk ünnepelte , a megbonthatatlan szovjet—magyar barátságot. A Szovjetunió népei történel­münk minden szakaszában igaz barátainknak és hűséges segítőtársainknak bizonyultak. Nagy eredményeinket a szocia­lista társadalom megteremté­sében az ő segítségükkel értük el. Mellettünk álltak és állnak mindenkor, s mint igazi bará­tok jóban-rosszban egybeforr­tunk velük. A magyar—szovjet kapcso­latokat nemcsak pártjaink és kormányaink együtt­működése, hanem népeink testvérisége és barátsága is jellemzi. Ebben van a mi barátságunk igazi ereje: a szovjet—magyar barátság ezért örök és meg­bonthatatlan. (Nagy taps.) Ju­rij Alekszejevics Gagarin lá­togatása a személyes ismeret­ség újabb szálaival erősítette tovább ezt a barátságot. Ha majd az űrhajóján mégegyszer hazánk fölött repül, ő is sze­mélyes ismerősként üdvözölhe­ti a magyar népet, s mi is, mint személyes barátunknak küldhetjük neki további sok sikert kívánó üdvözletünket. (Nagy taps.) Nagyon megszerettük és szí­vünkbe zártuk Gagarin elvtárs kedves feleségét, a szerény, de hős szovjet asszonyt, Valentyi- na Ivanovnát és drága kislá­nyukat, Gálocskát. (Taps.) A »csaknem teljes Gagarin csa­lád« látogatása hazánkban s az ő jelenlétük különböző ren­dezvényeinken, sikerrel gazda­gította népünk nagy ünnepét, és újabb és újabb barátokat szerzett a nagy szovjet nép­nek. Drága barátunk, Jurij Alek­szejevics! Most, amikor búcsú­zunk öntől, megkérjük, adja át forró elvtársi, baráti üd­vözletünket a békéért az első sorban harcoló szovjet népnek, dicső kommunista pártjának, a Szovjetunió kormányának és személyesen Nyikita Szergeje- vics Hruscsov elvtársnak. (Nagy taps.) Sok boldogságot, jó egészsé­get kívánunk önnek és ked­ves családjának. (Nagy taps.) Kívánjuk, hogy bátor űrhajós- társaival együtt szerezzen még sok-sok dicsőséget hazájának, az egész szocialista tábornak és a haladó emíberisógnek. A magyar dolgozó nép önt — bármikor jár errefelé — min­dig igaz barátjaként, szívesen, tárt karokkal fogadja. Szerencsés utat, Gagarin elvtárs! A viszontlátásra! A beszédek elhangzása után úttörők hatalmas rózsacsotk- rokkal kedveskedtek a vendé­geknek, akik ezután elbúcsúz­tak a megjelent párt- és kor­mányvezetőktől, diplomaták­tól, majd a budapestiek üdvöz­lésére indultak. Az egybegyűl­tek forró szeretettel éltették, s akik tehették, öleléssel, kéz- szorítással búcsúztak a Gaga­rin családtól, A sokáig intege­tő ezrek előtt 9 óra után né­hány perccel emelkedett a ma­gasba vendégeink IL—14-es különrepülőgépe. J. A. Gagarin köszöneté J. A. Gagarin űrhajós őr­nagy, a Szovjetunió hőse ma­gyarországi látogatását meg­előzően és látogatása idején számos meghívást kapott üze­mektől, termelőszövetkezetek­től, hivataloktól, intézmények­től, brigádoktól, a dolgozók kü­lönböző csoportjaitól és egyé­nektől is. Gagarin elvtárs idő hiányában természetesen nem tudott eleget tenni minden meghívásnak. Azoknak a dol­gozóknak, akikhez nem jutót* el, ezúton mond köszönetét, a szíves meghívásért. (MTI) Nyilatkozatok, lapvélemények a berlini kérdésről Berlin (MTI. NEUES DEUTSCHLAND »Willy Brandt, Nyugat-Ber- lin főpolgármestere nem vé­letlenül szerette volna titok­ban tartani Kennedy amerikai elnökhöz intézett levelét« — írja keddi vezércikkében a Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt köz­ponti lapja«. — és nem véletlen az sem — folytatja a lap —, hogy Adenauer leközölte ezt a levelet, amely a többi között a következő mondatot tartal­mazza: »a szovjet lépés eltűré­se után nem kerülhetjük el a végső elszántság kockázatát«. »Ezt a fogalmazást senki sem értelmezheti másképpen, minthogy Brandt háborút kö­vetelt államhatáraink biztosí­tása ellen.« A lap a továbbiak­ban kifejti, hogy ez a nyíltan kimondott szándék 1948 óta Nyugat-Berlin szerepéhez és feladatai közé tartozik. Front­városnak szánták a német munkások és parasztok álla­ma ellen. Most nyitva áll az út a békeszerződés előtt, ame­lyet a bonni militaristák és a fremtváros szenátusának tagjai a tervezett kalanddal el akar­tak torlaszolni.« NEHRU BESZÉDE Mint az AF jelenti, Nehru miniszterelnök beszédet mon­dott az indiai parlament felső­házának külügyi vitáján. A miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy a német kérdést és a német újraegyesítést nem lehet háborúval megoldani. A legszükségesebb az, hogy in­tézkedéseket tegyenek a féle­lem és a gyanakvás csökkenté­sére, és ne folytassák a néme­tek felfegyverzését — hangoz­tatta. »A német újpraegyesítés egyetlen módja, ha szorosabbá válnak a kereskedelmi és egyéb kapcsolatok a két Né­metország között« — mondot­ta Nehru. A továbbiakban rámutatott, szükség van a német békeszer­ződés megkötésére bár — mint mondotta — »ez minden bi­zonnyal bonyodalmakkal jár«. Nehru elemezte a jelenlegi helyzetet Németországban, majd rámutatott, hogy az NDK keleti határait minden ország­nak el kell ismernie, »ezek megváltoztatásáról folyó bár­milyen megbeszélés vagy akár célzás, csak ronthatja a helyze­tet«. Az indiai miniszterelnök fel­hívta a Kelet és a Nyugat fe­lelős vezetőit, találkozzanak és tárgyaljanak. Nehru augusztus 30-án Belg- rádba utazik, ahol részt vesz a semleges országok értekezle­tén, majd Moszkvába repül, ahol valószínűleg Hruecsovval is tárgyal. Erfurt kerület fiataljaiból megalakult az NDK első fegyveres ifjúsági ezrede Hűvösen fogadták Adenauert Nyugat-Berlinben — Napidíjat kapnak az S-Bahnt rongáló huligánok Berlin (MTI). A Német Demokratikus Köz­társaság fiataljai a Szabad Né­met Ifjúsági Szövetség Közpon­ti Bizottságának felhívására tömegesen jelentkeznek önkén­tes szolgálatra a fegyveres ala­kulatokhoz. A szocialista haza államhatárainak védelmére a múlt hét péntekje óta csupán az erfurti kerületben 1235 fia­tal jelentkezett, s mint a Neues Deutschland kedden ve­zető helyen közli, a Szabad Német Ifjúsági Szövetség felállította az első ifjúsági ezredet. Az NDK fővárosában, a de­mokratikus Berlinben az ál­lamhatár több szakaszán már­is ott láthatók a kékinges fia­talok. Ezzel lehetővé vált, hogy a munkásőrök egy része visszatérjen munkahelyére, és folytassa a termelőmunkát. A demokratikus Berlin határa mentén sok helyen még dol­goznak az építőmunkások, a betonlapokból épülő fal több helyen már 2 méter magas. Az NDK központi lapjai ked­den is oldalszám közölnek nyilatkozatokat és leveleket, amelyek azt mutatják, hogy a dolgozók egyetértenek a kor­mány határbiztosító óvintézke­déseivel, és egyre növekvő ön­bizalommal folytatják az új helyzetben országépítő mun­kájukat abban a szilárd meg­győződésben, hogy igenis csök­kent a háborús veszély. A Neues Deutschland keddi vezércikkében kiemeli: »A nyugat-berlini háborús tűz­fészket jóllehet még nem si­került teljesen elfojtani — ez majd csak akkor következik be, ha demilitarizált szabad várossá nyilvánítják Nyugat- Berlint —, ezt a háborús tűz­fészket azonban most ellenőr­zés alá' helyeztük.« Politikai megfigyelők most már csak a »hidegháborús po­litika rezervátumaiként em­lítik Nyugat-Berlint, ahol a hidegháborús politika csődtö­megével elfoglalt, hisztérikus hangú »frontvárosi« politiku­sok lecsillapítására vagy ép­pen bátorítására egymásnak adják a kilincset nyugati ál­lamférfiak és diplomaták. Kétnapi tartózkodás után hétfőn utazott el kíséretével Johnson amerikai alelnök, kedden pedig 8 órai tartózko­dásra Adenauer kancellár ér­kezett Nyugat-Berlinbe. Adenauert ez alkalommal feltűnően hűvös fogadta­tásban részesítették. A szenátus ugyanis sértődött, amiért. Adenauer csak John­son alelnök látogatása után határozta el magát a látogatás­ra. »Ha a Szövetségi Köztársa­ság kancellárja ma ismét hoz­zánk érkezik, nem remélheti, hogy a nyugat-berliniek a szí­vük melegével üdvözöljék. Csalódtunk benne. Tévedés lenne, ha azt várná, hogy A bizertai kérdés ENSZ-vitájának világvisszhangja New York (RlTI). A világsajtó és a hírügynök­ségek élénken kommentálják a bizertai kérdés ENSZ-vitájá­nak álakulását.. Az AP kom­mentárjában rámutat,’ ‘ . az Egyesült Államok előtt álló »dilemmára«. A hírügynökség szerint ugyanis az Egyesült Ál­lamok tartózkodni fog az 52 ország határozati javaslatának vitájában. Ez a,hír — mint az AP írja — kiváltotta az ENSZ afro-ázsiai csoportjának rosz- szallását: ezek az államok úgy tekintik a vitát, mint a Ken­nedy-kormány nagy hangon meghirdetett gyarmatosítás el­lenes politikájának próbakö­vét. Egyébként az ENSZ-kö- rökben tartja magát az a meg­állapítás, hogy a meglehetősen enyhe fogalmazású afro-ázsiai határozati javaslat meg fogja kapni a szükséges kétharma­dos többséget. Az Egyesült Államok kényes helyzete foglalkoztatja a Wa­shington Post című amerikai lapot is, amely vezércikkében azt javasolja, hogy az Egyesült Államok szavazza meg az af­ro-ázsiai határozati javaslatot. Párizs. beli« vádak »propaganda-való­sággá« válnak. A lap a továbbiakban a De Gaulle-i politika' szellemében heves támadást indit az ENSZ ellen. A l’Humanité, a kommunis­ta párt lapja keddi számában szembeszáll ezzel az álláspont­tal. Az újság rámutat: »De Gaulle ugyan mélyen megveti azt a szervezetet, amit ő csak egyszerűen »az izének« nevez, azonban akár tetszik, akár nem, ez az »izé« magában fog­lalja a nagyhatalmak többsé­gét és az újonnan függetlenné vált országok nagy részét is. Az ENSZ illetékességét vitat­ni, már előre semmibe venni határozatait — ez nem old meg semmit és nem gyakorol ha­tást senkire. Kairó. Hivatalos kairói forrás sze­rint eddig az Egyesült Arab Köztársaság ötezer polgára je­lentkezett önkéntesnek, hogy harcoljon Tunéziában, Fran­ciaország ellen. Az önkéntese­ket katonai kiképzésiben része­sítik. „ ugyanolyan szívélyességgel fo­gadják, mint ahogyan John­son amerikai alelnököt fogad­ták« — írja keddi vezércikké­ben a Morgenpost. A szenátus különben folytat­ja az NDK kezelésében levő nyugat-berlini magasvasút (S- Bahn) elleni bojkottot. Otto Arndt, az NDK államvasútai nagy-berlini igazgatóságának elnöke hétfőn a friedrichstras- sei pályaudvaron tartott nem­zetközi sajtóértekezleten el­mondta: augusztus 13-a óta a nyugat-berlini szenátus felbúj- tására a huligánok 63 kocsit rongáltak meg, és ezzel 200 000 márka értékű kárt okoztak. »A szenátus által felbujtott huli­gánok egy része 8 márka na­pidíjat kap a városkasszából« — mondotta Arndt elnök. A huligánok az S-Bahn-állomá- sok előtt ácsorognak, és meg­félemlítéssel igyekeznek meg­akadályozni a nyugat-berlinie­ket abban, hogy Berlin leg­gyorsabb, legkényelmesebb, legbiztonságosabb és legol­csóbb közlekedési eszközét igénybe vegyék. Ennek ellené­re alig csökkent az utaslét­szám, ma is naponta átlag 450 000 ember utazik a nyu­gat-berlini S-Bahn-vonala kon. A huligánok közül hétfőre vir­radó éjszaka hármat elfogtak, és áthoztak a demokratikus Berlinbe. A népi rendőrség megkezdte kihallgatásukat. A nyugat-berlini rendőrség tét­lenül nézi a huligánok vandál pusztításait, és nem nyújt vé­delmet a nyugat-berlini S- Bahnnál foglalkoztatott 7000 alkalmazottnak, akiket úgy­szólván törvényen kívül helye­zett a szenátus. Ezeknek a dol­gozóknak testi épsége állan­dóan veszélyben forog, jóllehet csaknem valamennyien nyu­gat-berlini lakosok. Az S-Bahn dolgozói azonban a veszély el­lenére is helytállnak, s a ma­gasvasút szerelvényei Nyugat- Berlinben is menetrendszerű pontossággal közlekednek. Svédország nem csatlakozik a közös piachoz Stockholm (MTI). Tage Er­länder svéd miniszterelnök kijelentette, Svédország úgy határozott,, hogy nem követi Nagy-Britannia, valamint Dá­nia példáját, és nem csatlako­zik az európai közös piaci or­szágokhoz. A miniszterelnök hangoztat­ta, »azok az okok, amelyek döntőek voltak Nagy-Britan­nia és Dánia számára, Svédor­szág esetében nem ugyanolyan súllyal esnek latba, A NATO sem szolgáltat elegendő indo­kot, hogy belépjünk a közös piacba«. A Combat című polgári lap helyteleníti Franciaország kül­döttének távolmaradását az ENSZ rendkívüli közgyűlésé­ről. A lap sajnálkozik amiatt, hogy »visszautasítás híján« a Franciaország elleni »képzelet­Fény képfelvételek Tyitov érveréséröl és lélegzéséről Moszkva (TASZSZ). A Meggyicinszkij Rabotnyik ked­di száma fényképfelvételeket közöl, amelyek bemutatják, milyen volt German Tyitov ér­verése és lélegzése az űrrepü­lés alatt. — A telemetrikus adatok tudományos elemzése azt mu­tatja — írja a lap —, hogy 25 órás űrrepülése alatt nem történt semminemű patologi­kus elváltozás Tyitov szívének működésében és légzésében. — Az űrrepülés során szer­zett biológiai adatok óriási tudományos jelentőségűek, nemcsak a kozmikus orvostan, hanem általában a biológia és az orvostudomány szempontjá­ból — mutat rá a lap. (MTI) Horgászok, figyelem! Az augusztus 20-ra hirdetett fonyódi és siófoki íi&tq.ák'zoe.t&itmj.t augusztus 27-én rendezzük meg. Nevezés a helyszínen, tovébbá Fonyódon a Balaton Áruházban, Siófokon a 80. sz Sportboltban. Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi V. (40936)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents