Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-03 / 181. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKJ Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 181. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1961. augusztus 3. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: SELYEMHARISNYA (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) A tárgyalóteremből (6. o.) Gondos szervezést, folyamatos munkát követel a cséplés A Magyar Mezőgazdaság augusztus 2-i száma »Augusz­tus 20-ra befejezzük a csép- lést« címmel cikkel közöl Mol­nár Imre megyei főagronómus tollából. Közös gazdaságaink lénye­gében végeztek a 160 ezer hold kalászos aratásával. Ebből — amint a cikk írója megállapítja — a kombájnok a tervezett 48 ezer helyett 68 ezer holdról ta­karították be a termést. Ennek eredményeként az előirányzat­hoz képest kisebb terület ter­mését kell cséplőgéppel elcsé­pelni. A cséplés ennek ellenére is gondos szervezést és folya­matos munkát követel. Jólle­het a terület csökkent, de a csépelendő mennyiség a nagyobb hozamok révén csaknem azonos arányban növekedett. Az 526 cséplő­gépre a terv szerint mint­egy 140 ezer tonna szem­termés elcséplése vár. A cséplés meggyorsítására sok jó kezdeményezés született megyénkben — folytatja Mol­nár elvtárs. Sok szövetkezetben a cséplőcsapatok a teljesítmény növelése, de leginkább az em­berek kímélése végett felvált­va dolgoznak. A váltott mun­karendnek több változata ter­jedt el. Egyik a kétműszakos munkanap, amikor az egyik csapat reggel négy órától délig, a másik pedig déltől estig dol­gozik. Akad olyan szövetkezet, ahol naponta váltja egymást a két csapat, másutt viszont több napos a váltási időszak. A folyamatos cséplés elő­feltétele a jól szervezett hordás. Ez a munka szövetkezetein k túlnyomó többségében kielégí­tően halad. Akadnak azonban olyan szövetkezeteink, amelyek­ben lemaradást tapasztalunk. Erinek oka egyrészt a munka­erőhiány, másrészt a rossz szer­vezés, a fogatok nem teljes ki­használása. Hiba az is, hogy helyenként elhanyagolják a gyengébb táperőben levő, úgy­nevezett tartalékföldeket, ró­luk utolsónak hordják be a gabonát, mert kisebb hozam­ra számítanak. Asztagból vagy kocsiról csé­peljünk? — kérdi a cikkíró, majd így válaszol rá: A cséplőszérű kijelölésénél a szállítási távolságok csökkentése az elsődleges szempont. A távolabbi te­rületek termését a táblán, a közelebbiekét a majorok melletti szérűkön csépel­jük eL A gépállomások és a taná­csok dolgozói elsősorban a gé­pi szállító eszközök helyes be­osztásában segítenek a tsz-ek- nek, figyelemmel arra, hogy a gépeket csak nagyobb távolsá­gokon lehet jól kihasználni. Sok helyen úgy gondolják, hogy ráhordással fennakadás nélkül tudnak csépelni, de nem számítanak az időjárás viszontagságaira. Máshol rak­nak ugyan asztagot is, de a gépekhez kevés szállító esz­közt osztanak be, és minden órában van tíz-tizenöt perc, amikor asztagról csépelnek. Ezzel fölöslegesen kötnék Te állandó munkaerőt az asztagon. A tartalék asztagra azért van szükség, hogy amikor eső után vagy egyéb okok miatt órákig, esetleg egy­két napig nem tudnak hor­dani, ne kelljen állnia a gépnek. 160 mázsa meszet oltanak egyszerre a Felsőmocsoládi Vegyes­ipari KTsz udvarán. Ez a mennyiség a szövetkezet negyedévi mészszükséglete. Fiatal orvosok a városi pártbizottságon A Kaposvári Városi Párt- bizottság fiatal kórházi orvoso­kat hívott meg beszélgetésre a napokban. Sok szó esett az egészségügyi intézmények megnövekedett feladatairól, az orvosok tennivalóiról. Németh Ferenc elvtárs, a pártbizottság titkára előrebo­csátotta, hogy a városi és a megyei pártvezetés igen nagy­ra értékeli, megbecsüli az or­vosok gyógyító tevékenységét. Megemlítette, hogy a mezőgaz­daság szocialista átszervezése után rohamosan megnőtt az SZTK-tagok száma, s most olyanok is igénybe veszik az egészségügyi szolgáltatásokat, akik azelőtt bajaikkal nem fordultak orvoshoz. Ez több «■unkát, nagyobb felelősséget ró a kórházi orvosokra is. Né­meth elvtárs hangsúlyozta, hogy a népi demokrácia egye­temeiről kikerült orvosoktól azt is várja a párt, hogy segít­senek a szocialista orvostípus kinevelésében. Vállaljanak részt a vöröskeresztes munká­ból, segítsék a betegségmegelő­zést, az üzemekben tartsanak előadásokat egészségügyi kér­désekről. Ezt mint teljes érté­kű társadalmi munkát igen .megbecsüljük — mondta Né- ' meth elvtárs. A beszélgetésen az orvosok őszintén elmondták vélemé­nyüket a különböző problé­mákról, tudományos fejlődé­süket akadályozó is. gondjaikról Az asztag nagyságánál fontos szempont, hogy legalább egy­napi csépelnivalót adjon. A gabonatermések beváltot­ták a reményeket — írja a to­vábbiakban a megyei főagro­nómus. Már az őszi árpa hoza­mai is biztatóak voltak. A zi- mányi Béke Tsz 16, a somogy- szili Petőfi 15,5 mázsa árpát takarított be holdanként. A nagyhozamú külföldi búzafáj­ták termesztésének első pró­bája jól sikerült. A szöllősgyö- röki Kossuth 24, a fonói Aranykalász 21, a ráksi Üj Élet pedig 20 mázsát takarított be egy-egy holdról. Hazai bú­zafajtáink szintén jó terméssel fizettek. Az egyes búzafajták hozamkülönbségét jól szem­lélteti a Rapospulai Ezüstka­lász eredménye. A Bánkúti 120Í búzából 300 hold átlagá­ban 16, a Fertődi fajtából 40 holdon 18,5, és az Autonómiá­ból 100 holdon 20 mázsát ter­mesztettek. A buzsáki Munka Harcosa és a göllei Béke pél­dáján igazolódott, hogy jó agrotechnikával sem ér­jük el a kívánt eredményt, ha nem vetünk kellő meny- nyiségű magot. Ezek a szövetkezetek olasz búzából a jó talajelőkészítés ellenére is csak 12—14 má­zsás hozamot értek el. A cikk befejező része a nyá­ri talajmunkákkal foglalkozik. Álláspontunk az — írja, hogy a tarló-, illetve felülvetés- sel nem fedett vagy istál­lótrágyázásra nem kerülő földjeinkből amennyit csak tudunk, nyáron mélyen kell szántani. Emellett az a legjobb érvünk, hogy megyénkben a kedvező időjárási években is csak a terület 70—80 százalékát tud­tuk ősz végéig megszántam. Jelenleg 121 ezer holdon kell talajmunkát végeznünk. Jú­lius végéig 52 ezer holdat szán­tottunk fel. Különösen a mély­szántás 18 ezer holdnyi terüle­te kevés, figyelmünket ezért főleg ennek növelésére irányít­juk. A gabonabetakarítás idején a többi növény soron levő munkáit is kell végeznünk. E munkák közül a kukorica ka­pálását, az aprómagvak beta­karítását, a korai burgonyák szedését, a bíborhere vetését említi meg cikkében a megyei mezőgazdasági osztály főagro- nómusa. Az SZKP programtervezete gigászi ablak a jövőbe Moszkva (MTI). A Moszkvá­ban ülésező Világifjúsági Fó­rum részvevői ezekben a na­pokban ismerkednek az SZKP programtervezetével. A terve­zet különböző nyelvekre lefor­dított szövegét brosúrákban a Fórum részvevőinek rendelke­zésére bocsátották. Kedden a Fórum klubjában külföldi fiatalok nagyobb cso­portja találkozott Jurij Fran- cevval, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagjával, aki egyébként tagja a Nemzet­közi Szociológiai Társaság Ta­nácsának is. Francev a prog­ramtervezettel kapcsolatban válaszolt a külföldi fiatalok számos kérdésére, tényeket és adatokat ismertetett előttük a szovjet nép életéről. A Szovjetszkaja Rosszija szerdai száma ismét több kül­földi személyiséget szd?«Ét meg. Rockwell Kent, az ismert amerikai festőművész a követ­kezőket mondotta: »Az emberek százmilliói szá­mára, akik nem akarnak töb­bé pusztító háborúkat, nem akarnak kizsákmányolást, nyo­mort és igazságtalanságot, az SZKP programjának minden mondata harsonaszó, amely a békét és a testvériséget hir­deti.« A Szovjetszkij Szport cso­korba szedve közli jeles kül­földi sportemberek nyilatkoza­tait a programtervezetről. Emil Zátopek, a világhírű osehszlovák sportoló kijelenti: — Számomra különösen ked­vesek azok a szavak, amelye­ket a programtervezet a sport­ról mond. A tervezet a test­nevelést és a sportot az em­berek mindennapos élete szer­ves részeként említi. Ez a cso­dálatos gondolat lelkesedéssel tölt el bennünket, sportolókat, akik életünk nagy részét a testnevelés fejlesztésének szen­teltük. LONDON Gordon Shaffer, az Angol Békebizottság elnöke a kö­vetkező nyilatkozatot adta a TASZSZ tudósítójának: — A jobb élet nagyszerű kilátása, amelyet az SZKP új programja tár fel, igen erős hatást kelt itt Angliá­ban és minden tőkésór­szágban. Újabb embermilliók értik meg, mi a szocialista termelés és építés célja; világosabb lett előttük, mint valaha, hogy a szovjet nép céljai eléréséért ragaszkodik oly szenvedélye­sen a békéhez. — Az a szilárd gazdasági alap, amelyre ezek a tervek épülnek, hatalmas támogatás minden szocializmust építő or­szág, továbbá a gazdaságilag elmaradott országok számára, amelyek mindenféle kizsák­mányolástól mentes gazdasági segítségre számíthatnak. HAVANNA A havannai sajtó tovább kommentálja az SZKP vasár­nap közzétett programterveze­tét. A Revolucion rámutat, hogy ez az okmány élénk vissz­hangot keltett világszerte, mi­vel szinte egy gigászi ablak, amelyen keresztül látni lehet az egész emberiség ragyogó jö­vőjét, a bőség, a boldogság és a béke jövőjét. Ugyanakkor — folytatja a lap —, amikor az Egyesült Ál­lamokban az imperialista mo­nopóliumok fékezik a termelő­erők fejlődését, fokozzák a ki zsákmányolást, a munkanélkü­liséget, a nyomort és az éhin- séget, a Szovjetunió gyorsan tör előre, hogy jómódot és bol­dogságot biztosítson az embereknek. OTTAWA A Citizen című ottawai esti lap hangsúlyozza, hogy a Szov­jetunió két évtizedre szóló gaz­dasági programját nem lehet egyszerűen propagandaként el- utasítani. Az Egyesült Államokénál magasabb életszínvonal meg­valósítását célzó szovjet terv — hangsúlyozza a kanadai lap — gazdasági kihívás, amelyet a Nyugatnak el kell fogadnia. Ez a terv — mutat rá a Citi­zen — hosszabb békés idősza­kot előfeltételez. PÁRIZS Szkepticizmus és kételkedés — ezek azok a távolról sem új eszközök, amelyekhez a francia polgári lapok szemle­Ä % « 11 Harminchétezer forintos beruházással száz férőhelyes sertéshizlaldát építenek a csákányi Latinka Tsz-ben. A tsz építőbrigádjának tagjai, Beke István, Varga István, Horváth István és a többiek hamarosan befejezik az építkezést, ottjártunkkor már csak a kifutó és az egyik tűzfal volt bátra, írói az SZKP új programterve­zetének kommentálásakor fo­lyamodnak. A Le Monde elismeri, hogy a programban megmutatott távlatok grandiózusak, és cso­dálatra késztetők. »Az ember­nek valósággal megáll az esze, amikor olvasni kezdi a prog­ramot. Ingyenes lakás, közle­kedés, orvosi ellátás, hatórás munkanap — egyszóval húsz év múlva elérkezik a teljes bőség kora« — írja a lap. A kapitalista rendszer vé­delmezői semmit sem tud­nak szembeállítani a prog­rammal. Ezért csaknem érthető a Le Monde-nak mintegy sajátságos mentőövként alkalmazott szkepticizmusa. Ki is jelenti, hogy »mindezeket az ígérete­ket kétkedéssel kell fogadni«. Még ennél is jobban kétel­kedik a Le Monde abban, hogy a Szovjetunióban sikerül kinevelni »az új embert, aki harmonikusan egyesíti magá­ban az intellektuális gazdagsá­got a morális tisztasággal és fizikai tökéletességgel«. Ennek tagadásánál a lap arra hivat­kozik, hogy eddig is »évezre­deken át hiába álmodoztak er­ről a filozófusok és vezetők«. BONN A nyugatnémet kormányhoz közel álló G eneral Anzeiger cí­mű lap elismeri: »Nincs okunk kételkedni a szovjetek gazda­sági erejében. Az első szovjet szputnyik felbocsátása után az egész világ meglátta, mi­lyen rendkívüli eredmények elérésére képes ez az ország.« Mindemellett a lap megkísérli, hogy kétkedővé tegye olvasóit a programtervezetben megje­lölt grandiózus feladatok reá­lis volta felől. A Die Welt kiemeli: »A ter­vezet ünnepélyesen bejelenti, hogy a szovjet embereknek már a jelenlegi nemzedéke kommunizmusbem fog élni. Ez — lehetséges« — fűzi hozzá a lap. NYUGAT-BERLIN Az antikommunista propa­gandára szakosodott nyugat­berlini lapok sem képesek tit­kolni csodálatukat azokat a szovjet terveket illetően, ame­lyeket a programtervezet le­szögez, és amelyek az elkövet­kezendő tíz-húsz év folyamán valósággá válnak. »1980-ig a Szovjetunióban meg akarják teremteni a kommunista tár­sadalom anyagi és technikai előfeltételeit« — hirdeti a Te­legraf cikke. A lap rámutat, hogy a tervek megvalósításá­nak következtében »1980-ra a Szovjetunió messze maga mö­gött hagyja az Egyesült Álla­mokat, s a szovjet emberek életszínvonala a legmagasabb lesz a világon«. A Telegraf kénytelen elismerni, hogy e feladatok megvalósításának előfeltétele a béke megőrzése az egész világon. A Der Tag az SZKP programtervezetének külpolitikával foglalkozó ré­széről többek között ezt írja: A program a békés egymás mellett élést és az új világhá­ború megakadályozását fő kül­politikai célkitűzésnek tekinti, egyszersmind előfeltételként jelöli meg a kommunista tár­sadalom szovjetunióbeli fel­ütéséhez.« . I ;

Next

/
Thumbnails
Contents