Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-15 / 165. szám

Szombat, 1961. július 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP Keni ^SKÖkség-es posí*” * a munkavédelem FURCSA, egyben sajnálatos jelenség, hogy a munkavéde­lem itt-ott még mindig »szük­séges rosszaként kerül szóba. Egyik-másik vállalatvezető csupán azért szorgalmazza e kérdés időnkénti megemlítését, mert esetleg tőle is számon ké­rik: tett-e valamit a balesetek megelőzéséért? Sokan a dolgo­zók közül a munkavédelmi elő­írásokat csak kötelességből tartják meg, ezt is csak akkor, ha ellenőrzésre számítanak. Némelyeknek kényelmetlen a biztonsági szemüveg, az öv vagy egyéb fölszerelés viselé­se, s ezért ha módját ejthetik, nem használják. Tán az egyet­len, aki szinte töretlenül küz- dene a balesetek ellen, a biz­tonsági megbízott, ám az ő nyakába rendszerint annyi egyéb beosztást akasztanak, hogy hiába minden igyekeze­te, szinte kénytelen elhanya­golni a munkavédelmet. Megyénk iparában nem si­került említésre m'éltóan előbbre jutni a baleset elleni küzdelemben. Egyedül az élel­miszeriparban csökkent a bal­esetek száma. 1960 első félévé­ben még 121 sérülés történt, az idén pedig 95. Súlyosságuk is csökkent, hisz a múlt év első felében 2729 nap, most pedig 1493 nap esett ki a termelés­ből, tehát gyorsabb volt a gyó­gyulás. A csökkenés magyará­zata, hogy nagyobb gondot for­dítottak a balesetek megelőzé­sére. Az élelmiszeripari válla­latoknál javult a felvilágosító munka, több helyen tartottak előadásokat, munkavédelmi tárgyú filmeket vetítettek. AZ ÉPÍTŐIPARBAN vi­szont emelkedett a balesetek száma. A múlt év első felében 129, az idén pedig 167 sérülés történt. Az emelkedést azzal »magyarázzák«, hogy az idén rövidebb ideig tartott a tél, s így többet dolgoztak az épí­tők, mint egy esztendeje. Az idei statisztikát rontja az is, hogy néhány tavaly történt, de be nem jelentett balesetre ebben az évben derült fény, s ezek közül tízet az 1961-es év terhére írtak, sőt négy, decem­berben előfordult sérülés is az ez évi balesetek számát eme­li. Ha valahol, hát az Építő­ipari Vállalatnál igazán fenn­áll az, hogy a biztonsági meg­bízott egész sereg más funk­ciót is betölt, s nincs elég ide­je törődni fő feladatával. En­nek következményeképpen fe­lületesek a kivizsgálások, az időszakos baleseti szemlék és értekezletek elmaradnak. Nagy hiba, hogy a főépítésvezetők nem kutatják a balesetek okát, sőt az építésvezetőket se hív­ják össze ez ügyben. Pedig az építőipar — jellegénél fogva — sok baleseti veszélyt rejt magéban. Megesik, hogy némelyik mun­kahelyen szinte kényszeríteni kell a dolgozókat az előírások megtartására. Szabálytalanul összeszerelt állványok, rendet­len munkahelyek nem egy bal­esetet okoztak már. Mégiscsak a legritkább esetben okulnak ebből. Amíg nem történik bal­eset, addig nem adnak az in­telmekre. Ha megtörtént, ak­kor meg a »késő bánat« mel­lett elfelejtenek óvintézkedése­ket tenni, vagy ha intézked­nek is, rövid idő múlva újra visszaáll minden a régibe. A Kaposvári Víz- és Csator­naműveknél az első félévben nyolc baleset történt, míg ta­valy ugyanebben az időszak­ban kettő fordult elő. A helyi- ipairi vállalatoknál az idén 11 Százhatan vettek részt az úttörővezeto-képzésen Ülést tartott a megyei úttörőelnökség (Tudósítónktól.) A megyei úttörőelnökség leg­utóbbi ülésén Czák Jánosné megyei titkár az úttörővezető­képzésről és a csapatok nyári táborozásáról számolt be. El­mondotta, hogy június máso­dik felében rendezték meg az úttörővezető-képző tábort. A továbbképzésen — melyen százhatan vettek részt — el­méleti és gyakorlati útmuta­tást kaptak az úttörővezetők. Nagy gondot fordítottak a KISZ- és az úttörőszervezet kapcsolatának megszilárdításá­ra, elmélyítésére. A nyáron több mint hatvan úttörőcsapat szervez tábort a Balaton part­ján és hazánk más helyein. Több csapat országjáró túrán vesz részt. Minden járási út­törőelnökség megszervezte az őrsvezetők járási szintű to­vábbképzését. Bíró Gyula, a KISZ megyéi bizottságának titkára arra kér­te az elnökség tagjait, ho^y látogassák meg a csapatbáboro- kat, segítsék és ellenőrizzék munkájukat. Végezetül Káli Falnának és Horváth Jánosnak úttörőmunkájuk elismerése­képpen átadta az Országos Út­törő Elnökség »Kiváló úttörő­vezető« kitüntetését. Hordozható televízió A Popovról elnevezett csehszlo­vák tudományos kutatóintézet dol­gozói megszerkesztették az elemek­kel működő első csehszlovák hor­dozható tranzisztoros teltevízió pro­totípusát. A televízió súlya ele­mekkel együtt 8,5 kilogramm. A 14 csatornás, hordozható antenná­jú televíziós készülék átmérője 20 cm. sérüléssel volt több, mint ta­valy. A Kaposvári Faipari Vál­lalatnál 7, a Csurgói Faipari Vállalatnál 23 baleset történt az első félévben. Ha Csurgón is többet foglalkoznának a vál­lalat vezetői és a szakszerve­zet a munkavédelemmel, ha rendszeresen megtartanák a munkavédelmi szemléket, lé­nyegesen csökkenne a balese­tek száma. A Kaposvári Faipa­ri Vállalatnál is gépekkel dol­goznak, néhol zsúfolt helyisé­geikben, mégis vigyáznak ma­gukra és egymásra a dolgozók. És ezt mindenütt meg lehetne és meg is kell tenni. A BALESETEK számának csökkentése végett szükséges, hogy maguk a dolgozók is je­lentőségükhöz mérten foglal­kozzanak a munkavédelmi problémákkal. Be kell látniuk, hogy saját testi épségük, csa­ládjuk jövője forog kockán, ha »szükséges rosszat« látnak a baleset elleni küzdelemben. Igen lényeges, hogy a vállala­tok vezetői legalább olyan fon­tosságot tulajdonítsanak a munkavédelemnek, minit bár­mely egyéb gazdasági kérdés­nek, s a balesetek okait is ala­posan elemezzék. Felvilágosító munkával igyekezzenek erköl­csi, társadalmi üggyé tenni a munkavédelmet, de ha nem megy másképp, ne riadjanak vissza a legszigorúbb felelős­ségre vonástól sem. Roland Ferenc Elégedettek lehetünk a nem­rég zárult pártoktatási év eredményeivel — ezt a végkö­vetkeztetést vonta le Rudics József elvtárs, a megyei párt- bizottság oktatási felelőse a tapasztalatokat összesítő és a jövő feladatait megszabni hi­vatott minapi megbeszélésen. íme érzékeltetésül egy szám­adat annak bizonyítására, hogy napjainkban mily nagy az ér­deklődés a marxizmus—leni- nizmus tanításai iránt: me­gyénkben a párt-, a KISZ-ok- tatásban és a pedagógusok ré­szére szervezett ideológiai tan­folyamokon mintegy 23 ezer ember vett részt szervezett ideológiai oktatásban. Igen je­lentős, hogy párttagságunk 60 százaléka tovább képezte ma­gát. Nem Ikisebb jelentőségű tény az sem, ami az utóbbi számadatból is tükröződik: ta­valy a pártoktatásban részt vevők 40 százaléka párton kí­vüli volt. De a számok még nem mon­danak meg mindent. Hiszen a hangsúly nem csupái^ azon van, mekkora tömeget nyerünk meg a kommunista eszmék ta­nulmányozásának, nem kevés­bé lényeges a minőség sem. Hiszen jól tudjuk, hogy az ok­tatás a párt számára nem ön­cél, hanem eszköz nagy cél­jaink eléréséhez. Az ideológiai képzés nagyon lényeges része annak a munkának, amit az emberek átneveléséért még el kell végeznünk. A szó szoros értelmében népművelő munka ez, mégpedig magas hatványon, hiszen a marxista eszmék el­terjesztése nélkül sohasem épülhetne fel a szocialista­kommunista társadalom. Nyil­vánvaló, hogy ez hosszan tar­tó munka, s egy év alatt csak törleszteni lehet a sok tenni­valóból. Mégis nagy jelentősé­gei van egy-egy oktatási év­nek. Nos, anélkül, hogy mesz- szemenő következtetéseket vonnánk le, elmondhatjuk, hogy a tavalyi pártoktatási év minőségileg is hozott újat a tapasztalatok kincsestárába. Mindenekelőtt sikerült erősí­teni a fegyelmet, nőtt a hall­gatók érdeklődése, szorgalma, fejlődött vitakészségük. Gya- korlatiasabbá vált a pártokta- tás mindazokon a helyeken, ahol a propagandisták a meg­tanult elméleti tételek gyakor­lati alkalmazására igyekeztek ösztönözni hallgatóikat. A marxizmus— leninizmus nem dogma, hanem élő, fejlő­dő tudomány, s megérteni, he­lyesen alkalmazni csak az tud­ja, aki mindezt látja, érti. Pár­tunk éppen azért tudott he­lyes, a tömegeknek tetsző és a szocialista építés meggyorsítá­sát segítő politikát kialakíta­ni, mert az adott körülmények között jól alkalmazta a mar­xizmus—leninizmus tanításait^ igazságait. Akadnak például — ez a po­litikai iskolák foglalkozásain is bebizonyosodott —, akik nem értik, hogy az új, szocialista termelési és osztályviszonyok között miért nem úgy érvénye­sítjük ma is az ismert lenini hármas jelszót, ahogy hat vagy nyolc évvel ezelőtt, amikor mások voltak az osztályviszo­nyok. Megesik, hogy még jó szándékú elvtársak is libera­lizmusnak minősítik például a volt falusi kizsákmányolókkal és kulákokkal való megbéké­lési politikánkat. Egyesek ar­ra szeretnék ösztönözni a pár­tot, hogy a termelőszövetkeze­tekben is a régi származási és vagyoni helyzet szerint osztá­lyozza, értékelje az embereket. Miért az értetlenség? Azért, mert némelyek betűrágóan ta­nulták meg a marxizmus bizo­nyos tételeit, s az új helyzet­ben nem tudnak eligazodni, té­tován, bizonytalanul tipród- nak a régi ismeretek és a mai életet reálisan tükröző, töme­gektől támogatott politikánk között. Nevezzük nevén a gye­reket: bizony maradiság, a ré­gihez való makacs ragaszkodás, az újtól való félelem is tük­röződik az effajta gondolkodás­ban. Mondani sem kell, meny­nyire idegen ez a módszer a kommunista tanoktól. Jövő évi pártoktatásonk Sok ellenzője volt Torvajon a baromfitenyész­tésnek, hallani sem akartak ró­la az emberek, hogy baromfite­lepet létesítse­nek. De aztán mégiscsak be­adták a dere­kukat, s bár zsörtölődtek, kí­váncsiak is vol­tak rá, mit jö­vedelmez az ap­rójószág. A 4000 férő­helyes ólat a Táncsics Tsz tagjai egy hét alatt felépítet­ték — saját erő­ből készült, 47 ezer forint ér­tékben —, két hónapja pedig 4000 egynapos, csipogó, sárga kis csibét hoz­tak, hogy hozzálássanak a sérlethez, a baromfitenyész­téshez. Tilk Péterné és Turupoli Jó- zsefné gondozók azokban a napokban nem sokat pihentek. Tíz napon át minden éjjel ott voltak az ólban, figyelték a hő­mérsékletet, a kis állatok vi­Péterné baromfigondozó. selkedését. Harminc foknál alacsonyabb nem lehetett, ezért kellett figyelmesen ügyelni. S aki mostanában látta a Táncsics Tsz baromfiállomá­nyát, csak az elismerés hang­ján szólhat a kéthónapos mun­káról. Mert néhány napja szál­lítottak el 1894 darabot a BARNEVÁLL-nak 79 dekás átlagsúllyal, a többit pedig szabadpiacon értékesítik. Mi­nimális volt az elhullás is, 2 százalékon aluli. A 4000. csirke két hónap alatt 30 ezer forint tiszta hasz­not hozott. Mondják is most már a tsz-tagok, hogy okos do­log ezzel foglalkozni, s nem­csak mondják, hanem tesznek is érte. Még ebben az évben újabb két ólat építenek, s míg ez elkészül, addig ismét 4000 csibe nevelését kezdik el. Az a tervük, hogy kéthavonként nyolc-tízezer darab baromfit szállítanak majd. Ez lesz az egyik legjobb bevételi forrá­sa a tsz-nek. Szólni kell a két gondozó lelkiismeretes munkájáról is. Nincs, vita, civódás közöttük, hogy vasárnaponként ki lesz a jószág mellett, beosztották ren­desen, s a csibék nem szen­vednek hiányt semmiben. A szorgos munka meghozta gyü­mölcsét is: két hónap alatt fe­jenként 148 munkaegységet szereztek (egy egységre 30 fo­rintot terveznek a szövetke­zetben), prémiumként pedig 10—10 csirkét kapnak. Nem csoda, ha ők is, de mindenki a szövetkezetben azt mondja: megérte. MEGÉRTE Tilk kí­egyik alapvető feladata elmé­lyíteni a marxizmus—leniniz­mus megismerésének helyes módszerét, más szóval még gyakorlatiasabbá, még élőbbé tenni az ideológiai képzést. Hozzásegít ehhez az, hogy a pártoktatás irányát a különbö­ző oktatási formákban pártunk VII. kongresszusának határo­zatai. a Kommunista és Mun­káspártok Moszkvai Nyilatko­zata és az SZKP idén ülésező XXII. kongresszusának irány­elved határozzák meg. A fő feladat pedig: a szocialista épí­tés különböző területein fel­merülő ideológiai kérdések tisztázása és megértetése. Egyebek között ilyen, soka­kat érdeklő kérdéseket vitat­nak majd meg: az osztályharc problémái; az egységes szö­vetkezeti parasztosztály megte­remtésének elvi és gyakorlati kérdései; a szocialista termelé­si viszonyok megszilárdításá­nak feladatai a mezőgazdaság­ban stb. Sok kérdés vár tisz­tázásra az államok közötti érintkezést, a nemzetközi po­litikát illetően is. És természetesen tovább kell emelni az oktatás színvonalát. Most van az ideje, hogy min­den pártszervezetben eldönt­sék: milyen iskola indításához vannak meg a föltételek. Nem szabad, hogy a pártvezetőség bárhol is a mennyiségi szemlé­let hibájába essék, és öncélú­nak fogja fel a pártoktatást. Politikai iskola szervezésé­ihez csak ott fogjanak hozzá, Földes Mihály. 5ahol megfelelő propagandista (47) gai változatlanul gyengéiké- — Arra. Rekapitulgljuk aj dett, a felesége szorgalmasan legkézenfekvőbb lehetőséget.« , ellátta a háztartást dupla-, Talán így: Az idegen megérke~Sü£m- A pártvezetősegek tagjai sőt tripla mennyiségű szesz zik. Argaival megbeszéli átbeszélgessenek minden hallga- hozzáadásával. És Argai Ma- tennivalókat. Tervüket azori-5tójelölttel Van javítani-csiszol- tild ugyanúgy, mint korábban, ban csak úgy tudják végrehaj-5 . , , ., ott szorgoskodott csinos kis tani, ha támogatást kapnak«01 vs^° a faSfafkozasok mod­»magasabb« helyről. írnak agszerein is. Szabó György elv­pavilonjában. Vincze százados _ _____ __ _ _____ M ár-már ott tartott hogy vé- Argai Matild pavilonjából ^.p^p ~títkára tette ultsegenek, rakel. A »-futár« visszautazik a#6 ^ ^ * . tűkön ült »magasabb« helynek. Az irat^társ, a KISZ megyei bizottsá­Kocsis Péter nasvon elkomo- get vet idegei feszültségének Kocsis peter nagyon elkomo Argaiék otthonába » és fővárosba. Ott intézkednek. A«szóvá, hogy a KISZ-oktatás H ,. , , _ . más fordulatot ad az esemé- »futár« ismét megjelenik. Há-Jegyik hibája, hogy a foglalko­n yek menetének. Az _ utolsó rom nap oda, három nap visz-«zások kisislkoiásak. a vezető és zások kisiskolásak, a vezető és á hallgatók között nem ala­Egy dobozban, amiben ha- Hasonlóképpen ő is hozzájut a jasbaba van — sok minden maga »életelixírjéhez«. A gör- lyodott elhelyezhető. És ez a cserebere belelkű ember görbe úton jár. úgyszólván veszélytelen. Fel- És ezek a kas malacok mindezt gyezte meg halkan -, most p;llanatban mégis a hidegvér sza. Ez bőven megmagyaráz-, teve, hogy a cserelo felek vala- mindeddig az orrunk előtt mu- aztan úgy fogunk járni, min, kerekedett benne felül. Azt za, miért nem kezdte meg az, miről^ biztosan megismerik veitek. Pfuj... a mesebeli katona a barlang- az ugyancsak türel- idegen a maga akcióját. Az«kuit ki közvetlen, meleg kap­egymast. Kocsis főhadnagy szerette ban- Megtaláltuk a kutyát, meden Kocsis Péternek: egész világos. így kell lennie. — Ez pedig nem nehéz. századosa fanyar humorát. El- amelyiknek akkora a szeme, __ A ió hadvezér mindig Engem csak az nyugtalanít,« . ' . ha — Ugyebár Na már most mosolyodott, de csak igen hal- nnnt a teasfmdzsa. Aztán ko- választja meg az ütközet hogy Argai Matild összekötőjét A lecke felmondásához :m ken hozzá különösebb ványan. Idegen nem vette vol- Senyét & alpontját Ne ről vagy összekötőiről mégísonló gyakorlatnak semmi he­kapkodjunk. Elemezzük in- .mindig nem sikerült közeleb-Jlye sincs a pártoktatásban. nem neu u na észre vonásain'az eYláevu- kerék nagyságú szemmel “élyhullíS végül m«gtaléli»k « Is, ^ kább a körülményeket. Miárt hif megtudnunk. Hall és lát. Észrevesz. Megfi- azonban nem akadályozta meg lyiknek már olyan nagy és ke- jött ide ejtőernyővel’ ez az — Talán azért, mert egy bt gyei. Az elejtett szavakból abban, hogy elismerje felettese rek a szeme, akár a telihold. »csipeget«, és kikerekít. Sze- logikai erejet. Vincze százados nevetett rét fényképezni is. Ez az egyik — Kitárta a kaput előttem... _ Remélem „ „ __ szenvedélye. Aztán hazatér Vincze igazán nem akart na- emeiem, ez lesz a me­csendes kis otthonába. Rend- gyot mondani, azt mégis meg- netrend. szerezi az anyagát. Szorgalmas, jegyezte: nyugodt ember. A_ képzeletét — Többet nézni, többet lát- serkenti a jó kis itóka is. Je- ni, ez a jó rendőr sikereinek lentést készít. Körülbelül tud- egyik titka, ja, hogy mire »harap« a boss. — Mostantól kezdve tehát A kis remekművet imádniva- megfigyeljük Argai MatiV- lóan csinos leánya elviszi a minden mozdulatát. És néme- hogy a különös ember bevo­pályaudvari bazár-trafikba, lyik vásárlójáét sem hagyjuk nult a Rákóczi tér 21. számú Gyerekjáték továbbítani on- ki a számadásai okból. házba. A napok teltek-múltak, nan, amit továbbítani akar. — Ez az. de nem lépett ki a térre. Az­II jvgi.1. ícc cjtuciüjuvci c* ciz - <á., . , , ,, . ... | nOgy 3. alak? Azért talán, hogy elte- zonyos időn belül nem ugyan-,Jjarasi pártbizottságokon koi- metkezzék Argaiék kétszobás az a »futár« hozta és vitte az/lektiv munkának tekintik a-------------J--------­l akásában és a végletekig anyagot. « pártp ropaganda -mun kát, s HARMADIK FEJEZET Kerek egy hét telt el azóta, iszogassa a kitűnő kecskeméti barackpálinkát? — Nem — szólt Kocsis Pé­ter önkéntelenül. — Miért lapul hát? — Vár valamire. — Ez az. — De mire? — Nos, mire várhat? Ha ez igy van, akkor a/lelősséget éreznek az oktaiá- »kutya« valóban telihold nagy-«sért. Megnyilvánul ez abban ságú szemmel leselkedik orszá-Jis, hogy pl. a Kaposvári Járási gunk titkaira. Ez egy , okkai ^Pártbizottságnak szinte min­több arra, hogy a rázra kössük. Egy nappal később bekövetkezett a fordulat. Tele­fonon, rövid úton jelentették Vincze századosnak: (Jíphitatiuk ) kutyát« pó- den munkatársa vezetett ta- £valy oktatást, és részt vállal- végregtak az ellenőrzésből is. Ennek a szemléletnek Jcell uralkodó­ivá válnia a legkisebb párt­szervezetben is. % Varga Józssl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents