Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-04 / 155. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja XVIII. évfolyam, 155. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1961. július 4. MAI SZiMUNK TARTALMÁBÓL: Hová áil Batki elvtárs? (3. o.) Kombájnnal a somogyjádi határban (5. o.) Szélnek eresztett kulturális élet (6. 0.) Gyorsítsuk meg a szalmalebúzás és a tarlóhántás ütemét Gépállomásaink az aratás­ban jó eredményeikről adhat­nak számot. Aratógéppel 7908 holdról, rendrearatóval 11 589 holdról vágták le a gabonát, és a kombájnok teljesítménye el­érte a 10 470 holdat. Nem ta­pasztalható ugyanekkora len­dület a szalmalehúzásban és a tarlóhántásban. A szalmalehú­zás nemcsak azért fontos, hogy ne vesszen kárba az alomnak való, hanem azért is, mert le­hetővé teszi az alapvető agro­technikai feladat elvégzését, a tarló megmunkálását. A tarló megmunkálásának fontosságát ismerik a mező- gazdasági szakemberek, tsz- gazdák. Elvégzését évről évre el is határozza minden mező- gazdasági üzem, mégis mikor megvalósítására kerülne sor — bár esztendőről esztendőre je­lentős a javulás — a kezdet kezdetén megtorpannak, s a mulasztást később nem lehet pótolni. Ez tapasztalható most is. Bármerre járunk a megyé­ben, sajnos a kombájnszalmát sok helyütt ott látjuk még a táblán. Igen gyakran még a törekvéssel sem találkozik az ember, hogy nekifognának a szalmalethúzásmak és a tarló­hántásnak. E feladatok megoldása két szereplőre vár. Az egyik a tsz, a másik a gépállomás. Gépál­lomásaink készítettek szalina- lehúzókat megfelelő mennyi­ségben. A legtöbb helyen azon­ban azért nem fognak neki a lehúzásnak, mivel a tsz-ek ré­széről ellenállás mutatkozik. Megértjük, mert meg kell ér­tenünk, hogy tsz-einkben a munkaerő jelentős részét le­köti még a növényápolás és a takarmánybetakarítás. A szal­mát pedig akkor óhajtják le­húzni, amikor ugyanabban az időben fel is tudják kazalozni. Azonban semmiképpen sem helyes ez az álláspont, ugyanis a napokig megmunkálatJanul hagyott tarló sok vizet elpáro­logtat. Éppen ezért tsz-ainkne gördítsenek akadályt gépállo­másaink elé a szalma lehúzá­sát illetően, ellenkezőleg, kö­veteljék meg gépállomásaink­tól e munka elvégzését. Ott, ahol aratógéppel vagy ritkább esetben kézi kaszával aratják a gabonát, azaz keresz­teket raknak, szépen halad a keresztek közötti tarlóhántás. Ha tsz-eink ott elvégeztetik a tarlóhántást, akkor nem azt jelenti-e ez, hogy ismerik en­nek a munkának a jelentősé­gét? Ezért érthetetlen, hogy a kombájn aratta területeken miért nem lehet ugyanilyen fo­lyamatosan hántani a tarlót. Föltétlenül helyes, ha tsz- eink és gépállomásaink egy­mással karöltve biztosítják a kombájnszalma lehúzását és a tarlók mielőbbi hántását. En­nek a munkának kezdeménye­zői a gépállomások legyenek; húzzák le a szalmát a tábla szélére, serkentve ezzel tsz-ein- ket is a tarlómunkák elvégez­tetésére. Néhányszor az az el­lenvetés is elhangzik, hogy »tegnap fejeztük be a táblán a kombájnolást". Hiszen ép­pen az jellemezné a helyes munkaszervezést, ha a tegnap kombájnolt táblán ma már a szalmalehúzók dolgoznának, őket pedig azonnal követnék a talajmunkáló gépek. Mint ismeretes, a tarlóhán­tást végezhetjük tárcsával vagy különböző mélységben ekével. Igen jó munkát végez az egyirányú tárcsa is. Füg­getlenül attól, hogy a tarlón még az idén vagy csak a kö­vetkező év tavaszán vetünk, a korszerű agrotechnikai elgon­dolások alapján a 30 cm-es mélyszántás a legcélszerűbb. A gabona learatása után tehát minél nagyobb területen végez­zünk nyári mélyszántást. En­nek előnyeiről a nagyobb ter­mésátlagok tanúskodnak ott, ahol — tsz-ekben és állami gazdaságokban — alkalmazták ezt a talajművelési eljárást A tarlóhántás ütemének fo­kozása a tsz-ek és gépállomá­sok elsőrendű érdeke. Szüksé­ges ez azért is, mert nemsoká­ra elérkezik a nagy cséplés ideje Napok múlva a lennyű- vés és az aprómagvak cséplé- se is megindul. Ezek a mun­kák mind erőgépeket kötnek le. Tehát mind kevesebb gép jut a későbbi időszakban! a szalma lehúzására és a tarló­hántásra. Szívleljék meg mind­ezt tsz-eink, gépállomásaink, s végezzék olyan lendülettel a szalmalehúzást és a tarlóhán­tást, mint amilyen lendülettel a gabonát aratják. Pecze Lajos főmezőgazdász. Minden erejüket as aratásra össspontosítják as ötvöskónyiak Az ötvöskónyi Aranykalász Termelőszövetkezetben a múlt héten kezdték vágni az őszi árpát. A Nagyatádi Gépállo­más egy SZK—3-as szovjet kombájnt és egy rendrearató gépet kölcsönzött a tsz-nek. A két géppel a 103 kát. holdnyi őszi árpából eddig mintegy 75 kát. holddal végeztek. Ebből a 75 holdból mindössze 3 hold­nyit arattak kézi erővel, azt is a gép számára kedvezőtlen, rosszabb földeken. Az őszi ár­pa után megkezdik a 40 hol­don vetett olasz búzát. Recsek Ferenc tsz-elnök sza­vai szerint azon igyekeznek, hogy a napokban végezzenek a kukoricakapólással, a burgo- nyatöltögetéssel és a réti szé­na betakarításával. így azután minden erejüket a hét végén kusza alá érő kenyérgabona aratására fordíthatják. Erre nagy szükség is lesz, mert a 750 kát. holdnyi kalászosnak majdnem a felét kézi kaszával kell levágni. Ezt az elnök így magyarázza: — Ez a szövetke­zet tavaly alakult. A gépesí­téssel még kezdetlegesen ál­lunk. Ebben a helyzetben na­gyon jólesik a Nagyatádi Gép' állomás segítsége. A rendrevá- gón és kombájnon kívül egy Zetort, két Beloruszt és a tar­lóhántáshoz két szántótraktort kapunk. Az aratási munkák­ból idősebbek, fiatalabbak egy­aránt kiveszik részüket. Per sze, hogy mennyit aratnak le kaszapárok, az függ a más tsz-ekből átcsoportosítandó gé­pek segítségétől is. Ezután elmohdotta, hogy a gabona tárolásával nem lesz­nek különösebb nehézségeik. Jelenleg van egy 25 vágom be­fogadó képességű magtáruk, és most kapnak egy 60 ezer fo­rint költséggel tatarozott épü­letet erre a célra. Kapacitása 15 vagon. — Annyi bizonyos — foglal­ta össze Recsek elvtárs —, hogy az ötvöskónyiak munka­kedvével most sincs baj, de nem lesz fennakadás nálunk az aratási munkák dandárjá­ban sem. Jól fizetett az előcsíráztatott burgonya A kadarkúti Béke Tsz-ben egy-egy kát. holdról 55—60 mázsa exportminőségű előcsíráztatott burgonyát szedtek föL Kozák Miklós tsz-elnök, Jandzsó József és Jandzsó zsefné megelégedéssel vizsgálja a jó termést. A barcsi járásban javul a földművesszövetkezetí vezetőségek munkája (T udósítónktól.) A barcsi járás két körzeti földművesszövetkezetében 350 választott vezetőségi és 142 egyéb bizottsági tag tevékeny­kedik. A múlt évihez viszonyít­va sokat fejlődött a földműves­szövetkezet választott vezető­ségének munkája. Főként az igazgatóságok és a felügyelő bizottságok munkája javult Az igazgatóságok és felügye- iőbizotteágok havonta ülésez­nek. A választott vezetőségek múlt évi ellenőrzési tervüket az első félévben 29 százalékra teljesítették, ez év hasonló időszakában pedig 39 százalék­ra. Bár ez az eredmény még nem kielégítő, de arról tanús­kodik, hogy fejlődés van az ellenőrző munkában. Az ellen­őrzésiben jó munkát végez Deák Aranka, a csokanyavi- sontai földművesszövetkezet felügyelő bizottságának elnöke, Hegedűs Ferenc és Győri Já­nos, a csokonyavisontai föld­művesszövetkezet igazgatósá­gának tagjai, Deutsch István homokszentgyörgyi, Laklia Mi­hály babócsai és Kudor Ferenc- né barcsi igazgatósági tagok. Nemzetközi talajvédelmi tanácskozás Budapesten Hétfőn délelőtt a Földműve­lésügyi Minisztériumban meg­nyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa államainak nemzetközi talajvédelmi ta­nácskozása. A tíznapos konfe­rencián a szocialista országok szakemberei a talajvédelem és a talajjavítás időszerű problé­máit vitatják meg. A tanácskozást Keserű Já­nos földművelésügyi miniszter- helyettes nyitotta meg. Hang­súlyozta, hogy a talajtannak hazánkban nagy hagyományai vannak. Az első szikjavítás például kereken kétszáz évvel ezelőtt kezdődött meg, a felsza­badulásig mégis igen kevés történt a talaj-termelékenység fokozása érdekében. Az utóbbi tizenöt év alatt viszont csak­nem hatszázezer holdnyi terü­let talaját javították meg. En­nek ellenére a feladatok meg­oldásának még csak az elején tartunk, hiszen a kisparceliás gazdaságok méretei mellett nem lehetett ezt a munkát szé­leskörűen bővíteni. Bizonyo­sak vagyunk benne — mondot­ta Keserű János —, hogy ez a tanácskozás segít meghatá­rozni a talajvédelem és talaj- javítás legjobb módszereit és segít széles körben elterjeszteni az egyes országokban már be­vált legkorszerűbb eljárásokat. Keserű János megnyitója után megkezdődtek a beszámo­lók a talajvédelem és a talaj- javítás időszerű kérdéseiről; (MTI) Megkezdték a Barátság olajvezeték magyar szakaszának építését Több mint egyhónapi gon­dos előkészület után Drégely- palánknál, a csehszlovák határ közelében megkezdték a Szov­jetuniót Lengyelországgal, Csehszlovákiával, a Német De­mokratikus Köztársasággal és Magyarországgal összekötő Ba­rátság olajvezeték magyar sza­kaszának építését. A Kőolaj­vezeték Vállalat dolgozói elő­zőleg a nyomvonalnak mint­egy húsz pontján védőcsövek elhelyezésével készítették elő a vezetékcsövek beépítését. A Barátság olajvezeték ma­gyar szakaszának első, ezer­kétszáz méter vezetéke már a nyomvonalon fekszik. (MTI) A marcali járásban 850 úttörő segített a mezőgazdasági munkákban (Tudósítónktól). A június közepére összetorló­dott növényápolási munkák meggyorsítására a hívó szóra késlekedés nélkül kapcsolódtak be az úttörők a marcali járás­ban. A legtöbb községben — azonkívül, hogy sokan szüleik­kel együtt részt vettek a csalá­doknak kimért kapásnövónyek gyomtalanításában — nevelőik vezetésével brigádokat, munka­csapatokat alakítottak és segí­tettek a termelőszövetkezetek tagjainak. 850 úttörő mintegy kétezer munkanapot dolgozott a közös gazdaságokban. Eddig 30 hold kukoricát, 10 hold napraforgót, 6 hold szőlőt ka­páltak meg — ez utóbbit meg is kötötték —, és 12 mázsa új burgonyát szedtek föl. Részt vettek a repcemag rostálásá­ban, a zsákbélyegzésiben,, se­gédkeztek a kévék összehordá­sában, a lóvezetésben, anyaro­zsot és burgonyabogarat szed­tek. Az úttörőbrigádok legtöbb helyen ezután is együtt marad­nak, hogy ha szükség lesz rá­juk, ismét segíthessenek. Két- helyen megszervezték a riadó­láncot; Tapsonyban is percek alatt együtt lesz a brigád a hí­vásra. Orvosokat gyógyszerészeket tüntettek ki Szombaton Budapesten, a Semmelweis Teremben orvoso­kat, gyógyszerészeket tüntettek ki. Megjelent az ünnepségen dr. Doleschall Frigyes egész­ségügyi miniszter, dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság Tudományos és Kulturális Osztályának ve­zetője is. Dr. Doleschall Frigyes 31 orvosnak »Kiváló orvos«, 70 orvosnak »Érdemes orvos«, hat gyógyszerésznek »Kiváló gyógyszerész«, 12 gyógyszerész­nek »Érdemes gyógyszerész« jelvényt és oklevelet adott át. Megyénk orvosai közül »Ki­váló orvos« címet kapott dr Kerek Sándor, a kaposvári kórház szemészfőorvosa. Az »Érdemes orvos« címet dr. Szundy Aladár, a megyei TBC Gondozó Intézet vezető főorvo­sa és dr. Mázsa Ernő, a Ren­delőintézet gyermekgyógyász szakorvosa kapta meg. Korbai Ottót, a Kossuth téri gyógyszer- tár vezetőjét »Érdemes gyógy­szerész« Jelvénnyel, illeve ok­levéllel tüntették ki. JÚLIUS 16-ÁN megyei honvédelmi nap Kaposvárott Fegyveres torna- és műrepülő-bemutatók, motorverseny, hajómodellező bemutató és más izgalmas látványosságok A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség, a Hazafias Népfront, a tanács, a KISZ és a szak- szervezetek közös védnökségé­vel július 16-án Somogybán első ízben rendeznek megyei honvédelmi napot. Célja a la­kosság szórakoztatása, a hon­védelmi sportágak népszerűsí­tése, a nép és a fegyveres erők közötti kapcsolat elmélyítése. A Kaposvárott megrendezendő honvédelmi nap eseményei a város négy pontján bonyolód­nak le. A Dózsa-sportpályán lesz az ünnepi megnyitó, majd ezt magyar—szovjet fegyveres tornabemutató, modellező mű­repülés, motoros akrobata- csoport mutatványai követik. Szarkaváron kerül sor a mo- tocross-verseny országos, dél- dunántúli bajnoki fordulójára. Sok látványosságban lesz ré­szük azoknalc, akik a kaposúj- laki közforgalmi repülőtéren megtekintik a műrepülő egyéni és csoportos bemutatókat, a ballonvadászatot, a csportos ejtőernyős ugrást és a harcá­szati bemutatókat. (Az ország legjobb MHS műrepülői, ejtő­ernyősei jönnek el Kaposvárra. Sokakat érdekel majd — kü­lönösen a gyerekek közül — a strandfürdőben megrendezendő hajómodellező, búvár-bemutató és halvadászat. A rendezvényeket bizonyára nagy érdeklődés előzi meg, ép-1 Béke Szállótól. pen ezért a jegyeket elővétel­ben is árusítják. Árusítanak általános, minden rendezvény megtekintésére érvényes be­lépőjegyeket, de lehet vásárol­ni csak egy rendezvényre szó­lót is. A rendezők gondoskodnak arról is, hogy mindenütt meg­felelő mennyiségű és választé­kú enni- és innivaló álljon a közönség rendelkezésére. Bi­zottság alakult az érdeklődők helyszínre szállításának meg­szervezésére. A ki- és beszállí­tás időpontjában sűrített busz­járatokat indítanak a Dózsa- sportpályáról, a Széchenyi tér­ről, a vasútállomástól és a

Next

/
Thumbnails
Contents