Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-21 / 170. szám

Péntek, 1961. július 21. 3 SOMOGYI NÉPtAP Mikor szüntetik meg a hibákat a TRANSZVíLL-nál? A törzsgyár figyelmébe Sokszor írtunk már a TRANSZVTLL kaposvá. tele­pén előfordult hibákról abban a reményben, hogy a bíráló szónak lesz foganatja, és meg­szüntetik a szervezetlenség okait, elejét veszik a szabály­talanságoknak. Csalódtunk föl­tevésünkben? A városi pártbi­zottság titkárának a TRANSZ- VILL-nál tartott legutóbbi vizsgálata, az üzem párt- és gazdasági vezetőivel való be­szélgetése óta se tettek sem­mit a problémák megoldására? De tettek. E jó szándékú in­tézkedéseknek azonban az a gyengéjük, hogy nem az alap­vető nehézségek elhárítására irányultak. Az üzem vezetői beérték néhány kisebb hiba megszüntetésével, de nem nyúltak hozzá azokhoz, ame­lyek elsősorban gátolják a ter­melést. A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának és a váro­si pártbizottságnak a TRANSZ- VILL-nál tartott legújabb vizsgálata ismét csak azt ál­lapíthatta meg, hogy a problé­mák megoldásában nem ha­ladtak lényegesen előre. Ma túlságosan sokat és sza­bálytalanul túlóráztatnak, úgynevezett kötelező tár­sadalmi munkát végeztet­nek, és elhanyagolják a munkás* édelmet. Mindhárom hiba egy forrás­ból: a tervszerűtlenségböl táp­lálkozik. A budapesti anyavál­lalat megszabja ugyan a ter­vet kaposvári telepének* de teljesítéséhez nem segít meg­teremteni a föltételeket. Különösen tervszerűtlen, rossz az anyagellátás. A hó­nap elején anyaghiány miatt a dolgozók nem tudják kihasz­nálni munkaidejüket. Ilyenkor kényszerű tétlenség tapasztal­ható az üzemben. A hónap vé­ge felé viszont, amikor anya­got kap a telep, nem minden­napi hajrá kezdődik. A túlórák százait, ezreit fordítják arra, hogy a ter­vet valahogy teljesítsék. Gömbös Gyulának például jú­niusban 112 (!) túlórája volt. Havi 30—40 túlórát kellett en­gedélyezni Böröcz Sándor for­gácsolónak, Horváth Árpád szerelőnek, Molnár Irma töm­lősnek, Walter József forgá­Bemutatták Moszkvában a Gagarin angliai látogatásáról készült filmet Moszkva (TASZSZ). A moszkvai televízióban szerdán bemutatták a »Jurij Gagarin Angliában« című filmet, ame­lyet a szovjet központi televí­zió készített a BBC televíziós osztályával karöltve. (MTI) csolónak és még sok másnak. Lábra kapott a törvényte­len túlóráztatás is. Bencze Antal például június 27-én reggel 5 órakor lépett be a telepre, és este 10 órakor távozott onnan. Bogdán Fe­renc június 26-án 3 óra 19 perckor kezdte el a munkát, és este 9 óra 40-kor hagyta ab­ba. Kívülük számosán dolgoz­tak hasonlóképpen a hóvégi hajrában. A nyolc órán -elüli munka egy részét kifizették, mivel azonban a túlórakeret is véges (az 1961-re engedélye­zett 6540 túlórából már 5836-ot felhasználtak!), a plusz mun­kának azt a részét, amelyre már nem futotta belőle, tár­sadalmi munkának tudják be. Igen furcsa, úgynevezett kőtelező társadalmi mun­kát honosítottak meg az üzemben. Ezzel megfosz­tották a nálunk ezrek és ezrek által önként vállalt társadalmi munkát igazi értelmétől és nemes céljá­tól. Nem ritkán a vállalat műszaki és adminisztratív dolgozói is kénytelenek munkaidő után (néha alatt is) darufüggő kap­csolókat és egyéb gyártmányo­kat szerelni. Vajon ez az ő fel­adatuk? Mindennek a tervszerűtlen- ség és az ebből keletkező kap­kodás az oka. Ahol pedig kap­kodnak, ott nemcsak szabály­talanságokat követnek el na­gyon könnyen, hanem hamar háttérbe szorul az olyan fon­tos munkafolyamat is, mint például az előkészítés. Emiatt már jó néhány bonyodalom tá­madt a termelésben. Megfeled­keznek a munkásvédelemről is. Noha az illetékesek már jegyzőkönyvben is figyel­meztették az üzem veze­tőit több munkásvédelmi intézkedés megtételére, de szinte semmi sem történt. Még a galvanizálóban — ahol tudvalévőén veszélyes vegyi anyagokkal dolgoznak — sem gondoskodtak védőfelszerelés­ről. Az említett hibák egyre in­kább veszélyeztetik a gyár ter­melését, a törzsgárda kialaku­lását, a tervszerű fejlődést. Ezért nagyon sürgősen meg kell szüntetni őket. A folya­matos termelés föltételeinek megteremtéséhez mind a helyi, mind pedig a budapesti törzs­gyár vezetőinek közös munká­ja szükséges. A központ már bebizonyította, hogy tapasz­talt, ért a munka jó megszer­vezéséhez. E hozzáértés áldá­saiból ne csak az anyavállalat részesüljön — jusson végre be­lőle kaposvári telepének is. Szegedi Nándor ELŐRE ELKÉSZÜLJEK 4 FALAK Új utcák nyílnak a város­ban, a kertekben falak nőnek föl, a vetemények helyén há­zak épülnek egyre-mésra, még­is kevés a lakás. Az építkezé­sek ütemét meg kell gyorsíta­ni. A régi, hagyományos mód­szerekkel azonban erre vajmi kevés a lehetőség. Üj utakat- módokat kellett keresni, olya­nokat, amelyekkel gyrsabbá, olcsóbbá és jqbbá tehetjük a lakásépítést. A Német Demokratikus Köz­társaságban és Csehszlovákiá­ban igen bevált a téglablokk. Az elöregyártott elem anyaga tégla. A kedvező külföldi ta­pasztalatokon felbuzdulva ná­lunk is megkezdik a tégla-kö- zépblokk gyártását. Négy tég­lagyári egyesülés: a Csongrád, a Zala és a Somogy megyei, valamint a békéscsabai kapott utasítást blokkgyártó üzem épí­tésére. Kaposvárott, a Tüskevári Téglagyárban már befejezés hez közeledik az építés. A jö­vő hónapban megkezdődhet a gyártás. Addig is készülnek a? itt használatos különleges mé­retű téglák. A szokásosnál jó­val nagyabb, lyukacsos tégla lesz az alapanyag, s ezt cemen_ tes, méscatejes habarccsal kö­tik egybe falelemekké. Az el­járás lényégé, hogy a téglákat formába helyezik, majd a rá­öntött habarcsot vibrátorral a közökbe rázzák. 20—25 napos száradás után tehergépkocsin az építkezés színhelyére szál­lítják, s a járműről egyenesen a helyére illesztik a falelemet. A téglablokkos építkezésnek több előnye lesz. Az építkezés­nél nem kell majd rengeteg anyagot felhalmozni, szükség­telenné válik a felvonulási te­rület, tisztább, rendezettebb körülmények között dolgozhat­A téglablokkgyártó üzem. nak majd az emberek. Megszű­nik a szakemberhiány, hisz egy-egy épületnél csak az irá­' 1 - _ , Megérkezett a blokktéglát gyártó szovjet 450-es vákuumprés. nyitónak kell képzett szak* munkásnak lennie. A faleleme« két betanított munkások erősí­tik össze. Egy-egy épület elké* szátése nem vesz igénybe hosz- szú hónapokat, esetleg egy évet, hisz a fő falak egykettőre felépülnek, csak a válaszfalak meg a szerelési és vakolási munkák maradnak hátra. A tüskevári üzemiben műsza­komként 25 köbméter falat ké­szíthetnek. A gyártáshoz és a szállításhoz mindössze 18 dol­gozó szükséges. Augusztus vége felé kezdi meg az Építőipari Vállalat a blokkházak építését a Marx Károly utcai lakótelepen. Négy épületihez látnak hozzá még az idén. s ezt követi jövőre az ötödik. Mintegy 60 lakás mun­kálatai kezdődnek meg. A ter­vek szerint 1962-ben 88, 1963- bam 140, 1964-ben 260, 1965­ben pedig már 300 lakást épí­tenek Kaposvárott téglablokk­ból; R. P. BENN A FALUBAN, NYÁRON A JÜLIUSI MELEGBEN lomhán nyújtózik el a kis fa­lu, Hencse. Az útszédi árok vi­zében kacsák, libák fürödnek féktelen hápogással, gágogás­sal. Eltikkadtam leffegteti nyel­vét az úton átmenő kuvasz. Néha elsurran egy-egy gépko­csi, vagy egy lucernával rakott szekér zörög fel, különben ki­halt a falu. De ez csak látszd: az udvarokban itt is, ott is nyughatatlan öregek tesznek* vesznek. Találomra belépek az egyik kisajtón. A házfal árnyékában ülve az udvaron idős néni zsá­kokat foltozgat, özv. Kígyósi Istvánná öregségi járadékos tsz'tag már nem bír eljárni a mezőre, de úgy látszik, itthon is talál munkát magának. — A szövetkezet zsákjai — mutat az előtte tornyosuló ha­lomra, majd mintegy magya rázatképpen hozzáfűzi: — Ha már nem dolgozhatok, legalább ezt csinálom. Ha tízet rendbe teszek naponta, egy munkaegy­séget számolnak el érte. Meg ugye, kapom azt a kis pénzt az államtól, szerényen megélek belőle. Egyedül. Kígyósi néni kilenc éve tag­ja a hemcsei Győzelem Tsz-nek. Amíg bírt dolgozni, nagyon ki­tett magáért, állta a versenyt nála jóval fiatalabbakkal is. Most pedig itthon foglalatos­kodik, kis kertjével, baromfi­jaival törődik. — Tudod, fiam, igen fáj, hogy nem mehetek már a többivel. De hát hiába, megöregszik az ember. Azért jólesik, hogy nem feledkeznek meg rólam. Orvosságról is gon­doskodnak. És nem panaszkod­hatok, hogy nem kapom meg, amire szükségem van. SZENTMÁRTONI ISTVÁN BÄCSI komótosan ballág ha­zafelé. A vállán átvetett bot végére egy vödör van akaszt­va. — Mit visz a vödörben, papa? — kezdem a beszélgetést mellé szegődve. Nagyot szippant a pipából: — Egy kis ennivalót az álla­toknak a rétről — mondja az­tán. .— Bár ez máskor az asz- szomy dolga volt, de mivel most betegen fekszik, hát át­vettem a gazdasszonyi teendő­ket. Megtudom, hogy éjjeliőr itt, £a Bárdibükki Állami Gazdasag Földes Mihály: Márk István, akivel A SZÜRKE A (52) — De miképpen jutottak el háziasszonyom kedves. Rémé- gyorsan haladunk előre — ör­Strott Katalinhoz? lem, hasznomra lesz a jó leve- vendezett Vincze százados. — Ezt már tisztáztuk. A gő.« vénkisasszony évenként két- — A lapot, remélem, szabá- 2. szer-háromszor hirdetést tesz lyosan továbbították. közzé a megyei lapban. »Fize- — Igen. A láposdi rendőrőrs pa­tő vendégeket szívesen fogad Nem egészen négy óra alatt rancsnoka, Németh Károly fő- disztingvált, idősebb magá- Vincze százados már pontosan törzsőrmester, nem győzte fo- nyos nő. Kitűnő házikoszt stb.« tudta azt az ál-?'lencs,ei üzemegységében. Egyik ése órá-£fia bérelszámoló az állami gaz- jában találkozott, ezt mondta ;8daságban, a_ másik a MÁV-nál — Semmi jót nem nézek kledolgozik. Támogatják idős szu ebből az emberből. IíagyonSleiket. — Nem kell felnem, sunyi a képe. /hogy öregségemre kitaszítanak A törzsőrmester mosolygottba fiaim az utcára. — Rövid — Tehát rossz embernek ^szünet után hozzáfűzi: • Es tartja? £így van ez jól, kérem szépen, — Annak. /így bizony — 'bólint, s barátsá­— Tud-e még róla valamit? £gos mosollyal nyújtja kezét: — Nagyon mutogatja magát./hazaérkezett. Meglátszik rajta, hogy szok-5 SIMON FERENCÉK UDVA- totja a népet. Nagyon rá akar-5RÄN nagy a zsivaj gás, egy ja lőcsölni magát a falura. ^ csomó apróbb-nagy óbb gyerek Bunzl bácsi az »adokukacoto- - - ...... ■ ­szapulta: — Én nem hancúrozik a szilvafa alatt ka- 8rosszékben ülő nagymama kö- tartom azt a /rül A barackfára szerelt hin- - ‘ ' szalad­ni is, ki a levél címzett- gadni a bejelentőket ezekben a mondást, hogy Tue nicht alles,lökdöük esvmást Ez a tevékenysége nem titok. je. Az új radiogramm ezt tar- napokban. Kellemes, jo érzés- was du kannst. Ez azt jelenti,núrnf>ivik -i féienállást sei hallgatta meg az embere- hogy ne tégy meg mindent,ezek a gye- Fiatal, két, és_még soha_ nem erezte amit megtehetsz. És az se óíyan elevenek, mindaz Sage nicht alles,/ ^ - ­panaszkodik mo­Mindig akad is vendége. Ar- talmazta: gai, aki úgy látszik, speciális- »Mészáros Kálmán. ta a megye területén, nyilván szolid férfi. Albérlőként la- oly elemi erővel a belőlük su- lyes, hogy számon tartotta ezt a lehető- kott három hétig Csopaki Ödön gárzó szeretetet. Valamennyien was du weisst. Én igenis m-.- - „ „ á séget is. Ezek az urak bámu- önáUó szabómesternél. Elköl- segíteni akartak neki. Látszott mondok mindent, amit tudok.£solyofYa1 ,dos , 1-1, latosan sok mindent kartoté- tözésekor abban állapodtak rajtuk, hogy nyitott szemmel Az én anyanyelvem német, de/ — Valamennyi itt íaKiK. koznak. meg a szabóval, hogy időnként járnak a falujukban, hogy ez az én házam. No, ez aj — Nem, a mieink közül csak EkFor Kocsis Péter jelentke- meglátogatja a leveleiért, ami- észreveszik a feltűnő jelensé- Beamter nagyon néni tetszik£harorn van itt’ 3 tobbl kor~ két oda vár.« közlés: talataikat rögtön ■»■Mészáros Kálmán még má- rendőrséggel. zett: — A pap levelet írt. Ponto­sabban: levelezőlapot. — Feladta a postára? — Fel. — A címzett? _______________ — Mészáros Kálmán, Buda- szállásadóival. Gavailérosan fi- pest. — Pontos cím? geket. A legszebb az volt a ma- nekem. Ügy összemelegedett a * nyékbeli — feleli. Üjabb három óra'múlva új gatartásukban, hogy a tapasz- két Maurerrel, wie sagt maní A nagymama sok bajt látott sv/lád* fal Pl fai írni- rnPfnri közölték » « i-a* -----1 . AVaA AKom TT’.crtr Avé» 1 hoSV a das: a két kőművessel, hogy...íéletében. Egy éve lesz, hogy Szóval ezek nem is kőművesek,, .meghalt az ura. Ez a csapás sik két helyen volt albérlő. Ott . Wirth Veronikát a nagyany- hanem Bürstenbinderek... Ke-jiniélyen megrendítette, de vég­. i _____ii_____ io Virító dl 1 ~ to fli.A 1- m : 4-,. f~r — Megvan. — Mi volt írva a lapra? — Csak ennyi: »Szeretettel üdvözöllek. A vidék szép, a is hasonló módon egyezett meg 3a hozta el. — No, mit tudsz, Veronka? zetett mindenütt. A szállás- — A pap bácsi egyre azt adói sajnálták, hogy elment tő- kérdezgette, szabad-e temp- lük.« lomba járnom. Szentképet is — Nos, megint bebizonyoso- adott, dott, hogy mihelyt a szál egyik A nagyanyja megmutatta a végét sikerül megragadnunk, képet fekötők, na... Akármi legyek,/képp összetörni nem tudta az ha erről a Beamterről még nemgősz hajú kis öregasszonyt. Be­derül ki valami... /teges már, járni is alig bír. Az öreg Ambrusné egy kissé ^Szeretettel emlékszik Sós dok- szepegve állított be az őrsre, /•torra,' aki lelkiismeretes keze­__ A fiam küldött éléssel sok fájdalomtól szabadí­S totta meg. , (Folytatjuk.) * — Bizony, fiam, sokat kö­szönhetek neki, talán azit, hogy még egyáltalán itt vagyok — mondja. A vidám gyereksereg­re mutat: — Én már csali ezek között érzem jól magam. Na­gyon hiányoznának, ha meg kellene válnom tőlük. Az egyik unoka odaszalad hozzá, futtába elesik. — Ferike, vigyázz, megütöd magad — figyelmezteti látszó­lag szigorúan az eleven kisfiút; — Nagymama, adjál nekem kekszet — kérleli amaz, én majd hozok neked barackot* jó? — Jó, jó, kisfiam — simítja meg a fiúcska fejét, miközben a papírzacskóba nyúl. AZ UTCÁN egy csapat isko­lásfiúba ütközöm. — Hova mentek, gyerekek? — Focizni — válaszolja tö­mören az egyik szeplős fiúi Ferenc Zolinak hívják. — Aztán egész nap csak fo­ciztok ? — Á, dehogyis — siet meg­cáfolni a föltevést a legmaga­sabb gyerek, Mester Feri. A barátjára mutat: — Mi ketten sakkozni szoktunk. — Én a nagymamának segí­tek szőlőt kapálni — így Ba­logh Laci. Nemrég segítettek a tsz-ben szénát gyűjteni. Voltak vagy harmincán, s az igazgató bá­csi irányította őket. Megtudom, hogy Mester Ferkó kitűnő ta­nuló, és Balatonlellére megy üdülni az úttörőtáborba. Ba­logh Laci Pesten tölti majd a nyarat rokonoknál. Ferenc Zoli még fontosnak tartja megjegyezni: — Én új­ságot olvasok. Jár nekünk a Népszabadság, a Szabad Föld* sok érdekes van bennük. — Mégpedig? — Hát például a laoszi hely­zet. — S nagy meghökkené­semre részletesen sorolni kezdi a hazafias erők vezetőit, azfán a reakciós tábornokokat, végül megkérdezi: — Ugye, maga is azt hiszi, hogy megverik őket? — Kiket? — Hát a tófoomokokat! — Én is azt hiszem, Zoli! — Akkor jó — kiáltja visa» sza nevetve, s társaival elrobog focizni. Kerék Imi*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents