Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-22 / 171. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1961. jűlins Sí. Müven tesz az idei tiizelfiellátás? Huzavona a TÜZÉP-telep helyének kijelölése körül FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL A tavalyinál nagyobb készlettel biztosítjuk a zavartalan tüzelőellá­tást — mondotta Szül' Lajos TU- ZÉP-igazgató és Haán Imre áru­forgalmi osztályvezető, amikor a megyének tüzelővel való ellátásá­ról érdeklődtünk. * * * A tavalyi 433 vagonnal szem­ben az idén július 1-i.g 717 va­gon tüzelő érkezett a TÜZÉF telepeire. Brikettből 123, fá­ból 72 vagonnal több jött a ta­valyinál. A szén minősége ha­sonló a tavalyihoz. A fűtési idény végéig, 1962. április 15- ig összesen mintegy 9 ezer va­gon tüzelőanyagot — szenet, fát — várnak. A lakosság igen szívesen vásárolja a brikettet, mert. könnyen kezelhető, ki­sebb helyen tárolható. A kész­pénzért és utalványra vásárlók a tavalyi 270 vagonnal szem­ben 630 vagon brikettet vettek, az idei második negyedévben. Másfajta szenekből 1960-ban 780, az idén csak 540 vagon fogyott el. A második és har­madik negyedre a tavalyinál 400 vagonnal több brikettet kért a TÜZÉP. Somogy a leg­több brikettet fogyasztó me­gye az országban. * * * Az idén 2—3 ezerrel több SZOT tüzelőutalványra számítanak a ta­valyinál. Szerencsére az utalvá- nyosok közül mind többen akad­nak olyanok, akik nem várnak a hideg idő beálltáig, hanem jóval előbb beváltják utalványaikat. Ed­dig- 8 ezer család biztosította ma­gának téli tüzelőjét. Körülbelül 7 ezer utalvány vár még bei'áltásra. A nagy fogyasztók is jobban meg­tartják a rendeleteket az idén, mint az elmúlt években. Megren­delt tüzelőjük 30 százalékát már elszállították. * * * A TÜZÉP-hez érkező szén és ** 45 százalékát Kaposvár, illetve á város környékének lakói, a többig a vidékiek vásárolják, meg. A Tü- ZÉP-nek Fonyód kivételével vala­mennyi járási székhelyen és né­hány nagyobb községben van te­lepe. 12 fmsz-telepnek is szállít tü­zelőt. Érthetetlen az fmsz-telepek ve­zetőinek magatartása. A harmadik negyedévre megrendelt 113 vagon szénből csak 20 vagon brikettet akarnak átvenni. — Van elég tü­zelőnk, nincs hely, ahol tároljuk — mondják. Hogyan gondolják? Most csak tárolja szépen a TU- ZÉP, s majd a télen, amikor már tüzelni kellene, akkor szállítsa el nekik? Nemigen hihető, hogy az fmsz-íelepck már az egész télre elegendő tüzelőt biztosították. Ha jobban körülnéznének, találnának megfelelő tárolóhelyet. Kényelmes­ségükkel csak zavart idéznek elő a tüzelőellátásban. * * * Kaposvár az egyetlen olyan megyei szé'khely, ahol nincs a TÜZÉP-nek megrendelő-irodá­ja, tüzelő-mintaboltja. Most azonban, úgy látszik, hogy rö­videsen lesz, miár ki is utaltak egy helyiséget az Ady Endre utcában erre a célra. De lak­nak benne, az ügy húzólik. Pedig jó lenne, ha még a tél beállta előtt megnyílhatna a Vörös Csillag Cirkuszművészek Ez a szórakoztató, vidám színes film a nagyszerű erőkkel rendelkező, világhírű kínai cirkuszegyüt­tes változatos és gaz- megrendelő-iroda. Sok hosszan ídag műsorát mutatja kodástól, a sáros telepeken va­ló mászkálástól kímélnék meg ezzel a város lakóit. be. A produkciók az ősi kínai és klasszi­kus európai cirkusz­művészetből egy­aránt ízelítőt adnak. A szerény mosolyú művészek kecses mozdulatokkal, pá­ratlan könnyedség­Lesz-e vajon korszerű TÜZÉP- i telep Kaposvárott? A kérdés jo- i gos, noha 5 millió forintot biztosi- ? itottak erre a célra. 1963-ban kel­lene átadni rendeltetésének az új < telepet. A beruházási programot, július 15-én már át kellett volna végzik lélegzetel­ídníuk a TÜZÉP vezetőinek, de rmitntvónvai­város még mindig nem jelölte ki a ^ alllta mutatványa telep helyét. Javasolták ugyan, ikat. A szamok ne ne­hogy a telepet Kaposfüreden épít- K , - merészek sék föl, ennek azonban a város la- fzeK “ meieszek, kóí nem örülnének, mert a tüzelő »Lasszódobálók, tomá­szállítási költsége a jelenleginél é ___ , ~ k étszer-háromszor is többe kerül- \SZOk, zsonglőrök mu­ne. A legmegfelelőbb lenne a Szó-itatják be tudásukat, kola berek. Megszüntethetnék ay Különleges egyensú- négy sáros telepet,, az új, korsze-f, rű telepet gépekkel is elláthatnák. ^ A Szokola berket azonban nem ad- / ják, mert itt állítólag valamikor | sportkombinát épül. Döntsenek t végre az illetékesek! Nehogy TÜZÉP-telep építésére adott 5 mil-^ lió forint elvesszen! SZÁL AI LÁSZLÓ <> flyozók hatalmas, öb- Ilös kínai vázákkal «fejelgetnek, a társu­kat egyik nőtagja lá­mával gyönyörű vázát lés sok színű naper­nyőt dobál, pörget, majd hihetetlen ügyességgel elkapja. Játék, akrobatika, zsonglőrtudomány: erő képviselői az ősi mindez együtt: a va- cirkuszművészet ha­rázslatos kínai cir- gyományait fejlesztik kusz. A szépség és tovább. Nem lehetne egyszerűbben? Aztán... minden tolongás ellenére úgy lát­szik, jobban jár az a vendég, aki a közösi vet- közőbe vált jegyet, vállalva a lábtaposással járó örömöket, a kiváltáskor bekövetkező kö­zelharcok minden kockázatát. Mert itt ke­vés gond hárul rá. Nem úgy a kabinváltók­nál! Itt az ember azonkívül, hogy kifizeti a kabint, még tíz forintot ad ráadásul betétként a kabinkulcséirt. Ha elveszti a kulcsot,' nem kapja vissza a pénzt, fi miért is ne veszítené el az árva azt a majd tíz centiméteres kul­csot, amely egy karikán fityeg,a bádoglemez­re vésett számmal egyetemben? Fürödni in­dulván nem tudja hova tenni az ember a ka­binkulcsot. Megőrzés nincs. Őrizze a vendég, amiért tíz forintjával állt jót Persze, hogy sok bonyodalmat okoz ez a rendszer így. Hi­szen néhány találékony embertársunk, elveszt­ve a bádoglemezre vésett számot, kartonból fabrikált számozással adja le kulcsát. A más­napi kabintulajdonos öt forintja bánja ezt a kisszerű ravaszságot. A rögtönzött számocska ugyanis lemállik a vízben. öt forint nem nagy összeg. Ez igaz. Mégis azt mondanám, hogy valami más megoldást kellene találni a kabinbérlők számára. Két tábla szükséges ehhez. Az egyik a még ki nem adott kulcsoknak, a másik a már elfoglalt kabinok kulcsának. Hogy így felelősebb mun­ka a kabinosság, és nem is tudja vállalni egy ember? Tessék elhinni, megéri a kockázatot, mert így a fürdővendégekre kevesebb bosszú­ság háramlana. Még valamit... Csak a közös vetkezőkben elhelyezett mosdókban talál vizet a felöltözés előtt mosakodni is kívánó vendég. A kabinsor mellé épített lábmosómedencák eddig talán még sohasem láttak vizet. Viszont akik nem szeretik igénybe venni az egymástól 10—15 méterre elhelyezett szemétgyűjtőket, azok ide szórják a hulladékot a lábmosó-medencékbe. Kár, hiszen a somogyi partok legszebb, leg­korszerűbb strandja a fonyödi. Sok bonyodalmat okoz az is, hogy a községi tanács kölcsönzője — mely csónakodat köl­csönöz ez idő szerint — kívül rekedt a stran­don. Belül, a partfürdő területén a Belker, kölcsönöz. Sok, félreértés származik ebből is. Igazán nem kaphatna helyet a házigazda a kerítésen belül?!-László Ibolya IIIIMBBIIBIIIIIII & Ik p • f Katarti jicko Már szinte közmondásos dolog, hogy ha va­laki jól megérdemelt szabadságát a Balaton mellett kívánja eltölteni, méghozzá a lehető legkellemesebben, akkor már decemberben há­zi betétet kell létesítenie, és nagyon szigorúan ide rakni minden fölösleges forintját. Való­ban, itt mintha még a nagyon meggondoltak kezéből is folyna a pénz, ami apróságokra perdül-fordul, és már nincs is. Szóval azt tudtam, hogy üdülni csak sok zsebpénzzel érdemes. De azt csupán az utób­bi napokban fedeztem föl, hogy egy egyszerű, mondhatni hétköznapién szürke strandoló sem indulhat el hazulról akárhogyan. Mert legalább kétszer annyi forintnak kell a zse­bében lennie annál, amit a hétvégi víkende- zésre szán. A fonyódiaik nagyon szép és kellemes kör­nyezetű strandján tettem szert e nem valami kellemesnek nevezhető tapasztalásra. S ha jól meggondolom, ez baj. Hiba. De távolról sem olyan, amin nem lehetne segíteni. Tudnivaló, hogy valahánv füraohelyünk strandján működnek a Belkereskedelmi Köl­csönző Vállalat kölcsönzői. Ha például az el­szánt fürdővendég mégsem olyan elszánt, hogy ide utazva csónakot, gumimatracot, gyé­kényt, labdát, kerékpárt stb., minden fürdő­zési kelléket magával cipeljen, nincs semmi vész. Meghatározott összegekért kölcsönözhet bármit, amihez kedve kerekedik S nem is a kölcsönzési díjak magassága ellen emelnek kifogásokat a vendégek. Más az, ami megdrá­gítja a kölcsönzést. Ez pedig a betétfizetési rendszer. Nem tudni, mire jó ez, már csak azért sem, mert a fürdővendég csak személyazonossági igazolvánnyal állhat oda a kölcsönzők elé, hogy erre meg erre lenne szüksége. Miután kivette a kért tárgyakat, fizet. Leszámolja az óránként megszabott kölcsönzési díjat és a be­tétet, mely sokszorosa az előbbinek. Morognak a fürdőzők? Morognak, és véle­ményem szerint jogosan, hiszen az ember névaláírásával, lakóhelyének, személyazonos­sági igazolványa számának feltüntetésével vállalja az anyagi felelősséget a kölcsönvett tárgyakért. Sokkal inkább vállalja ezekkel, mint a betétek összegével, a 10—20 forintok­kal, amelyeknek befizetése távolról sem olyan bonyolult, mint a visszakapása. Három évi, Kíná­iban végzett munka • után Prágába érkezik Pa fiatal Honza szere­plő. A régi munkatár- fsak ámulva hallgat­nák Honza nagyképű [szavait, s hogy egy 'kicsit észretérítsék a rátarti legényt, elúj­ságolják, hogy szocia­lista brigádot alakí­tottak. A fiú kifakad: ő nem akarja, hogy beleszóljanak az éle­tébe, hagyják őt bé­kén. Honza megis­merkedik egy saéo szőke lánnyal. El­mondja a legényszál­lás portásának, Ven­cel bácsinak, hogy szerelmes. Olyan élet­hűen festi le a szép szőke kislányt, hogy Vencel bácsi azonnal unokahúgára, Kátyá­ra ismer. Honza megkeresi a lányt, s addig ostromolja, míg beleegyezik a házasságba. Igen ám, de nincs lakás; Hon­za eddig a legényszál­láson lakott. Egyik brigádtársa felajánl egy szobát. A végén mégse lesz semmi a dologból. Kátya azt kívánja, építsen a fiú házat brigádtársai se­gítségével. Azok azonban nem akarnak segíteni a rátarti Honzának. A fiú egyedül kezdi el az építést. Csakhamar kidől, nem bírja egyedül a munkát. Megérkezik Kátya. Honza nem meri meg­mondani neki, hogy nem segítenek a töb­biek. Legnagyobb meglepetésére min­den társa a házánál szorgoskodik. Nem mond köszönetét, szeme azonban meg­hatottságtól csillog. Lellén a múlt heti vihar súlyos károkat okozott, lesodorta a hajóállomás jegypénztá­rénak tetejét is. A következő napokban hozzáláttak a tetőzet kijavításához. Világhíresség lett megyénk új természeti kincse, AZ ÉDESVÍZI MEDÚZA Természeti kincsekben és tájszépségekben igen gazdag megyénk az elmúlt, esztendők­ben újabb ritkasággal gyara­podott Eleddig nemcsak a ma­gyar faunában, hanem világ- viszonylatban is ritkaságszám­ba ment a Caspedcusta So- werby Lan, az édesvízi medú­za. A tudósok és kutatók sze­rint ennek az igen ritka állat­fajtának előfordulási helye Észak- Ameri ka, Hollandia, Csehszlovákia és Japán. Na­gyobb mennyiségben -viszont csak Kína édesvizeiben talál­ható. Az utóbbi időben egészült ki a lelőhelyek kis száma me­gyénk egyik kis falujával, Szentmihályheggyel. A medúza név hallatára ön­kéntelenül is a tenger jut va- lahényunk eszébe, hiszen a tenger a medúzák igazi hazá­ja De bármennyire csodála­tos és hihetetlen is, édesvi­zeinkben is megélnek ezek a kinyújtott csápjaikkal mintegy kétforintos nagyságú, áttetsző állatok. Szentmihályhegyen, a Dráva mentén levő kristály- tiszta vizű tóban már évekkel ezelőtt fölfedezték a fürdőző gyerekek ezeket a lüktetve úszó, a felszín közelében eler- nyedő, halványzöld színű ál­latkákat, melyek különösen a nyár végén jelentkeznek töme­gesen, és megközelítve a víz­felszínt, úgy szállnak alá, mint megannyi krizantómrojtos ha rangocska. Senki sem gondolt rendkívü­li esetre. Magam se, amikor körülbelül tíz esztendővel ez­előtt egy biológus barátomnak figyelmét felhívtam • a Dráva menti tó érdekes állataira. Ali­kor érdeklődésemre azt a vá­laszt kaptam, hogy. mindenna­pos jelenségről lehet szó. így aztán sokáig nem kaptunk fe­leletet a bennünket továbbra is’ izgató kérdésre, mígnem 1958-ban az Állatkertnek szál­lítottunk majd száz darabot a számunkra titokzatos állatok­ból. Nagy örömmel fogadták a küldeményt, bár nem sikerült életben tartani hosszan a kül­demény egy réldányát sem. Viszont kiderült, hogy aszent- mihályhegyi fürdőző gyerekek nagyon is ritkaságszámba me­nő állatfajtát fedeztek föl, az úgynevezett édesvízi medúzát. Ezután az Akvárium—Terra­rium c. folyóiratban Wiesinger Márton tollából jelent mag az első cikk megyénk új termé­szeti' kincséről. Még ugyaneb­ben az évben Buchert Adóm pécsi biológiai kutató látott munkához. Neki már sikerült akváriumában néhány, mm-es példányt kinevelnie az Őrti­los—Szentmihályhegyről szár­mazó édesvízi medúzákból. Majd több előadás, tudmányos cikk foglalkozott új természeti kincsünkkel; 1960-ban pedig a Magyar Tudományos Akadé­mia folyóiratában, az Acta Zoológiában jelent meg rész­letes, tudományos leírás a ná­lunk is előforduló édesvízi me­dúzáról. Azóta Jugoszláviából, Kíná­ból, Japánból, a Szovjetunió­ból, az Egyesült Államokból érdeklődtek már Dudich pro­fesszornál az ELTE biológiai karán a somogyi medúzák iránt. Legutóbb Jeruzsálemből érkezett Buchert Ádám címé­re egy levél, amelyben tudo­mányos kutatók élő medúza­példányokat kémek Magyar- országtól. Igaz ugyan, hogy az édesví­zi medúzák somogyi megjele­nésével nem jutottunk olyan természeti kincshez, amelynek gazdaságilag nagy jelentősége van, mégis érdemes tudnunk, hogy megyénk újabb neveze­tességgel gyarapodott. Ügy vé­lem, hasznos ■ lenne, ha közép- iskolás diákfiataljaink tanul­mányi kirándulásaikon meg­ismerkednének ezzel a bioló­giailag érdekes állatfajtával. Eperjessy Ernő. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10. 15-11« K»ddja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: IVIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ffc

Next

/
Thumbnails
Contents