Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-17 / 141. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1961. június H NYUGHATATLAN EiVBEB Talán ezzel a jelzővel jel­lemezhetném legtalálóbban Helyes Jenőt, az inkei műve­lődési otthon igazgatóját. Min­denki ilyennek ismeri a falu­ban. Soha nem ül a babérain, mindig tervez, állandóan ké­szül valamire, talpal a műve­lődés ügyében. Aki szót ejt ró­la, nem felejti ki jellemzésé­ből, hogy milyen buzgalommal, odaadással végzi munkáját. Az inkei népművelő 1948 óta fáradozik a művelődés megsze­rettetésén, a művészeti tevé­kenység fellendítésén. Kisebb megszakítással 1955 óta áll a művelődési otthon élén. Helyes Jenő borbély. Az ide­gennek első hallásra talán fur­csa, hogy nem pedagógus a művelődési otthon igazgatója. A község lakói azonban termé­szetesnek veszik, mert ismerik művelődés iránti szeretetét, ér­deklődését, lankadatlan tevé­kenységét. Ügy mondják — nem elmarasztalására, inkább dicséretére —, még a vendé­geit is megvárakoztatja, ha a művelődési otthonban fontos elintéznivalója akad. Borotvá- lás, hajvágás közben hol az is­meretterjesztő előadásojaól, hol a következő műsoros est­ről, hol az énekkar szereplé­séről beszél vendégeinek. Itt van a színdarabos könyvekből álló kézikönyvtára is. Szorgal­masan olvasgatja, tanulmá­nyozza őket. Munka közben mindig azon jár az esze, ho­gyan csinosíthatná a művelő­dési otthont. Most legutóbb berámáztatta a Szovjet Hír­adó műmellékleteit, s elhelyez­te a termekben. Czipót Antal tanácselnök tréfásan azt mondta róla: — »■Sokat jár a nyakunkra, hogy segítsünk.« S nemcsak a taná­csot »háborgatja-», hanem a pe­dagógusokat, a község lakóit is. — Nem szégyellek ötvenszer sem beszélni valakivel, hogy vegyen részt a művelődési munkában — árulta el Helyes Jenő. Szinte egyenként toborozta az énekkar 52 tagját. Az inkei kórus Vaczkó, Ilona vezetésé­vel nagyszerűen szerepelt a já­rási szemlén. Nagy segítséget kapott az énekkar szervezésé­hez a művelődés ügyét lelke­sen támogató tanácselnöktől és a pedagógusoktól. A vegyes kórus nyáron is folytatja mun­káját. A tanácsülés a téli terv ér­tékelésekor dicséretben része­szel és télen bemutatásra ke­rülő darabokat. Szeptemberben bábszakkört szeretne alakíta­ni. Az az elképzelése, hogy magnetofonról adják a zenét és a szöveget. Kijelentette, hogy a saját pénzén is megve­szi a magnetofont, ha a tanács nem tud rá áldozni. S ami legtöbbet foglalkoz­tatja Helyes Jenőt: hogyan le­hetne a régi iskolából megfe­lelő művelődési otthont építe­ni. Már el is képzelte, hol lesz a. nagyterem, a klub, a könyv­tár. S nemcsak ellcépzeli, bi­zonyára addig jár majd a ta­nács nyakára ez a nyughatat­lan ember, míg meg nem va­lósul a terv... Im G. Kandó, Kálmán emléktáblát lepleztek le (Tudósítónktól.) A Somógy megyed Tanács Idegenforgalmi Hivatala Kan­dó Kálmán, emléktáblát leple­zett le Balaitonföldvárom. A nagy magyar feltaláló minden évben ellátogatott kedves nya­ralóhelyére, s az Óbudai Sport­szergyár jelenlegi üdülőjében pihent a nyári hónapokban. Ezt az épületet jelölte meg emléktáblával az Idegenforgal­mi Hivatal. A meghitt ünnepségen Kandó Kálmán leánya is jelen volt. A neves kutatóra és fel­találóra Komáromi Annamária, a siófoki gimnázium igazgató- helyettese emlékezett. Az ün­nepség végén leleplezték az emléktáblát. Magánkifőzde — állami támogatással sítette a művelődési otthon igazgatóját. S ezt nemcsak a művészeti csoportok életének tartalmasabbá tételéért, hanem ismeretterjesztés kiváló megszervezéséért is kapta. 22 előadás hangzott el a műve­lődési otthonban. Az első 11-et 731-en, a második 11-et 1698-an hallgatták meg. Az első három hónapban átlagosan 66, a má­sodik három hónapban 154 ember vett részt az előadáso­kon. A »nagy ugrás« annak köszönhető, hogy Helyes Jenő vasárnapra helyezte át az elő­adások időpontját. Amikor ősz­szel összeállították a tervet, mindegyik előadáshoz filmet rendelt. A szemléltetés növel­te a község lakóinak érdeklő­dését. A művelődési otthon nyáron sem szünetel, a színjátszók el­kezdik a Nem olyan világot élünk című színdarabot pró­bálni. Az inkei népművelő nagy gonddal válogatja az ősz­öszre elkészül a pusztaszemesi művelődési otthon A múlt év végén adták át rendeltetésének a pusztasze­mesi művelődési otthont. A kisebb helyiségek használhatók, a nagyterem padlózatához azonban már nem maradt pénz. A község művészeti életét teljesen megbénította, hogy nem volt alkalmas előadóterem. Az 1961—62-es népművelési évben bátran tervezhet a művelődési otthon igazgatója műsoros es­teket, szeptemberre elkészül a nagyterem is. A Búzakalász Termelőszövetkezet fogatai a helyszínre hordták már a só­dert, aratás után a tsz-tagok megcsinálják a cement ala­pot. A községi tanács csaknem 120 ezer forintot biztosít köz­ségfejlesztésből a művelődési otthon befejezésére. \ isegrádoB táboroznak a siófoki iskola úttörői A siófoki Vak Bottyán isko­la Latinka Sándor úttörőcsa­pata az idei • nyári szünetben Visegrádon veri fel ^sátrait. Negyven felsőtagozatos tanuló tölt a táborban tíz napot. , Az úttörőket két pedagógus és két gimnazista őrsvezető kíséri. A Visegrádon töltött tíz nap alatt meglátogatják a környék történelmi nevezetességű he­lyeit, kirándulásokon vesznek részt. A tábor lakói közül vá­logatják majd ki az új őrsve­zetőket. A táborozás költségei­hez a Latinka Sándor úttörő- csapat négyezer forinttal járul hozzá. fi szegedi szabadtéri játékok színhelyén megkezdték a monumentális díszletek készítését - Valóságos színházi gyárváros épül. Öt­ezer négyzetméteres területen dolgoznak a díszletfestők, az asztalosok, a szabók és még mintegy tíz szakma munkásai. Előregyártott elemekből ké­szülnek majd az öltözők, ahol egyszerre háromszáz—négyszáz szereplő készülhet majd az előadásokra. A díszletek elkészítéséhez mintegy tízezer négyzetméter­nyi vásznat, és tizenöt mázsa festéket használnak fel. A díszletek tervei, makettjei már elkészültek. Fő a Aki így vélekedik, hasznos, követendő életszemléletet vall. De sajnos olyan emberek is vannak, akik az idegenekkel és rokonaikkal sem fémek össze. A közös pince, a padlás, a kamra, a kút, az árammérő mind rossz, terhes — miután összevesztek. Kik ezek az emberek? Néz­zünk csak be néhány órára ár. Tarr Imrének, a városi tanács Bzabálysértési előadójának szobájába, megismerjük őket. Főbérlő és albérlő, anyós és vő, szomszédok, akik jogos vagy vélt birtokháborítási ügyeikben itt kémek orvoslást. Tavaly 46, idén 52 esetben vet­tek fel jegyzőkönyvet, tartot­tak vizsgálatot. Eddig nem vette észre? — Hat fenyőfa áll a szom­szédom telkén — közvetlenül a házam .mellett — panaszko­dott Baráciusz László Sztálin út 45. szám alatti lakos. — Rongálják a házamat. Kötelez­ze őt a tanács, hogy vágassa ki a fákat. A fenyőfákat jó néhány év­vel ezelőtt ültethették. Érdekes, hogy eddig nem vették észre, nem rongálták a házat, eddig nem voltak útban? Mindenesetre a tanács el­utasította ezt a kívánságot. El lehetett volna kerülni a ta­nácshoz való szaladgálást egy kis megértéssel. Csak Bará­ciusz Lászlónak meg ' kellett volna kérni szomszédját, hogy vágják le azokat az ágakat, amelvek rongálják a házat... Mert rongálták a kutat...! A Kaposvári Állami Gazda­ság panaszt tett Teglovics György cseri lakos ellen, mert a szolgálati lakásban lakó Szolnoki Istvánná és Lendvai Júlia elől elkerítette a kútját. Mindketten hosszú évek óta «imán hordták a vizet. — Rongálták a kutat, azért tettem - védekezett. Nem lehe­tett volna megértetni velük, hogy jobban vigyázzanak, vagy hogy járuljanak hozzá a kút megjavításához? A tanács kö­telezte, hogy a kerítésen nyis­son kaput, és ne akadályozza meg a vízhordást. A csengő mire való? — A tulajdonos bezárta a kaput, ketten lakunk csak a házban. Igaz, nekem is adott kulcsot, de azt akarja, hogy a kapu mindig zárva legyen. Hozzám pedig sokan járnak... — panaszolta Farkas Sándor Marx Károly utcai lakos. Elemi joga mindenkinek, hogy kapuját zárva tartsa, s ezt kérje lakójától is. Ha Far­kashoz sokan járnak, szereltes­sen csengőt lakásába, de ne kérjen a tanácstól segítséget olyan ügyben, amiben nincs igaza. Önkényesen vagy engedéllyel ? Szabálysértési előadó legyen a talpán, aki Takács György- né Szigetvári utca 66. szám alatti lakos panaszában igaz­ságot tesz. Konyháját 200 fo­rintért albérletbe adta Katona Józsefnek. Most panaszolja, hogy az albérlő néhány búto­rát berakta a szobába. Katona azt állítja, hogy Takácsné en­gedélyével történt mindez, még segített is a bútorok szál­lításában. Tanút állítani egyik sem tud. Tanulság: vagy köl­csönösen megbízható szemé­lyek állapodjanak meg így, vagy kössenek megállapodást tanúk jelenlétében. > Miért utólag? Legtöbb papasz, bejelentés ‘isztázódik. Tavaly mindössze 7 esetben utasították a feleket bíróságra. Legtöbb ügy rende­ződött. Dr. Saponyai Győző, a Honvéd utca 47. szám alatti házban két másik lakótársa elől elfalaztatta a mellékhelyi­séget. A tanács utasítására épített egy másikat. Rákosfal­vi Lajos, a Vöröshadsereg ut­cában úgy töltötte fel udvarát, hogy az esővíz szomszédjához folyt át. A tanács utasítására lefolyót ásatott. Idős Magyar Józsefné és özv.Budai Józsefné egy elkapált sor miatt vesztek össze, de a tanácson kibékül­tek. özv. Kertész Gyuláné a házában lakó Szálai Antalékat zaklatta, nem engedte őket ba­romfit tartani. A szabálysértési előadó előtt ígéretet tett maga­tartása megváltoztatására. Bognár József is tanácsi utasí­tásra volt csak hajlandó a bér­lő, Bencze József lovait áz ed­dig használt istállóba vissza­engedni. Csak a bírság használt Dr. Tarr Imre minden pana­szost — ha a bejelentés nem levélben érkezik — meghall­gat, tanácsot ad, mielőtt jegy­zőkönyvet készítene vagy meg­indítaná az_ eljárást Igen sok emberrel megérteti, hogy bé­késen, közös megegyezéssel hamarább elintézik ügyeiket. Sole embernek használt ez. De sokan még a 'tanács határoza­tára sem hajlandók a jogtalan birtokháborítást megszüntetni. Ezeknek már csak a bírság használ. Cser Béláné Berzsenyi utcai lakos felszedte az udvarban lé­vő téglajárdát. A többi lakó panaszára az ingatlankezelő, majd a tanács szabálysértési előadója kötelezte a járda visz- szarakására. Nem hajtotta vég­re. Megbírságolták 150 forint­ra. Ez sem használt. 200 forint bírságot róttak ki rá. Nyakas- kodott. Amikor újabb 300 fo­rint bírságot szabtak ki, mégis­csak meggondolta magát. Zsoldos Ferenc a Nyugat-Iván- fa hegyben csak 100 forint bírság kiszabása után hagyta anyósának használni a pincét és a faházat. Borsos Ferenc a Dimitrov utca 85. alatt lakot; albérletben. Lakótársa az árammérőről levágta a szobá­jába vivő villanyvezetéKet. Amikor ennek megcsináltatá- sára kötelezték, vidékre uta­zott 100 forintra bírságolt ik. Apróságok. Többségüknél el lehetne kerülni a veszekedést, a tanácsra, a bíróságra szalad­gálást, a néhány száz forint­nyi bírságot. Csak erről nem szabadna elfeledkezni: fő a bé­kesség, egymás kölcsönös meg­értése. ..! Szalai László Szükség van magánkifőz­dékre ott, ahol az üdülők ké­nyelme, ellátása ezt megkí­vánja. Igen sok üdülő, ami­kor egy-két hétre bérelt szo­bában tölti nyári szabadsá­gát, nem akar sütéssel, főzés­sel vesződni. Érthetetlen azonban, hogy egyes állami vállalatok a szervezett üdültetésben rész­vevők ellátását is magánki­főzdék útján kívánják lebo­nyolítani. Érthetetlen, mert így drágább, s mert nagyon sok magánkifőzdében a leg­elemibb egészségügyi rend­szabályokat sem tartják be. Mégis naponta érkeznek a levelek és kérelmek a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályához. A Budapesti Divatárú Nagykereskedelmi Vállalat hetven üdülőt jelentett be Ritter Dezsőné balatonboglá- ri kifőzdéjébe, s rendszeres húskiutalást kér részükre. A MÄV Dunakeszi Járműjavító Dombai Zoltánná lellei lakos­nál akarj.'« étkeztetni ötven üdülőjét. A 2-es számú Bel­kereskedelmi Szállító Válla­lat is Dombai Zoltánnét tá­mogatja: kéri, hogy 80 üdü­lője részére ide küldjék a búskiutalást. A Ferunion Műszaki Külke­reskedelmi Vállalat már meg is állapodott Boldhauer Jó­zsef lellei i kifőzdéssel, hogy 25 saját, és 25 lengyel üdülő ré­szére naponta rendszeresen főz. Pénzt is adtak számára, hogy szerezze be a főzéshez szükséges kellékeket. Sőt a FŰSZERT nagykereskedelmi vállalattal szállítási szerződést kötöttek, s az árut a magán- kifőzdésnek adják át. Könnyű így magánkifőzdét vezetni! A forgótőkét állami vállalat adja, biztosítja az ét­kezőket, s beszerzi a szüksé­ges árut is. (Amit a nagyke­reskedelem ráfizetéssel szál­lít.) Nem kell mást tenni, csak főzni, elkészíteni a kal­kulációt, s zsebretenni a nye­reséget. Vajon miért részesítik előnyben a FERUNION ve­zetői a magánkifőzdét? Hi­szen a megyei tanács kereske­delmi osztálya már május vé­gén közölte velük, hogy hús­kiutalást nem tud így adni, s hogy menjenek étkezni a lel­lei Park Étterembe. Ez a vál­lalat üdülőjétől néhány mé­ternyire van. A magánkifőz­de zsúfolt, korszerűtlen, az étteremben pedig kellemes környezetben étkezhetnének az üdülők. Arról nem is szól­va, hogy minden étkezés sze­mélyenként két forinttal ke­vesebbe kerülne. Lellén a Vörös Csillag és a Park Étterem még 300—350 szervezett üdülő étkeztetését tudja vállalni, Bogláron a Hullám Étteremben, az fmsz vendéglőjében ugyancsak tudják biztosítani a szerve­zett üdülők megfelelő étkezte­tését. Sok millió forintot áldoz az állam évente, hogy azok a dolgozók, akiknek üdülőjében nincs konyha, megfelelő kö­rülmények között étkezhesse­nek. Miért nem ezt és miért a magánkifőzdéket veszik igénybe? Sz. L. • • illést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága Csütörtökön délelőtt a városi tanács végrehajtó bizottsá­gi ülésén dr. Veress Endre jogtanácsos Az 1957. évi IV. tör­vény végrehajtása a tanácsi apparátusban című előterjeszté­sét, majd a szociálpolitikai csoport munkájáról szóló jelen­tést vitatták meg. , A szociálpolitikai csoport igen sokrétű munkát végez: egyebek között pénzt és más szociális segélyt folyósít, szociá­lis kedvezményeket biztosít a rászorulóknak. A beérkezett kérelmeket az állandó bizottsággal együttműködve bírálják el. Helyszíni kivizsgálás és környezettanulmány alapján dön­tik el, hogy indokolt-e a kérelem. A városban havonta álta­lában 100—250 forint közsegélyben részesülnek a rászorulók. Ezenkívül a múlt évben minden közsegélyes 300 forint tüze­lő, és 200 forint ruhasegélyt kapott. Az 1960. évi költségvetés alapján Kaposvárott közel 406 ezer forint szociális segélyt fo­lyósítottak. A börtönből szabadult személyek szociális tá­mogatására — kormányrendelet alapján — külön gondot for­dítanak: az anyagi juttatáson kívül segítséget nyújtanak az elhelyezkedésben is. Ä városban 1106 csökkent munkaképességű él. 500-an még nem tudnak elhelyezkedni. A munkaerőgazdálkodási csoporttal karöltve segítették a kérelmezőket, hogy munkát kapjanak. A vállalatok azonban sok esetben mereven elzár­kóznak, nem nyújtanak lehetőséget a rászorulók alkalmazá­sára. Az új üzem megindulásával remélhetőleg túlnyomórészt megoldódik a csökkent munkaképességűek elhelyezési prob­lémája. A közsegélyesek, a pénzjuttatásban részesülő hadi- gondozottak, és az állami gondozott gyerekek gyógyszerellá­tásban is részesülnek. Sok kórházi ápolási költség elengedését is kérelmezik. Ezeknek általában 80 százalékát teljesítik. A csoport jó kapcsolatot tart fenn a nőtanáccsal, a Vö­röskereszt városi bizottságával és a Hazafias Népfronttal. A jelentés megvitatása után a v. b. dicséretben részesí­tette jó munkájáért a szociálpolitikai csoportot, és köszöne­tét mondott az állandó bizottságnak. Majd határozatot ho­zott, hogy a szociálpolitikai csoport már most kezdje meg a csökkent munkaképességűek név és lakhely szerinti össze­írását. Ne legyen gondjai Minden bérből élő dolgoxó résxletre is vásárolhat! (minden típus 1000,— Ft értékhatáron RÁDIÓT felül) ZENESZEKRÉNYT TELEVÍZIÓT (Tavasz és AT 403-as típusú, 17” képernyővel) MAGNETOFONT (minden belföldi típus) LEMEZJÁTSZÓT (minden belföldi típus) VARRÓGÉPET (táskagép kivételével) BERVA MOPED, PANNI ROBOGÓ, IZS 350-es MOTORKERÉKPÁRT FÉNYKÉPEZŐ GÉPET VILLANYBOYLERT (100—200 literes) A felsorolt árukra az OTP által kiállított hitelleve­lek beválthatók az alábbi földművesszövetkezetek szaküzleteiben: BARCSI ÉS MARCALI FMSZ ÄRUHÄZÄBAN, CSURGÓI, FONYÓDI, TABI, NAGYATÄDI, NAGYBAJOMI földművesszövetkezetek vas-műszaki szaküzleteiben. Részletes felvilágosítással szolgálnak a fenti föld­művesszövetkezetek szaküzletei és az OTP járási fiókjai. (3697) összeadógépet és szorzógépet készpénzért vásárol, vagy bérbe vesz a TRANSZV1LL kaposvári gyára. (3706) Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16« Felelős kiadó: W1RTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdai ipari Vállalat kaposvári üzemében« Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents