Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-25 / 173. szám

TfLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ' Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 173. szám. Ára 50 FILLÉR Kedd, 1961. július 25. ......... 1 ------- ---------------------------­M AI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Jubileum Csurgón (3. o.l Egységesen, egy emberként! (5. o.) Hetvenöt esztendős jubileumát ünnepli Kaposvár - Kanadában (6. o.) A sertéshizlalási fejleszti egyik fő üzemágáyá a marcali Vörös Csillag Tsz Az idei 500 helyett jövőre 1300, két év múlva 2300 hízót adnak közfogyasztásra A Földművelésügyi Minisztérium felhívása: Alkotmányunk ünnepére országoson fejezzük be az első közös gabonabetakarítást A marcali Vörös Csillag Tsz- ben elkészítették a több évre szóló termelési programot. Eszerint a sertéstenyésztést és -hizlalást fejlesztik egyik leg­főbb üzemággá. Hízott sertés­ből az idei 500 darabbal szem­ben 1962-ben 1300-at, az azt követő évben pedig 2300 dara­bot szándékoznak közfogyasz­tásra adni. Merész ez a terv, de megvalósítható, mert szi­lárd alapokon nyugszik. A 2300 holdas területnek egy olyan részén, ahol másfél éve még eke szántott, egy bő­vülő és bővíthető nagyüzemi sertéstelep áll. A kocák számá­ra 40 férőhelyes, cseréptetős fiaztatót emeltek. Az idén újabb 60 kutricát készítenek, mert máris van 106 kocájuk, s a ’jövő évek süldőmennyiségé­nek biztosítására még a nyár végén tenyésztésbe fognak 50 kocasüldőt, 1962-ben pedig 200-ra növelik a kocák számát. anyag vásárlása nélkül meg­hizlalhatják a tervezett meny- nyiségű sertést. Jelenleg négy sertésszállá­suk van. Szerfás, szalmatetős valamennyi. Egyszerre össze­sen mintegy 900 hízó fér el bennük. A férőhelyeket a to­vábbiakban szintén gyarapít­ják a program szerint. A hiz­laláshoz szükséges mennyiségű takarmányt saját maguk ter­melik meg. Az 1961—62-es gazdasági év vetéstervét már ennek a célnak rendelik alá Ezeket a terveket dolgozták ki a marcali Vörös Csillagban a nagyüzemi termelés szakosí­tása első, határozottabb lépé­sének megtételére. Közben ter­mészetesen nem feledkeznek meg a mai, mindennapi tenni­valókról sem. Az idei évre elő­irányzott 500 hízóból 300 da­rabot már az első félévben át­adtak az Állatforgalmi Válla­dőjük, és hízóban áll 200 ser­tésük. A süldőket falkásítva hizlalják. Kisüzemi »tételeket« sosem értékesítenek — min­den alkalommal legalább 51 hízót szállítanak, így 1,50 fo­rint helyett 2 forint a kilón­kénti felár. Egy új rendelkezés lehetővé teszi, hogy 121 kg-on felüli hí­zójáért 16 forint kilónkénti árat kapjon a termelőszövet­kezet. A marcaliak számításai szerint eddig is érdemes volt 15,50 forintos áron eladni a 110 kilós hízót. Most még job­ban járnak, ha az 50 fillérrel magasabb árért legalább 11 kilót ráhizlalnak mihden ser­tésre. Két hét szükséges eh­hez. Ha például egy 51 dara­bos falkát 14 nappal tovább tartanak, a súlytöbblet a nép­gazdaság szempontjából azt je­lenti, mintha öt hízóval többet kapott volna. A tsz szempont­jából pedig — a felárral A Földművelésügyi Minisz­térium örömmel fogadta a csengeri és a tiszalöki járás versenyfelhívását, értékeli a versenyt, s mindent megtesz, hogy e nemes vetélkedés az or­szág valamennyi járásában ki­magasló eredményeket hozzon. A szövetkezeti parasztok szorgalma, a jobb munkaszer­vezés, a kedvezőbb technikai feltételek, s az időjárás lehe­tővé teszik, hogy a termelőszö­vetkezetek az országban az el­ső közös gabonatermést az elő­ző éveknél gyorsabban taka­rítsák be. A gabona aratása be­fejezéshez közeledik. A kom­bájnok segítségével a kenyér- gabonának több mint 30 szá­zalékát már el is csépelték. A cséplőgépek nagyrésze meg­kezdte a munkát; mintegy 10 ezer cséplőgép segíti a gyors betakarítást. A behordás-csép- lés mellett a nyári talajmun­kákhoz a gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben mint­egy 2000 lánctalpas és 12 000 kerekes traktor áll rendelke­zésre elengedhetetlen azonban a fel­adat megoldásához az is, hogy az irányító párt és állami szer­vek, gépállomások adjanak se­gítséget a hármas tennivaló: az aratás, a cséplés és. a nyári ta­lajmunkák befejezéséhez. Egy cséplőgéppel országosán mint­egy 250 hold vegyes gabonát kell elcsépelni. Ahol lehetőség van rá, a gazdaságok két mun­kacsapatot kettős műszakban foglalkoztassanak. A gépek folyamatos üzemel­tetése végett a közvetlen ke­resztből cséplés mellett a gaz­daságok teremtsék meg a 'ga­bonahordás, a szü kséges mér­vű asztagolás, az üzemanyag­utánpótlás, a gyors gépjavítás feltételeit. Törekedjenek arra, hogy a cséplésben részt nem vevő traktorok kettős műszak­ban végezzék a talajmunkákat, s a termelőszövetkezetek kép­zett, hozzáértő traktoristáikat e célra adják segítségül a gép­állomásoknak. Gondoskodja­nak arról, hogy a kombájn­szalmát mielőbb betakarítsák, e a szántótraktorok akadályta­lanul forgassák alá a tarlót. A Földművelésügyi Minisz­térium felhívja a termelőszö­vetkezetek elnökeit, a gépállo­mások és állami gazdaságok igazgatóit, az irányító szervek vezetőit, hogy hatékony intéz­kedésekkel segítsék a versenyt. A minisztérium a verseny si­kere érdekében valamennyi megye részére — amelyek a cséplést augusztus 20-ra befe­jezik — értékes jutalmakat tűz ki. Jutalomban részesíti a leg­jobban dolgozó termelőszövet­kezeteket, gépállomásokat, va­lamint a legjobb munkát vég­ző irányító szervek arra érde­mes dolgozóit, illetve vezetőit. A minisztérium bízik benne, hogy az országos méretű ver­seny meghozza eredményét, és augusztus 20-ra befejeződik az első közös gabanabetakarítás az országban. (MTI) Ezeknek szaporulatából lesz annyi süldőjük, hogy alap­latnak. Rövidesen leválaszta­nak 300 malacot, van 160 sül­együtt — 8 ezer forint tiszta hasznot eredményez. Szántóversenyt rendeztek Ordacsehiben Vasárnap délelőtt a Fonyódi Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya más szervek közre­működésével járási szántóver­senyt rendezett Ordacsehiben. A versenyen — amelyet ezút­tal elsőként rendeztek meg a megyében — a járás legjobb állami gazdasági, gépállomási és termelőszövetkezeti trakto­rosai mérték össze tudásukat. A szemerkélő eső ellenére szép számmal összegyűlt közönség előtt Balassa Béla, a járási me­zőgazdasági osztály vezetője nyitotta meg a versenyt, majd dr. hammer Kálmán, az Ag­rártudományi Egyesület szak­osztályának vezetője méltatta a szántóverseny hasznosságát, szerepét a mezőgazdasági kul­túra fejlesztésében, és ismer­tette a verseny alapvető köve­telményeit. A pályák kisorsolása után az erőgépek felvonultak a ki­jelölt területekre, majd rakéta­A Magyar Vöröskereszt Or­szágos Központjának szerve­zésében alakult brigádok a múlt héten két napon át vizs­gálták megyénkben a tsz-ek, állami gazdaságok és gépállo­mások egészségügyi körülmé­nyeit. A vizsgálaton részt vet­tek Bíró Lajos, a Magyar Vö­röskereszt Országos Központjá­nak főelőadója, dr. Simon László, az Egészségügyi Mi­nisztérium főelőadója, Gere István, a MEDOSZ központ ki­küldöttje, valamint a Vörös- kereszt megyei vezetősége mel­lett működő mezőgazdasági munkacsoport tagjai. A brigá­dok a siófoki, a fonyódi, a marcali, a kaposvári és a tabi járásokban tevékenykedtek. Pénteken délelőtt Bíró Lajos főelőadó összefoglalta a ta­pasztaltakat. Megállapította, hogy a vizsgált helyeken a szo­ciális és kulturális alapból meglehetősen keveset fordítot­tak egészségügyi célokra. Ja­vasolta, hogy ahol. az még nem történt meg, állítsanak be jelzésre megkezdte a szántást a 18 versenyző traktoros.. Mun­kájuk minőségét tíz pontozó bíró ellenőrizte. A versenyzők általában óvatosan, meg-meg- állva vezették gépüket, hibát többnyire az összeszántásnál, a barázda húzásánál követtek el. Délben a bíráló bizottság megkezdte a pontozólapok ki­értékelését, majd másfél óra múlva kihirdettek az eredmé­nyeket. Az első helyezést Haj­nal Ferenc, a Lengyeltóti gép­állomás traktorosa szerezte meg 78 ponttal. A második he­lyen Nagy Lajos, ugyancsak a Lengyeltóti Gépállomás dol­gozója végzett 72 ponttal. Dö­mötör Gyula, az ordacsehi Március 15. Termelőszövetke­zet traktorosa 69 pontot szer­zett, s a harmadik helyre ke­rült. A további sorrend: 4. Sinkovits Ferenc (fonyódi Ma­egészségügyi felelősöket. Szük­séges, hogy az állami gazdasá­gokban is alakítsanak vöröske­resztes alapszervezeteket. Be­szélt az egészségügyi felelősök továbbképzéséről és arról, hogy a tsz-vezetőknek nagyobb gon­dot kell fordítaniuk a közös gazdaságok egészségügyére. In­dítványozta, hogy a Vöröske­reszt járási és megyei, vala­mint a KÖJÁL illetékes szer­vei tartsanak gyűléseket a já­rásokban, s ismertessék a me­zőgazdaság egészségügyében tapasztaltakat. Végül hangsú­lyozta, hogy növelni kell az elsősegélynyújtók számát, s a szűrő- és egyéb vizsgálatok hiá­nyosságait mihamarabb meg kell szüntetni. A Magyar Vöröskereszt Or­szágos Központjának főelőadó­ja elismerését fejezte ki a KÖ­JÁL megyei igazgatójának és közegészségügyi előadójának a mezőgazdaság közegészség- ügyében végzett jó munkáju­kért. gyár Tenger Tsz), 5. Gyurko- vics Imre (Lengyeltóti Gépál­lomás) és 6. Czár Antal (Len­gyeltóti Gépállomás). Az ünnepség befejezéseként Kovács László járási KISZ-tit- kár emlékzászlót adott át a nyertesnek »A járási szántó- verseny legjobb ifjú traktoro­sának« felírással. A verseny részvevői könyvjutalmat kap­tak. A három első helyezett in­dul majd a közeljövőben ren­dezendő megyei szóntóverse- nyen. Nagyteljesítményű gépekkel növelik a külszíni szénbányák termelését a második (élévben A Nehézipari Minisztérium fokozottan fejleszti a külszíni szénbányákat.. Most készítik elő az oroszlányi szénbányák­hoz tartozó szépvízéri külfej­tést és még ebben az évben megkezdik a munkát a Pécsi Szénbányászati Tröszt vasasi külfejtésén. Nagyobb arányú új bányanyitásra az ötéves terv későbbi éveiben Visontán kerül sor. Jövőre már meg­nyitják a visontai külszíni bá­nya első részét. Most elsősorban az üzemben levő hat külfejtés műszaki be­rendezését fejlesztik. Ebben az évben a kis kotrógépekről va­lamennyi bányában áttérnek a nagy kotrógép-egységekre. Erőteljesen folytatják az or­szág legnagyobb külfejtésű bányájának, az ecsédinek ta­valy megkezdett rekonstruk­cióját. Az NDK-ból beszerzett két nagyteljesítményű gép dol­gozik már ott. Az új gépek nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a külszíni, bányák termelése az első félévi napi 430 vagonról a második félévben napi 690 vagonra, majdnem 7000 ton­nára növekszik. Bnyádvizspialot tarlóit megyénkben a Magyar Vöröskereszt Országos Központja A szegedi szabadtéri játékokon megtartották a Bánk bán bemutatóját A Földművelésügyi Minisz­térium a két járás kezdemé­nyezése alapján felhívással fordul az ország valamennyi termelőszövetkezetéhez és ál­lami gazdaságához, hogy a cséplést augusztus 20-ára, al­kotmányunk ünnepére orszá­gosan fejezzék be. Augusztus végére minden tarlót hántsa- nak fel, illetve minél nagyobb területen végezzék el a nyári mélyszántást. A kedvező feltételek mellett A szegedi szabadtéri játéko­kon vasárnap Erkel: Bánk T>áTf című operáját adták elő. Az előadáson megjelent Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács első elnökhelyettese, valamint állami és kulturális életünk számos más kiválósá­ga. Megjelent M. Grigorov, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának ti tkára, N. Papazov bolgár művelődés­ügyi miniszter, akik szabdasá- gukat töltik Magyarországon, s a művészeti eseményre Sze­gedre látogattak. Jelentés a földekről Szedik a vetőburgonyát a Lábodi Állami Gazdaságban A vetőburgonya termesztése egyik fő feladata a Lábodi Ál­lami Gazdaságnak. A nagykor­pád: kerületben van a vetés- terület mintegy 40 százaléka, 636 katasztrális hold. A levél- tetvek rajzása előtt megjárat­ták szárzúzó géppel az ültet­vényt, így megelőzték a levél­sodródás nevű vírusos betegsé­get, és egyúttal siettették az érést is. A korai fajtáik — a kifli és a gülbaba — már be­értek, s megkezdhették szedé­süket. Egyelőre csak a forgóvillás verbecset állították munkába. Van ugyan két burgonyakom­bájnjuk, de a tavalyi betaka­rításkor ezek 90—90 holdat teljesítettek, s ez a munka any- nyira igénybe vette őket, hogy felhordó láncukat javítani, pó­tolni kell. A pótalkatrészt meg­rendelték a Német Demokra­tikus Köztársaság gyártó üze­métől. A betakarítás fnind sürgő­sebbé válik, hiszen folyamato­san érik a burgonya a többi táblán is. Ezért most a két kombájnból egyet állítanak össze a szerelők. A verbecs ed­dig 25 holdon forgatta ki a gu­mókat. A ldfli'burganya 40, a gülbaba pedig 70 mázsát ter­mett holdanként. Ha meghagy­ják a szárat, 25 százalékkal na­gyobb lett volna a hozam. Mégis gazdaságosabb és célsze­rűbb az alkalmazott eljárás, mert így egészséges vetőgumót takarítanak be. Jól fizet a külföldi búza — a tervezettnél több gabonát adnak el a nagyatádi járásban (Tudósítónktól.) Az őszi árpa és búza aratá­sát befejezték a nagyatádi já­rásban. A rozsnak 60, a zabnak 70, a szöszösbükkönynek 91 százalékát vágták le. A járás 28 termelőszövetkezetében a gépeken kívül 970 kaszaerő arat. A kézi kaszák a géppel aratott terület sarkain elma­radt gabonát is vágják. Tíz termelőszövetkezet megkezdte a behordást. Szombatig 500 ka­tasztrális hold termését taka­rították be. Behordásra vár 11 ezer hold kalászos. Ehhez 15 vontatót adtak a gépállomá­sok, s a tsz-ek még 10 vonta­tót igényeltek. A gabonát 770 lófogat is hordja majd. Jelen­tősebb viharkár a járásban nem volt. Kisebb jégkárt Ta- ranyból és Mikéből jelentettek. A szétszórt kereszteket meg­szárították és újból összerakták. Á járás tsz-ei felkészültek a cséplésre. 44 cséplőcsapatot szerveztek, és eddig 40 szérűre vontatták ki a cséplőgépeket, ötvöskónyiban azonban két cséplőcsapat még nincs bizto­sítva a tsz-tagságból. A kombájnolás eddigi ered­ményei alapján megállapítha­tó, hogy a külföldi búzafajták jól fizettek. Átlagtermésük 15 mázsa körül van. Hazai búza­fajtákból 9, rozsból 8,2, őszi A borús idő ellenére is zú­gott, zümmögött a gép a múlt hét végén a szentgáloskéri ha­tárban. Négy asztagot hordtak össze a Zöldmező Tsz tagjai. Mindegyik asztagba 400 ke- resztnyi gabonát raktak. A cséplőgépet 19-én délelőtt ál­lították az első két asztag kö­zé. Amint az egyik asztag el­fogyott, megkezdték a fogatok a cséplőre hordást is. Négy fo­árpából pedig 9 mázsás a ho­zam. A szövetkezetek 100 va­gon kenyérgabona értékesítését irányozták elő, később azon­ban — leginkább a külföldi búzafajták gazdag termése láttán — 142 vagonra kötöttek szerződést a Terményforgalmi Vállalattal. Eddig különféle cí­meken 60 vagon gabonát szállí­tottak az állami raktárakba. . gat hordta erről a tábláról a búzát. Csak akkor etet Kiss István és Plel József az asztag kévéiből, ha a fogatok nem győzik hordani. Így munkaerőt takarítanak meg. Hiszen dmit közvetlen a gépre visznek, azt nem kell összerakni. A múlt hét végén másik két asztagot is hordtak össze. Ezek­ből folyamatosan csépelhet­nek, ha nem esik az eső. flsztagból és ráhordással csépelnek Szentgáloskéren

Next

/
Thumbnails
Contents