Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-28 / 176. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1961. július 2S. Százezrek ünnepelték Kuka forradalmának évfordulóját, Gagarint és Fidel Castrót A „berlini válság“ csak űrügy Amerikának a kalenai hitelek növelésére Nyilatkozatok és kommentárok a nyugat-berlini kérdésről Havanna (MTI). Havanna népe szerdán este hatalmas méretű tömeggyűlésen ünne­pelte a kubai felkelés nyolca­dik évfordulóját. A Jose Martiról, Kuba sza­badsághőséről elnevezett főté­ren százezrek szorongtak a zászlók erdeje alatt. Az ünnepi díszbe öltözött téren nagybe­tűs feliratok hirdették: »Békét és szocializmust!«, »Hazánk szabadsága, vagy a halál!«, »Éljen július 26!«, »Ne felejtsd Girant!« — az április 17-én Kuba ellen elkövetett imperia­lista agresszió kiindulópontját. A dísztribünön a kubai nép vezetői mellett az ünnepségre érkezett külföldi küldöttségek és a diplomáciai kar képvise­lői gyülekeztek. Amikor Jurij Gagarin, a világűr meghódítá­sának szovjet hőse lépett a díszemelvényre, a tömeggyűlés részvevői forró lelkesedéssel köszöntötték. Szűnni nem aka­ró taps fogadta Gagarin sza­vait, amikor Hruscsov üzene­tét tolmácsolta Kuba népének. Ezután Dorticos elnök a leg­magasabb kubai ^tüntetést tűzte a szovjet vendég mellére. Az ünnepi gyűlés szónoka Fidel Castro volt Majdnem négyórás beszédét a hatalmas tömeg többször szakította fél­be dörgő tapsávaL » • * Bias Roca, a Kubgji Ngpi Szocialista Párt főtitkára Ku­ba szerdai ünnepén fogadta, a sajtó képviselőit. A kérdésekre, válaszolva emlékeztetett rá, hogy a Kuba szabadságáért és, függetlenségéért küzdők nyolc évvel ezelőtti fölkelése meg­kezdte azoknak az erőknek felszámolását, amelyek a ku­bai népnek a beletörődést ta­nácsolták, széthúzást szítottak, és rágalmazták a szocializ­must. A továbbiakban kiemelte, hogy az a forradalmi folyamat, amely 1953. július 26-án kez­dődött, a természetes fejlődés útján jutott el Kuba szocia­lista forradalmáig. * * * New York-i jelentés szerint szerdán este több száz főnyi tömeg tüntetett »El a kezeket Kubától!« feliratú táblákkal az ENSZ központja előtt. Bár a tömeg némán, csupán jelenlé­tével követelte, hogy az Egye­sült Államok szüntesse meg a Fidel televíziós Prága (CTK). A csehszlovák televízió jú­lius 26-án, a kubai nemzeti ün­nep alkalmából közvetítette azt az interjút, amelyet Fidel Castro kubai miniszterelnök adott az Intervizió tudósítójá­nak. Fidel Castro interjújában visszaemlékezett az 1953. jú­liusi eseményekre, majd ké­pet adott a kubai forradalom eredményeiről. Fidel Castro utalt az élelmi­szertermelés növekedésére. El­mondotta, hogy a rizstermelés évi kétmillió mázsáról öt­millió mázsára emelkedett El­mondotta továbbá, hogy az or­szágban a mezőgazdasági nagy­birtokokat szövetkezetekké és állami gazdaságokká alakítot­ták át Kuba támaszkodhat a szocialista országok mezőgaz­dasági gépszállítmányaira. A Szovjetunióból, Csehszlovákiá­ból, Magyarországról, Romá­beavatkozást Kuba belügyeibe, a rendőrök szét akarták osz­latni a tömeget. Amikor mint­egy húszán ellenálltak a rend­őröknek, hat tüntetőt letartóz­tattak. Caracasban, Venezuela fő­városában is Kuba mellett tün­tető felvonulást tartottak szer­dán. A rendőrség könnyeztető gázgránátokkal támadta meg a tömeget, hogy megakadályoz­za a felvonulást. Castro interjúja niából és az NDK-ból érkezett traktorok és mezőgazdasági gépek nemcsak a mezőgazda- sági termelés fokozását tették lehetővé, hanem függetlenítet­ték Kubát az amerikai gépal­katrész-behozataltól is. Castro elmondotta, hogy a kubai népre nagy hatással vol­tak a szocialista országok szak­emberei, akik kitűnően képzet­tek, szeretik a munkát, ápol­ják a kollektív szellemet Az interjú végén Castro mi­niszterelnök üdvözletét küldte a szocialista országok népei­nek, amelyek oly sokat segí­tettek a kubai forradalomnak. Kijelentette, hogy Kuba népe megingathatatlanul áll az im­perializmussal szemben, s a kubai forradalom — hála a szocialista országok segítségé­nek és szolidaritásának — győ­zedelmeskedik mindazokon a megpróbáltatásokon, melyeket az imperialisták agresszív cse­lekedetei okoztak. (MTI) A nyugat-berlini kérdésről nyilatkozva Diefenbaker kana­dai miniszterelnök általános­ságban helyeselte ugyan Ken­nedy beszédét, de kijelentette, lényeges, hogy a NATO tagál­lamai ezzel a kérdéssel kap­csolatban ne tegyenek egyolda­lú lépéseket. Hozzáfűzte, »Ber­linről okvetlen tárgyalni kell«. NEW YORK Nixon volt amerikai alelnök Los-Angeles ben nyilatkozott Kennedynek a fegyverkezési hajsza fokozásáról előterjesz­tett programjáról, és támogat­ta azt. Azt is követelte, a Ken- nedy-kormány tegyen további lépéseket a nemzetközi feszült­ség kiélezésére és a hideghá­ború szítására. Nixon felszólította Kenne- dyt, tiporja el a kubai forra­dalmat,. újítsa fel a nukleáris kísérleti robbantásokat, és erő­teljesebben küzdjön a népi Kína ENSZ-tagsága ellen. A volt alelnök közben azt állította, hogy e lépések »szük­ségesek az ország biztonsága szempontjából, és hozzásegítik az amerikaiakat, hogy külföl­dön visszaszerezzék a vezető szerepet«. PÁRIZS A párizsi sajtó továbbra is nagy teret szentel a Kennedy amerikai elnök legutóbbi be­jelentéseihez fűzött kommen­tárjainak. A Figaro kiemeli, hogy Kennedy az elméletet ha­ladéktalanul átülteti a gyakor­latba, és a közölt katonai in­tézkedéseket nyomban végre is hajtja. Az Aurore siet megje­gyezni, hogy az amerikai el­nök nemcsak a háború kísér­teiét idézte föl, hanem a tár­gyalásokon alapuló megoldás lehetőségét sem hárította él. A párizsi lapok fölvetik egy újabb csúcskonferen­cia lehetőségét, és a Combat így összegezi az ezzel kapcsolatos helyzetet: Washington azt várja, hogy Moszkva tegye meg az első lé­pést, London viszont állítólag máris híve a Berlin dolgát na­pirendjére tűző négyes kelet— nyugati értekezletnek. A baloldali sajtó hevesen támadja Kennedyt kard- csörtetése miatt. A Libération rámutat, hogy az amerikai elnök engedett tá­bornokainak és a nagyiparo­soknak. Aláhúzza a lap, hogy az amerikai elnök csillagászati számokat elérő katonai kiadá­sokat kíván megszavaztatni. S külön aláhúzza, hogy amerikai intervencióval fenyegetőzik az egész világon. Kennedy maga is elismerte — írja a Libéra­tion —, hogy a »berlini válság« csupán ürügyül szolgál azoknak az intézkedéseknek megho­zatalára, amelyek valójá­ban sokkal messzebbre irá­nyulnak. Mcnamara hadügyminiszter is megerősítette: arról van szó, hogy »szembe akarnak helyez­kedni a kommunizmussal« az egész világon. Visszatértünk a Truman-doktrinához — álla­pítja meg a Libération. Az el­múlt évek történelme pedig megmutatja, hogy az amerikai segítséget mindenütt kivétel nélkül a legmilitaristább, a legag­resszívebb és legreakció- sabb elemeknek adták meg. Spanyolországtól Törökorszá­gig, Formózától Koreáig, Szni- gontól Athénig. A haladó lap leszögezi, hogy igen súlyos do­log, ha a nyugati világ legha­talmasabb államának elnöke új és óriási katonai kiadásokat követel, amelyek sokban meg­haladják a várakozásokat. A l'Humanité kommentárjá­ban megállapítja, hogy akarata ellenére Kennedy is elismerte beszédében a szovjet javaslatok megala­pozottságát, amikor említést tett »a német- országi abnormális helyzetről«. Ahelyett azonban, hogy a Szovjetunió ésszerű javaslatai­ra válaszolt volna, az Egye­sült Államok elnöke katonai intézkedések egész sorozatát jelentette be. Utal a l’Huma- nité hírmagyarázója arra, Ken­nedy beismerte beszédében, hogy az újabb intézkedések a már január óta folyamatban levő katonai előkészületek so­rába illenek bele. A hírmagya­rázó így folytatja: »Minden olybá tűnik, mintha a »berlini válság« az ame­rikai kormány számára csak ürügyül szolgálna, hogy igazolni tudja a la­tonál hitelek növelését. • A hírmagyarázó emlékeztet rá, hogy a legutóbbi hivatalos statisztikai adatok szerint 5 800 000 munkanélküli van Amerikában, s hogy a wa­shingtoni szakértők a fegyverkezési program fejlesztését tekintik a leg­jobb eszköznek a nyugta­lanítóan növekvő munka- nélküliség megállítására. Brazília meghívta Gagarint Brasilia (AFP). Alfonso Ari­nas brazíliai külügyminiszter szerdán bejelentette, hogy kor­mánya meghívta Gagarin őr­nagyot, látogasson el Brazíliá­ba. A külügyminiszter hozzá­tette, hogy Gagarin valószínű­leg kubai látogatása után tesz eleget a meghívásnak. Gagarin megkoszorúzta Jósé Marti emlékművét Havanna (TASZSZ). A Ha­vannában tartózkodó Jurij Ga­garin őrnagy július 26-án meg­koszorúzta Jósé Martinnak, a kubai nép hős fiának emlék­művét Gagarin és kísérete ezután ellátogatott Havanna, katonai kórházába, ahol az áprilisi in­tervenció visszaverésénél meg­sebesült kubai forradalmi har­cosokat ápolják. Később részt vett azon az ünnepi nagygyűlésen, amelyet július 26-a, Kuba forradalmi ünnepe alkalmából rendeztek. (MTI) Jelentés a Világifjúsági Fórum • • I r f a/| üléséről Moszkva (TASZSíp. A moszkvai Világifjúsági; Fórum szerda délutáni ülésén folytatták »Az ifjúság és a le­szerelés« téma megvitatását. — A fő feladat ebben a kér­désben — hangozhatta felszó­lalásában Marian Renke, a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség első titkára — át-, térni a terméketlen vitáról a leszerelés tényleges megvalósí­tására. — Az általános, teljes és el­lenőrzött leszerelés — muta­tott rá Renke — hatalmas ösz- szegeket szabadítana föl a bé­kés építésre, a gyengén fejlett országok megsegítésére. A Fórum részvevői több esetben viharos tapssal szakí­tották meg Michael Goldman- nak, az angol ifjúság képvise­lőjének felszólalását. Michael Goldman beszélt arról a veszélyről, amely Ang-, liAU fenyegeti a területén levő amerikai katonai támaszpon­tok miatt. Mi azonban mind nagyobb erővel küzdünk e tá­maszpontok ellen — jelentet­te ki. Továbbra is számos üdvözlet érkezik a Világifjúsági Fórum címére különböző országok tár­sadalmi szervezeteitől és köz­életi személyiségeitől. Szerda este olvasták fel az ülés részvevői előtt dr. Mün- nich Ferencnek, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnökének üdvözletét. * * * Szerdán az írók központi há­zában megnyílt a nemzetközi fórum-klub. A Világifjúsági Fórum ideje ajatt ebben a klubban találkoznak majd a Fórum részvevői neves szovjet és külföldi közéleti személyi­ségekkel, tudósokkal, írókkal, művészekkel és sportolókkal. A klubban hangversenyeket tartanak, és bemutatják a moszkvai nemzetközi filmfesz­tiválon díjazott filmeket. (MTI) Amerikai sugárhajtású repülőgépeket kap a pakisztáni hadsereg Delhi (TASZSZ). A Tidies of India washingtoni tudósítójá­nak jelentése szerint a pakisz­táni hadsereg nemrégiben egy F—104 típusú, sugárhajtású gé­pekből álló vadászrepülőrajt kapott az Egyesült Államok­tól. Néhány hónapon belül Pa­kisztán valószínűleg újabb re­pülőrajt kap ugyancsak F— 104-65 gépekből. A tudósító rá­mutat, hogy Ázsiában Pakisz­tán az egyetlen ország, amely ilyen repülőgépekkel rendelke­zik. Az F—104-es sugárhajtású gépek ugyanis irányítható lö­vedékekkel is felszerelhetők. (MTI) Hammapskjöld „hűvös“ fogadtatása Bizertában Az Egyesült Államok elnökéi nek az az elhatározása, hogy nem zárja be az ajtót a tárgya­lások előtt — folytatja a kom­mentátor —, annak köszönhe­tő, hogy Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár, aki Burgiba elnök meghí­vására Tuniszban tartózkodik, hosszas halogatás után szerdán Bizertába látogatott. A város felé vezető úton a főtitkár ko­csiját francia idegenlégiósok tartóztatták fel és átkutatták. A kocsi csak ezután folytathat­ta útját a romos, franciák által összelőtt város felé Ott közölték vele, hogy »a Pá­rizsból érkezett utasítás szerint« a támaszpont francia főparancsnoka nem fogadhatja. A francia fővárosban már eddig is vegyes érzelmekkel fi­gyelték Hammarskjöld tunéziai tartózkodását. Szerdán este a francia külügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletet tar­tott, s ismertette Hammarsk- jöldnek Couve de Murville-hez intézett levelét, valamint a francia külügyminiszter vála­szát. Hammarskjöld levelében ar­ról ír, hogy a francia kormány nem tartva be az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának határoza­tát, nem vonta vissza a fran­cia csapatokat eredeti állásaik­ba. Couve de Murville válasza rendkívül rövid és hideg han­gú. Megfigyelők szerint tplaj- donkénoen De Gaulle elnöknek az utóbbi időben az ENSZ-szel szemben tanúsított magatartá­sát képviseli. A francia kül­ügyminiszter megjegyzi, hogy a főtitkár a tunéziai elnök meghívására utazott Tuniszba, és levele »úgy látszik, a tuné­ziai kormány álláspontját tük­rözi«. Couve de Murville leve­léhez csatolta a francia kor- mány jegyzékét, amelyet a szerda esti minisztertanácson szövegeztek meg. A jegyzék — amely egyébként azt állítja, hogy a franciák még mindig hajlandók tárgyalni Tunéziá­val a bizertai válság rendezé­séről — Couve de Murville szerint fölöslegessé teszi, hogy Hammarskjöld Párizsba láto­gasson, hiszen a jegyzék útján a főtitkár tájékoztatva lesz a francia kormány álláspontjá­ról. A külügyminisztérium szó­vivője ugyancsak megerősítet­te, hogy a francia kormány nem tartja szükségesnek Ham- marskjölddel megvitatni a helyzetet. Arra a kérdésre, vajon miért tartóztatták fel a főtitkár ko­csiját Bizerta előtt, a szóvivő csupán annyit mondott, hogy Hammarskjöld elmulasztotta tájékoztatni a francia hatósá­gokat látogatási szándékáról. Bizertában a katonai helyzet még mindig feszült, a kom­mentárok szerint azonban a tunéziai kormány most inkább diplomáciai síkon fokozza a hadviselést. Monzsi Szlim, Tunézia ENSZ-küldötte szerdán meg­Bécsben meghalt Liszt Ferenc unokaöccse, a Liszt család utolsó sarja Bécs (MTI). Eduard Díszt professzor, a Bécsi Jogtudomá­nyi Egyetem nyugalmazott ta­nára, Liszt Ferenc unokaöccse és a Liszt család utolsó sarja 94 éves korában elhunyt. Liszt professzor haláláig a bécsi Osztrák—Magyar Társaság díszelnöke volt. beszélést tartott az ENSZ af­ro—ázsiai csoportjának képvi­selőivel. A csoport egyik tag­ja elmondotta,' hogy kormá­nyának álláspontját ismertetve Monzsi Szlim kijelentette: to­vábbra is kitartanak amellett, hogy a francia csapatokat von­ják ki Tunéziából, és kérni fogják a Biztonsági Tanács újabb ülését. Jól értesült kö­rök szerint lehetséges, hogy a tanács pénteken összeül. Tunézia washingtoni nagy­követe, Burgiba elnök fia csü­törtökön reggel Tuniszból visszautazott állomáshelyére. A repülőtéren elmondta, hogy részletes jelentést terjesztett kormánya elé a Biztonsági Ta­nács üléséről. Megerősítette, hogy Tunézia újabb ülés össze­hívását fogja kérni. Hasszán marokkói király az észak-afrikai államfők össze­hívását javasolta a bizertai válság megvitatására. (MTI) a Szovjetunió békés javas­latai óriási világvisszhan­got keltettek, s annak is, hogy a nyugati tá­borban látásmódbeli különb­ségek mutatkoznak. Míg Ade­nauer és De Gaulle a hideg­háború élvonalában vannak, és »a határozottság politikáját« követelik, a brit kormány ép­pen ellenkezőleg, tartózkodó­nak mutatkozik a katonai in­tézkedések meghozatalában, és a tárgyalásokon alapuló meg­oldást javasolja. És ez az ész- szerű út — írja végül a l’Hu- manité hírmagyarázója. — A kardcsörtetés, amely egyébként nem tudja meg­félemlíteni a Szovjetuniót, nem jó eszköz a lojális tárgyalások előkészítésére. Európa és a világ népei azt kívánják, hogy Nyugat-Berlin dolgában induljanak meg a tárgyalások. (MTI) A dét-rhodeziai lakosságnak alig több mint egy százaléka szavazta meg a népellenes alkotmánytervezetet Salisbury (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentése sze­rint Salisbury-ben nyilvános­ságra hozták a szerdán tartott népszavazás részeredményét. Mint a hivatalos közlemény megállapítja, Dél-Rhodesia öt­ven választókörzetéből 39 kör­zetben 32 878 szavazó fogadta el az angolok által kidolgozott alkotmánytervezetet, és 15 625 szavazott ellene. A reakciós választási törvény alapján ugyanis az ország hárommillió lakosa közül csupán 83 000 rendelkezik választójoggal, és ezek közül mindössze négyezer képviseli az ország lakosságá­nak 94 százalékát alkotó nége­reket. Ezek az adatok bizonyít­ják elsősorban azt, hogy az európaiak közül is több ezer ellenzi az alkotmányterveze­tet, de azt is mutatják, hogy az angol hatóságok rendőrsor- tűzzel és békés tüntetők meg­gyilkolásával sem tudják el­fojtani a hazafiak hangját. Az eddigi eredmény alig több mint egy százaléka a három- milliós lakosságnak. A Zákány és Vidéke Körzeti FöldmOvesszöyethezet szakképzett betonteíep-vezetöt keres fölvételre. Erkölcsi és működési bizo­nyítvány szükséges. Telefon : Gyékényes 207. (3779)

Next

/
Thumbnails
Contents